Transcript jogmen7forgeszkgazd

Forgóeszköz-gazdálkodás
Forgóeszköz
• Azok az eszközök, amelyek várhatóan egy
évnél rövidebb ideig szolgálják a
vállalkozási tevékenységet
• Főbb csoportjai:
a) készletek
b) követelések
c) értékpapírok
d) pénzeszközök
A forgóeszközök körforgása
készpénz
készpénz
vevőállomány
Vásárolt
készletek
termelés
értékesítés
Késztermék
készletek
Forgóeszköz-gazdálkodás feladata:
• A forgóeszközök körforgásának
fenntartása
• A termelés folyamatának biztosítása a
lehető legkisebb ráfordítással
• Eszközstruktúra és eszközlekötés
optimális szintje
• Eszközök finanszírozása
A forgóeszköz-gazdálkodás
elemzésére szolgáló mutatók
• Forgóeszköz-hatékonyság
 az előállított termék mennyiségének és a tartós
forgóeszköz-lekötésnek a hányadosa
• Forgóeszköz-igényesség
a tartós forgóeszköz-lekötés és az előállított
termék mennyiségének aránya
• Forgási sebesség mutatók
Forgóeszköz-gazdálkodás
jellemzői
• Rövid táv
• Könnyebben korrigálhatók a döntések
• A döntések jelentős hatással vannak a
vállalat likviditási és jövedelmezőségi
helyzetére
A vállalat működéséhez szükséges
forgótőke mennyisége függ:
• A tőke forgási idejétől (a készletre váltott pénz
ismét készpénz formában jelenik meg)
• A termelés és a forgalom nagyságától
• A versenytársak magatartásától
• A beszállítók szállítási feltételeinek változásától
• Konjunkturális változásoktól
• Technológiai változásoktól
• A vállalat várakozásaitól
Optimális szint meghatározása
Kétféle politikát folytathat a menedzsment:
Konzervatív politika
- magas forgóeszköz-állomány, nagyobb biztonság, magasabb
költségek, könnyebben biztosítható a likviditás, nagyobb tárolási
veszteségek, stb.
Kockázatosabb politika
- alacsony forgóeszköz-állomány, alacsonyabb költségek,
Optimum a kettő között!
• A forgóeszközök szintjét a forgóeszközök és az összes eszköz
hányadosaként határozzuk meg
optimális aránya az összköltség minimalizálásával határozható meg
Anyagi folyamatok
és készletek
A logisztikai rendszer
Anyagi folyamatok
• Különböző készültségi fokú termékeknek vállalaton belüli és a
vállalatok közötti áramlása
• Térben és időben megszakadnak
Készletek: a vállalatnál adott időpontban
rendelkezésre álló termékek, anyagok
állománya
• A készlettartás: fizikai, gazdasági kényszerszerűség a gazdaság
minden szintjén
Logisztika
• Az a vállalati tevékenység, amely biztosítja,
hogy az üzleti folyamatok zavartalan
lebonyolításához szükséges termékek a
megfelelő helyen és időpontban, a
szükségletnek megfelelő mennyiségben,
minőségben és választékban rendelkezésre
álljanak
• Logisztikai rendszer szerkezete:
a) az anyagi áramlások
b) készletek,
c) a rájuk vonatkozó információk és irányítási
struktúrák
A VÁLLALAT LOGISZTIKAI RENDSZERE
A logisztika célja: a forgóeszköz-gazdálkodás, közvetve a vállalati
gazdálkodás hatékonyságának biztosítása.
7M
megfelelő termék
megfelelő minőségben
megfelelő állapotban
megfelelő helyen
megfelelő időben
megfelelő felhasználónak
megfelelő költségen
Logisztika története I.
 Alkalmazása a hadseregnél kezdődött
(pl. Nagy Sándor)
 II. világháború után új fogalom a gazdasági
szférában
 1950-es évektől stratégiai fontosságú a vállalatok
számára
 Gazdasági kiindulópontja: USA → Nyugat
Európa → Kelet-Ázsia → Közép-Kelet-Európa
(Magyarországon a rendszerváltás után)
Logisztika története II.
