Transcript szervelmea2013

Bevezetés
A tantárgy alapvető célja: szemléletformálás!
Ez három pilléren nyugszik:
- rendszerszemlélet:  ember-gép-környezet
rendszer
 logisztika
- változatokban való gondolkodás
- problémaérzékenység, nyitottság
Az üzemszervezés:
- üzemtani alapokra épülő ötletelés
- problémafeltárás
- veszteségelemzés
- döntéselőkészítés
Példák:
- általános
- közlekedési
- műszaki
- oktatási
Döntő az EMBER szerepe!
A hazai munkaerő képzetlen, ill. nem megfelelően
képzett → TANULÁS!!!
Kitűnő diákolimpikonok – a tömeg (az átlag)
tanulatlan (pl. nyelv), tájékozatlan (pl. politika)
„Funkcionális analfabéták” a felsőoktatásban!!!
- főiskolák
- egyetemek
Szakirodalom
- gyökerek, a tudomány születése, alapjai
- „kis színesek”
- külföldi szerzők művei
- előszó a magyar kiadáshoz
-- alkalmazási (keletkezési) körülmények
-- adaptációs feladatok, nehézségek
-- indoklások, magyarázatok, ajánlások
Irodalomjegyzék
Jegyzetek:
1. Prezenszki, J.: Üzemszervezéstan,
egyetemi jegyzet 70757
2. Kovács, P.: Üzemszervezés gyakorlatok,
egyetemi jegyzet 71049
3. Kovács,P. (szerk.): Üzemszervezés j.
elektronikus jegyzet, Bp., 2010.
Könyvek:
1. Maynard, H. B.: Gazdasági mérnöki
kézikönyv
Műszaki Kiadó, Budapest, 1977.
2. Taylor, F. W.: Üzemvezetés. A tudományos
vezetés alapjai
Közgazdasági és Jogi Kiadó,
Budapest, 1983.
3. Miller, L. M.:
A munkahelyi viselkedés
befolyásolása
Mezőgazdasági Kiadó, 1982.
4. Schultz, T. W.: Beruházás az emberi tőkébe
Közgazdasági és Jogi Kiadó,
Budapest, 1983.
5. Bálint, Erdősi, Nahlik : Csoportos szellemi alkotó
technikák
Közgazdasági és Jogi Kiadó,
Budapest, 1984.
6. Morita Akio :
Made in Japan
Árkádia Kiadó, Budapest, 1989.
7. Iacocca, l.:
Iacocca, egy menedzser élete
Gondolat Kiadó, Budapest, 1988.
8. Prezenszki J. (szerk.): Logisztika I. (Bevezető
fejezetek)
BME Mérnöktovábbképző
Intézet, 2004.
9. Prezenszki J. (szerk): Logisztika II.
(Módszerek, eljárások)
Logisztikai Fejlesztési Központ,
Budapest, 2002.
10. Chikán A.: Vállalatgazdaságtan
AULA Kiadó, Budapest, 1998.
Összefoglalás
Rendszerszemlélet
Változatokban való gondolkodás
Problémaérzékenység
Az egyén szerepe, felelőssége
Tanulás
A kurzus célja
Konkrét számítások, módszerek megismerése,
alkalmazás szintű elsajátítása:
- adott probléma megoldására milyen
módszerek állnak rendelkezésre
- a módszerek alkalmazásának módja, lépései
- a kapott eredmények értékelése
- gyakorlati megvalósítás
Az üzemszervezés alapjai, fogalmai
Az üzemszervezés tárgya
- a munka célja: anyagi és szellemi szükségletek
kielégítésére alkalmas használati értékek (termékek,
szolgáltatások) előállítása
- a munka: használati értékek előállítására irányuló
célszerű tevékenység
- történelmi fejlődés → a munka társadalmivá vált →
bonyolult rendszerek → termelési folyamatok
(természeti- és munkafolyamatok)
- az üzemszervezéstan általános feladata
Az üzemszervezés tárgya
- az üzemszervezéstan módszere:
a vállalatok tevékenységének szervezése, irányítása,
valamint a termelés során szerzett tapasztalatok elemzése → bizonyítás → általános összefüggések, törvényszerűségek megállapítása
Az üzemszervezési tevékenység során meg kell tervezni
és szervezni:
- a munkaerő létszámát és összetételét
- a munkamódszert
- az igénybe vehető anyagokat és energiákat
- az igénybe vehető eszközöket és gépeket
Az üzemszervezéstan interdiszciplináris jellege
-
műszaki tudományok
munkatudományok, fiziológia, pszichológia
közgazdaságtan, vállalati gazdaságtan
rendszerelmélet
szabályozáselmélet
információelmélet
logisztika
marketing
IT (információtechnika)
Az üzemszervezés feladata
• Munkahelyszervezés: optimális
munkafeltételek
• Termelési folyamatszervezés: a munkaerő, a
munkatárgy és a munkaeszköz optimális
egyesítése
• Megszervezés: új rendszer létrehozása
• Átszervezés: meglévő rendszer átalakítása
• Reengineering: radikális átszervezés (újraszervezés)
A termelési folyamat rendszerszemléletű
értelmezése
• Az iparvállalat általános rendszermodellje
• Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• termékéletciklus: az az időtartam, amíg a termék a piacon
értékesíthető
• a szükséglet életciklus-görbéje
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• a szükséglet, a technológia és a termék életciklusának összefüggése
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• a termékéletciklus alakulása, szakaszai
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• A termékéletciklus csökkenő tendenciája
• Az ellátás (beszerzés) → termelés (gyártás) → elosztás
(értékesítés) kapcsolatrendszere, együttes átfutási ideje
• Az együttes átfutási idő rövidítésének módjai
- technikai fejlesztés
- technológiai fejlesztés
- korszerű szervezési módszerek alkalmazása
• Az együttes átfutási idő rövidítésének területei
- a termelési átfutási idő rövidítése
- az ellátás-elosztás idejének rövidítése → logisztika
A logisztika fogalmának bevezetése
Információáramlás
Nyersanyag
kitermelés
Ellátás
Termelés
Elosztás
Fogyasztók
Piac
megsemmisítés
Hulladék feldolgozás
Anyagáramlás
Anyagáramlást kísérő információk
A raktározás és a logisztika kapcsolata
Nyersanyag
kitermelés
Ellátás
Termelés
Elosztás
Fogyasztók
Piac
megsemmisítés
Átfutási idő
60%
Várakozás
42%
15%
25%
60%
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• A logisztika értelmezése
• A logisztika alapelve, célja (6M elv)
• A Just in Time (JIT) elv kiterjesztése
- az ellátás
- a termelés
- az elosztás
együttes területére
• Új termelési filozófia: készletre gyártás helyett
megrendelésre gyártás (Push-típusú gyártás helyett Pulltípusú gyártás)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• A megrendelésre való gyártás megvalósításának
követelményei
- a rendelési ciklusidő csökkentése
- késztermék-készletek csökkentése
- rugalmas, majd integrált gyártórendszerek
• Számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek
(CIM – Computer Integrated Manufacturing)
• A gyártási mélység csökkenése → gyártani vagy venni?
(Make or Buy?)
Az üzemszervezés és a logisztika
kapcsolata
A gyártási mélység csökkenése → gyártani
vagy venni? (Make or Buy?)
Az üzemszervezés és a logisztika
kapcsolata
A saját gyártás előnyei:
• költségcsökkentés
• jobb ütemezés
• nagyobb fokú rugalmasság
• gyártási titkok megőrzése
• egyszerűbb gyártmánystruktúra-váltás
• nincs kiszolgáltatottság a beszállítókkal szemben
• közvetlenül, áttételek nélkül érvényesíthetők az igények
A saját gyártás hátrányai:
• sokféle jó szakember kell
• tőkeigényes
• növekszik a szervezet
• növekszik a járulékos létszám
• nagy fejlesztő munkát igényel
