Transcript 15-Kv.felelossege.2

Magyar Könyvvizsgálói
Kamara
2010. évi kötelező oktatás
(2-4. napok napokba beszámítható)
Előadó: dr. Nagy Lajos
elnökségi tag
,
A könyvvizsgálókat érintő
kihívások, és azokra adandó
válaszok a pénzügyi és gazdasági
válság idején Magyarországon
A független könyvvizsgálói jelentés
felhasználói
 Más
szóval, kinek dolgozik a
könyvvizsgáló?
Tulajdonosoknak
Befektetőknek
Hitelezőknek (a szállítók is ide
értendők)
Összefoglalva: a piac szereplőinek
A pénzügyi és gazdasági válság
következményei a könyvvizsgálati
kötelezettség alá tartozó társaságoknál



Megnőtt a felszámolás alá került (kerülő)
társaságok száma.
Következmény: megnőtt azon társaságok száma,
amelyeknél a számviteli törvény szerinti
vállalkozás folytatásának elve csorbát szenved.
A könyvvizsgáló feladata: ha a könyvvizsgálat
során megszerzett bizonyítékok alapján a
vállalkozás folytatásának elve területén kétségei
merülnek fel, akkor azt a független
könyvvizsgálói jelentésében is be kell mutassa.
A könyvvizsgáló kockázata


Az, hogy nem megfelelő független könyvvizsgálói
jelentést bocsát ki.
Megjelenési formája: a könyvvizsgáló
véleményének és a könyvvizsgálati bizonyítékok
összhangjának hiánya.
– A könyvvizsgáló véleményét nem tudja bizonyítékokkal
alátámasztani.
– A megszerzett bizonyítékokból a könyvvizsgáló nem
megfelelő következtetést (véleményt) von le.

A könyvvizsgáló kockázatának előidézését a
magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok
előírásainak figyelmen kívül hagyása
eredményezi.
A pénzügyi-gazdasági válság és a
könyvvizsgálati kockázat kapcsolata
A
pénzügyi-gazdasági válság
hatására megnövekedett a
könyvvizsgáló(k) kockázata.
 A könyvvizsgáló(k) a könyvvizsgálati
kockázat csökkentése – megfelelő
alacsony szinten tartása érdekében –
csökkenti(k) a feltárási kockázatot,
azaz növeli(k) a könyvvizsgálati
eljárások számát.
A könyvvizsgálati kockázat
növekedésének megjelenítési
formái
Vállalkozás folytatásának elve
megsértésének megnövekedett
valószínűsége (lejárt tartozások, hitelek
felmondása, rendelésállomány
csökkenése, stb.).
 A vezetés által elkészített éves
beszámolóban alkalmazott értékelési elvek
megsértése (el nem számolt értékvesztés,
számviteli politika megváltoztatása, stb.).

A könyvvizsgáló(k) válasza a
megnövekedett kockázat csökkentésére



A könyvvizsgálati eljárások növelése, mely megvalósítható
a lényegességi küszöb csökkentésével (alacsony
lényegességi küszöb magasabb mintavételt eredményez).
Könyvvizsgálati eljárások megváltoztatásával (növeli a
leltáron való részvétel arányát, negatív egyenlegközlők
helyett pozitív visszaigazolásokat kér, stb.).
Következmény: az elegendő és megfelelő bizonyítékok
megszerzéséért nagyobb munkaidő-ráfordításra van
szükség. Feltételezve, hogy a pénzügyi-gazdasági válság
hatására a könyvvizsgáló(k) nem tudja(k) az áraikban
érvényesíteni a többlet munkaidő ráfordítást, azaz csökken
a könyvvizsgálói munka hatékonysága.
A könyvvizsgáló személyes részvétele a leltározások
alkalmával
A könyvvizsgáló által végzett könyvvizsgálati eljárás