• Fejlődési szakaszok (célok)
• 1950-es évek: termelés támogatása
(költségcsökkentés)
• 1970-es évek: értékesítés támogatása
• 1980-as évek: új célként a vevőkiszolgálás (vevő
igényeihez való alkalmazkodás
• Napjaink logisztikája: egyedi igényekre ill. az
ellátási hálózatra koncentrál
A logisztikai rendszer részei:
•Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez
szükséges inputokat szerzi be és bocsátja a termelés
rendelkezésére.
•Termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által
biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át.
•Értékesítési logisztika, amely a termelésből kikerülő
termékeket az outputpiacon való értékesítés számára
megfelelő módon biztosítja
A logisztikai rendszer szerkezete és részei
közötti összefüggés
Részei
Beszerzés
A termelés ellátása
Értékesítés
Készletezés
Anyag- és vásárolt
alkatrész-készletek
Félkész termékek
és befejezetlen
termelés
Késztemék készletek
Anyagi folyamatok
lebonyolítása
beszállítás
anyagmozgatás
Kiszerelés, kiszállítás,
disztribúció
Információ kezelés
Kínálatmenedzsment,
szállító
nyilvántartások
A termelési
program és
folyamat
nyilvántartásai
Keresletmenedzsment,
vevőnyilvántartások
Szerkezet
A logisztika helye a vállalatokon belül
• Az egyes vállalatok logisztikai rendszerüket és
szervezetüket nem különítik el az egyéb vállalati
folyamatoktól és szervezetektől
• Az anyag- és információ áramlás lehetővé teszi a
vállalati logisztikai célok megvalósítását, melyek a
következők:
- a szállítási határidők rövidítése
- a szállítási pontosság, a megbízhatóság növelése
- a kapacitások kihasználása
- készletszintek csökkentése
- rugalmasság
- rendszer áttekinthetősége
- a termék jó minősége
- környezetvédelem
- megfelelő szolgáltatások
nyújtása
A logisztikai stratégia
•
Értékesítési stratégia
-Az értékesítési rendszer felépítése
-A kereslet kielégítés időzítése
-A szállítás technológiájának kialakítása
• Beszerzési stratégia
- venni vagy gyártani
- a szállítóval szembeni követelmények (minőség, gyakoriság, szállítási idő,
szállítást kísérő szolgáltatások
- beszerzési információs rendszer
• Készletgazdálkodási stratégia
- befektetett eszközök nagysága
- a vállalati működés rugalmassága
- a készletekkel kapcsolatos folyamatok ráfordítások
A logisztikával kapcsolatban
levő főbb szakterületek
Gyártástechnika
KözlekedésSzállítás- és
technika
rakodástechnika
Csomagolás
-technika
Logisztika
Raktározástechnika
Üzem- és
vállalatgazdaságtan
Marketing
Kommunikációs
technika
Informatika
A logisztikai rendszer működésének
értékelése:
2 tényezőt kell figyelembe venni:
Általa nyújtott szolgáltatás színvonalát
Működés költségeit
A kiszolgálási színvonala
(értékesítési logisztika)
3 tényező határozza meg:
• Rendelkezésre állás: a logisztikai
rendszernek az a képessége, hogy
kielégítse a vele szemben jelentkező
keresletet. (szoros kapcsolat a
készletgazdálkodással)
• Kiszolgálási idő: rendelés beérkezésétől
annak teljesítéséig eltelt idő
• Kiszolgálás minősége: vevő megfelelő
árut kapott?