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• A rendelésre való gyártás követelményei az ellátási és
az elosztási folyamatokban
- az áruszállítás folyamatba integrálása (mozgó tárolás)
- minimális készlettel működő folyamatok
• Számítógéppel integrált logisztikai rendszer
(CIL- Computer Integrated Logistics)
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
• A CIM követelményei a szállítórendszerrel
kapcsolatban
- pontosság
- megbízhatóság
- rugalmasság
- szükség szerint speciális járművek alkalmazása
- sajátos rakományhordozók alkalmazása
- korszerű rakodástechnikai megoldások
• Számítógéppel integrált rugalmas szállítórendszer (CITComputer Integrated Transportation)
• CIM – CIL – CIT kapcsolat
Az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
Összegzés:
• az üzemszervezés és a logisztika azonos célkitűzéseket
fogalmaz meg: az üzemszervezés a termelés és a
szolgáltatások területein, a logisztika a termelést
megelőző és követő területeken
• a logisztika foglalkozik az újrahasznosítással és a
hulladékok megsemmisítésével is
• a logisztikai szemléletmód elemei (pillérei)
- rendszerszemlélet
- teljes költség szemlélet
- közös adatbázis alkalmazása
- partner szemlélet (együttműködés!)
A folyamatjellemzők meghatározása
A folyamatjellemzők (és egyben
rendszerjellemzők) a folyamat (rendszer)
megismerése, tervezése, ellenőrzése
céljára megfelelően megválasztott,
számszerűen is megadható mérőszámok.
A legismertebb folyamatjellemzők a
különböző normák. A sokféle norma közül
az idő-és teljesítménynormával, valamint az anyagnormákkal foglalkozunk.
A folyamatjellemzők meghatározása
Az időnorma - t (óra/db) - az az emberi
munka, vagy gépi idő felhasználás, amely
valamely feladat tartós végrehajtásához meghatározott szervezési és műszaki
feltételek mellett - szükséges.
A teljesítménynorma - n (db/óra) - az a
termékmennyiség, amely - meghatározott
szervezési és műszaki feltételek mellett időegység alatt előállítható.
A folyamatjellemzők meghatározása
A definícióból kiolvasható, hogy az idő- és a
teljesítménynorma egymás reciprokai:
1
n
t
A fenti módon definiált normák az ún. haladó
átlag normák, ami azt jelenti, hogy az
időnorma értéke csökkenő tendenciát
mutat.
A folyamatjellemzők meghatározása
Az időnorma haladó jellegének bemutatása
A folyamatjellemzők meghatározása
Anyagnormák
- anyagfelhasználási norma (késztermék +
technológiai veszteség+hulladék)
- anyagszükségleti norma (a felhasználási norma
szállítási-tárolási veszteséggel, és a
selejtszázalékkal növelt értéke)
Anyagszükségleti együttható a késztermékben
lévő anyagmennyiség és a felhasználási norma
hányadosa, százalékban kifejezve
A folyamatjellemzők meghatározása
A folyamatjellemzők meghatározásának
módszereit két fő csoportra oszthatjuk
• globális módszerek
• szabatos módszerek
A globális módszerek közül az alábbiakat említjük:
• becslő vagy tapasztalati eljárás
• összehasonlító módszer
• statisztikai elemzés
A folyamatjellemzők meghatározása
A szabatos módszerek közül az alábbiakat
említjük:
• megfigyeléseken, méréseken alapuló
eljárások
• adattáblázatokat használó módszerek
• műszaki számítás
• kiszabási módszer
A folyamatjellemzők meghatározása
Munkafolyamatok időbeliségének vizsgálata
1. Munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg
- mélység szerint:
•
•
-
teljeskörű
mintavételes
az adatgyűjtés technikája (a felvétel módja) szerint:
•
•
•
hagyományos
műszeres
mozgóképes
2. Időmérés: elemi tevékenységek időszükségletének
mérése sokszori ismétlés mellett
Mintavételes munkanapfelvétel
A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései:
1. Előkészítés (a munka- és időráfordítás 70-80 %-át is
kiteheti!)
- az emberek megnyerése,
- a hozzáférhető írásos anyagok (forgalmi és egyéb
adatok, rajzok, diagramok stb.) áttanulmányozása,
- a folyamat megismerése,
- a helyszín megismerése,
- az adatfelvételi táblázatok megszerkesztése,
- próbamérések végzése - szükség esetén a táblázatok
átalakítása,
- résztvevők betanítása, tájékoztatása.
Mintavételes munkanapfelvétel
A munkanapfelvétel alkalmazásának lépései:
2. Adatgyűjtés (körjáratok) lebonyolítása.
3. Eredmények elemzése, értékelése
- statisztikai jellemzők meghatározása,
- eredmények műszaki értékelése.
A folyamatjellemzők meghatározása
Statisztikai jellemzők
Munkanapfelvétel
- előfordulási arány
- abszolút hiba
- relatív pontosság
- érvényességi határok
Időmérés
- átlag
- relatív hiba
- szórás
- érvényességi h.
Mozdulatelemzés
• A nagyszámú megfigyelés-mérés-elemzés egyik
eredménye: bizonyos körülmények között az elemi
emberi tevékenységek azonos idő alatt végezhetők el.
• Legaprólékosabb folyamatfelbontás: mozdulatokig.
• A konstans időértékek táblázatokba foglalhatók 
segédlet a vizsgálatokhoz. Nem kell mérni, mivel a
számértékek megvannak!
• A tervezés fázisában is használható módszer, sőt !!
(A megfigyeléses módszerek csak már működő
folyamatok esetében használhatók!).
• A mozdulatelemzés a szabatos módszerek csoportjába
tartozik, a táblázatokat felhasználó módszerek közé.
• A Gilbreth hp. foglalkozott a mozdulattanulmányozással
először.
• Első klasszikus példa: falazás, 12 mozdulatról 5-re
csökkentették. Ehhez készülékek (pódiumok, állványok,
segédeszközök stb.) kellenek.
• Gilbreth-ék használtak először mozgófilmet. Nagy
jelentőségű technikai alkalmazás!
• Hazai adaptáció:1974-ben 3M-módszer:
- Mozdulatelemzéses
- Munkatanulmányozás és
- Munkakialakítás
• A mozdulatelemzés célja: felismerni és kiszűrni az
emberi tevékenységekből a felesleges, fárasztó, hosszú
és rossz mozdulatokat. Ezek helyett egy kényelmes
mozdulatsor kialakítása.
• Példák:
- sport
- autó
- szerelés-előkészítő raktár (körforgó ember),
- szerelőszalag,
- reluxás: kifejezetten balkezes szerelőt keres!
- íves zongorabillentyű-sor,
- 100 csavar-100 anya.
• Alkalmazási példák, hazai tapasztalatok:
- alkalmazási terület: ahol az emberi (elsősorban kézi)
munkavégzés dominál (szerelés, konfekció-ipar,
műszeripar stb.)
- 20-40 %-os termelékenység növekedés (nálunk a fele)
- fokozatos bevezetés, telj. növekedés csak egy
bizonyos betanulási időszak után!
- nagy hazai fiaskók, majd jó kezdeményezések:
elsősorban a fiatalokat kell megtanítani jól
dolgozni, a beidegződött mozdulatokon nehéz
változtatni
- kitűnő eredmények: pl. Bakony Művek szerelősorai
(Zsiguli /Lada/ műszerfal)
Az MTM (módszer-idő-mérés) módszer
jellemzői
•
•
•
•
19 alapmozdulat: 9 kéz + 8 törzs és láb + 2 szem
A mozdulatok időszükségletét az időállandók fejezik ki.
Abszolút időállandó: mindig azonos értékű
Relatív időállandó: a mozdulathossztól (vagy valami
mástól) függ.
• A táblázatban az ún. normál idő (veszteségmentes)
