Transcript Törvényes képviselet

Törvényes képviselet –
az új Ptk. szabályozásai,
jogok és kötelezettségek a
gyakorlatban
Szociális szakmai nap
2014. március 20.
Kecskemét
Előadó: dr. Poloznik Aranka
szociális szakreferens
BKMKH Szociális és Gyámhivatala
Témakörök
I.
Az új Ptk. nagykorúak cselekvőképességét,
gondnokságot érintő rendelkezései
(változások)
II.
Új jogintézmények:
 Előzetes jognyilatkozat
 Támogatott döntéshozatal
 Hivatásos támogatók tevékenysége
2
Vonatkozó jogszabályi előírások

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (2014.
március 15-től hatályos új Ptk.) II. könyv 2:19.§-2:41.§

2013. évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásáról

2013. évi CLV. törvény a támogatott döntéshozatalról

2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 4-7.§
3
I. Nagykorúak cselekvőképességét,
gondnokság szabályait érintő változások

1959. évi IV. törvény
(régi Ptk.)
-
cselekvőképességet
korlátozó gondnokság
(ált. – ügycsoportok)
-
cselekvőképességet
kizáró gondnokság

2013. évi V. törvény
(új Ptk.)
Megszűnik a
cselekvőképességet kizáró
gondnokság fogalma
a cselekvőképesség
korlátozása
4
1. Cselekvőképesség korlátozása
A korlátozás 2-féle lehet: teljes (kizáró gondnokságnak
felel meg) és részleges korlátozás (ügycsoportok szerinti
korlátozás);
 Az új Ptk. kizárja a nagykorúak cselekvőképességének
általános korlátozását, a cselekvőképesség kizárólag a
bíróság által meghatározott ügycsoportokra nézve
korlátozható;
 A régi Ptk-val szemben az új Ptk. nem nevesít (személyi és
vagyoni jellegű) ügycsoportokat, azokat a bíróság
személyre szabottan állapítja meg (jogkérdés);
 A cselekvőképesség teljes korlátozása csak kivételesen
rendelhető el, feltéve, hogy az érintett személy jogainak
védelmére a cselekvőképesség részleges korlátozása nem
elégséges.

5
2. Gondnokság alá helyezés feltételei
Cselekvőképesség részleges korlátozása
a)
mentális zavar (korábbi 3-féle elmeállapot: pszichés
állapot, szellemi fogyatkozás, szenvedélybetegség)
b)
az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség
nagymértékű csökkenése tartósan vagy időszakonként
visszatérően
c)
egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá
helyezése indokolt (egyénre szabottság elve)
d)
A cselekvőképesség részlegesen sem korlátozható, ha a
érintett jogainak védelme családi körben vagy egyéb,
cselekvőképességet nem érintő módon (támogatott
döntéshozatal) biztosítható.
6
Cselekvőképesség teljes korlátozása
a)
b)
c)
d)
mentális zavar
az ügyei viteléhez szükséges belátási képesség tartós vagy
teljes körű hiánya
egyéni körülményeire tekintettel a gondnokság alá
helyezése indokolt (egyénre szabottság elve)
az érintett jogainak védelme szempontjából más kevésbé
korlátozó eszköz hiánya (szükségesség, arányosság,
fokozatosság elve).
7
3. Egyéb szabályok
• a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy
esetében a bíróság állapítja meg, miszerint az érintett
keresményével milyen %-os mértékben rendelkezik (korábbi
50 % helyett);
• képviselet: megszűnt annak lehetősége, hogy a gondnokolt
közokiratban felhatalmazza a gondnokát, hogy helyette és nevében
általános jelleggel eljárjon, jognyilatkozatot
tegyen;
• jognyilatkozatok köre, amelyek érvényességéhez gyámhatósági
jóváhagyás szükséges:
- a gondnok kirendelő határozatban a gyámhatóság
határozza meg, milyen összeget meghaladó értékű
vagyontárgyat érintő jognyilatkozat esetén szükséges
gyámhatósági jóváhagyás (50.000,- Ft min. összeghatár
eltörlésre került);
8
- gyámhatóság kivételesen hozzájárulhat ahhoz, hogy a
cselekvőképtelen nagykorú személy leszármazója az érintett
személy vagyonának terhére támogatáshoz jusson, a támogatás
mértéke a törvényes örökrész felét nem haladhatja meg (régi Ptkban itt a viszonyítási alap a kötelesrész volt). Új Ptk. szerint a
kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a, nem a fele;
- nem tehermentes ingatlanszerzés esete – gyámhatósági
jóváhagyás csak abban az esetben nem szükséges, ha a
gondnokolt ingatlantulajdonának megterhelésére az ingatlan
ingyenes (ellenérték nélküli) megszerzésével egyidejűleg az
ingyenesen juttató személy javára haszonélvezet alapításával
került sor.
9
•
A gondnokrendelés szabályai:
- előzetes jognyilatkozat elsőbbsége
- hivatásos gondnokként mentális zavarban szenvedő
személyekkel foglalkozó jogi személy is kirendelhető (kijelölendő
azon személy, aki ténylegesen eljár)
- többes gondnokrendelés új esete, ha a gondnokolt vagyona
meghatározott részének kezelése igényel külön szakértelmet;
feladatkörök megosztása.
•
Gondnok tevékenysége:
- alapvető feladata: törvényes képviselet
- vagyonkezelésre kizárólag a gondnokolt cselekvőképességének
teljes korlátozása, vagy a vagyonkezelést, jövedelemkezelést
érintő részleges korlátozás esetében jogosult (vagyonjogi
nyilatkozatok)
- előzetes jognyilatkozat köti a gondnokot
- felelősség: az új Ptk. szabályozza a gondnok általi jogkörtúllépés
következményét
- gondnokolt leellenőrizheti a gondnok tevékenységét (jogosult a
nyilvántartásokba betekinteni, azokról másolatot kérni)
10
4. A gondnokság alá helyezés kötelező
felülvizsgálata
A belátási képesség mértékétől függetlenül kötelező
felülvizsgálat, bíróság ítéletében nem tekinthet el a
felülvizsgálattól;
 A felülvizsgálati eljárást – változatlanul - a gyámhatóság
hivatalból indítja meg:
 részleges korlátozás esetén: (max.) 5 év
 teljes
korlátozás
esetén:
(max.)
10
év

