Transcript Ellenorzesi_szolgalat_Eloadas20130131

A katasztrófavédelem ellenőrzési
rendszere
Készítette:
Mecsei Judit tű. ezredes
szolgálatvezető
A Hivatásos Katasztrófavédelmi Szervek
Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzata
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató 1/2013.
számú Intézkedése a katasztrófavédelem hivatásos
szervei Ellenőrzési és Felügyeleti Szabályzatának
kiadásáról
Hatályba lépett 2013. január 8-án
A 37/2012. Főigazgatói intézkedést váltotta fel
Az ellenőrzés fogalma (Szabályzat I./1. pont)
Az ellenőrzés a szolgálati és szakmai elöljárók azon tervszerű és terven
kívüli tevékenysége, amelyet a szabályzat rendelkezései szerint
személyesen vagy meghatalmazottaik útján végeznek annak
érdekében, hogy megállapítsák alárendeltjeik tevékenységének
jogszerűségét, szakszerűségét, eredményességét, fegyelmét,
elvégzett munkájuk hatékonyságát, felderítsék a munkavégzés
hiányosságait, kivizsgálják a bekövetkezett események okait.
A felügyeleti és hatósági ellenőrzés a katasztrófavédelmi hatóság azon
tervszerű és terven felüli tevékenysége, melyet jogszabályban
biztosított hatáskörében, illetékességi területén hajt végre, abból a
célból, hogy biztosítsa az anyagi jogi szabályok érvényesülését.
Az ellenőrzés célja (Szabályzat I./1.4 pont)
Az ellenőrzésre jogosult vezető
 meggyőződjön a hatáskörébe tartozó kérdésekben
•
az alárendelt,
• működésének jogszerűségéről,
•
felügyelt,
• szakszerűségéről,
•
a hatósági ellenőrzés alá vont
• a működés feltételeinek rendelkezésre
állásáról
 megítélje a működést,
 következtetésekre jusson a hiányosságok
kijavítását szolgáló kötelezések meghatározásához.
Az ellenőrzés alapelvei (Szabályzat I./1.6 pont)
 tervszerűség: az ellenőrzéseknek összhangban kell lenni a BM OKF
Éves munkaprogramjában rögzített célokkal, a munka és ellenőrzési
tervekkel, az ellenőrzött szervezet feladataival, a korábbi ellenőrzések
tapasztalataival.
 törvényesség: az ellenőrzést végző köteles betartani az ellenőrzésre
és az ellenőrzés tárgyára vonatkozó hatályos jogszabályokat, belső
szabályozókat, a hatósági jogalkalmazás gyakorlatát.
 meglepetésszerűség: az ellenőr váratlan időpontban és helyszínen
történő megjelenésével biztosítható.
 objektivitás: az ellenőrzés a tények és az ezekből levonható valós
következtetések, összefüggések megállapítására irányul. (abból
következtetések levonására kell törekedni)
Az ellenőrzés alapelvei (Szabályzat I./1.6 pont)
 szakszerűség: az ellenőr köteles az ellenőrzésre felkészülni, a
jogszabályokban és belső szabályozókban foglaltakat részleteiben
ismerni.
 gazdaságosság: a felhasznált erőforrások optimális kihasználása.
 megalapozottság: a megállapítások alátámasztása tényekkel és a
jogszabályi vagy belső szabályozói előírásokkal.
 összeférhetetlenség kizárása: az ellenőrző és az ellenőrzött között
nem lehet olyan kapcsolat, amely az objektivitást kizárhatja.
 segítő jelleg: a pozitív tapasztalatok megosztása, javaslat a feltárt
hibák, hiányosságok megszüntetésére.
Az ellenőrzéssel szemben támasztott
követelmények
 tervszerűség, az ellenőrzés tárgyához igazított végrehajtás
 a szükségtelen átfedések és párhuzamosságok kiküszöbölése
 szabályszerűség, célszerűség, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség
vizsgálata
 a legcélszerűbb módszer kiválasztása
 legyen folyamatos, fogja át egy szervezet teljes tevékenységét
 nem irányulhat feltétlen hibakeresésre, nem sérthet emberi méltóságot,
szolgálati és rendfokozati tekintélyt
 megállapításai legyenek megalapozottak, objektívek; következtetései reálisak
 rögzítse az általánosan alkalmazható pozitív tapasztalatokat is
 megállapításait írásban kell rögzíteni
Ellenőrzések fajtái
Az ellenőrzések fajtái a következők:
•
•
•
•
•
•
•
vezetői ellenőrzés,
irányítószervi ellenőrzés,
szakmai ellenőrzés,
revíziós ellenőrzés,
felügyeleti ellenőrzés,
hatósági ellenőrzés,
vizsgálat.
Ellenőrzési módszerek
Az ellenőrzések végrehajtásának módszerei az
alábbiak:
• átfogó ellenőrzés,
• témavizsgálat,
• célellenőrzés,
•
•
•
•
•
vezetői célellenőrzés,
átadás-átvétel ellenőrzése
utóellenőrzés
visszatérő ellenőrzés,
felülellenőrzés.