szerepel: t0
• A tényleges idővel számolunk: t = t0(1+psz+pk);
psz= 15 %, pk= 20 %
• Dimenzió: 1 TMU = 0,036 mp = 0,00001 óra
(kerekített érték!)
(1/16 mp = 0,00001735 óra egy filmkocka
lefutási ideje)
• Esettanulmány: az Üzemszervezés j. című
elektronikus tananyagban
Az időnorma meghatározása számítással
• A normába beszámítható időráfordítások
A normába beszámítható
időráfordítások
Előkészítési és befejezési idő
(Teb= Te + Tb)
Darabidő
(td)
Alapidő
(ta)
Főidő
(tf)
(tk)
Mellékidő
(tmell)
(tg)
(tkg)
Meddőidő
(tm)
Munkahely
kiszolgálási idő
(tksz)
Személyi
szükségleti idő
(tpsz)
Műszaki Szervezési Pihenés Szükséglet
Az időnorma meghatározása számítással
Az alábbi adatok ismeretében határozza
meg az egy termék előállításához
szükséges
- gépi főidőt,
- darabidőt,
- egy terméket terhelő időnormát,
- teljesítmény normát!
Az időnorma meghatározása számítással
-
a megmunkálandó hossz:
a nyers átmérő:
a kész átmérő:
a fogásmélység:
az előtolás:
a fordulatszám:
a mellékidő:
a munkahely kiszolgálási idő:
az előkészítési és befejezési idő:
a normába beszámítható meddőidő:
a sorozatnagyság:
670 mm,
51 mm,
49 mm,
0,5 mm,
0,5 mm/ford,
12 1/s,
2,9 perc,
1,4 perc,
10,1 perc
3,1 perc,
20 db.
Az időnorma meghatározása számítással
Megoldás:
- a fogások száma:
- a főidő:
- az alapidő:
- a darabidő:
- az időnorma:
- a teljesítmény norma:
Anyagnorma számítás
Az anyagnorma számítás célja, az adott termék
előállításához szükséges anyagmennyiség
meghatározása (minimalizálása).
Az alkalmazott módszerek eltérők attól függően,
hogy a termék
- egy jellemző mérettel rendelkezik (pl. rudak,
szálanyagok, csövek stb.),
- két jellemző mérettel rendelkezik (pl. lemezek,
textíliák stb.), vagy
- egyéb, alapvetően a térfogatával jellemezhető
anyagról (pl. ömlesztett anyagok, folyadékok) van szó
A termelési rendszerek kapacitása és
kihasználása
• Az időalapok viszonyítási, vetítési időszakok, amelyek
alatt a számítások érvényesek.
• Az időalapok meghatározása
Az időalapok csoportosítása:
- naptári időalap,
- hasznos időalap,
- munkarendszerinti időalap,
- produktív időalap.
• Az időalapok a termelő berendezésekre vonatkoznak
Időalapok
• A naptári időalap számítása
A naptári időalap (TN) valamely időszak naptári
napjainak, óráinak, perceinek teljes mennyiségét jelenti.
Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges:
TN= 24 . nn .kh (gépóra)
ahol nn - a naptári napok száma,
kh - a homogén gépcsoportba tartozó (egymással
gazdaságosan helyettesíthető) gépek száma.
Időalapok
• A hasznos időalap számítása
A hasznos időalap (TH) a naptári időalapnak az a része
(percekben, órákban, napokban stb. kifejezve), amely
alatt a termelő berendezés a gazdaságosan
megengedhető, maximális terheléssel üzemeltethető.
Számítása az alábbi összefüggés segítségével történhet:
TH = TN - TJ (gépóra)
ahol TJ - a legjobb (élenjáró) módszerek segítségével
végzett javítási, karbantartási tevékenységek,
valamint biztonsági vizsgálatok
időszükséglete, folytonos üzem esetén.
Időalapok
• A legjobb (élenjáró) módszerek értelmezése
- a legjobb anyag
- a legjobb szerszám
- a legjobb munkaerő
- a legjobb módszer (technológia)
- a legjobb szervezés
alkalmazása.
Relatív fogalom, adott környezetre, adott folyamatra
vonatkozik.
Időalapok
• A munkarendszerinti időalap számítása
A munkarendszerinti időalap (TMR) a naptári időalapnak
az a része, amely alatt a termelő berendezésnek - az
elfogadott munkarend értelmében - dolgoznia kell.
Számítása az alábbi összefüggéssel lehetséges:
TMR= TN- TÖK (gépóra)
ahol TÖK - az összes kieső műszak ideje.
Időalapok
• A produktív időalap számítása
A produktív időalap (TP) a munkarendszerinti időalapnak
az a része, amely alatt a termelő berendezés
ténylegesen termel.
Számítása az alábbi összefüggéssel történhet:
TP = T MR - TV
(gépóra)
ahol TV - a munkarenden belüli veszteségidők.
Időalapok
• Az időalapok egymás közti relációi
• Tipikus relációk
TN > TH > TMR > TP
• Lehetséges relációk
TN > TH ≥ TMR ≥ TP
Időalapok
1.
példa.: Megállapítandó a hasznos időalap egy évre
vonatkoztatva, ha a karbantartás élenjáró óraszáma
315 óra/év műszakonként, és a szükséges biztonsági
vizsgálatok egy műszakra eső ideje 52 óra/év (élenjáró
módszerekkel végezve).
TH = TN-TJ
TN = 365*24 = 8760 óra/év
TJ = 3*(315+52) = 3*367 = 1101 óra/év
TH = TN-TJ = 8760-1101 = 7659 óra/év
Időalapok
2. példa.: Megállapítandó a munkarendszerinti időalap egy
évre, ha az üzem egy műszakban dolgozik, és az évi
munkaszüneti napok száma 58.
TMR= TN-TÖK= 365*24- {58*24+(365-58)*16} = 2456 óra/év
Egyszerűbb a számítás, ha közvetlenül a munkára fordított
időt határozzuk meg:
TMR= (365-58)*8 = 307*8 = 2456 óra/év
Időalapok
• Hogyan változik a munkarendszerinti időalap, ha
áttérünk kétműszakos termelésre?
TMR= (365-58)*2*8 = 2*2456 = 4912 óra/év
Egyforma (azonos) műszakokkal számolunk!!!
Mennyi lesz a munkarendszerinti időalap három műszakos
(folytonos) termelés esetén?
Folytonos termelés esetén nincsenek munkaszüneti
napok. Az évi naptári napok nem szorozhatók be 3*8cal, mert az a naptári időalapot adná.
Időalapok
A definíció szerinti képlettel
TMR= TN-TÖK , de TÖK= 0
Mivel az általunk vizsgált technológiákban mindig szükség
van javításra-karbantartásra, az ehhez szükséges időt
(TJ) le kell vonni a naptári időalapból:
TMR = TN-TJ = TH
vagyis folytonos üzem esetén a munkarendszerinti időalap
megegyezik a hasznossal!
A termelési kapacitás fogalma és számítása
• A termelési kapacitás meghatározása
A termelési kapacitás (N) valamely adott termelő
berendezés teljesítőképességének felső határa a
gazdaságosan megengedhető max. terhelés és a
termelő munka élenjáró szervezése mellett.
Számítási képlete:
TH
N  TH  n k 
tk
(db)
ahol nk - a kapacitás teljesítménynorma,
tk - a kapacitás időnorma.
A termelési kapacitás fogalma és számítása
• A kapacitás normák meghatározása
• A kapacitás normák és a haladó átlag normák közti
összefüggés:
t 100
tk 
ps %
(óra/db),
n  ps %
nk 
100
(db/óra)
ahol t és n - a haladó átlag normák,
ps% - a legjobb dolgozók teljesítmény %-a.
A termelési kapacitás fogalma és számítása
3. példa.: Meghatározandó egy termelő berendezés
hasznos és produktív időalapja, ha a bázisidőszak
hossza 30 nap, a munkaszüneti napok száma 4, a
termelés kétműszakos, a TMK időszükséglete 3
óra/műszak (az élenjárók teljesítési % - a 150 %). A
munkarenden belüli veszteség 10 perc/munkaóra.
TN = 30*24 = 720 gépóra
TH = TN-TJ
A TJ a TMK-időt tartalmazza élenjáró munkavégzés és
folytonos üzem (3 műszak) esetén. Lényegében a
TMK-sok kapacitás időnormáját kell kiszámítani:
t
TMK
k
t 100 3 100


