Új OTSZ Létesítési előírások változásai Egy kis ismétlés az OTSZ-ről Kockázati osztályok NAK, nagyon alacsony kockázat AK, alacsony kockázat KK, közepes kockázat MK, magas kockázat Követelmények Általános Kockázattól függő Rendeltetéstől függő Kockázati egység kockázati osztályától.
Download ReportTranscript Új OTSZ Létesítési előírások változásai Egy kis ismétlés az OTSZ-ről Kockázati osztályok NAK, nagyon alacsony kockázat AK, alacsony kockázat KK, közepes kockázat MK, magas kockázat Követelmények Általános Kockázattól függő Rendeltetéstől függő Kockázati egység kockázati osztályától.
Slide 1
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 2
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 3
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 4
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 5
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 6
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 7
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 8
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 9
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 10
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 11
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 12
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 13
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 14
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 15
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 16
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 17
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 18
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 19
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 20
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 21
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 22
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 23
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 24
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 25
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 26
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 27
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 28
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 29
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 30
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 31
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 32
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 33
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 34
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 35
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 36
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 37
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 38
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 39
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 40
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 41
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 42
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 43
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 44
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 45
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 46
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 47
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 48
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 49
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 50
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 51
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 52
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 53
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 54
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 55
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 56
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 57
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 58
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 59
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 60
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 61
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 62
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 63
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 64
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 65
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 66
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 67
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 68
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 69
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 70
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 71
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 72
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 73
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 74
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 75
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 76
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 77
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 78
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 79
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 80
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 81
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 82
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 83
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 84
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 85
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 86
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 87
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 88
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 89
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 90
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 91
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 92
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 2
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 3
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 4
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 5
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 6
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 7
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 8
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 9
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 10
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 11
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 12
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 13
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 14
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 15
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 16
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 17
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 18
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 19
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 20
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 21
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 22
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 23
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 24
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 25
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 26
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 27
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 28
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 29
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 30
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 31
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 32
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 33
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 34
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 35
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 36
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 37
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 38
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 39
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 40
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 41
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 42
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 43
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 44
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 45
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 46
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 47
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 48
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 49
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 50
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 51
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 52
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 53
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 54
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 55
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 56
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 57
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 58
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 59
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 60
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 61
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 62
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 63
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 64
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 65
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 66
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 67
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 68
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 69
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 70
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 71
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 72
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 73
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 74
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 75
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 76
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 77
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 78
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 79
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 80
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 81
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 82
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 83
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 84
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 85
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 86
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 87
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 88
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 89
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 90
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 91
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!
Slide 92
Új OTSZ
Létesítési előírások
változásai
Egy kis
ismétlés az
OTSZ-ről
Kockázati osztályok
NAK, nagyon alacsony kockázat
AK, alacsony kockázat
KK, közepes kockázat
MK, magas kockázat
Követelmények
Általános
Kockázattól függő
Rendeltetéstől függő
Kockázati egység kockázati osztályától függ:
általános helyiség burkolatai
oltóvízellátás időtartama
maximális tűzszakaszméret
tűzeseti fogyasztó működőképesség időtartama
tűzjelző, tűzoltó berendezés szükségessége
Épület mértékadó kockázati osztályától függ:
szerkezetek állékonysága
tűzgátló szerkezetek tűzállósága
épületek közötti tűztávolság mértéke
Próbatervezés
Középmagas besorolású lakóépület
•
•
•
•
•
Legfelső építményszint magassága 18 méter
Szintek száma: pince + földszint + 6 emelet
Pince: gépjárműtároló (24 gépkocsi)
Földszint: 2 db üzlet és közösségi terek
Emeletek: lakások
Korábban: D tűzveszélyességi osztály
II. tűzállósági fokozat
A kockázat meghatározása
8. § (1) A tűzvédelmi követelményeket az
anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati
egység kockázati osztálya, az épület, az önálló
épületrész és a speciális építmény mértékadó
kockázati osztálya alapján kell megállapítani.
A kockázat meghatározása
kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt
része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó
körülményeket a tervezés során azonos mértékben és
módon veszik figyelembe,
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a
bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz
következtében fellépő további veszélyek mértékét
kifejező besorolás,
mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló
épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely
megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai
közül a legszigorúbbal,
A kockázat meghatározása
10. § (1) A tűzvédelmi követelményeket
befolyásoló kockázat megállapításához meg kell
határozni
a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati
egységeket, azok kockázati osztályait és azt
követően az épület, önálló épületrész
mértékadó kockázati osztályát és
b) speciális építmény esetén annak kockázati
osztályát.
