Transcript Az új Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelemi

Az új Polgári Törvénykönyv
és a gyermekvédelemi
gyámügyi terület jogszabályi
kapcsolódásai
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
Dr. Lantai Csilla
főosztályvezető-helyettes
A jogszabályi háttér
• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
törvény (új Ptk.)
• A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi
CLV. törvény
• 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és
felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.)
• A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári
Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel
történt módosítása
Az új Ptk. felépítése
• Első Könyv: Bevezető rendelkezések,
• Második Könyv: Az ember mint
jogalany
• Harmadik Könyv: Jogi személy
• Negyedik Könyv: Családjog
• Ötödik Könyv: Dologi jog
• Hatodik Könyv: Kötelmi jog
• Hetedik Könyv: Öröklési jog
• Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések
Jogszabály módosítások célja
A Ptk. hatálybalépésével összefüggésben
• az új magánjogi szabályozás megfelelő
érvényesülése
• a jogrendszer koherenciájának megőrzése
az emberi erőforrások miniszterének
jogszabály-előkésztési feladatkörébe tartozó
gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek
és miniszteri rendeletek szükséges
módosításai
•
•
•
•
•
•
Végrehajtási szabályok
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet ( Gyer.)
- nagyobb terjedelmű, tartalmi módosítások
a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a
gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm.
rendelet - kisebb terjedelmű, de szintén tartalmi módosítások
a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti
szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által
kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet - öf
nyilvántartás, támogatott döntéshozatal
az örökbefogadást elősegítő és az örökbefogadás utánkövetését végző
magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló új
kormányrendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,
valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet- örökbefogadás előkészítése, utánkövetése,
mediátorok a támogatott közvetítői eljáráshoz
a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló
25/2003. (V. 13.) ESZCSM rendelet- a szociális és gyámhivataloknak a
hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéssel
kapcsolatos feladatai
Az érintett jogintézmények
• Cselekvőképesség
• Gondnokság
• Támogatott döntéshozatal
•
•
•
•
•
•
•
Örökbefogadás
Családi jogállás rendezése
Szülői felügyeleti jog
Kapcsolattartás
Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás
Családbafogadás
Gyámság
Ptk.
változások a szolgáltatások és
a gyámhatósági ügyek területén I.
Szolgáltatások:
• Támogatott közvetítői eljárás és
gyermekvédelmi közvetítői eljárás
• Örökbefogadás előkészítése és utánkövetése
Gyámhatósági tevékenység /új hatáskörök:
előzetes jognyilatkozat felvétele, támogató
kirendelése, kötelező közvetítői eljárás
elrendelése, közösen gyakorolt szülői felügyeleti
jog esetén vitás kérdésben való döntés
évente várhatóan mintegy 4300 új eljárást
eredményeznek
Változások a szolgáltatások és a
gyámhatósági ügyek területén II.
Gyámhatósági tevékenység / átmeneti
rendelkezések !
Hat hónapon belül
• a gyámhatósághoz „beszolgáltatott „ vagyon
kiadása a szülőknek
• a szülői felügyeleti jogával együtt élő szülő
gondozásában lévő gyermek érdekében való
intézkedés(gyámrendelés, perindítás)
Öt éven belül – gondnoksági ügyekben
felülvizsgálat kezdeményezése
Cselekvőképesség I.
Új Ptk. Második Könyve a cselekvőképességi szabályok jelentősen változnak!
• nem ad lehetőséget nagykorú személyek
cselekvőképességének általános korlátozására,
• a cselekvőképesség a bíróság által meghatározott
ügycsoportban korlátozható,
• a cselekvőképesség korlátozása kétféle lehet:
részleges és teljes korlátozás,
• részleges korlátozás esetén lényeges az
ügycsoport meghatározása,
• minden esetben kötelező a felülvizsgálat!
Cselekvőképesség II.
A cselekvőképesség teljes korlátozása
csak akkor, ha a cselekvőképesség részleges korlátozása
nem elégséges, vagyis az élet valamennyi területén
igazolhatóan szükséges a helyettes döntéshozatal.
A bíróságnak a cselekvőképesség ügycsoportonkénti
korlátozásáról személyre szabottan, a gondnokság alá
helyezendő személy életkörülményeit vizsgálva kell
döntenie, szükséges a családi és társas kapcsolatok
feltérképezése is
Változás: a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének
betöltése után helyezheti cselekvőképességet
részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá,
hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a kiskorú már
az ítélet jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.
A gondnokság alá helyezési eljárást
megelőző intézkedések I.
• Gyámhatósági hatáskör:
zárgondnok és ideiglenes gondnok
kirendelése
• A zárlat elrendelésének feltételei:
- a gondnokság alá helyezés törvényi
feltételei fennállnak,
- sürgős beavatkozás szükséges a
gondnokság alá helyezendő személy
vagyonának védelme érdekében.