 2 (óra/műszak)
ps
150
A termelési kapacitás fogalma és számítása
Így
TJ = 2*3*30 = 180 óra
A hasznos időalap:
TH = 720 -180 = 540 óra
A munkarendszerinti időalap:
TMR = (30 - 4)*2*8 = 26*16 = 416 óra
A produktív időalap:
TP = TMR - TV = 416 - 416*1/6 = 416*5/6 = 346,67 óra
A termelési kapacitás fogalma és számítása
• Kapacitás számítás több termékfajta gyártása esetén
Számításainkban csak a feltételezett termékek módszerét
használjuk!
4. példa: Kiszámítandó a kapacitás feltételezett termékben
és konkrét termékben!
Termék Mennyiség Mennyiségi
arány
A
60000 db
60 %
B
40000 db
40 %
100000 db
100 %
Kapacitás norma Súlyozott
kap.
nor.
3 óra/db
0,6*3 = 1,8
2 óra/db
0,4*2 = 0,8
2,6 óra/db felt.ter.
A termelési kapacitás fogalma és számítása
A hasznos időalap TH = 2080 óra
TH 2080
N , 
 800 db feltételezett termék
tk
2,6
A gyártható A termékek száma: NA = 800*0,6 = 480 db
A gyártható B
- " : NB = 800*0,4 = 320 db
A termelési kapacitás kihasználása
• A kapacitás kihasználás meghatározása
A kapacitás kihasználás (Nkh) egy adott időszak
termelésének kifejezője, a ténylegesen előállított
termékmennyiséget adja meg.
N kh
TP
 TP  n 
t
(db)
ahol n – a haladó átlag teljesítménynorma
t – a haladó átlag időnorma
A termelési kapacitás kihasználása
• A kapacitás kihasználás számítása több termékfajta
gyártása esetén
5. példa: Kiszámítandó a kapacitás kihasználás feltételezett
termékben és konkrét termékben!
Termék Mennyiség Mennyiségi
arány
A
60000 db
60 %
B
40000 db
40 %
100000 db
100 %
Hal. átlag norma Súly. hal. átl. nor.
4 óra/db
3 óra/db
0,6*4 = 2,4
0,4*3 = 1,2
3,6 óra/db felt.ter.
A termelési kapacitás kihasználása
A produktív időalap TP= 720 óra
N kh
TP 720
 , 
 200
t
3,6
db feltételezett termék
A gyártható A termékek száma: NkhA= 200*0,6 = 120 db
A gyártható B - " : NkhB= 200*0,4 = 80 db
A kapacitás kihasználás indexe
• A kapacitás kihasználás indexe (ηk) egy adott
időszak kapacitás kihasználásának és
kapacitásának hányadosa.
N kh
k 
100 (%)
N
A kapacitás kihasználás indexe
•
A kapacitás kihasználási index számítása
többfajta terméket előállító munkahelyen,
illetve üzemben:
- feltételezett termékek módszerével
- a kihasználási időérték segítségével
A kihasználási időérték (Tk) az az időtartam, amely alatt a
ténylegesen megtermelt termékmennyiséget (Nkh) a
legjobb módszerek és feltételek mellett lehet előállítani.
Tk  Nkh  tk
(óra)
A kapacitás kihasználás indexe
A kihasználási index
N kh N kh  t k Tk
k 