A készletek értéke nem jelentős és a vállalkozás készlet
nyilvántartást vezet. A leltározáson nem feltétlenül kell a
könyvvizsgálónak személyesen részt venni.
A készletek értéke nem jelentős és a vállalkozás nem vezet
készlet nyilvántartást. A leltározáson nem feltétlenül kell a
könyvvizsgálónak részt venni, de mérlegelni kell az esetleges
részvételt (pl. befejezetlen termelés esetén).
A készletek értéke jelentős és a vállalkozás készletnyilvántartást
vezet. Célszerű, ha a könyvvizsgáló személyesen részt vesz a
leltározáson, ha ezt nem tudja megvalósítani, akkor kiegészítő
eljárásokkal kell meggyőződni a készletek helyességéről.
A készletek értéke jelentős és a vállalkozás nem vezet készlet
nyilvántartást. A könyvvizsgáló csak személyes részvétellel tud
meggyőződni a készletek helyes értékéről. (Ha nem tudott részt
venni a leltározáson, az hatókör korlátozás.)
A független könyvvizsgálói jelentés
Megnövekedett a szabályszerűen –
magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard
alapján – készített független
könyvvizsgálói jelentés szerepe.
 Rövid vagy hosszú könyvvizsgálói
jelentés.
 A könyvvizsgálói jelentés tartalmi és
formai előírásai.
 A könyvvizsgálói jelentés dátumozása.
 A minősített könyvvizsgálói jelentés.

A könyvvizsgálói jelentés tartalmi és formai
előírásai
(2008. évtől változott)

A könyvvizsgálói jelentés alapelemei:
- A címzett
- A bevezető szakasz
- A vezetés felelőssége
- A könyvvizsgáló felelőssége
- A könyvvizsgálói záradék (vélemény)
- Egyéb jelentéstételi felelősségek
- A könyvvizsgáló aláírása (bejegyzett
könyvvizsgáló)
- A könyvvizsgálói jelentés dátuma
- A könyvvizsgáló címe (kamarai tagsági, illetve
nyilvántartásba vételi száma)
Hosszú és rövid könyvvizsgálói jelentés
előnyei és hátrányai a könyvvizsgáló
szemszögéből
A hosszú könyvvizsgálói jelentésnek
mindazokat az információkat tartalmaznia
kell, mint amit a rövid könyvvizsgálói
jelentés tartalmaz.
 A hosszú jelentés sem tartalmazhat üzleti
titkot.
 Az éves beszámolóról csak egyféle
jelentés bocsátható ki (hosszú vagy
rövid).

Az éves beszámoló felülvizsgálatáról kiadott
független könyvvizsgálói jelentés legkorábbi
dátuma

Zártkörűen működő részvénytársaság
(zrt.) esetén (ha van igazgatóság)
– Amikor az igazgatósági ülésen elfogadják,
hogy az éves beszámolót a közgyűlés elé
terjesztik (igazgatósági ülés dátuma)

Korlátolt felelősségű társaság (kft.) és
igazgatóság nélkül működő zrt. esetén.
– Amikor az ügyvezetés (vezérigazgató)
elfogadja, hogy az éves beszámolót a
taggyűlés (közgyűlés) elé terjeszti (aláírja az
éves beszámolót).
A könyvvizsgálói jelentés, az éves beszámoló és a
teljességi nyilatkozat dátumozásának előírásai a magyar
Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján



A könyvvizsgálói jelentés dátuma a helyszíni vizsgálat
utolsó napja, amely nem lehet korábbi, mint az a nap,
amikor a könyvvizsgáló elegendő és megfelelő bizonyítékot
szerzett a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó záradék
(vélemény) megalapozásához.
A gazdálkodó szervezet pénzügyi kimutatása (éves
beszámolója) teljességgel elkészült és a hatáskörrel
rendelkező személy(ek) megerősítette(k), hogy felelősséget
vállal(nak) az abban foglaltakban.
Dátumok összhangja nem jelent kötelező egyezőséget. A
jelentés nem lehet korábbi, mint az éves beszámoló. A
teljességi nyilatkozat és a könyvvizsgálói jelentés
dátumának meg kell egyeznie.
A könyvvizsgáló által kiadható könyvvizsgálói jelentés
típusai a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok
alapján
 Tiszta
könyvvizsgálói jelentés (700.
témaszámú standard: Független
könyvvizsgálói jelentés a teljes
általános célú pénzügyi
kimutatásokról)
 Minősített könyvvizsgálói jelentés
(701. témaszámú standard: A
független könyvvizsgálói jelentés
minősítései)
Tiszta könyvvizsgálói jelentés
Tiszta független könyvvizsgálói jelentést
kell kibocsátani a könyvvizsgálónak a
pénzügyi kimutatásról (pl. az éves
beszámolóról), ha a magyar Nemzeti
Könyvvizsgálati Standardok alapján
elvégzett könyvvizsgálati eljárások során
elegendő és megfelelő bizonyítékot
szerzett a pénzügyi kimutatásokban
szereplő információkról, és a pénzügyi
kimutatás lényeges hibát nem tartalmaz.
Minősített könyvvizsgálói jelentés a magyar
Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján

Minősített könyvvizsgálói jelentés.
– Figyelem felhívó megjegyzést tartalmazó.
– Korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó.
– Elutasító záradékot (véleményt) (ellenvéleményt)
tartalmazó.
– Záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás
visszautasítása).

Minősített könyvvizsgálói záradék (vélemény).
– Korlátozott záradékot (véleményt) tartalmazó.
– Elutasító záradékot (véleményt) (ellenvéleményt)
tartalmazó.
– Záradék megadásának elutasítása (vélemény nyilvánítás
visszautasítása).
Minősített könyvvizsgálói
jelentések csoportosítása

A könyvvizsgálói záradékot (véleményt)
nem befolyásoló tényezők esetén:
– Figyelem felhívó megjegyzés

A könyvvizsgálói záradékot (véleményt)
befolyásoló tényezők esetén:
– Korlátozott vélemény (záradék),
– Záradék megadásának elutasítása (vélemény
nyilvánítás visszautasítása),
– Elutasító záradék (vélemény)
Figyelem felhívó megjegyzés helye, szerepe
a könyvvizsgálói jelentésben
 Helye:
a könyvvizsgálói záradék
(vélemény) után.
 Szerepe:
az éves beszámoló
felhasználóinak figyelmét felhívni az
éves beszámolóban lévő
bizonytalanságokra.
Vélemény eltérés kritériumai és a vélemény
eltérés esetén adandó könyvvizsgálói jelentés
záradék/vélemény/-ének tipusai


Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az ügyvezetés
által készített beszámoló nem a vonatkozó jogszabályok
(kritériumok) alapján készült, és az így feltárt eltérést
(hibát) az ügyvezetés nem javítja ki, akkor vélemény
eltérés van az ügyvezetés és a könyvvizsgáló között.
Ha
– a vélemény eltérés összege a lényegességi küszöbérték alatt
van, tiszta könyvvizsgálói jelentést kell kibocsátani,
– a vélemény eltérés összege lényeges, korlátozott záradékot
(véleményt) tartalmazó könyvvizsgálói jelentést kell
kibocsátani.
– a vélemény eltérés összege átfogó, elutasító záradékot
(ellenvéleményt) tartalmazó könyvvizsgálói jelentést kell
kibocsátani.
Hatókör korlátozás kritériumai és a hatókör korlátozás
esetén adandó könyvvizsgálói jelentés tartalmi előírásai


Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudja elvégezni
azokat a könyvvizsgálói eljárásokat, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy munkáját a
könyvvizsgálati standard szerint elvégezze,
hatókör korlátozás áll fenn.
Ha
– a hatókör korlátozás jelentős, akkor a könyvvizsgáló
korlátozott véleményt (záradékot) tartalmazó
könyvvizsgálói jelentést köteles kibocsátani.
– a hatókör korlátozás átfogó, akkor a könyvvizsgáló olyan
könyvvizsgálói jelentét köteles kibocsátani, amely a
záradék megadásának elutasítását (vélemény
nyilvánítás visszautasítását) tartalmazza.
A fordulónap utáni események vizsgálatának
megnövekedett a jelentősége a pénzügyigazdasági válság idején.
A
könyvvizsgálói kockázat
csökkenthető:
– A könyvvizsgálati eljárások növelésével.
– A könyvvizsgálói jelentés dátumának
helyes megválasztásával.
A könyvvizsgálói kockázat
csökkentésének egyéb lehetőségei