(cselekvőképesség teljes korlátozása esetén sem állapítható
meg a belátási képesség végleges hiánya)

A gondnokság alá helyezés megszüntetését, módosítását a
kötelező felülvizsgálat időpontját megelőzően is kérhetik az
arra jogosultak (körük nem változott, kiegészítés: házastársnál
feltétel az együttélés)
11
5. Átmeneti rendelkezések – 2013. évi
CLXXVII. törvény alapján

Az új Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet kizáró
gondnokság alatt álló nagykorú személyre a Ptk.
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló
nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.

Valamennyi gondnokság alatt álló személyt az új
szabályok alapján felül kell vizsgálni.

Az új Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati
kötelezettséget tartalmazó határozatok esetében a
gyámhatóságnak a felülvizsgálati eljárást a bírósági
határozatban megjelölt időpontban, de legkésőbb 2019.
március 15-ig meg kell indítania.
12

Az
új
Ptk.
hatálybalépését
megelőzően
hozott,
cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezést
elrendelő, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó
határozatok felülvizsgálata iránt a gyámhatóságnak a
következő ütemezés szerint szükséges a bíróságon pert
indítani:
a) 2014-ben az 1982. december 31. előtt,
b) 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31. között,
c) 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31. között,
d) 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31. között,
e) 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között
13
II. Új jogintézmények
1. Előzetes jognyilatkozat
Nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének
jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére
közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban
vagy gyámhatóság előtt személyesen (érvényességi feltétel) jognyilatkozatot tehet, hogy ki legyen a gondnoka, illetőleg
személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el.
 A jognyilatkozatot be kell jegyezni (nem érvényességi
feltétel) az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába (2013.

évi CLXXV. törvény a gondnokoltak és az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásáról)

A bíróság a gondnokság alá helyező határozatában
elrendeli az előzetes jognyilatkozat alkalmazását
(hatályossági feltétel), kivéve, ha az a gondnokolt érdekeivel
kifejezetten ellentétes, a megnevezett személy nem vállalja a
teljesítést, vagy kizáró ok áll fenn.
14
A bíróság által hatályba léptetett előzetes jognyilatkozat köti
a gyámhatóságot (a gondnokká válás akadályainak köre
bővült) és a kirendelt gondnokot is (a be nem tartása
elmozdítási ok lehet)
 Az előzetes jognyilatkozat a végrendelethez hasonlóan
bármikor
módosítható,
visszavonható
(formai
követelmények betartása mellett).
 A körülmények
lényeges megváltozása esetén –
hatályosulását követően is – felülvizsgálható (pl. a
rendelkezések alkalmazásának mellőzése kérhető –
gondnokolt, gondnok, gyámhatóság, ügyész).
 Ha
a jognyilatkozat valamely rendelkezése nem
alkalmazható, ez a többi rendelkezés alkalmazását nem érinti.

