Transcript Logisztika
Logisztika Logisztika fogalma • Logisztika – menedzserszemlélet – áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-, késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának • - tervezése • - szabályozása • - megvalósítása – célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése A logisztika története • A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását. • VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„ • A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779-1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya." • A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl A gazdasági logisztika • A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermékhelyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját. • Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén. • A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: – I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció optimalizálása, – II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése érdekében, – III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer Integrated Manufacturing) – IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment A logisztika céljának alakulása/ Ezek elérésének eszközei • 1950-től A termelés támogatása Költségek, integrált költségszemlélet • 1970-től Az értékesítés támogatása Marketing-elérhetőség, időszemlélet • 1980-tól Értéknövelt szolgáltatások nyújtása Vevőkiszolgálás,vevői érték, marketing • 1990-től Vevőkiszolgálás segítése Kockázat: Késleltetés,spekuláció, értéknövelt szolgáltatások, koordinált disztribúció A logisztikai szemlélet jellemzői rendszerszemlélet összköltségszemlélet LOGISZTIKA törekvés a vevőkiszolgálás magas szinvonalára keresztmetszeti funkció folyamatorientáltság A logisztika területei - makrologisztika • Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is. • A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: – az ipari-, – a mezőgazdasági-, – a szállítási-, – a kereskedelmi-, – a katonai logisztikát • Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni – "városi (city) logisztikát". – "kikötői logisztika", – "export-" ill. "import-logisztika" – stb. A logisztika területei - mikrologisztika • A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: – a beszerzési logisztikát, – a termelési logisztikát, – az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát. • Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.) • Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: – beszerzés, – anyaggazdálkodás, – disztribúció. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Makrologisztika Mikrologisztika Metalogisztika Egyéb Vállalati Katonai szervezethez tartozó Iparváll- Kereskedelmi Szolgáltató Fuvaroztató Logisztikai Logisztikai és alati vállalati vállalati vállalatok vállalatok fuvaroztató kooperációja kooperációja vállalatok kooperációja Logisztikai Egyéb vállalati szolgáltató vállalati Forrás: Prezenszki 2000. Logisztika I. BME MTI, 2000 37. old. Kearney-féle logisztikai mátrix A logisztika üzemi funkciói beszerzés Szolgáltatás Szállítás Anyagáramlás/ raktár Anyagáramlás tervezés irányítás-controll Információs és kommunikációs rendszer Menedzsment, vezetés anyaggazdálkodás disztribúció A vállalati logisztika területei termelés szállítók beszerzés raktározás beszerzési logisztika vevők raktározás értékesítés termelési logisztika értékesítési logisztika =termékáramlás =információ áramlás A logisztikai rendszer szerkezete Beszerzés szállítók → Anyagi folyamatok lebonyolítás a Beszállítás Készletezés Anyag és vásárolt alkatrészkészlet Információkezelés Kínálatmenedzsment, szállítónyilvántartások A termelés ellátása Értékesítés Anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció Félkész termékek és befejezetlen termelés A termelési program és folyamat nyilvántartása Késztermékkészlet → vevők Keresletmenedzsment , vevőnyilvántartás Forrás: Chikán, (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 337. o. vásárlás szállítók beszállítási forgalom megrendelési diszpozició árúfogadás, regisztrálás fizikai kezelés minőség biztosítás igényfelmérés tovább szállítás komissiózás beszerzési logisztika raktározás előkészítés (pl a gépnél) termelési logisztika A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai Hagyományos beszállítás Just in time beszállítás gyártás a beszállítónál meo a beszállítónál csomagolás a beszállítónál raktározás a beszállítónál raktározás logisztikai szolgáltatónál szállítás árúfogadás a termelőnél meo a termelőnél raktározás a termelőnél első gyártási művelet a termelőnél Hagyományos és "just in time" beszállítás termelési logisztika kiszállítás előkészítése betárolás raktár minőség biztosítás raktárba betárolás előkészítése disztribúciós logisztika szerződés lebonyolítás komissiózás csomagolás kitárolás logisztikai folyamatok adminisztrációja szállítás viszárúk vásárlók eladás/marketing Értékesítési logisztika 1. Beszerzésnél a.) fizikai területen árufogadás belső szállítás raktározás b.) adminisztratív területen rendelési diszpozíció a beérkezés nyilvántartásba vétele az árufogadás adminisztrációja 2. Termelési logisztika a.) fizikai területen belső szállítás közbenső raktározás, tárolás b.) adminisztratív területen termelés előkészítés termelési logisztikai diszpozíció 3. Értékesítésnél a.) fizikai területen csomagolás raktározás értékesítésre előkészítés disztribúció b.) adminisztratív területen értékesítési diszpozíció disztribúciós logisztika irányítása Logisztikai költségek elkülönítési lehetősége A logisztikai szolgáltatások • a.) Fő funkciók – A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók – Szállítási funkció • b.) Mellékfunkciók – Átrakási funkciók – Raktározási funkció – Csomagolási funkció – Manipulációs funkció – Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók • c.) Kiegészítő funkciók – Az eladást elősegítő funkciók – Vevőszolgálat – Szállítmánybiztosítás – Vámkezelés A logisztika területei A logisztika átfogja az egész vállalati működést. Fő területei a vállalati anyagáramláshoz kapcsolódnak: 1. beszerzés, alapanyag-ellátás, 2. elosztás és áruterítés, 3. készletgazdálkodás, 4. raktározás, 5. szállítás, 6. szállítmányozás, 7. rendelés-feldolgozás és kommunikáció 8. és a mindent átfogó informatikai háttér. Logisztikai területek • Szállítmányozás a szállítmányozók (speditőrök) a szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket. • Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.) Áruszállítási rendszerek Közúti áruszállítás Előnyök a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik viszonylag rövid az áruk szállítási ideje szinte minden árufajta szállítása lehetséges nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó károk Hátrányok nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható eseményektől a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött Vasúti áruszállítás Előnyök Hátrányok viszonylag független a külső viszonylag hosszú az áruk környezeti hatásoktól szállítási ideje a közúti szállításhoz képest kisebb a viszonylag kicsi a szállítás fajlagos energiaigénye hálózatsűrűsége, ha a feladó szinte minden árufajta szállítását és/vagy a címzett nem lehetővé teszi rendelkeznek iparvágánya közúti szállításhoz képest kisebb a kapcsolattal környezetkárosító hatása viszonylag nagy dinamikus előre jól kalkulálható a tarifarendszer igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz. Vízi áruszállítás Előnyök Hátrányok a legkisebb a szállítás viszonylag hosszú az áruk fajlagos energiaigénye szállítási ideje a legkisebb a a feladó és a címzett közötti környezetkárosító hatása közvetlen szállítási minden árufajta szállítására kapcsolatok kialakítására alkalmas nem alkalmas díjszabásai viszonylag a szállítási határidők átlagos rugalmasak időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezők léphetnek fel itt a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek Légi áruszállítás Előnyök Hátrányok nagy szállítási távolságok csak az áruk egy bizonyos köre esetén viszonylag rövid az áruk esetén vehető számításba szállítási ideje az áruk repülőtérre való fel-, viszonylag kis mértékűek az illetve elfuvarozására és emiatt árukat érő igénybevételek, gyakran többszöri átrakásra, ezért viszonylag kicsi a átmeneti tárolásra van szükség, csomagolás költségigénye is ami jelentős mértékben a szállítási határidők betartását megnövelheti az áruk szállítási egyedül a szélsőséges idejét időjárási viszonyok zavarhatják itt a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye; így magasak a fuvardíjak környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás Csővezetékes áruszállítás Előnyök Hátrányok nagyfokú megbízhatóság a szállítható áruk köre nagy független a külső mértékben korlátozott, csak környezeti időjárási azonos fajtájú áru szállítására hatásoktól alkalmas alacsony fajlagos viszonylag alacsony a szállítási üzemeltetési költség sebesség, így hosszú a hibamentes konstrukció szállítási idő és gondos üzemeltetés kis alkalmazkodóképesség a esetén minimális a szállítási igények változásaihoz környezetszennyezés a vezetéképítésnek nagy a veszélye beruházási költségigénye. Elektronikus úton történő szállítás Előny Rendkívül olcsó • Időigénye elhanyagolható • Házon belülre érkezik Hátrány • Csak szoftveres termékek és adatok • Csak kiépített hálózat esetén • Lopás veszélye nagy Árueljuttatási rendszerek 1 a.) közvetlen vagy direkt forgalom - egy feladó, egy címzett, útközben fel és lerakodás nincs b.) vonali forgalom - egy fuvareszköz, menetrend szerinti ki- és berakodás Árueljuttatási rendszerek 2 c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer - fuvareszköz kiindulási és végpontja azonos (az egyes megállóhelyek gyűjtő, és elosztó pontok lehetnek) Árueljuttatási rendszerek 3 d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere - gyűjtőponttól gyűjtőpontig történő (általában nemzetközi) szállítás Árueljuttatási rendszerek 4 e.) "hub and spoke" rendszer - a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer ( a kerékagy a kontinenseket lefedő hálózatok regionális központjait jelenti). A forgalom részint a küllők és a kerékagyak között, majd a kerékagyak közötti légi forgalomban történik. • Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig. A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja • konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat • tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit. A kombinált forgalom növelésének célkitűzései • a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése • a közutak zsúfoltságának csökkentése • a közlekedésbiztonság növelése • a közutak elhasználódásának késleltetése • kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás • a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása • a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban. A kombinált szállítás típusai • konténeres szállítás • közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) • közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) • folyami-tengeri kombinált szállítás (SI-SO) Raktározás, disztribúciós központok • Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árút az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak. • Megkülönböztethető – termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni, – piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket. A disztribúciós struktúra kialakításának lehetséges megoldásai 3 lépcsős disztribúció 3 lépcsős disztribúció 2 lépcsős disztribúció 1 lépcsős disztribúció termelői raktárakkal központi raktárakkal központi raktárakkal központi raktárakkal vevők vevők vevők vevők Közraktár • A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást. • A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árujához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét). Egységrakomány • Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek – biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO standard), – lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és tárolásra, – segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, – halmozhatók, stabilak, – többször felhasználhatók. • Fajtái: – raklapok, – konténerek, – logisztikboxok (német vasút, 1 EUR rakodólapnyi árumennyiség) – segédeszköz nélküli • kötésbe helyezés • átkötés, kötegelés pántolás • hálós egységrakomány képzés • rakodószőnyeg – egyéb egységrakomány-képző eszközök • sling=lapos tálca pántokkal átfogva, • big-bag=zárható, szabványos táska, • bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába) Logisztikai központ Típusai: • Az áruforgalmi központok, speciális, csomópontorientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek. • A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.