Transcript A szaporodás élettana

A szaporodás élettana
Szaporodás jelentősége és feltételei
►
►
►
►
►
A faj fennmaradását szolgálja
Egyes fajoknál évszakhoz kötött – ciklikus
Bizonyos felkészültségi állapotot igényel
►Megfelelő fizikai állapot
►Ivarsejtek érésének szinkronizálása
 Spontán ovuláció - emlősök
 Indukált ovuláció – nyúlfélék
Külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják
Szaporodási készség
 Szemelparitás – egyszer szaporodnak és elpusztulnak
 Iteroparitás – bármikor szaporodhatnak, egyszer vagy többször
►
Megtermékenyítés típusa
 Külső
 Belső
►
Luteinizáló hormon (LH) – petesejtek felszabadulása
Szemelparitás
Petesejtek
► Oligolecitális
– gerinchúros, emlős, ember
► Mezolecitális – kétéltűek
► Polilecitális
 Telolecitális – halak, hüllők, madarak,
kacsacsőrű
 Centrolecitális - rákfélék
Ember petesejt képződése és érése
►
Ovogenézis
 Petesejt érése
 Tüszőérés
► Elsődleges
► Másodlagos
► Érett
►
tüszők Graaf féle tüszők
Petesejt szerkezete:
 Sejthártya , körülötte
üveghártya
 Citoplazma
Szélén kortikális granulumok
–megtermékenyítési hártya
kialakulása
► Központi részében
sejtszervecskék –
mitokondrium, Golgi készülék,
centriolum- szikmagot alkotja
► Sejtmag, sejtmagvacska
►
►
Méh és petefészek
működésének
szinkronizálása
► Tüszőérés
hormonális szabályozása
► Ösztrogén
+feedback, tüszősejtek
proliferációja, ösztrogéntermelés
fokozódása
► Ösztrogén hatása
 szabályozza a hipotalamikus GnRH szintet és az
agyalapi mirigyben a gonadotropin képződését,
 Bekövetkezik az LH csúcspotenciál, a domináns
tüsző follikuláris sejtjei LH receptorokat
fejleszetnek-ovuláció
 Endometriumban megjelennek a progeszteron
receptorok-beindul a nyálkahártya proliferációja
 A tüszősejtekben inhibin képződik mely gátolja
az FSH
► Ovuláció
 LH hatására a tüszősejtek szintjén
►mediátorok
szabadulnak fel- ovocita befejezi a
meiózis I
►Beindul a progeszteron termelés
►Enzimek, prosztaglandinok szabadulnak fel- tüszőhám
repedését idézik elő – végbemegy az ovuláció
 A visszamaradt tüsző és tékasejtekben,
biokémiai és morfológiai változások következnek
be – kialakul a sárgatest
►
Luteális fázis
 Ovuláció után csökken az LH szint
 Fokozódik a progeszteron képződése, ezzel
párhuzamosan végbemegy a méhnyálkahártya
proliferációja
 Progeszteron, ösztrogén – feed back gátolják az
GnRH, FSH és LH képződését
 Ha a megtermékenyítés elmarad a sárgatest
sorvad és a méh nyálkahártyája
Ember hím ivarsejt képződése és érése
► Spermatogenézis
 Spermiocitogenézis
 spermiomorfogenézis
► Érett
hím ivarsejt
 Fej - akroszóma
 Nyak – mozgékony
összeköttetés
 Farok – tengelyfonal
és körülötte hüvelyek
► összekötő
► főrész
► farokrész
Hím nemi jellegek kialakulásának endokrin
szabályozása
►
►
►
►
LH- Leydig sejtektesztoszteron termelnek –
másodlagos nemi jellegek
FSH- Sertoli-sejtekproliferációs faktorokondósejtek képződése,
ondó (androgénkötő
fehérjék)
Az LH és FSH termelődését
a GnRH szabályozza
Kevésbé változó
hormonszint
Megtermékenyítés mechanizmusa
►
ondósejtek kapacitációja
 Sejthártyában koleszterin
helyett albumin épül be savasság fokozó hatás
 egyidejűleg az ondósejt
membránjából fehérjék és
szénhidrátok válnak le,
ezáltal aktiválódnak azok
a receptorok melyek a
petesejt ZP3 molekuláit
felismerik
 Hiperpolarizáció a kálium
kiáramlást követően
 aktiválódik az adenilátcikláz, cAMP képződik,
fehérjefoszforiláció megy
végbe
► ondósejtek
megkötése – ZP3
► akroszómális reakció - peteburkok feloldása
► pete
aktiváció
 Depolarizáció- elsődleges megtermékenyítési gát
 Kortikális reakció- megtermékenyítési hártya
► női
és hím előmagvak kialakulása
► osztódási orsó megjelenése
► Zigóta első mitótikus osztódása
Emlősök és ember
embrionális fejlődése
Barázdálódás
►
morula -megkezdődik az
üregképződés,
sejtdifferenciálódás –belső és
külső sejtek
 trofoblaszt –eomezodermin,
aktiválja a specifikus fehérjéket
)
 Belső sejtek-embrió és
függelékei
► Totipotensek
►
– Oct4, Foxd3
Strypsin hatására kiszabadul
az üveghártyából és
megkezdődik a blasztula
beékelődése a méh
nyálkahártyájába
Beágyazódás
►
Trofoblaszt differenciálódik
 Citotrofoblaszt –extraembrionális
mezoderma
 Szinciciotrofoblaszt –
proteolitikus enzime (kollagénáz,
hialurodináz, plasminogén
aktivátor
►
Placenta kialakulása
 Chorion
 Decidua- méh nyálkahártyája
képviseli
►
Párhuzamosan gasztruláció
Gasztruláció
►
►
Hasonló módon megy
végbe mint a madaraknál
Embrionális korong
 Őscsomó
 Őscsík –benne ősbarázda
 Hensen csomó-invagináció
► Bevándorló
sejtek
endoderma, mezoderma
alkotásában vesznek részt
 Fejredő
 Neurális redő
 Velőcső
Mezoderma differenciálódása
► Garatlemez-
ivarsejtek
► Fejnyúlvány-gerinchúr
► Fejmezoderma
► Axiális mezoderma –
szomiták
► Oldalsó mezoderma
Neuruláció