A kockázat meghatározása
Gépjárműtároló kockázati egység kockázati osztálya: AK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: AK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Rendeltetéstől függő szabály alapján, mivel 20
gépjármű feletti a befogadóképesség, ezért külön
tűzszakaszként kell kialakítani
A kockázat meghatározása
Lakások kockázati egység kockázati osztálya: KK
Legfelső építményszint szintmagasság alapján: KK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Üzletek kockázati egység kockázati osztálya: NAK
Legalsó építményszint szintmagassága alapján: NAK
Befogadóképesség alapján: NAK
Menekülési képesség alapján: NAK
Egy kockázati egységbe helyezhetők?
A kockázat meghatározása
11. § (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a lakások és a közösségi
rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló
rendeltetési egységek
• 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy
AK,
A befogadó képesség kisebb mint 50 fő: NAK→ teljesül
• 1. mellékletben foglalt 2-4. táblázat szerinti kockázata NAK és
A bent tartózkodók önállóan menekülnek: NAK→ teljesül
A 3-4. táblázat nem közösségi rendeltetésre vonatkozik!→ ?
• beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén
annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos,
Egyik kockázati egység területén sincs tűzjelző →teljesül
Egy kockázati egységbe helyezhetők
A kockázat meghatározása
Két kockázati egység:
Gépjárműtároló: AK
Lakások az üzletekkel: KK
A lakások és az üzletek egy kockázati egységbe helyezése nem jelenti azt,
hogy a két rendeltetést nem kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani:
20.§ (1) Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal … kell elválasztani
a) az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől
b) …
Az épület mértékadó kockázati egysége: KK
Néhány szó a
TvMI-ről
Megjegyzés: A TvMI-ről szóló diák eltérő színűek
TvMI azonosítója és kiadási dátuma
TvMI tárgya
Ezt a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet a BM OKF Tűzvédelmi Műszaki
Bizottsága 2014. ……-én hagyta jóvá.
A TvMI alkalmazása önkéntes. Az alkalmazást úgy kell tekinteni, hogy
azzal az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) vonatkozó
követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint
megvalósul.
Az alkalmazás előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása,
helyesbítése, nincs-e visszavonva.
A TvMI és módosításai a BM OKF (www.katasztrofavedelem.hu)
honlapján megtekinthetőek és letölthetőek.
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI alkalmazása nem kötelező.
TvMI nem tartalmazhat „követelményeket”, csak a
jogszabályban leírt követelmények kielégítésére
alkalmas megoldási javaslatot.
A TvMI nem hivatkozhat olyan követelményre,
amely nem szerepel az OTSZ-ben. (Ezért esetenként
szükség lehet még egy szabályozási szintre pl.
tűzjelző berendezések esetén: Szakosztályi ajánlás)
TvMI-vel kapcsolatos főbb szabályok
A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek,
valamint Példák nem képezik a TvMI érdemi részét, hanem
az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást,
magyarázatot tartalmaznak. A TvMI alkalmazása során a
Megjegyzésektől, Informatív melléklettől, Példáktól való
eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező a TvMI-től az 1996. évi
XXXI. törvény 3/A. § (3) bekezdés c) pontja szerint eltért
volna.
Jelenleg kidolgozás alatt lévő TvMI-k:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tűzterjedés elleni védelem
Kiürítés
Hő és füst elleni védelem
Tűzoltó beavatkozási feltételek
Beépített tűzjelző berendezések
Beépített tűzoltó berendezések
Villamos és villámvédelmi berendezések
Számítógépes szimuláció
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
Egy fontos ember:
„A tűzvédelmi dokumentációt készítő személy”
12 § (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi
dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben
felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb
körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1.
melléklet 4. táblázata szerinti kockázati osztályának
figyelembevételével határozza meg.
18 § (5) Az épületen kívüli, azzal összeköttetésben nem álló technológiai
berendezés esetén a tűztávolság szükségességét, mértékét a
tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy határozza meg.
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek a
várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia...