• szemle,
• beszámoltatás,
• adatszolgáltatás elemzése,
• referáda,
• hatósági (ezen belül supervisori) ell.,
• mobil (fővizsgálói) ellenőrzés,
• KMSZ speciális ellenőrzés,
• ellenőrző gyakorlat.
Végrehajtott ellenőrzések megoszlása
BM OKF ellenőrzései
MKI-k és FKI
ellenőrzései
KMSZ
195 db (6%)
837 db (25%)
2349 db (69%)
3381 db
MEO ellenőrzések megoszlása
Rezsimellenőrzés: 6 db
Összesen: 67 db
Szolgálatellátás ellenőrzés: 36 db
Szolgálatváltás ellenőrzés: 6 db
ADR hatósági ellenőrzés
felülellenőrzés: 4 db
RID hatósági ellenőrzés
felülellenőrzés: 1 db
KMSZ felülellenőrzés: 2 db
Képzés/oktatás ellenőrzés: 3 db
BVT-KVT gyakorlat ellenőrzés: 3 db
Egyéb (pl. vizsgálat) 6 db
A mobil ellenőrzések dokumentálása
A megállapítások rögzítése történhet:
• Ellenőrzési jelentésben,
• az ellenőrzött ellenőrzési naplójában,
• a MEO (vagy fővizsgáló) saját ellenőrzési naplójában.
Egyéb dokumentálási kötelezettség:
•
•
•
•
•
Havi jelentés készítése, adatszolgáltatás.
Állásfoglalások kérése.
Válasz a panaszbejelentőnek.
A megtett intézkedések vizsgálata, lefűzése.
Nyilvántartás készítése, vezetése.
Nyilvántartás
A MEO nyilvántartása az alábbiakat tartalmazza:
•
•
•
•
•
Ellenőrzés sorszáma,
napló/jelentés száma,
tárgya,
ellenőrzött szervezet,
ellenőrzés kezdete/vége
(óra, perc pontossággal),
• feltárt hiányosságok,
• ellenőrök.
Nyilvántartás
A mobil ellenőrzésekről
A MEO összesen 96 db ellenőrzést hajtott végre megalakulása óta. Ezek
leggyakrabban a következőkre terjedtek ki:
•
•
•
•
•
•
•
•
HTP-k szolgálatellátása,
HTP-k szolgálatváltása,
rezsimellenőrzések,
külső/belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése,
veszélyesáru-szállítás hatósági ellenőrzés,
közbiztonsági referens képzés/vizsga,
KMSZ ellenőrzések,
a KOK képzései.
Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb
hiányosságok
HTP szolgálatváltás, szolgálatellátás esetén:
• Jelentések beadásának hiánya,
• szakmai ismeretek hiánya (tűzoltó szakmai, lakosságvédelmi,
valamint a veszélyes áruk azonosításával kapcsolatos témakörben),
• a meghatározott 120 mp riasztási idő túllépése,
• egyéni védőeszközök hiányosságai,
• alakiság,
• a szolgálatváltás nem a vonatkozó szabályozóban meghatározottak
alapján történt.
Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb
hiányosságok
Rezsimellenőrzések esetén:
• Jelenléti ívek nem megfelelő vezetése,
• Kulcsdobozokkal, pecsétnyomókkal kapcsolatos problémák,
• személyes adatokat tartalmazó ügyiratok fénymásolóban, íróasztalon
felejtése,
• késések,
• szabadságok, sportfoglalkozások nem megfelelő dokumentálása.
Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb
hiányosságok
Külső és belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése esetén:
• Rádióforgalmazás szabályainak figyelmen kívül hagyása,
• szerelési szabályzat előírásainak figyelmen kívül hagyása (taktikai
hiányosságok),
• polgári védelmi szervezeteket nem vonnak be a gyakorlat
végrehajtásába,
• a gyakorlat során a maga a KVT és a BVT nem áll rendelkezésre,
• narratív gyakorlatvezetés forgatókönyvből olvasva,
• eseménynapló/munkanapló nem megfelelő vezetése,
• operatív törzs nem látja el a feladatát.
Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb
hiányosságok
Veszélyesáru-szállítás ellenőrzés esetén:
•
•
•
•
Szolgálati jelvények viselésének elhagyása, nem megfelelő viselése,
ellenőrzési jegyzék/jegyzőkönyv sorszámának elhagyása,
nem megfelelő ruházat viselése,
a VÁSZIR rendszer töltésének hiánya.
Közbiztonsági referensképzés/vizsga ellenőrzés esetén:
• Vizsgajelentkezési lapok nem megfelelő iktatása,
• Személyi igazolványok ellenőrzésének hiánya.
Az ellenőrzéseken tapasztalt leggyakoribb
hiányosságok
KMSZ ellenőrzések felülellenőrzése esetén:
•
•
•
•
Nem megfelelő nyílt parancs (szolgálati igazolványszám),
ellenőrzési napló hiánya,
szerelési feladat végrehajtás során időmérés elmaradása,
a feladat-végrehajtás nyomon követésének hiánya.
KOK képzések ellenőrzése esetén:
• Oktatási naplók nem megfelelő vezetése,
• a kiírt vizsgaidőpontok betartása,
• betegségek, szolgálat nem megfelelő vezetése.
Köszönöm a figyelmet!