A logisztika költségstruktúrája
2 fő csoport:
• Adminisztratív (irányítási) költség:
• Készletezés, beszerzés, értékesítés,
termelésellátás adminisztratív költségei +
információrendszerek működtetési
költségei
• Logisztikai funkció fizikai
megvalósításának költsége
• Szállítás, tárolás, anyagmozgatás,
csomagolás költségei
Készletgazdálkodás költségei
UTÁNPÓTLÁSI
KÖLTSÉGEK
Közvetlen költségek
- beszerzés
Közvetett költségek
-megrendelés
-átvétel
- ellenőrzés
KÉSZLETTARTÁS
KÖLTSÉGEI
Raktárköltségek
- fűtés
- világítás
- karbantartás
Készlettárolás költsége
- anyagmozgatás
Egyéb költségek
- biztosítás
- igazgatás
HIÁNY
KÖLTSÉGEK
Számszerűsíthető
Nem
számszerűsíthető
Készletgazdálkodás
Vásárolt készletek állománya: alanyanyagok,
segédanyagok, vásárolt alkatrészek
Saját termelésű készletek: félkész, befejezetlen,
késztermék készletek
Kérdések: Mit tartsunk készleten?
Mekkora legyen a készlet?
Milyen időközönként mennyit rendeljünk?
Hogyan tudjuk gazdaságosan megoldani?
Készletezési mechanizmusok:
- rendelés rögzített időközönként
- rendelés meghatározott készletszint elérésénél
- a rendelési tétel nagysága rögzített
- a rendelési tétel akkora, hogy beérkezése után adott
szintet a készlet elérjen
Készletgazdálkodási
mechanizmusok
Mikor rendeljünk?
Mindig ugyanakkor
(Rögzített rendelési
időköz (t))
Mennyit
rendeljünk?
Mindig
ugyanannyit
(Rögzített rendelési
mennyiség (q))
Annyit, hogy az a
maximális
készletszintre (S)
töltsön fel.
Amikor a
készletszint egy
meghatározott
jelzőkészlet-szint (s)
alá csökken.
„Fűrészfog” modell
(t,q)
Kétraktáros modell
(s,q)
Ciklikus modell
(t,S)
Csillapításos modell
(s,S)
Fűrészfog modell (t,q)
Ciklikus készletgazdálkodási
mechanizmus (t,S)
Rögzített paraméterek:
- rendelési időköz
- maximális készlet
Prognosztizálandó:
- a rendelési volumen
Ciklikus készletgazdálkodási modell
Készlet
mennyiség
Maximális készletszint
Q1
Q3
Q2
Kényszer leállás
Idő
t
t
t
Előnye: fix rendelési időpont, a beszerzés munkájának
ütemezhetősége
Hátránya: változik a rendelt mennyiség, magas biztonsági
készleteket kell tartani
Csillapításos készletgazdálkodási
mechanizmus (s,S)
Rögzített paraméterek:
- maximális készlet
- jelzőkészlet
Prognosztizálandó:
- a rendelési időpont
- rendelési tétel
Csillapításos készletgazdálkodás
Maximális készletszint
Készlet
mennyiség
Q1
Q3
Q2
Rendelési
jelzőszint
Minimális
készlet
Idő
t1
t2
t3
Előnye: szükségletekhez igazodó rendelési időpont, rögzített
maximális készletszint
Hátránya: folyamatos készletellenőrzés
Kétraktáras készletgazdálkodási
mechanizmus (s,q)
Rögzített paraméterek:
- rendelési tétel
- jelzőkészlet
Prognosztizálandó:
- a rendelési időpont
Kétraktáras készletgazdálkodás
Készlet
mennyiség
Q
Q
Q
Rendelési
jelzőszint
Minimális
készletszint
Utánpótlási idő
t1
t2
Idő
t3
Előnye: nagyfokú automatizmus
Hátránya: erős ingadozás esetén nehezen tervezhető
Gazdaságos rendelési mennyiség modellje
Készlettartás
összes
költsége
Költségek
Raktározási költség
Utánpótlási költségek
Q
Készlettartás költsége:
𝑘∙𝑄
2
ahol: k= egységnyi készlet költsége
Rendelés költsége:
ahol: S= egy rendelés költsége
R=termelés nagysága
Q= a rendelés tételnagysága
Az adott időszak készletezésének költsége:
𝑇𝐶 =
𝑆𝑅
𝑄
𝑘𝑄
+
2
𝑑𝑇𝐶 𝑆𝑅 𝑘
=- 2+
𝑑𝑄
𝑄 2
Optimális rendelendő mennyiség:
𝑄=
2𝑆𝑅
𝑘