Az otthoni szakápolás és a rehabilitáció kapcsolata

Download Report

Transcript Az otthoni szakápolás és a rehabilitáció kapcsolata

Virágné Kaló Ágnes
Terra 95 BT
Miskolc
Néhány gondolat a rehabilitációról
 Az
EVSZ
1947-es
alapokmányának
továbbfejlesztésével az egészségtől eltérő
állapotok meghatározására 1980-ban sor került
az úgynevezett fogyatékossági folyamat leírására.
Megállapítást nyert, hogy a nem maradéktalanul
gyógyuló akut megbetegedések és krónikus
betegségek esetében a biológiai károsodás
mellett emberi funkciózavar (fogyatékosság) és
társadalmi
kapcsolatzavar
(rokkantság)
kialakulásának lehetősége is fennáll.
A betegek megfelelő gyógyítása,
gondozása és rehabilitációja
azáltal nyer igazi értelmet, hogy
a kezelt betegek életminősége
sok esetben újra elérheti a
betegség előtti életminőséget.
FOGYATÉKOSSÁGI folyamat
(EVSZ 1980)
Egészség
Egészségtől eltérő állapotok:
 Károsodás ( impairment )
 Fogyatékosság ( disability )
 Rokkantság ( handicap )
Életminőség
Vizuális analóg skála
legalacsonyabb életminőség legmagasabb életminőség
•teljes fizikai függőség
•fizikai és szellemi függetlenség
•súlyos értelmi károsodás
•másokkal jól kommunikál
•környezetével nincs kontaktusa
•képes a legtöbb általa élvezett
tevékenységre
•kórházban van elhelyezve
•az élet terheit jól elviseli
•optimista és reális életszemléletű
szubjektív tényezői: önértékelés, motiváció, boldogság, elégedettség
objektív meghatározói: fizikai és pszichés környezet,
eü. és szoc. szolgáltatások minősége,
anyagi biztonság
vizsgált személy önértékel
szakemberek kontrollja
közeli hozzátartozó értékelése
A rehabilitációs team tagjai
Beteg
Szakorvosok
Szakgyógyszerész
Gyógytornászok
Logopédus
Pszichológus
Ápolók
Fizikoterápiás szakasszisztensek
Ortopaed műszerészek
Szociális munkatárs
Gyógyfoglalkoztatók
Szakasszisztensek
Rehabilitációs terapeuta
Beteg családtagja, gondozója
•A rehabilitáció feladatai a kórházban
- az önellátóképesség segítve tanítása
- az első károsodás által indukált károsodások
- megelőzése: pozicionálás
hólyagkondicionálás
mobilizálás (helyzetváltoztatás, ágyelhagyás)
- mindennapi élettevékenység gyakoroltatása
- betegek napirendjének szervezése
- kapcsolattartás a beteggel,
a team tagokkal,
a team tagok között,
a beteg és team tagok között,
a beteg és családtagjai között,
a team tagok és családtagok között,
a beteg és lakóhelye között,
a beteg és munkahelye között
- tréningek felügyelete és segítése
- betegek gyógyszerelésének és fizikoterápiás kezelésének szervezése, ellenőrzése
- ápolási dokumentáció
- betegek személyes problémáinak megoldása
- mozgásterápia
- logopédia
- diétás tanácsadás
Rehabilitáció otthon
Klinikai állapotának megfelelő
 mozgásterápia
 logopédia
 betegséggel kapcsolatos ismeretek átadása a betegnek
 szorongás, depresszió, betegségtudat csökkentése
 szakápolási feladatok végzése, majd megtanítása
(pl.stomaviselő)
 munkába való visszatérés elősegítése (amennyiben
lehetséges)
 életvitelének további folytatása
Az előzőekben felsorolt tevékenységek
közül az otthoni szakápolás keretében
végezhetők
- mozgásterápia ( 11 tevékenység )
- beszédterápia ( 11 tevékenység )
- testkép változással kapcsolatos
szakápolási és életmódbeli betegoktatás
(6.,7. tevékenység)
pl. stoma viselők, állandó katétert viselők,
- betegoktatás (nem finanszírozott)
Egy tanulmány szerint a rehabilitációs osztályokon (együttesen) kezelt
betegek aránya - a következőkép oszlott meg:
28% agyi érbetegségek következményei
4% organikus idegbetegség következményei
20%
2% orthopédiai műtéteik következményei
24% reumatológiai betegségek következményei
28%
11%
2% daganatos betegségek következményei
6% perifériás érbetegségek következményei
24%
3% kardiológiai betegségek következményei
11% belgyógyászati betegségek következményei 3%
20% baleseti sérülések következményei
1% gerincvelő
6%
2%
4%
2%
5% 5% 1% 3% 5%
3% koponyaagyi
5% felsővégtag
21% alsóvégtag
21%
60%
A Terra 95 BT otthoni szakápolásában a következőképpen
oszlanak meg a rehabilitáció adatai:
10% agyi érbetegségek
8% organikus idegrendszeri
betegségek
7% orthopédiai műtétek
22% reumatológiai betegségek
10% perifériás érbetegségek
22% baleseti sérültek
21% krónikus sebek
10%
21%
22%
8%
7%
22%
10%
A tanulmány alapján a rehabilitációs osztályokról
eltávozott betegek sorsa:
89,6% Otthonába
távozott
4%
1%
5%
1,2% Szociális otthonba
távozott
5,5% Más kórházba
távozott
3,7% Meghalt
90%
A Terra 95 BT otthoni szakápolásban kórházból
és rendelőből kikerült betegek aránya:
.