15
2. Támogatott döntéshozatal
Az új Ptk. szerinti cselekvőképességet nem érintő, az érintett
személy önrendelkezését és jogai védelmét érintő
jogintézmény.
 Az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában
belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt
segítségre szoruló nagykorú személy számára –
cselekvőképesség korlátozása nélküli - döntési segítség
nyújtása.
 A támogató a támogatottnak cselekvőképessége korlátozása
nélkül nyújt segítséget.
 A támogató jognyilatkozata vagy annak elmaradása a
támogatott jognyilatkozatának érvényességét nem érinti.

16
2.1. Támogató kirendelése:
 gyámhatósági hatáskör: a támogatásra szoruló
kérelmére vagy a bíróság megkeresésére (szükséges
az érintett egyetértése), ha a bíróság a gondnokság alá
helyezés iránti keresetet elutasítja, de a segítséget
indokoltnak tartja.
 kirendelés (határozatlan időre) történhet általános
jelleggel vagy ügycsoportokra meghatározva.
 Azon ügycsoportra nézve, amelyre a gondnokság alá
helyezés vonatkozik, nem lehet támogatót kirendelni.

Részletszabályok: 2013. évi CLV.
döntéshozatalról
törvény a támogatott
17
2.2. Ki lehet támogató?

Támogatott által megjelölt személy, ha nem áll kizáró okok
hatálya alatt és vállalja a feladat ellátását.

Kizáró okok hasonlóak a gondnokság viselésére vonatkozó
kizárók okokra.

Lehet rokon, bizalmi személy, ennek hiányában hivatásos
támogató (kirendelő határozattal vagy tanúsítvánnyal igazolja
magát)

Támogatott személynek legfeljebb 2 fő támogatója lehet.
18
2.3. Támogató feladata:
 A közigazgatási, polgári és büntető eljárási cselekményeknél
jelen lehet, amelyekben a támogatott érintett;
 az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon a
támogatott személlyel egyeztet;
 a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor jelen
van;
 tanácsaival,
tájékoztatásával a támogatott személy
jognyilatkozatának megtételét elősegíti;
 a támogatott személy döntésének meghozatalához segítséget
nyújt, döntése meghozatalában személyes jelenlétével
közreműködik.
DE nem veheti át a döntést támogatottjától!
 Támogatott személy kérelmére vagy gyámhatóság felhívására
írásba kell foglalnia, miben segítette, milyen tanácsokkal látta
el támogatottját.
19
Hivatásos támogatónak az általa végzett tevékenységről
évente jelentési kötelezettsége van a gyámhatóság irányába.
 A támogató kirendelését a gyámhatóság 5 évenként köteles
felülvizsgálni (rendkívüli felülvizsgálatnak is van helye).

2.4. Hivatásos támogató
 nincs olyan, a támogatott által megjelölt személy, akit
támogatóul ki lehetne rendelni és a támogatott személy is
egyetért hivatásos támogató kirendelésével.
 cselekvőképes, büntetlen előéletű személy, vonatkozó
képesítési előírásoknak megfelel, nem áll kizáró okok hatálya
alatt.
 Kormány által kijelölt szervvel kormányzati szolgálati
jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban foglalkoztatott személy, hivatásos gondnok,
vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó
jogi személy lehet.
20
A hivatásos támogató egyidejűleg max. 30 támogatott
személy érdekében járhat el.
 5 fővel magasabb létszám, amennyiben az nem veszélyezteti
a hivatásos támogatói feladatokat, figyelemmel a támogatott
személyek igényeire.
 Kormányzati szolgálati jogviszonyban álló hivatásos
támogató max. 45 főt támogathat.
 A hivatásos támogatók
képzését, továbbképzését a
gyámhatóság szervezi.

21
Köszönöm a figyelmet!