Transcript Bedő Zoltán: Pannonbúza program

PANNONBÚZA PROGRAM
Az agrárkutatás eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban:
nemesítés, fajtaválaszték, vetőmag biztosítás
Bedő Zoltán – Láng László – Rakszegi Mariann
Szakmai szimpózium
Gyermely
2013. február 14.
A minőségbúza nemesítés kihívásai
Minőségre nemesítés és a változó színvonalú termesztés technológia
A minőség és hozam összefüggése
A minőség szerepe a hazai piacon és az exportképesség fejlesztésében
Haladás a világ búza minőség kutatásában – nemzetközi kompatibilitás és
a magyar sajátságok megőrzése
Feed
28%
Loss
1%
Export
54%
Export
27%
Seed
6%
Industrial
0%
Milling
38%
1997
Seed
5%
Feed
14%
Milling
26%
2007
Loss
1%
A termesztéstecnológiai minimum változata az 1998-ban összeállított
Pannon búza termesztési ajánlatban
Mi teljesült ebből?
- szeptemberben lekerülő elővetemény
- monokultúra nem megengedett
- minimum 50%-ban felújított, csávázott vetőmag
- tápanyagellátás:
100 kg N
40 kg P
30 kg K
- októberi vetésidő
- vetőmagdózis ajánlás
- herbiciddel történő gyomirtás
- virágzáskori fungicides védekezés és újabb
védekezés epidémia esetén
- rovarölőszerek használata indokolt esetben
- betakarítás közvetlenül érés után, tíz napon belül
A lecsökkent tápanyagellátás új típusú fajtákat igényel
300
Megváltozott műtrágyafelhasználás és arányok Magyarországon 1960-2010 (kg/ha)
250
200
150
piros szin-nitrogén
kék szín – foszfor
zöld szín – kálium
100
50
19
61
19
63
19
65
19
67
19
69
19
71
19
73
19
75
19
77
19
79
19
81
19
83
19
85
19
87
19
89
19
91
19
93
19
95
19
97
19
99
20
01
20
03
20
05
20
07
20
09
0
NPK kg/ha/year
t/ha
5
Búzatermés átlagok és
műtrágyahasználat
Magyarországon
1951-2005
piros vonal: NPK kg/ha/év kék
vonal: termés t/ha
4,5
4
218
3,5
3
2,5
2,42
2
1,86
2
3,32
5
0
2
8
2
4,04
4,6
300
4,9
4,24
1
0
250
230
3,72
200
150
88
109
1,5
0,5
4,02
100
60,5
0,78
57
44
15
1951- 1961- 1966- 1971- 1976- 1981- 1986- 1991- 1996- 200160
65
70
75
80
85
90
95
00
05
50
0
A „termésolló” Magyarországon
A búza potenciális- és tényleges termésátlaga Magyarországon
35 martonvásári fajta átlaga, országos termésátlag, 2008-2012
t/ha
10
9
8
7
6
5
4
3
2
82% 57%
82% 57%
84% 47%
84% 47%
75% 52%
80% 52%
75% 52%
72% 49%
80% 52%
77% 49%
79% 50%
1
0
2008
2009
Optimális kísérleti hely
2010
2011
Kísérletek átlaga
2012
Átlag
Országos termésátlag
Minőség és hozam
Martonvásári búzafajták termőképessége
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2010-2012, 23 termőhely átlaga
7
6
t/ha
5
4
3
2
1
BANKUTI-1201
MV-MAZURKA
MV-CSARDAS
MV-PETRENCE
MV-MAGDALENA
MV-VERBUNKOS
MV-TOBORZO
MV-SUBA
MV-APROD
MV-EMESE
MV-SUVEGES
MV-KARIZMA
MV-KOLO
MV-WALZER
MV-BERES
MV-MARSALL
MV-TOLDI
MV-LEPENY
MV-KODMON
MV-KOLOMPOS
MV-MENUETT
MV-BODRI
MV-KIKELET
MV-KAREJ
MV-LUCILLA
MV-TALLER
0
Pannon búzafajták termőképessége
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2010-2012, 23 termőhely átlaga
MV-MAZURKA
MV-SUBA
MV-KARIZMA
MV-KODMON
MV-KOLO
MV-TOLDI
MV-MENUETT
MV-MAZURKA
MV-SUBA
MV-KOLO
MV-TOLDI
MV-KARIZMA
MV-MENUETT
MV-KODMON
MV-MAZURKA
MV-SUBA
MV-KARIZMA
MV-KOLO
MV-TOLDI
MV-KODMON
MV-MENUETT
0
3-5 t/ha
5-9 t/ha
átlag
8
t/ha
7
6
5
4
3
2
1
Martonvásári búzafajták nedves-sikértartalma
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011
40
t/ha
35
30
25
20
15
10
5
Mv Lepény
Mv Marsall
Mv Tallér
Mv Lucilla
Mv Bodri
Mv Toborzó
Mv Petrence
Mv Karéj
Mv Kikelet
Mv Karizma
Mv Toldi
Mv Suba
Mv Menüett
Mv Kolo
Mv Ködmön
Mv Mazurka
Mv Kolompos
Mv Béres
Mv Apród
Mv Magdaléna
Mv Csárdás
0
Martonvásári búzafajták farinográf minősége
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011
t/ha 100
A2
80
Mv Tallér
Mv Marsall
Mv Apród
Mv Kolompos
Mv Magdaléna
Mv Csárdás