25% Kórház
75% Ambulanciák
25%
75%
Szerettem volna adatokat kapni arról
– hányan részesültek akut osztályról
kikerülve – rehabilitációs kezelésben.
Valós adatnak – Dr. Cserhalmi Péter
Doktori (PhD) értekezését Bp.2004.
vettem alapul.
Értekezése során 5064 csípőtáji törött traumás
beteget vizsgált. Ebből traumatológiai
elbocsátáskor
59,5% került saját otthonába ez közel 3000 beteget jelent
mindösszesen 6% kerül rehabilitációs osztályra
34,5% vissza akut osztáyra, szociális otthonba, krónikus
osztályra és jelentős számuk elhunyt
35%
59%
6%
Még mindig erre a (PhD) értékezésre
hivatkozva
mindösszesen 20,6%--os volt, járóképes 4 hónappal a
traumatológiai ellátás után-a lakáson kívül egyedül
24% lakáson kívül kisérővel
15%
21%
10%
30% lakáson belül egyedül
30%
24%
10% lakáson belül kisérővel
15,4% járóképtelen volt
Dr. Cserháti Péter ( PhD) Doktori értekezés Bp. 2004.
Az adatok alapján felmerült bennem,
mi történt az otthonukba került –
rehabilitációra szoruló betegekkel?
Javult
volna-e
az
állapotuk,
amennyiben otthoni rehabilitációban
részesültek volna?
Kérdőíves felmérés történt a Terra
95.BT betegei körében, amely arra
irányult, vajon maguk a betegek
tudnak-e
a
rehabilitációról,
ismerik-e
annak
folyamatát,
részesültek-e benne, otthonukban
igénybe vették-e?
Arra a kérdésre – a betegek szerint mit takar a
rehabilitáció fogalma a következő válaszok
születtek:
43% a gyógyulásom felgyorsulását
25%a meglévő képességei-étkezés, mozgás, öltözködés, egyéb fejlesztését
14% élete könnyebé tételét
11% életvitele könnyebbé tételét
7% a családja életének könnyebbé tételét
11%
14%
25%
7%
43%
64%-uk kapott, míg 36%-uk nem kapott otthonában
rehabilitációt.
Arra a kérdésre mire lett volna szüksége:
68% a mozgásterápiát igényelte
12% a szociális ügyek intézését
6% 2%
12% olyan szakembert keresett volna,
aki segít mindennapi élettevékenysége
megtervezésében
6% beszédterápiát igényelt
2% diétás tanácsadást
12%
12%
68%
Arra a kérdésre, kapott-e és milyen rehabilitációs
ellátásban részesülhetne:
43% válaszolt igennel
14%
43% nemmel
43%
43%
14% nem volt rá
szüksége
Ezeket a tevékenységeket igénybe venné-e otthoni
szakápolás keretén belül, 93 % válaszolt igennel.
Kérdésként merült fel betegségük alatt találkoztak-e már
rehabilitációs terapeutával:
64% válaszolta: nem hallott róla.
15%
21%
64%
21% találkozott már vele
15% nem tudott a kérdésre válaszolni
A válaszadók 68%-a nő volt, 32%-a férfi.
7% 50 éves
32% 60 éves
.
11%
39% 70 éves
11% 80 éves
11% 90 éves
39%
11% 7%
32%
Az otthoni szakápolásban ellátott betegek által
használt gyógyászati segédeszközök megoszlása
Hallókészülék
Mankó: 17,
: 5; 5%
Pelenka: 27,
11%
18%
Védőcipő: 14,
9%
Járókeret: 48,
32%
Bot: 24 , 16%
Kerekesszék:
13 , 9%
Összefoglalás
 Az otthoni szakápolásban a gyógyászati segédeszközt
használok körében a 70 és 80 év közöttiek aránya volt
a legnagyobb.
 Adódott ez abból, hogy az otthoni szakápolási
szolgáltatást igénybe vevők legnagyobb köre a 66 és
85 év közötti betegek .
 A fenti megállapítások azt is előrevetítették, hogy a
gyógyászati segédeszközök közül a járókeretet és a
pelenkát vették a legnagyobb számban igénybe.
