Transcript KIVÁLASZTÓ RENDSZER

KIVÁLASZTÓ RENDSZER
Kiválasztó szerv-vese
Vizeletvezető szervek-vesemedence,
húgyvezeték, húgycső
Vizelettároló szerv -húgyhólyag
Vese
• Páros szerv
• Retroperitoniális
•
•
•
•
helyzetű,
a
gerincoszlop
ágyéki szakaszán
A vese tokjai: vese-pólya,
zsíros tok, rostos tok
Vesekapu: vérerek, húgyvezeték
Embrionális fejlődés időszakában lebenyezett
Felső részén a mellékvesemirigy helyezkedik el
A vese belső felépítése
-kéregállomány: szemcsézett, a
vesetok alatt helyezkedik el
-velőállományát
piramisok,
Bertini-féle
veseoszlopok
alkotják
-a piramisok hosszanti irányban
csíkozottak, csúcsaik (vesesszemolcs, papilla) a kiskehelyhekbe torkollanak.
- a vesepapillákon 20-30 nyílás
található, ezekbe torkollanak
a gyűjtőcsatornák
-veselebeny: piramis és a hozzá
tartozó kéregállomány
-vesemedence:
zsírszövettel
körülpárnázott
vizelettároló
szerv,
a
húgyvezetékbe
torkollik
Kéreglebenyke
• A veselebeny szövetegysége
• Tengelyét kúp alakú velősugár
alkotja, ebben haladnak a
gyűjtőcsatornácskák
• A lebenyke határát a lebenykék
közti osztóerecske képezi
• A velősugár és az orsztóerecske
közti részt kanyarulatos resznek
nevezik, itt helyezkednek el a
proximális
és
disztális
csatornácskák
kanyarulatos
szakaszai,
valamint
a
vesetestecske.
A vese vérellátása
Veseosztóér
-lebenyek közti osztóér
-ívelt osztóér
-lebenykék
közti
osztóerecske
-afferens osztóerecske
-érgomolyag
-efferens osztóerecske
Vesegyűjtőér
Egyenes vérerek
-efferens osztóerecske
-a kéreg felületes részén
hajszálerekre
ágaznak
melyek behálózzák a vesecsatornácskákat
- a velőállományhoz közeli
érgomolyagok
efferens
osztóerecskéi
a
velőállomány felé fordulnak ahol
egyenes osztóerecskékben
folytatódnak majd hajszálerekre
ágaznak
(hajtűszerűen hajlanak vissza a
gyüjtőeres elvezetés felé)
A vese finom szerkezete
• Szerkezeti és működési alap-
egysége a nefron (egy vesében
kb. 1,5 millió)
• A nefron részei:
• Malphigi-féle
vesetestecske
- Bowman-tok
- érgomolyag
• Vesecsatornácskák
- proximális kanyarulatos
vcs.
- Henle- féle kacs
-disztális
kanyarulatos
vcs.
-gyűjtőcsatornácska
Ultrafiltráció
• A vesetestecskében megy
•
•
•
végbe
A dializáló hártya a
zsigerilemez és a hajszálér
alaphártyája
Az
ultrafiltrátum
a
Bowman-tok üregéből a
proximális
vesecsatornácskába továbbítódik
Az elsődleges vizelet (170200l naponta) a vesén
áthaladó
vér
fehérjementes szűrlete
Proximális kanyarulatos csatornácska
•
•
•
•
A vesetestecske vizeleti pólusábol indul
Falát köbhám béleli
A sejtek csúcsi részén kefeszegély, növeli a felszívódást
Az ultrafiltrátum legnagyobb része itt visszaszívódik bizonyos
szelektivitással (cukor teljesen), de a Henle-kacsba belépő vizelet a
vérrel azonos ozmotikus koncentrációjú
Henle-kacs
• Hajtűszerű csatornácska, leszálló és felszálló ággal
• Hossza változó, a vesetok alatti nefronoké rövid, a mélyebben fekvőké
hosszú (leszálló, felszálló szár)
• Falát egyrétegű laphám béleli
• A leszálló szár vízáteresztő, víz szivódik vissza, natrium lép a lumenbe
és a vizelet hipertoniássá válik (sűrűbb lesz)
• A felszálló szár víz át nem eresztő, de aktív natrium visszaszívódást
tesz lehetővé, a vizelet a disztális csatornácskába lépve izzotoniás (a
plazmaval ayonos koncentraciójú)
Disztális kanyarulatos csatornácska
• Falát egyrétegű köbhám alkotja, a sejek csúcsi részén nincs
kefeszegély
• Egyenes szakasza víz át nem eresztő, a natrium aktívan
visszaszívódik, a vizelet hipotoniássá válik
• Kanyarulatos szakasza újból vízáteresztő, nátrium és clor szívódik
vissza
• A visszaszívódótt nátrium ion kálium- és hidrogén ionnal
helyettesíthető (szervezet szükségletének megfelelően az aldoszteron
hatására),
ezáltal
a
szervezet
sav-bázis
háztartásának
szabályozásában vesz részt.
Gyűjtőcsatornácska
• Falát egyrétegű köbhám
alkotja, a végleges vizeletet
szállítja
• További vízvisszaszívódást
tesz
lehetővé
aszerint,
hogy a vese koncentrál
vagy
hígít
(szervezet
szükségletének
megfelelően)
• A vízvisszaszívódás az ADH
hatására történik
Vizeletvezető és tároló szervek
• Vesemedence
– Kiskelyhek
– Nagykelyhek
• Húgyvezeték
– Kilépve a vesekapun a hasüreg hátsó falán halad lefelé, a nagy
medencében ferfiban a here, nőkben a petefészek osztóerével
kereszteződik.
– A medencebemenetnél a csipőeret is keresztezi, ezt követően:
- Nőben a petefészek mögött halad, kereszetződik a
méhszalaggal majd a méhosztóérrel
- Férfiban a végbél mentén halad, a hólyag közelében
kereszteződik az ondóhólyaggal
– A hólyag hátsó alsó részébe ferdén torkollik
– A két szájadék közti izomnyaláb lefelé húzza a szájadékokat, záródnak
a húgyvezetékek
• Húgyhólyag
•
•
•
•
-300-350 ml vizeletet képes
befogadni, felső része hegyesebb, alsó része
szélesebb,
ide
torkollanak
ferdén
a
húgyvezetékek
A húgycső a hólyag legmélyebb pontjából indul,
itt található a belső záróizom (sima izomrostok
alkotják, akaratunktól függetlenül működik)
Ahol a cső átfúrja a gátat a külső záróizom
található, ez akaratunktól függően működik,
(harántcsíkolt izomrostok alkotják).
A női húgycső 3-4 cm hosszú, a hüvely
előcsarnokába nyílik
A férfi húgycső kb.25 cm, három szakaszból áll:
dülmirigyi, hártyás, szivacsos
Szaporító rendszer
Külső és belső nemi szervek
szerkezete
Női kismedence
Belső nemi szervek
Medencén belül helyezkednek el
• Petefészek – petesejt érése, tüsző
érésének helye
• Petefezeték – petesejt továbbítása,
megtermékenyítés helye
• Méh – izmos szerv, megtermékenyített
pete beágyazodását biztosítja
• Hüvely – ondósejtek továbbítását tesyi
lehetővé, szülőcsatorna
Petefészek szerkezet
• Ovogenézis
– Petesejt érése
– Tüszőérés
• Elsődleges
• Másodlagos
• Érett tüszők Graaf féle tüszők
• Petesejt szerkezete:
– Sejthártya , körülötte üveghártya
– Citoplazma
• Szélén kortikális granulumok –
•
•
megtermékenyítési hártya
kialakulása
Központi részében sejtszervecskék
–mitokondrium, Golgi készülék,
centriolum- szikmagot alkotja
Sejtmag, sejtmagvacska
Méh szerkezete
Részei:
• Méhfenék
• Méhtest
• Méhszáj
Falszerkezete:
– Endometrium
– miometrium
• Méhfenék
• Méhtest
• Méhszáj
• Méh és petefészek
működésének
szinkronizálása
Hüvely
• Izmos szerv
• Ide torkollik a
méhszáj, nyákot
tartalmaz megakadályozza
baktériumok
felhatolsást a méhbe
• Szűzhártya -himen
Külső nemi szervek
• Szeméremtest
– Nagyajkak –herezacskókbak megfelelő rész
– Kisajkak a hüvelytornácot veszik körül
• Csikló
• Húgycső
• Hüvelybemenet
• Gát- medence kimenetét lezáró lágy
rész
Férfi szaporító szervek
Férfi kismedence
í
Belső nemi szervek
• Here
– Eredetét tekintve belső helyzetű
• Mellékhere
• Ondóvezeték
• Ondóhólyag
• Dülmirigy
Here szerkezete
• Herezacskóban
helyezkedik el
• Kötőszövetes tok
borítja
• Herelebenyke
– Herecsatornácskák
– Ondósejtek
képződésének helye
• Gátor –rete testis
(hálózatos csatornák)
Ondósejt képződése -spermatogenézis
• Spermatogenézis
– Spermiocitogenézis
– spermiomorfogenézis
• Érett hím ivarsejt
– Fej - akroszóma
– Nyak – mozgékony
összeköttetés
– Farok – tengelyfonal
és körülötte hüvelyek
• összekötő
• főrész
• farokrész
• Mellékhere –
ondósejtek érése,
tárolása
– mellékherejárat
• Ondóvezeték –nemi
váladék továbbítása
• Ondóhólyag –
húgyhólyag mögött,
nemi váladék
termelése –
kilővellőcsatorna
• Dülmirigy
Külső nemi szervek
• Herezacskó
• Hímvessző
–
–
–
–
Gyökér
Test
Makk –fityma
Szerkezete:
• Két barlangos
test
• Egy szivacsos test
–benne húgycső
• ondósejtek megkötése – ZP3
• akroszómális reakció - peteburkok feloldása
• pete aktiváció
– Depolarizáció- elsődleges megtermékenyítési gát
– Kortikális reakció- megtermékenyítési hártya
– női és hím előmagvak kialakulása
• osztódási orsó megjelenése
• Zigóta első mitótikus osztódása -barázdálódás