N
N  tk
TH
Többféle termék előállítása esetén a kihasználási időérték
Tk  Nkh1  tk1  Nkh2  tk 2  .... Nkhn  tkn
A kapacitás kihasználás indexe
• 6. példa.: Kiszámítandó a kapacitás kihasználási
index kétfajta termékre!
(A korábbi példák adatait vesszük figyelembe!)
Kétféle módszerrel dolgozunk:
- feltételezett termékek módszere,
- kihasználási időérték felhasználása.
Feltételezett termékes számításaink korábbi adatai, ill.
eredményei:
TH = 2080 óra, tkA = 3 óra/db, tkB= 2 óra/db,
NkhA = 120 db, NkhB = 80 db,
N = 800 db, Nkh = 200 db
A kapacitás kihasználás indexe
• A kihasználási index feltételezett termékkel
N kh
200
k 
100 
100  25%
N
800
• A kihasználási index a kihasználási időértékkel
Tk  NkhA  tkA  NkhB  tkB  120 3  80 2  520 óra
Tk
520
k 
100 
100  25%
TH
2080
A kapacitás kihasználás indexe
•
Az üzem kapacitás kihasználási indexének
számítása
- A termelési kapacitást meghatározó alapvető
termelési keresztmetszet (Na) értelmezése
- A kihasználást meghatározó elháríthatatlan szűk
keresztmetszet (Nkhsz) értelmezése
- A kihasználási index (ηkü) számítása
sz
kh
a
N
 