Teljességi nyilatkozat követelményeinek
szakszerű megfogalmazása, különös
tekintettel a fordulónap utáni
eseményekre.
A könyvvizsgálati megbízatás
megszűntetése.
A könyvvizsgálói jelentés visszavonása.
A teljességi nyilatkozat helye, szerepe
a könyvvizsgálói bizonyítékok között

A teljességi nyilatkozat az ügyfél által készített bizonyíték.

A magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok előírásai csak a
könyvvizsgáló számára kötelezőek.

A fentiekből következik, hogy az ügyfél által kibocsátott teljességi
nyilatkozatnak csak tartalmában kell megfelelni a standard előírásainak.



Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálati eljárásai során a teljességi
nyilatkozatban rögzítettektől eltérő bizonyítékokat szerzett be, akkor a
teljességi nyilatkozatot, mint ügyfél által készített bizonyítékokat nem
fogadhatja el, tekintettel, hogy a hatókör korlátozás esete áll fenn.
Ha a könyvvizsgáló nem a standard szerinti formában készíti el a
teljességi nyilatkozatot, akkor a könyvvizsgálónak a könyvvizsgálati
eljárásai során tartalmában is meg kell vizsgálnia a teljességi
nyilatkozatban foglaltakat.
A teljességi nyilatkozat dátuma meg kell, hogy egyezzen a könyvvizsgálói
jelentés dátumával.
A könyvvizsgálati megbízás megszűntetése,
mint a könyvvizsgálói kockázat egyik módja
Ha a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat
tervezési munkafolyamatában arra a
következtetésre jut, hogy nem tud
elegendő és megfelelő bizonyítékot
gyűjteni a könyvvizsgálói véleményének
kialakításához, célszerű átgondolni a
megbízás „visszaadását”.
A könyvvizsgálói jelentés
visszavonásának kritériumai

Ha a könyvvizsgáló olyan fordulónap utáni
eseményekről szerez tudomást, amelyek
lényeges hatással vannak az éves
beszámolóra.
Közgyűlés (taggyűlés) előtt.
 Közgyűlésen (taggyűlésen).
 Közgyűlés (taggyűlés) után.
 Az éves beszámoló nyilvánosságra hozása
után.

A könyvvizsgáló feladata, ha a független könyvvizsgálói
jelentés elkészítése előtt visszavonták a megbízását (új
könyvvizsgálót választottak



)
Ha a könyvvizsgáló a helyszíni vizsgálatot befejezte, azaz
elegendő és megfelelő bizonyítékot szerzett az éves
beszámoló könyvvizsgálata kapcsán, akkor kiadja a
független könyvvizsgálói jelentést. A könyvvizsgálói
jelentés dátuma nem lehet későbbi, mint a megbízás
visszavonásának időpontja.
Ha a helyszíni vizsgálatot nem fejezte be, azaz nem tudott
elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezni a
könyvvizsgálói megbízatás visszavonásáig, a könyvvizsgáló
könyvvizsgálói záradékot (véleményt) tartalmazó független
könyvvizsgálói jelentést nem bocsáthat ki. Javasolt ebben
az esetben az elvégzett munkáról jelentés kibocsátása,
mely bizonyíthatja az elvégzett munkát, így megnyílik a
lehetősége az arányos megbízási díj számlázására.
Fontos! A könyvvizsgálói megbízatás visszavonása nem
jelenti automatikusan a könyvvizsgálói szerződés
megszűntetését is, azt külön kell rendezni.
Ajánlott irodalom
A könyvvizsgálati munka dokumentálása
(szerző: dr. Nagy Lajos, megjelent a
SZAKma 2009/4. számában.
 Gondolatok a független könyvvizsgálói
jelentésről a magyar Nemzeti
Könyvvizsgálati Standardok alapján
(szerző: dr. Nagy Lajos, megjelent a
SZAKma 2009/9. számában)

 KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET.