Transcript az előadáshoz tartozó prezentáció

„Fogyatékos emberek a
társadalomban” konferencia
Fogyatékosság és a mai magyar társadalom
Egy kutatás eredményeinek bemutatása
Előadó: Laki Ildikó
MTA TK SZOCIOLÓGIAI INTÉZET
Székesfehérvár
2013. 09. 13-14.
1
1
Az előadás tartalma:




Általános
helyzetkép
hazai
és
nemzetközi megközelítésben
Dilemma a fogalmak és tartalmak
között
Egy kutatás eredményei: pro-kontra
Zárógondolatok
2
2
Gondolatok…
Az
új évezred progresszív fogyatékosügyi
politikája a fogyatékos emberek helyzetét
már
elsősorban
nem
egészségügyi,
rehabilitációs
vagy
szociálpolitikai
kérdésnek tekinti, hanem az emberi jogok
közé emeli be a fogyatékos emberek jogait.
Nem elég az állampolgári jogok deklarálása
és
a
negatív
diszkrimináció
megnyilvánulásai,
illetve
társadalmi
mechanizmusai elleni küzdelem, hanem a
pozitív cselekvés, pozitív diszkriminációs
eszközök is szükségesek a társadalmi
kirekesztés és a fogyatékos emberek
társadalmi hátrányainak mérsékléséhez.
3
3
A fogyatékos emberek (2001 - 577 036 fő) és
(2011 – 456 638 fő) statisztikai adatait
vizsgálva látható, hogy
a 2011. évi
népszámlálás
szerint
több
mint
százezerrel kevesebb
fogyatékos ember
jelenik meg, mint az előző népszámlálás
idején. Ebből arra következtethetünk, hogy
a fogyatékos emberek számaránya csökken.
Ez természetesen a valóságban nem
releváns.
Ok: A korábbi népszámlálásokkal ellentétben az
önbevallás mellett új kategória jelent meg,
a tartós betegségben szenvedők csoportja,
mely az adatok értelmezését
más
aspektusba helyezi.
4
4
A
Világ Egészségügyi Felmérésének adatai
szerint nagyjából 785 millió ember (15,6%)
a 15 és az a fölötti népesség tagjai közül
fogyatékos,
a Betegségek Megterhelő Hatásáról készült
vizsgáló felmérés szerint e szám körülbelül
975 millióra tehető (19,4%).
Ebből a populációból a Világ Egészségügyi
Felmérés becslései szerint 110 millió ember
(2,2%) küzd nagyon komoly funkcionáliséletviteli problémákkal, míg a Betegségek
Megterhelő Hatásáról készült felmérés
szerint nagyjából 190 millió ember (3,8%)
rendelkezik
“súlyos
fogyatékossággal”
(WHO, 2011).
5
5
Ugyanakkor kiemelendő, hogy Európa
szerte az elmúlt két évtizedben a
született fogyatékosok száma
csökkenő tendenciát mutat,
szemben az időskori fogyatékosok
emelkedő tendenciájával. Az idősödő
társadalomban további egyéni és
intézményi megoldásokat vetít a
társadalmak egésze elé.
6
6
A
fogyatékos
embereket
a
magyar
társadalomban is az egyik leghátrányosabb
helyzetű
csoportnak
tekinthetjük.
Az
érintettek kedvezőtlen egészségi állapota
mellett a társadalmi körülményeikben is
számos nehézséggel küzdenek, melyek
egyfelől
jelentősen
befolyásolják
a
mindennapi életüket, másfelől a társadalom
által elfogadott normákhoz való igazodást.
(közlekedés, interakció, részvétel-participáció,
stb.)
7
7
A fogyatékosügy közösségi, tagállami, egyben
hazai
társadalmi
ügynek
tekinthető,
melyben maguk az érintettek
aktív
szerepvállalásán túl, az érintetteket segítők,
támogatók is kiemelt szerepet kapnak.
Ebben a kontextusban tehát
nem
elhanyagolható az a szempont sem, amely
azt mutatja meg, hogy az EU polgárainak
97%-a vélekedik úgy, hogy többet kell tenni
a fogyatékos emberek integrációjának
megvalósulásáért.
8
8
A kutatás eredményei: pro-kontra
„Úgy gondolom, hogy az emberi tényezőknek és az emberi
vonalnak a megléte nagyon sokat változtat, befolyásolja,
hogy milyen döntés születik. És persze lehet fűnyíró módon
eljárni, hogy ez nő, ez fogyatékos, ez roma, és ha ilyen,
akkor nem úgy tárgyalok vele, nem úgy viselkedek vele,
nem azt a pozíciót adom neki. De ha a döntéshozóknak az
egyike-másika azt mondja, hogy jó, lehet, hogy ilyen, de
én megnézem, hogy valóban mit tud, milyen eredményei
vannak, emberileg próbálok hozzá viszonyulni, akkor lehet,
hogy más döntés fog születni. Vagy ha mégis olyan
döntést hoz a vezető, hogy valamelyiket előnyben részesíti,
akkor lehetőleg a másikat kompenzálja. Hogy lehet,
hogy nem kapta meg az állást, de azt mondja, hogy
bizonyíthatja a képességeit” (vak férfi).
9
9
A
kutatás központi eleme: mennyire vagyunk
diszkriminatívak
a
társadalom
különböző,
érzékeny csoportjai iránt, miben nyilvánul
meg…és nőtt-e a jogtudatosság az egyenlő
bánásmóddal összefüggésben 2010-2013 között.
A minta szociodemográfiai jellemzői
(1000 fő főminta, 200 fő roma LMBT,
fogyatékos) két hullámban
nő
és
Életkor szerint: a korcsoportok mindegyike megjelent
a vizsgálati populációban, 12-15%-os közötti
arányban.
Iskolai végzettség: a fogyatékosok külön egységet
képeztek. Jelentős a különbség a kisebbség és a
többség között.
10
10
A lakóhely vonatkozásában a fogyatékosok közel fele
(45,7%) községekben, 19,6% kisvárosokban és
9,6%-uk megyeszékhelyeken él. A fogyatékosok
egynegyede él Budapesten.
A gazdasági aktivitás szerinti megoszlás a országos
tendenciákat mutatta, a megkérdezettek 11,8%-a
volt munkanélküli, ebből a fogyatékos emberek
különösen rossz mutatókkal rendelkeztek 34,5%os rátájukkal. (ennél bonyolultabb volt a
vizsgálódási terület).
Érdekes területnek minősült még a nők és férfiak
közötti különbség megismerése, amely ez
esetben a fogyatékos nők számára volt
kedvezőtlenebb (munkaerőpiac, közélet,
érdekérvényesítés).
11
11
Társadalmi beágyazottság és világkép
Elsődleges eszköz a média (döntően a televízió), a minta
egésze az átlagosnál magasabbra értékeli.
Ez esetben a fogyatékos emberek inkább támaszkodnak
erre a fórumra, mint a nyomatott vagy más
elektronikus formákra.
Másodlagos eszköz az intézménybe vetett bizalom.
Általános
csökkenésről
beszélhetünk,
önkormányzati vagy szociális szféra, amely a
fogyatékosok körében nem számottevő.
Harmadlagos eszköz a kapcsolatrendszer, a társadalmi
viszonyok köre. A fogyatékossággal élők körében
jellemző a nem fogyatékos emberekkel való aktív
együttműködés, és csak 29% nem barátkozik vagy
nincs
kapcsolata
fogyatékossal.
Megjegyzendő…nem
érdektelenségből
teszik
mindezt. (minél magasabb az iskolai végzettség,
annál gyakoribb a kapcsolattartás)
12
12
És végül a társadalmi hátrányok feltételezett
okairól…
A hátrányos helyzet kialakulásának okai mögött
létezik egy látens struktúra.
Az eredmények viszont azt mutatták…két ok
lehetséges:
a válaszadók egyrésze úgy érzi, hogy társadalmi
okoknak tulajdonítható hátrányos helyzete,
más része pedig úgy, hogy ő maga tehet
róla.
13
13
Összegzés, zárszó
Mind a kutatás, mind pedig a saját tapasztalatok
azt mutatják a fogyatékos emberek
élethelyzetében pozitív irányú, kettős
oldalról történő változás érezhető.
Nyitott és zárt társadalmi szerepek
meghatározóak, a társadalmi szemlélet még
mindig szerepet játszik az értékek
kialakításában.
Az egyenlőbánásmód elvének érvényesülésében
további pozitív irányú változásokat
észlelhetünk (megkülönböztetés elve,
társadalmi pozíciók kérdése).
Nyilván vannak továbbra is megoldandó
feladatok…a válasz…dolgozni a
megoldásokon.
14
14
Köszönöm a figyelmet!
Laki Ildikó
([email protected])
15
15