A gondnokság alá helyezési eljárást
megelőző intézkedések II.
Az ideiglenes gondnokrendelés feltételei:
• kivételesen, csak nagykorú személynek, ha a
cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezése
indokoltnak
látszik
(pszichiáter
szakorvos véleménye)
•vagyoni, személyi érdekek védelme más módon
(például zárlat elrendelésével) nem lehetséges.
•halasztást
szükséges
nem
tűrő,
azonnali
intézkedés
A gondnokság alá helyezési eljárást
megelőző intézkedések III.
Garanciális szabály: szükségesség - arányosság elve csak a legszükségesebb ideig állhat fenn bírói kontroll
nélkül a zárlat, az ideiglenes gondnok kirendelése
•a
gyámhatósági
fellebbezésnek,
határozat
ellen
nincs
helye
•nyolc napon belül szükséges a gyámhatósági döntések
bírósági felülvizsgálatát kezdeményezni,
•a bíróság feladata: a lehető legrövidebb időn belül dönteni
kell a zárlat, illetve az ideiglenes gondnokság
fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
A gondnokság alá helyezés
kezdeményezése
•a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa,
egyenesági rokona, testvére,
•a kiskorú törvényes képviselője, a nevelésbe
vett gyermek gyermekvédelmi gyámja
•a gyámhatóság (tudomást szerzést követő 60
napon belül meg kell indítania, ha más jogosult
nem tesz meg ! Járási gyámhivatali hatáskör!),
•az ügyész.
Felülvizsgálat I.
Ptké. rendelkezési szerint:
• minden gondnokság alatt álló személyt az új
szabályok szerint felül kell vizsgálni,
• a kötelező felülvizsgálat öt éven belül való
kezdeményezése, perindítási kötelezettség - a
gyámhatóság feladata
• a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú
cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése
iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott
keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell
utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell
szüntetni
A gyámhatóságnak ismét per kell
indítani a 17. életév betöltését
követően!
Felülvizsgálat II.
Speciális ütemezés a felülvizsgálatra (Ptké. 6.§):
A gyámhatóságnak
• 2014-ben az 1982. december 31. előtt,
• 2015-ben az 1983. január 1. és 1994. december 31.
• 2016-ban az 1995. január 1. és 2001. december 31.
• 2017-ben a 2002. január 1. és 2007. december 31.
• 2018-ban a 2008. január 1. és 2014. március 14. között
elrendelt – cselekvőképességet kizáró gondnokság alá
helyezésről szóló, felülvizsgálati kötelezettséget nem
tartalmazó – határozatok felülvizsgálata iránt kell a
bíróságon pert indítania – tervezés!
Legkésőbb a Ptk. hatálybalépésétől számított öt éven
belül kell a gyámhatóságnak megindítania a pert.
Felülvizsgálat III.
A gyámhatóság keresete irányulhat (Pp.)
• a gondnokság alá helyezés fenntartására,
megszüntetésére,
• a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra
változtatása,
• a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság
cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
alá helyezésre módosítására,
• a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság
esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható
ügycsoportok módosítására,
• a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból
való kizárás megszüntetésére.
Gondnokrendelés Gyer. 131. §
A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja:
• a gondnokrendelés okát,
• van-e az előzetes jognyilatkozatában gondnokul
megjelölt vagy kizárt személy,
• van-e a gondnokul jelölhető személyek közül
megnevezett személy, vagy olyan személy, aki ellen
kifejezetten tiltakozik,
• a Ptk. 2:31. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott
sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki
gondnokként,
• a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában,
ellátásában ki vesz részt, és
• van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett
személynek
Gondnokrendelés Gyer. 132. §
A gyámhivatal annak a nagykorú személynek,
• akit a bíróság cselekvőképességet érintő
gondnokság alá helyezett, gondnokot, kivételesen
több gondnokot vagy helyettes gondnokot,
• akinek cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezése indokoltnak látszik, kivételesen, azonnali
intézkedést igénylő esetben zárgondnokot,
ideiglenes gondnokot,
• akinek a Ket. alapján szükséges, ügygondnokot,
• más eljáró szerv, személy megkeresésére eseti
gondnokot vagy ügygondnokot rendel
Hivatásos gondnok Gyvt. 102. §
Új jogintézmények a cselekvőképességi
szabályok körében
Az előzetes jognyilatkozat a gyámhatóság előtt is
megtehető (Gyer. 126/A.§ )
• az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való
bejegyzése illetékköteles, költségét az előzetes
jognyilatkozatot tenni kívánó személy viseli,
• a nyilvántartásba bejegyzés iránti kérelmet az előzetes
jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a
gyámhivatal küldi meg a bíróságnak, és a bíróság
rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását
A támogatott döntéshozatal cselekvőképesség
korlátozása nélküli döntési segítség a belátási
képességének kisebb mértékű csökkenése miatt
segítségre szoruló nagykorú személy számára