Transcript Hallod, hogy dübörgünk? * A multik és a kkv

Hallod, hogy dübörgünk? – A multik
és a kkv-k szerepe az exportban
Kerekes György, elnökhelyettes,
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
Almaszeletelés
• Európában a második a GDP-hez
viszonyított külkereskedelmi többlet
• (miért van egyáltalán 2007 óta?)
• Konszenzus: a növekedés forrása
még évekig az export lehet
 Támogassa az állam az exportot
Nem egyszerű meghatározni, hogy hol kellene az államnak beavatkoznia.
Kezdjük el vékony szeletekre bontani az almánkat, és kiderül, hogy kompót
lesz-e belőle.
Multinacionális cégek
81% a magyar exportnak
Közvetett kormányzati hatás =
befektetésösztönzés
Hazai kkv-k
19%-a a magyar exportnak, és ebből
is 6% körüli az indirekt export =
kereskedelemfejlesztés
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
• Kettő az egyben kormányügynökség
• Olyan befektetőket igyekszik Magyarországra vonzani,
amelyek termelnek, ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat
nyújtanak, export fókusz
• Olyan magyar cégeknek segít a külpiacon, amelyek
versenyképes termékkel és szolgáltatással képesek megjelenni
az EU-ban vagy harmadik országokban
• Külgazdasági stratégia / Miniszterelnökség / külföldi hálózat
Befektetésösztönzés
• Versenyképességi tükröm-tükröm
• Törékeny, de érezhető javulás 2012 második
félévétől
–
–
–
–
távol-keleti bérek elszabadulása
hatékonyság (India vs. Magyarország)
közeli piacok, logisztikai előnyök
támogatások
• 22 lezárt projekt, 121 folyamatban, kb. 3 milliárd euró és 15-17 ezer új
munkahely közvetlenül
•
•
•
•
Új küldő országok (pl. Malajzia, Mexikó, Egyiptom)
Új szektorok – különös tekintettel az élelmiszeriparra
Autóipar és elektronika
Shared-service centre (SSC)
Hófehérke és az alma
• Saját csapdánkba esünk-e?
• Kulcskérdések:
– Oktatás, felsőoktatás és szakképzés --- közoktatás
– Támogatás és adókedvezmények --- mindenki versenyez, uniós
korlátok, versenyszabályok
– Infrastruktúra --- könnyű elkényelmesedni, pl. ipari parkok
– Differenciáltan kell kezelni a befektetőket (pl. kínaiak, arabok,
amerikaiak)
Akkor lássuk a kkv-kat
Problémák a kkv-k
exportjának növelése előtt:
• Nincs elég exportképes cég
30.000 írt külföldi ügyletet,
3000, aki rendszeresen exportál
300, aki stratégia mentén
• Árualap (bor, borsó, borostyán)
• Integráció hiánya (klaszterek?, együttműködések?)
• Keleti nyitás, nyugati tartás: 75,6% export Eu-n belül – de ennél
több áru kerül harmadik országokba
• Indirekt export – beszállítás  hogyan lesz belőle direkt export
További problémák – a cégeken belül
• A kb. 2000 cégen végzett, mélyinterjús felmérés alapján:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
-
Menedzsment ismeretek hiánya
Piaci ismeretek hiánya
Forráshiány
Nyelvtudás hiánya
Technológiai lemaradás, hátrány
HR-hiány
Az attitűd-kérdés:
-
Növekedést célként ki nem tűző cégek
Kézi vezetés
„Az én cégem olyan, mintha a gyerekem lenne”
Kik is ezek a kkv vezetők?
Tisztán statisztikai alapon:
 46 éves férfi
 Mérnök végzettségű
 Nős, két gyereke van (de egyik sem akar céget vezetni)
 Cégét 1993-ban alapította
 746 millió forint árbevétel
 30% export (ad hoc megrendelések és 1 biztos német vevő)
 32 fő alkalmazott
 Bajusz!
 
Megoldás?
•
•
•
•
•
•
•
Képzés, tréning, szemléletformálás
Vállalkozóvá válás segítése
Fiatal vállalkozók, női vállalkozók
Oktatás, közoktatás (erős középiskolák)
Külpiaci marketing / gazdasági országimázs építés
Export manager for hire / és exportos munkavállaló
Vevői delegációk Magyarországra hívása
Köszönöm figyelmüket!
Kerekes György
Nemzeti Külgazdasági Hivatal
www.hita.hu