N
ü
k
100
(%)
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A nyílt tartalékok értelmezése
• A rejtett tartalékok értelmezése
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A nyílt tartalékok nagyságának számítása
A nyílt tartalék termékegységben kifejezve (NT):
NT = N - Nkh (db)
A nyílt tartalék időben kifejezve (TT):
TT = (N - Nkh)tk= TH(1 - ηk) (óra)
• A nyílt tartalékok termelésbe vonása:
- a produktív időalap növelésével (extenzív módszerek)
- a teljesítménynorma növelésével (intenzív módszerek)
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• extenzív módszerek:
- a meddőidők csökkentése,
- a munkaidő növelése (nyújtott műszak, túlóra),
- a nem felhasznált műszakok termelésbe állítása,
- az eddig nem használt (tartalék) berendezések üzembe
állítása,
- a szűk keresztmetszetek kiküszöbölése,
- a bő keresztmetszetek jobb kihasználása.
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• intenzív módszerek:
- a termelő munka ésszerűsítése,
- a legjobb munkamódszerek általános alkalmazása,
- a szellemi munka fokozott bevonása.
• A termelési kapacitás kihasználhatóságának
tervezése:
- a kapacitás kihasználhatóság tervezésének feladata
- a tervidőszak kapacitás kihasználásának
meghatározása
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tervezhető kihasználás (NTkh) a kapacitás és a
kihasználás általános összefüggése alapján az
alábbi képlettel számítható:
N T  T  N T
kh
k
ahol
ηTk - a tervidőszak kapacitás kihasználási indexe,
NT - a tervidőszak kapacitása.
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• Adott kapacitás kihasználásának növelése a nyílt
tartalékok bevonásával
• A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (1):
- csak a munkára fordított idő (produktív időalap) nő:
TPT TPB
nT  n B
nkT  nkB
THT  THB
NT  N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (2):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T,
kh
T
P
B
T
 T n 
t
T
P
B
ha TPT ismert
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (3):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T,
kh

T,
k
N
B
ha TPT nem ismert
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta extenzív kihasználás növelés jellemzői (4):
- A tervidőszak kihasználási indexe

T,
k
T
MR
B
MR
T

T

B
k
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (1):
- csak a haladó átlag teljesítmény norma nő (az
időnorma csökken!)
nT  n B
TPT  TPB
nkT  nkB
THT  THB
NT  N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (2):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
,,
T
kh
B
T
B
T
P
 TP  n  T
t
ha nT egyetlen összetevőből áll
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (3):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N
T ,,
kh

T ,,
k
N
B
ha az intenzív tényező (nT) több összetevőből áll
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (4):
- A tervidőszak kihasználási indexe
kT
ahol
,,
THT
B
 T


k
TH  TMT
B


n
T
T
T
TM   Tm   TH 1  T 
 n 
a megtakarítási idő
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• A tiszta intenzív kihasználás növelés jellemzői (5):
- Az intenzív tényező átalakítása
THT

T
T
TH  TM
THT
B

n
T
T
TH  TH 1  T
n





1
B
n
1 1  T
n
nT t B
 B  T
n
t
ha az intenzitás növelést csupán az időnorma csökkentése
eredményezte!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• Az együttes extenzív és intenzív kihasználás
növelés jellemzői (1):
- a munkára fordított idő (produktív időalap) és a
haladó átlag teljesítmény norma egyaránt nő
TPT TPB
nT  n B
THT  THB
nkT  nkB
NT  N B
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés
jellemzői (2):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
T
P
T
T
N  T n 
t
T
kh
T
P
T
ha a TPT ismert, és az nT egyetlen összetevőből áll!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés
jellemzői (3):
- A tervidőszakban ténylegesen előállítható
termékmennyiség (kapacitás kihasználás)
N   N
T
kh
T
k
B
ha a TPT nem ismert, és/vagy az nT több összetevőből áll!
A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe
vonásuk lehetőségei
• Az együttes extenzív és intenzív kihasználás növelés
jellemzői (4):
- A tervidőszak kihasználási indexe
T
MR
B
MR
T
 
T
T
k
B
t
B
 T k
t
A termelési rendszerek tervezésének alapjai
• A termelési rendszerek fogalma
- A munkahelyek térbeli elrendezésének alapelvei:
-- technológiai csoportosítású munkahelyek,
-- termék (tárgyi) csoportosítású munkahelyek.
-
A termelési rendszerek hagyományos csoportosítása:
-- műhely-rendszerű termelési rendszer,
-- csoportos rendszerű termelési rendszer,
-- folyamatos rendszerű termelési rendszer.
A műhely-rendszerű termelés jellemzői
• Általános jellemzés
-
A műhely-rendszerű termelés előnyei:
-- a géppark jól áttekinthető, tagolható
-- a technológiai ellenőrzés jól megoldható
-- a gépek egyenletes terhelése operatív
beavatkozásokkal biztosítható
-- a termelési terület jól kihasználható
-- a profil változására kevésbé érzékeny.
A műhely-rendszerű termelés jellemzői
• Általános jellemzés
A műhely-rendszerű termelés hátrányai:
-- nagyok az anyagmozgatási távolságok, ezért
hosszú az átfutási idő
-- magas a termékegységre jutó önköltség
-- a felelősség nehezen állapítható meg
-- nagy az előkészületi és a befejezési idő
-- a termék készenléti fokának megállapítása
körülményes.
• A műhely-rendszerű termelés alkalmazási
körülményei
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
• Általános jellemzés
• A csoportos termelési rendszer megszervezése:
azonos, vagy hasonló technológiával készülő
alkatrészek csoportokba sorolása
az egyes alkatrész-csoportok legyártásához
szükséges gépek csoportokba sorolása
az egyes gépcsoportok térbeli összevonása,
elrendezése
az alapvető mutatószámok meghatározása.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
• A csoportos rendszerű termelés tipikus
gépelrendezési változatai
-
bázisműveletes gépkör
homogén gépcsoportok szerinti elrendezés
kör kerület mentén való elrendezés
soros elrendezés.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
Alapanyagok
B
Kész alkatrészek
A
D
A
D
A
A
A
C
D
B
E
B
E
E
F
G
C
F
C
A
a/
II.késztermék
4
5
A
E
2 4
D
1 2
A
C
3
B
B
1
2
G
A
H
1
. . . munkahelyek, gépek
. . . műveletek
c/
F
C
Kiszolgáló
terület
A B
E
D
F
F
b/
B .... munkahelyek
3
I. késztermék
Alapanyag
I.termék
II.termék
F
. . . munkahelyek, gépek
B
A
B . . . munkahelyek, gépek
d/
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
• A csoportos rendszerű termelés alapvető
mutatószámai:
a csoportba sorolt gépek átlagos terhelési mutatója
(ηt):
n
t 
t
i 1
n
i
T
i 1
Hi
ahol ti : a csoportba sorolt i-edik gép terhelése (óra/év)
THi : az i-edik gép hasznos időalapja (óra/év)
n : a csoportba sorolt gépek száma
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
• A csoportos rendszerű termelés alapvető
mutatószámai:
a csoport zártsága
-- a termék szempontjából számított zártsági fok (zt):
t   t ki

zt 
100
t
(%)
ahol t : a csoportba sorolt alkatrészek összes műveleti
ideje
tki : a kilépő műveletek összes ideje
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
• A csoportos rendszerű termelés alapvető
mutatószámai:
-
a csoport zártsága
-- a termelő berendezés szempontjából számított
zártsági fok (zb):
t   t ki