Az otthoni szakápolásban 2012.07-08 hóban
ellátott betegek, akiknek állapota nem igényelt
gyógyászati segédeszközt
Fizkoterápia:
12fő
Szakápolás:
16fő
Gyógytorna:
4fő
Összefoglalás
 Az otthoni szakápolás kórházat vált ki vagy rövidít le–
ezért nagyobb számban voltak olyan betegek akik
nem igényeltek gyógyászati segédeszközt- pl. a 6-os
tevékenységi körből– műtéti sebek ellátása , de
elgondolkodtatónak tartom azokat a beteg eseteket is
,akik ugyan gyógytorna kezelést kaptak—de nem volt
gyógyászati segédeszközük.
 Visszakövetve - ezek a betegek reumatológiai
javaslattal rendelkeztek.
A 2012.07-08 hóban ellátott betegek
gyógyászati segédeszköz felosztás szerint
95% kapott
gyógyászati
segédeszközt
5%
95%
5% mind fekvő beteg volt.
5% nem kapott,de
szüksége lett volna
rá
Mi lehet az oka?
Hogyan tudjuk ezt megoldani?
Összefoglalás
 Mint a diagramon láthattuk azoknak akiknek
szükségük volt – vagy lett volna gyógyászati
segédeszközre mindössze csak 5 % nem kapott -DE mind az 5% - uk otthonában FEKVŐBETEG ! volt.
 A 2 hónapos próbafelmérésből is egyértelműen
kiderült hogy – az a betegkör esett ki ebből az
ellátásból,akinek az életminősége javítására, a család
ápolásban való részvétel segítésére -- nagy szüksége
lett volna .
A
kérdőív
által
tett
megállapítások:
A betegek a rehabilitációt a gyógyulásuk
érdekében folytatott tevékenységként értelmezték.
Nagyrészük részesült rehabilitációban, amelyet
betegsége megkívánt. A betegek 2/3-a kapott
rehabilitációs tevékenységet, mely nagyrészt
mozgásterápia volt, de szükség lett volna még
betegségükkel
kapcsolatos szociális ügyek
intézésére és olyan szakemberre, aki segített volna
mindennapi élettevékenységük megtervezésében
(pl. ergoterapeuta).
A betegek 46%! nem tudta, hogy mit
vehet igénybe rehabilitációja során és
29% mondta azt, hogy semmire nincs
szüksége. Felmerült a kérdés, ha nincs
szüksége semmire, miért veszi el a
rehabilitációra váró betegektől a vizitet
és a rehabilitációs lehetőséget?
A betegek 93%-a venné igénybe a
rehabilitációja során, amennyiben
kibővítenék
az
otthoni
szakápolási szolgáltatás munkáját.
64% soha nem hallott az
ergoterapeutáról,
de
szívesen
megismerkedne a munkájával.
Az előadás összefoglalásaként a következők
fogalmazódtak meg bennem:
Az otthoni szakápolási szolgálatok egy részében
rehabilitációs
tevékenységet
végeznek
(mozgásterápia, beszédterápia, egyes krónikus
sebek kezelése, amputált betegek ellátása) a
vizitek – rehabilitációs vizitekkel való kibővítése
indokolttá tenné ezt az ellátási formát a
szolgáltatók részéről. Elnevezésük kibővülhetne
– szakápolási – hospice és rehabilitációs otthoni
szakápolási szolgálatokkal.
Indokolttá tenné ezt az is, hogy a beteg
otthonában történő ellátás ma a legolcsóbb
ellátási forma, valamint egy szervezetben
végezhető a tevékenység (centralizálás) és a
betegnek csak egy esetmenedzserrel, csak
egy szolgáltatóval kell kapcsolatot tartani. Ez
mind a szakmai, mind a finanszírozási, mind
a minőségi ellátás nyomon követését és
ellenőrzését könnyebbé teheti.
A betegeket nyomon követve elmondhatjuk
a
számítások
alapján
2/3uk
(traumatológiai esetek) az otthonába kerül
az akut osztályról, ahol még 80% igényelne
rehabilitációs ellátást, ebből pl. 15%
teljesen járóképtelen, ekkor az otthoni
rehabilitációs ellátásuk nem megoldott.
Sokan még a klasszikus rehabilitáció
lehetőségéről sem tájékozottak. Az otthoni
orvosi rehabilitáció ma még gyerekcipőben
jár, vagy egyáltalán nem létezik.
Az otthonában rehabilitálatlan beteg az
államnak nagy kiadást jelent - szüksége van
pl. hosszú időn keresztül inkontinentia
termékekre (hólyagkondicionálás hiánya)
gyógyászati
segédeszközök
nagyobb
számára ( bot több fajtája, mankó, járókeret)
önellátásának hiánya miatt pszichés- és
mentális állapota romlik, ezáltal tovább
terheli a gyógyszerkasszát. (Ezekre akkor is
kell költenie az államnak, ha a beteg az
otthonában van.)
Az otthoni szakápolási szolgálatok
kapacitási
és
finanszírozási
bővítésével, -- egy ergoterapeuta
alkalmazásával
egy
otthoni
gyógyászati
segédeszköz
diszpécserrel- részben megoldhatóvá
tervezhetővé és átláthatóvá tehető ez
az ellátás.