Transcript A testnevelés tanításának módszertana (ppt)

A testnevelés tanításának
módszertana
Ihász Ferenc PhD.
2014.
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának
rendjéről, 1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyam számára.
http://kerettanterv.ofi.hu/index.html, letöltve: 2014. 01. 27.
„Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók
alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek
kialakítása, formálása, illetve a szabályozott
mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a
legfontosabb cél.
A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú
sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást
jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek,
amelyek a játékosság módszerével együtt formálják
a testneveléshez és sporthoz fűződő pozitív
attitűdbázist.”
A testnevelés óra…
• A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás (testmozgás)
az egészségtudatos magatartás és életvezetés alapvető
feltétele.
• Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai
fittségének folyamatos fejlesztése elengedhetetlen az
egészségi állapot hosszú távú fenntartásához, javításához.
• A testnevelés órák a többi tantárgyhoz hasonlóan tanóra
jellegűek. A testnevelés tanóra jellege jelzi, hogy az iskolai
nevelő- oktatói-képző munkába szervesen illeszkedő…
• Az egyes órák a testnevelés folyamatában összefüggő
láncolatot alkotnak.
A testnevelés órák sorozatának az alábbi alapvető
feladatokat kell teljesítenie:
• a) a tanterv által előírt óraszámban a tanulók
egészséges fejlődését biztosító rendszeres
hatásrendszert,
• b) a tantervben előírt készségek és képességek
fejlesztését, a cselekvéstanulást,
• c) a rendszeres gyakorlási lehetőséget,
• d) a folyamatos alkalmazási lehetőséget,
• e) a készségek megőrzése érdekében a rendszeres
ismétlést
• A testnevelési óra legáltalánosabban értelmezett
feladatának azonban a Tanterv által előírt,
meghatározott óraszámban…
Óratípusok
•
•
•
•
•
a/ vegyes típusú (kombinált) óra
b/ új ismeretet feldolgozó óra
c/ gyakorlati alkalmazásra szánt óra
d/ ismétlésre, rendszerezésre szánt óra
e/ ellenőrző óra
A testnevelés óra sajátosságai
•
1.) Az órák elején a többi tantárgy órájától eltérő szervezési feladatokat kell megoldani
(sorakozás? Jelentésadás? stb.)
•
A tanulók szervezetét elő kell készíteni a fokozott fizikai megterheléshez. Ennek az
előkészítésnek két irányúnak kell lennie: egyrészt a tanulók szervezetének általános
bemelegítése, másrészt az óra didaktikai jellegű feladatainak megfelelő tartalmi jellegű
speciális előkészítése.
•
2.) Az óra középső, legnagyobb időtartamú részét úgy kell megterveznünk, hogy a
lehetőség szerint azonos szinten tartsuk a fokozottabb terhelést. Ez a legtöbb esetben
nem könnyű feladat, mert az itt tanulásra, gyakorlásra, ismétlésre stb. kerülő
mozgásanyag függvénye is.
•
A gyakorlás megszervezésével, a foglalkozási forma célszerű megválasztásával közelebb
kerülünk a feladat teljesítéséhez.
•
3.) Az óra végén a tanulók fokozott terhelés állapotából le kell (viszonylagos nyugalom)
állapotába. A testnevelés óra szerkezeti felépítését állandó…
Számos diák számára nem fontos, hogy minden esetben a
maximumon, vagy ahhoz közel teljesítsen, ráadásul az
egészség szempontjából nem is cél a magas szintű teljesítmény.
Ha azonban az egyéni teljesítménycélt a tanuló önként, az
addigi legjobb eredményét meghaladóan jelöli ki,
természetesen lehetőséget teremthetünk számára az egyéni
kihívás teljesítésére.
Az öntesztelés és önértékelés alapú tesztelés célja, hogy a
diákok képessé váljanak saját fittségi állapotuk nyomon
követésére. Ebben a folyamatban az első lépés, hogy a tanulók
értsék az egyes fittségi összetevők egészségi állapottal
kapcsolatos összefüggéseit, sajátítsák el a NETFIT® tesztjeinek
pontos végrehajtását, valamint az értékelés módszerét.
A diákok a saját korábbi eredményeikhez, kitűzött egyéni
teljesítménycéljaikhoz, illetve az egészségsztenderdekhez
egyaránt viszonyíthatják teljesítményeiket.
Az egyéni tesztelés célja, hogy pontos információt adjon az
egyén fizikai fittségi állapotáról. A tesztelés során egy társ, a
pedagógus vagy éppen a szülő jelenléte és közvetlen
segítségadása támogatja a NETFIT® felmérésének
megvalósítását.
Az óraelemzés-önértékelés szempontjai
1.) Az óra célja, feladata
A képzés mely időszakában,milyen képesség vagy
képesség együttes fejlesztése folyik
Az óra feladata: tananyagtartalom
Az előkészítő rész célja, feladata, tervezése
vezetése
o feladatátadások módja,
o cél-és rávezető gyakorlatok,
o Az előkészítő –és a főrész.
2.) Főrész célja, feladata, tervezése, vezetése
• feladatátadás módja
• foglalkoztatási formák
• integrált oktatás lehetősége
• fokozatosság, egymásra épülés,
játékkiválasztás
3.) Befejező rész célja, feladata, tervezése
• fő -és befejező rész kapcsolata,
• befejező rész játékkiválasztásának szempontjai,
• az óra értékelésének hatékonysága,
• Szervezési feladatok (óra előtt, alatt, után)
4.) Kompetenciák fejlesztése
• Beszédmód szaknyelv
5.) Motiválás lehetőségei, hibajavítás
• A tanító helyezkedése, mozgása,
• Időbeosztás
6.) Nevelési lehetőségek
7.) Összefoglaló értékelés
Testnevelés tanítás módszertana
ZH. 2014
1.
Jelölje meg az alsó tagozatos testnevelés legfontosabb célját!
2.
Miért fontos az „öntesztelés” és „önértékelés” a testnevelésben?
3.
Mutassa be, milyen kapcsolat áll fenn a „funkcionális-és a sportági”
mozgásformák között (keressen, legalább két példát)!
4.
Mutassa be a „személyiséget alkotó alapképességek” három
legfontosabb elemét, majd részletezze (a motorikus képességeket)!
5.
Sorolja fel (legalább ötöt) a „fittségi állapotot” befolyásoló tényezőket!
6.
Tervezzen és rajzolja le) egy (4;8 ütemű) szabadgyakorlati alapformájú
gyakorlatot, majd elemezze röviden, milyen hatást ér el vele!