Mv Béres
Mv Lucilla
Mv Kikelet
Mv Bodri
Mv Toborzó
Mv Petrence
Mv Karéj
Mv Ködmön
Mv Menüett
Mv Karizma
Mv Toldi
Mv Mazurka
Mv Kolo
Mv Suba
0
A1
90
70
60
50
40
30
20
10
Martonvásári búzafajták alveográf W értéke
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011
450
t/ha
400
350
300
250
200
150
100
50
Mv Tallér
Mv Marsall
Mv Apród
Mv Kolompos
Mv Magdaléna
Mv Csárdás
Mv Béres
Mv Kikelet
Mv Petrence
Mv Bodri
Mv Toborzó
Mv Lucilla
Mv Karéj
Mv Menüett
Mv Karizma
Mv Mazurka
Mv Ködmön
Mv Kolo
Mv Toldi
Mv Suba
0
Martonvásári búzafajták extenzográf energia
értéke
MTA ATK Mezőgazdasági Intézet kísérletei, 2008-2011
t/ha 200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
Mv Marsall
Mv Tallér
Mv Apród
Mv Magdaléna
Mv Kolompos
Mv Csárdás
Mv Béres
Mv Kikelet
Mv Petrence
Mv Toborzó
Mv Bodri
Mv Karéj
Mv Lucilla
Mv Menüett
Mv Ködmön
Mv Mazurka
Mv Kolo
Mv Toldi
Mv Karizma
Mv Suba
0
Eltérő minőségtípusú fajták aránya a martonvásári búza vetőmag-forgalomban
100%
80%
60%
40%
20%
0%
19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 20 20 20 20 20
95 96 97 98 99 00 01 02 03 04 05 08 09 10 11
Malmi
Nagy sikértartalmú
Pannon prémium
Pannon standard
A magyar búza vetőmagtermelés
és a minőségbúza
Az egyik legkisebb vetőmag felújítási arány az EU-ban
A vetőmag fémzárolás 2011-ben 77236 t
2012-ben 86974 t
129 fajta fémzárolt vetőmagja került forgalomba 2011-ben:
Az első 10 fajta a fémzárolt vetőmag
50,6%-át (2011)
46,4%-át (2012) teszi ki,
8 magyar, ebből 5 Mv, 7 kiváló minőségű
A termesztett külföldi fajták közül 41 nem került állami
fajtakísérleti vizsgálatra Magyarországon
Jó minőségű búzafajták elterjedése a köztermesztésben
(2011/2012 vetőmag szaporító terület)
1. Mv Kolo (kiváló sikérminőség)
4. Mv Suba (kiváló sikérminőség)
7. Mv Kolompos (nagy sikértartalom)
9. Mv Magdaléna (nagy sikértartalom)
10. Mv Csárdás (nagy sikértartalom)
7000
6000
5000
Az Mv Kolo
vetőmag szaporítás adatai
4000
3000
2000
1000
0
2007
2008
2009
2010
2011
Szlovákia
Szlovénia
Vekni
Palotás
Magvas
Emma
Palotás
Anglia
Toldi
Karizma
Németország
Lucilla
Csehország
Toldi
Franciaország
Suba
Kolo
Toldi
Karizma
Ködmön
Petrence
Románia
Olaszország Horvátország
Mv 06-09
Magdaléna, Mambo
Emese,
Tamara,
Magvas
Koszovó
Süveges
Tamara
Albánia Martina
Suba
Kolo
Toborzó
Marsall
Béres
Marsall
Pálma
Magvas
Szerbia
Makaróni
Suba
Törökország
Suba
Az Mv Suba technológiai minősége és elterjedése
Regisztrálva vagy a termesztésben
külföldön:
Franciaország
Koszovó
Románia
Horvátország
Szlovákia
Albánia
Szerbia
Szlovénia
Törökország
Nedves sikér tartalom:
Átlag 33,7%
50% >34%
Farinográf érték:
Átlag: 89,7 A1
64% A1,
Alveográf W:
Átlag: 369
89% > 280
Extenzográf energia:
Átlag: 157
75% > 120
Mintaszám: 222
30% A2
Mv Karizma –
modern Bánkúti utód
Bánkúti 1201 N
Bánkúti 1201 OE
Megjegyzés:OE= túltermelő
N=normál termelő Bx7 HMW glutenin
Kiválós sikér minősége
nagymértékben a Bánkúti
1201-től örökölt Bx7 túltermelő
HMW tartalékfehérje
egységének tudható be
Járóbúza, biztonságosan
vethető ősszel és tavasszal
egyaránt
2013 tavaszán megkezdődik
nagyüzemi termesztése
Angliában a kiváló minőségű
kanadai búzák részbeni
kiváltása érdekében
Mv Karizma teljesítménye üzemi táblákon
(2011)
Termőhely
Heves
Hódmezővh.
Gyermely
Termés n. sikér far. cs.
t/ha
%
5,6
6,2
6,1
32,6
36,7
30,8
A1
A1
A1
Folyamatosan szükség van a minőségbúza programra
Magyarországon mennyiségi és minőségi termesztésre
egyaránt van esély
nagy a tét: nekünk nagy, de nemzetközileg nem
meghatározó a hazai búzavertikum
tömegterméknek túl jó a búzánk és drága
minőséginek nem elég jó és nem elég homogén
a magyar búza image keményszemű, minőségi legyen
2013. február 12.
Köszönöm a figyelmet
Bedő Zoltán