zb 
100
 t   t ki   t be
(%)
ahol tbe: a belépő műveletek összes ideje
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
-
A csoportos rendszerű termelés előnyei:
-- a termék előállításában résztvevő valamennyi
munkahely egymáshoz közel helyezhető el, így a
szállítási utak rövidek
-- a termelés irányítása egyszerűbb, a készültségi
fok könnyen megállapítható
-- mód nyílik jelentős mértékű szerszámozásra és
készülékezésre
-- specializáltabb munkahelyek, magasabb
termelékenység
-- a felelősség egyértelműen megállapítható.
A csoportos rendszerű termelés jellemzői
-
A csoportos rendszerű termelés
hátrányai:
-- érzékeny a profil és a konstrukciós változásra
-- a csoportba vont gépek jó kihasználása nem
mindig biztosítható.
-
A csoportos rendszerű termelés
alkalmazási területei:
-- közepes és nagysorozat gyártás
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
• Általános jellemzés
• A folyamatos rendszerű termelés kialakításának
feltételei:
- a termelési feladat hosszú időtávra való ismerete
- a termelési eljárások, a termékek és alkatrészek
messzemenő szabványosítása és tipizálása
- a termelés pontos, minden részletében átgondolt
technikai előkészítése
- szigorú technológiai és munkafegyelem
- magas színvonalú normázás
- operatív naptári tervezés
- a kisegítő és kiszolgáló folyamatok zavartalan
működése
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
• Az ütemidő, mint a folyamatos rendszerű
termelés legfontosabb időjellemzője
- a munkahely ütem értelmezése:
t m  t  tv
ahol t: az adott munkahelyen a műveleti idő
tv: várakozási idő
- a vonal vagy kibocsátási ütem értelmezése:
I0 
TP
N kh
ahol Nkh a Tp idő alatt előállítandó termékek száma
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
• A kötött ütemű (szinkronizált) folyamatos termelés
lényege:
az egyes munkahelyek egy termék okozta foglaltsági ideje
megközelítően egyenlő, vagy egész számú többszöröse a
legkisebb műveleti időnek
• A kötetlen ütemű folyamatos termelés lényege:
a különböző munkaütemű munkahelyek között átmenetileg
befejezetlen (műveletközi) készletek halmozódnak fel
• A kényszerütemű folyamatos termelés lényege:
az ütemet valamilyen folyamatos működésű anyagmozgató
gép biztosítja
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
- A folyamatos rendszerű termelés előnyei:
-- csökken a termelési terület
-- a folyamat jól áttekinthető
-- csökken az egy termékre eső önköltség
-- csökken a selejt mennyisége
-- csökken a termékátfutási idő
-- a termelés programozása, irányítása és ellenőrzése
könnyen megoldható
-- könnyen automatizálható
A folyamatos rendszerű termelés jellemzői
- A folyamatos rendszerű termelés hátrányai:
-- a más termékre való átállás nehézkes és költséges
-- a gyártandó termékmennyiség ingadozása gondokat
okoz
-- rendkívül érzékeny a zavarokra
-- beruházási igénye nagy
- A folyamatos rendszerű termelés alkalmazási
területei:
-- nagysorozat- és tömeggyártás
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek
értelmezése
- az integráltság fogalma:
-- a technológiai (gyártási) folyamat
-- a kiszolgálási (anyagmozgatási) folyamat
-- a tárolási folyamat
-- a vezérlési folyamat, valamint
-- az ellenőrzési folyamat összevonása.
- a rugalmasság fogalma:
-- sokféle munkadarabon, sokféle művelet
elvégezhető
-- gyors átállások
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Az integrált (rugalmas) gyártórendszerek
kialakulásának okai:
- növekvő igény a változatos, sokféle egyedi termékek
iránt
- a termékéletciklus lerövidülése
- a rugalmatlan tömegtermeléssel kapcsolatos
mennyiségi igények csökkenése
- törekvés a termelési folyamatok automatizáltsági
szintjének növelésére
- törekvés a termelési átfutási időn belül egyre növekvő
arányt képviselő anyagmozgatási és várakozási idők
csökkentésére
- a készletek csökkentésének igénye.
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• A gyártási eljárások fejlődési irányai
Kézi kiszolgálású
szerszámgépek
Rugalmas automaták
Rugalmasság
"Merev" automaták
Termelékenység
Fejlődési irány
Kissorozat-gyártás
Középsorozatgyártás
Nagysorozat-gyártás
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Az integrált, rugalmas gyártórendszerek kiépítési
fokozatai:
- egymástól független NC (Numerical control) gépek
alkalmazása
-- kézi kiszolgálással
-- automatikus munkadarab cserével
- rugalmas gyártó cellák
- rugalmas gyártó hálózatok
- rugalmas gyártó vonalak
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Rugalmas gyártó cellák
SZT1
MK1
IR
ELL
MK2
R
SZG1
ELL
SZG2
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Rugalmas gyártó hálózatok
R
FG
MK 1
SZT
MK n
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
• Rugalmas gyártó vonalak
MK1
P
SZG
MKn
Integrált, rugalmas gyártórendszerek
A gyártás rugalmasságának és kapacitásának
összefüggése
A termelő berendezések térbeli
elrendezése
Döntően befolyásolja a gyártási folyamat során
megteendő anyagmozgatási utak hosszát, ezzel
együtt az anyagmozgatás munka- és időigényét,
ami végső soron a termelési átfutási időt is
befolyásolja.
Az elrendezés tervezés folyamata három fő fázisra
osztható:
• a térbeli elrendezés alaptípusának
meghatározása
• az elvi elrendezés tervezése (előzetes tervezés)
• a végleges elrendezés elkészítése
(rendszerterv)
A termelő berendezések térbeli
elrendezése
Választható gépfelállítási típusesetek:
• egyedi
• vonalas
• csoportos
• műhelyszerű
Közelítő, vagy optimális elvi megoldás az objektumok (gépek, munkahelyek) elrendezésére:
• lineáris elrendezés tervezés
• kvadratikus elrendezés tervezés
A termelő berendezések térbeli
elrendezése
A lineáris elrendezés tervezés: egy meglévő
termelési rendszerhez kell illeszteni újabb
objektumokat, olyan módon, hogy azok
kapcsolatban álljanak a meglévő termelési
rendszer objektumaival.
Kvadratikus elrendezés tervezés: egy
teljesen új, önállóan is működőképes
üzemrész termelő objektumokkal történő
felépítéséről van szó.
A termelő berendezések térbeli
elrendezése
Az elvi elrendezés tervezésekor az alapvető
célok:
- az anyagmozgatási teljesítmény minimalizálása
- az anyagmozgatási távolság, továbbá a
meghatározó anyagáramlási iránnyal
szembeni áramlások minimalizálása is.
A termelő berendezések térbeli
elrendezése
Végleges elrendezési terv: az elvi elrendezés eredményére alapozva figyelembe kell
venni számos olyan tényezőt, amelyet a
modellezés folyamán a probléma egyszerűsítése érdekében elhanyagoltunk.
Ilyenek pl. az objektumok területigénye,
energia csatlakozási pontok, nyílászárók,
munkavédelmi előírások stb.
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
Egy termék gyártásának tervezésekor, a folyamatok irányítása és ellenőrzése során, sőt az
értékesítési lehetőségek mérlegelése esetén is,
az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adott
termék mennyi idő alatt készíthető el.
Az átfutási idő (ciklus idő) általánosságban az
alapanyag üzembe érkezésétől a késztermék
kibocsátásáig eltelt időt jelenti.
Megkülönböztetünk technológiai, termelési és
naptári átfutási időt.
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
A technológiai átfutási idő csak a technológiai
műveletek időszükségletét tartalmazza.
Nagysága függ:
• a technológiai műveletek számától és hosszától
• a sorozatnagyságtól, és
• az ún. műveletkapcsolástól.
A műveletkapcsolás lehet:
• soros vagy egymás utáni,
• párhuzamos,
• vegyes.
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
• Soros műveletkapcsolás
t1
t1
t1
t1
Sorozatnagyság: n [db]
1
t2
t2
t2
Műveleti idők: t1, t2, … [óra/db]
t2
TcS  t á  n  1t á
2
t3
t3
t3
t3
n
t á   ti
3
t4
t4
t4
t4
i 1
4
t5
5
TcS
t5
t5
t5
Munkaidő
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
• Párhuzamos kapcsolás
t1
t1
t1
t1
Sorozatnagyság: n [db]
1
t2
t2
t2
Műveleti idők: t1, t2, … [óra/db]
t2
TcP  tá  n  1t fő
2
t3
t3
t3
t3
3
t3
t3
t3
t3
4
t4
5
TcP
t4
t4
t4
Munkaidő
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
• Vegyes kapcsolás
Műveletek
t
1
t1
t1
t1
Sorozatnagyság: n [db]
1
t2 t2 t2
Műveleti idők: t1, t2, … [óra/db]
t2
t2 < t1
2
t3
t3
t3
t3
t3 > t2
3
t4 t4 t4
t4
TcV  t á  n  1t n  t k 
t4 < t3
4
t5 t5 t5
t5
t5 = t4
5
TcV
Munkaidő
A (termelési) folyamatok átfutási
idejének meghatározása
A vegyes kapcsolás előnye az, hogy a
munkahelyek folyamatos terhelése melletti
legrövidebb átfutási időt adja.
Ha a műveleti idők hossza monoton növekvő, vagy csökkenő, ill. monoton növekvő,
majd csökkenő sort képeznek, akkor az
elvileg lehetséges legrövidebb átfutási idő
(mint a párhuzamos kapcsolás esetében)
is elérhető.
A hálótervezés alapjai
•
•
•
•
A hálótervezés lényege, alkalmazási területei
A hálótervezési eljárások csoportosítása
A logikai tervezés lényege
A logikai háló elemei:
- események
- tevékenységek
- látszat-tevékenységek
A hálótervezés alapjai
• A hálószerkesztés szabályai:
- a tevékenységeket logikai sorrendben kell egymáshoz
kapcsolni
- a háló minden részletében és teljes egészében hurokmentes legyen
- két szomszédos eseményt csak egy tevékenység-vonal
köthet össze
- a tevékenység-vonalak keresztezése minimális legyen
A hálótervezés alapjai
• A határozott időtartamú tervezés lépései:
1. A tevékenység lista összeállítása
2. A tevékenységek időtartamának meghatározása
3. A logikai háló felrajzolása
4. A háló átrendezése
5. A kritikus út meghatározása
6. A tartalékidők meghatározása
Korszerű módszerek alkalmazása az
üzemszervezésben
• A lean filozófia
A lean filozófia öt alappillére:
- az érték elve
- az értékáram elve
- az áramlás elve
- a húzó elv
- a folyamatos fejlesztés elve
Korszerű módszerek alkalmazása az
üzemszervezésben
• A just in time (JIT) - koncepció
JIT-képes alkatrészek
-
nagy térfogatú, vagy egységrakományba összefogható apró alkatrészek
nagy értékű
nagy mennyiségben kerül
felhasználásra
sokféle változatban kerül felhasználásra
kis beszerzési kockázat
rövid gyártási idők a beszállítóknál
Nem JIT-képes alkatrészek
-
kis térfogatú
kis értékű
kis mennyiségben kerül
felhasználásra
nagy beszerzési költségű
nagy beszerzési kockázat
hosszú szállítási idők
gyorsan igényelt (pl. pót-)
alkatrészek
Korszerű módszerek alkalmazása az
üzemszervezésben
•
•
•
•
•
•
Kanban-rendszer
ERP-rendszerek
MRP-rendszerek
OPT-rendszer
TQM – teljeskörű minőségmenedzsment
BRP-módszer
Korszerű módszerek alkalmazása az
üzemszervezésben
• A hagyományos és a korszerű termelési
rendszerek főbb jellemzői
Korszerű
Hagyományos
-
hosszú termelési átfutási idő
termelés prognózis alapján
a termelés kínálat orientált (pushtípusú termelés)
raktári készletekben rugalmas
nagy készletek (készlet orientált
ellátás, elosztás)
szállítások nagy ráfordítással
-
rövid termelési átfutási idő
termelés megrendelésre
a termelés igényorientált (pulltípusú termelés)
termelésben rugalmas
minimális készlet (folyamat
orientált ellátás, elosztás)
JIT-elvű szállítás
A szellemi alkotómunka szervezése
• Szellemi alkotómunka: az a folyamat, amely
valamely új, eddig nem ismert rendszer
létrehozására irányul.
• Speciális alkotó tevékenység: az alkotás
céljának módszeres meghatározása.
• A cél nyilvánvalóságának feltételezése jelentős
lehetőségek fel nem ismerésének forrása lehet.
A szellemi alkotómunka szervezése
• A szellemi alkotómunka tegye lehetővé:
- hasznos célok felismerését,
- ismert, feltárt célok elérési módjának
meghatározását,
- ismétlődő célok elérésére új módszerek
kidolgozását,
- ismert, de az adott területen még nem hasznosított
módszerek felhasználását,
- különféle eljárások célszerű kombinációját.
A szellemi alkotómunka szervezése
• Az alkotómunka szervezésére irányuló módszerekkel
szembeni követelmények:
- tegyék lehetővé a megszokottól való
elrugaszkodást,
- tegyék lehetővé a memorizált ismeretek előhívását.
• A csoportmunka lényege: az egyéni teljesítmények
összegzésével szerényebb eredmény érhető el, mint a
közösen végzett munkával.
A szellemi alkotómunka szervezése
• A csoportmunka szervezésének általános
lépései:
- a feladat meghatározása (írásba kell foglalni!),
- a csoport létrehozása,
- a csoporton belüli magatartás kívánalmainak
rögzítése,
- a csoport és a környezet kapcsolatának
kialakítása,
- a csoportmunka eredményeinek dokumentálása,
hasznosítása.
Brain storming
• A módszer alkalmazásának lépései:
1. Előkészítés:
- a kérdés megfogalmazása (meghökkentő, brutális,
válaszra ingerlő, de ne sugalmazzon semmilyen
megoldást sem),
- a résztvevők kiválasztása (max. 10-15 fő az érintett
szakterületekről),
- a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes
székek, telefon kizárva),
- az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan
időpontban, ne legyen délután).
Brain storming
• A módszer alkalmazásának lépései:
2. A foglalkozás levezetése:
- a résztvevők üdvözlése, a szabályok ismertetése
- a kérdés felírása a táblára
- válaszok összegyűjtése, felírása a táblára
- provokatív válaszok, megjegyzések
- a táblára írt ötletek szó szerinti leírása, jegyzőkönyv
készítése ( a kérdés, az időpont és a résztvevők
megnevezése)
- lezárás, a közreműködés megköszönése.
Brain storming
• A módszer nem terjed ki a javaslatok
értékelésére.
• Az egész foglalkozás ne legyen hosszabb kb. 45
percnél.
• Az eredmény közös produktum, nem kötődhet
személyekhez!
Brain storming
• Alkalmazási terület:
- célmeghatározás,
- koncepció-alkotás,
- helyzetfeltárás.
• Nem alkalmas részlettervek kidolgozására!
• Katalizálja az alkotómunkát, de nem helyettesíti az
elmélyült egyéni munkát.
• Erőszakos egyének állandóan hozzászólnak,
elnyomhatják a többi résztvevőt.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
• Az írásos és a szóbeli válaszadást ötvözi, így
kiküszöbölhető az agresszív személyek dominanciája.
• A munkalapokra felírjuk a gondolatokat kiváltó kérdést,
majd egy gondolati képet.
• A résztvevőket 5 - 6 fős csoportokba soroljuk.
• A kérdés mindegyik munkalapon ugyanaz.
• A gondolati képek eltérőek, és számuk megegyezik a
csoport létszámával.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
•
1.
A módszer alkalmazásának lépései:
Előkészítés:
- a gondolatokat kiváltó kérdés megfogalmazása
(röviden, pontosan érthetően),
- a gondolati képek megfogalmazása,
- a résztvevők kiválasztása (12 - 18 fő az érintett
szakterületekről),
- a helyiség kiválasztása (falitábla legyen!, kényelmes
székek, telefon kizárva),
- tárgyi feltételek biztosítása (kellő számú munkalap,
/színes/ irónok),
- az időpont kiválasztása (ne legyen szokatlan
időpontban, ne legyen délután).
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
• A módszer alkalmazásának lépései:
2. A foglalkozás levezetése (1):
- a szabályok ismertetése
-- mindenki kap egy munkalapot,
-- tömören, érthetően leírják a gondolatokat,
-- ha nincs több ötlet, a munkalapot továbbadják a
szomszédnak,
-- a már felírtakat gondosan el kell olvasni, majd a
saját gondolatokat leírni,
-- bíráló megjegyzés sem szóban, sem írásban nem
hangozhat el,
-- munka közben ne beszélgessünk, majd sor kerül a
leírtak megbeszélésére,
-- ha visszakerül mindenkihez az a munkalap, amellyel kezdett,
akkor egy vízszintes vonallal húzzuk alá a leírtakat.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
2. A foglalkozás levezetése (2):
- a munkalapok kiosztása
- gondolatok felírása
- előzetes szavazás
-- figyelmesen olvassuk végig az ötleteket, és amelyikkel
egyetértünk jelöljük meg x-szel a sor szélén,
-- ha közben új ötletek támadnak, írjuk azokat a vonal alá,
-- ha a munkalapok ismét körbementek, adjuk össze az x-eket
és írjuk az összeget a legszélső (összesen) oszlopba,
- a legtöbb szavazatot (x-et) kapott gondolatokat felírjuk
a táblára
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
2. A foglalkozás levezetése (3):
- a táblán lévő gondolatok megbeszélése (értelmezés,
pontosítás, összevonás)
- végső szavazás
-- a legfontosabbnak ítélt gondolatokat szavazókártyákra írjuk
(minden kártyára csak egyet),
-- a kártyákat fontossági sorrendbe rendezzük, majd ráírjuk a
fontossági súlyszámot (a max. súlyszám a kártyák számával
egyenlő)
-- szavazatok összeszámlálása
-- valamely gondolat fontossági súlyszáma az egyéni
rangsorolók által adott súlyszámok összege
-- az összegzett súlyszámok alapján elkészítjük a javaslatok
(gondolatok) fontossági sorrendjét
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
• Alkalmazási terület:
- helyzetfeltárás, ténymegállapítás,
- működési, irányítási, fejlesztési problémák
interdiszciplináris megközelítése,
- a munkavégzést akadályozó körülmények feltárása.
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
• Esettanulmány
• Gondolati képek:
- Gondolj a beszállításra!
- Gondolj a tárolásra!
- Gondolj a komissiózásra!
- Gondolj a kiszállításra!
- Gondolj a munkaszervezésre!
- Gondolj az információáramlásra!
Sajátos Csoportmunka Módszer (SCM)
• A legtöbb szavazatot kapott javaslatok:
Sorsz.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
Megnevezés
Technológiai folyamatok gépesítése
Számítógépes hálózat kiépítése a raktártelepen
Raktárgazdálkodási információs rendszer alkalmazása
Rögzített tárolóhelyek kialakítása a komissiózási
folyamatok prioritási elveinek megfelelően
A bizonylat áramlás és a technológiai folyamatok
szinkronizálása (ne kelljen várni a papírokra)
Raktárankénti árutérkép és információs felület létrehozása
A járművek ütemezett érkeztetése
Megfelelő tárolóállványok alkalmazása
Szeszes raktárak centralizációja
A berakandó áru időben legyen kikészítve
A munkafolyamatok lökésszerű jelentkezésének kisimítása
Fedett rakodófront létesítése
A rakodójegyeken a sorrend feleljen meg az útvonalnak
A rakodóhelyek, várakozóhelyek jelölése felfestéssel
Akkor hajthat a jármű a telep területére, ha a rakodás
rögtön megkezdhető
Hatáskörök és felelősségek egyértelmű meghatározása
Szabályos rakodási technológia alkalmazása
Pontok
20
18
17
15
15
11
10
8
5
5
4
3
2
2
1
1
1
Összefoglalás (1.)
1. Az üzemszervezés alapjai, fogalmai
- az üzemszervezés tárgya, módszere, feladata
- az üzemszervezés és a logisztika kapcsolata
-- a szükséglet, a technológia és a termék
életciklusának összefüggése
-- az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere
-- a logisztika értelmezése
-- 6M, JIT, Push-Pull elvek
-- Make or Buy
-- CIM-CIL-CIT
Összefoglalás (2.)
2. A folyamatjellemzők meghatározása
- meghatározási módok
-- globális módszerek
-- szabatos módszerek
- munkanapfelvétel: a munkaidő összetételét adja meg
-- fajtái
-- lépések
- időmérés: elemi tevékenységek tényleges
időszükségletének meghatározása
-- lépések
Összefoglalás (3.)
- mozdulatelemzés: felismerni és kiszűrni az emberi ...
-- elsősorban ésszerűsítő eljárás!!!
-- lépések
- műszaki számítás
-- időnorma számítás
-- anyagnorma számítás
- kiszabási módszer: 2DM
Összefoglalás (4.)
• 3. A termelési rendszerek kapacitása és
kihasználása
- időalapok
- a kapacitás fogalma,
- a kihasználás fogalma,
- a kihasználási index fogalma,
- a kapacitás kihasználás növelése.
Összefoglalás (5.)
4. A termelési rendszerek tervezésének alapjai
- termelési rendszerek osztályozása a munkahelyek
térbeli elrendezési elvei alapján:
-- a műhely rendszerű termelés jellemzése,
-- a csoportos rendszerű termelés jellemzése,
-- a folyamatos rendszerű termelés jellemzése,
- integrált, rugalmas gyártórendszerek jellemzése:
-- integráltság,
-- rugalmas automatizálás,
-- megjelenési formák
Összefoglalás (6.)
- az átfutási idők számítása
-- a technológiai átfutási idő számítása
különböző műveletkapcsolás esetén,
- a hálótervezés alapjai.
5. Csoportos szellemi alkotó technikák
-- alapelvek,
-- brain storming,
-- SCM.