…
- a tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus
szerinti besorolását
- a hő és füstelvezető kupola nyitási ciklus-számát
- …
Létesítési
előírások
Az új OTSZ már nem tartalmazza az
építőanyagok EU egységes vizsgálati és
besorolási szabályrendszerét, mivel az
közismertnek tekinthető
Az épületszerkezetek követelményei
egy táblázatba kerültek összefoglalásra
A
1
2
B
Mértékadó kockázati osztály
3
4
5
6
7
8
Teherhordó
építményszerkezetek
C
D
NAK
Pince+
földszint
D
REI 15
D
REI 30
E
AK
Pince+
földszint
+ max. 2
emelet
C
REI 30
F
G
egyéb
esetben
Pince+
föld
szint
A2
REI 45
A2
REI 30
H
KK
Pince+
földszint
+ max. 4
emelet
A2
REI 60
D
R 15
D
R 30
C
R 30
A2
R 45
A2
R 30
A2
R 60
A1
R 90
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 90
Pinceszinti pillérek és merevítéseik
A2
R 30
A2
R 30
A2
R 45
A2
R 60
A2
R 45
A2
R 60
A1
R 90
Pinceszint feletti födém
A2
REI 30
A2
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
A2
REI 45
A2
REI 60
A1
REI 90
Emeletközi födém
D
REI 15
-
C
REI 30
A2
REI 45
-
A2
REI 45
A1
REI 60
Teherhordó falak és merevítéseik a
pinceszint kivételével
Teherhordó pillérek és
merevítéseik a pinceszint
kivételével
Pinceszinti teherhordó falak és
merevítéseik
I
egyéb
esetben
A1
REI 90
9
Tetőfödém tartószerkezete,
D
merevítései, valamint tetőfödém 60
REI
15
kg/m2 felülettömeg felett
D
REI 15
C
REI 15
A2
REI 30
C
REI 30
A2
REI 45
A2
REI 60
10
Tetőfödém térelhatároló szerkezete
(60 kg/m2-ig)
D
REI 15
D
REI 15
D
REI 15
A2
REI 30
D
REI 15
A2
REI 30
A2
REI 30
11
Fedélszerkezet
D
D
D
D
D
C
C
Lényeges változások
Megszűnik a tűzállósági fokozat fogalma
Megszűnik a többszintes és a középmagas épület fogalma
A tűzterhelés létesítés során nem kerül figyelembe vételre
Megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak teherhordó lehet
Megszűnik a válaszfal kategória, helyette: tűzgátló válaszfal
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R180, RE
180, REI180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei
továbbra is eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől
Az áthidalók a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra,
pillérre vonatkozó követelménynek felelnek majd meg
A tűzgátló ajtók új követelményi jelölése: pl. D EI2 30-C
Külön válnak a pinceszint teherhordó szerkezeteinek követelményei
Megszűnik a „Teherhordó gerendák, nyílásáthidalók, tetőfödémek
rúdszerű tartószerkezetei és merevítő elemei” kategória.
A teherhordó gerendáknak a tetőfödémre vonatkozó követelménynek
kell megfelelniük.
Az áthidalóknak a teherhordó gerenda helyett a fogadó falra, pillérre
vonatkozó követelménynek kell majd megfelelniük.
Megszűnnek a függőleges tartószerkezetekre az R 180, RE 180,
REI 180 követelmények
A függőleges teherhordó szerkezetek követelményei továbbra is
eltérnek a vízszintes teherhordó szerkezetekétől, de a hierarchia
továbbra is fennmarad, nagyobb kockázati osztályhoz azonos,
vagy magasabb követelmény tartozik
A szabadlépcsők védelem nélkül készíthetők, de a kiürítés ről
szóló TvMI-ben külön fejezet foglalkozik a kialakításukkal.
A kiürítés TvMI-ben szereplő megoldási javaslat szabad
lépcsőre vonatkozóan
Tűzgátló szerkezetek
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a
tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma.
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak,
áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító
műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen,
valamint a vezetéken keresztüli terjedését meghatározott
ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló
réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések.
A tűzgátló szerkezetek új csoportosítása
Tűzgátló alapszerkezet: a tűzfal, a tűzgátló fal, a tűzgátló válaszfal és a tűzgátló födém gyűjtőfogalma
Tűzgátló lezárás: építményszerkezetek nyílásainak, áttöréseinek, valamint vezetékek, vezetékrendszerek
átvezetésének tűzterjedést gátló elzárását biztosító műszaki megoldás, amely a tűz nyíláson, áttörésen, valamint a
vezetéken keresztüli terjedését meghatározott ideig meggátolja; ebbe a körbe tartoznak a
tűzgátló nyílászárók, a tűzgátló záróelemek, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek és a tűzgátló lineáris
hézagtömítések,
Megszűnik a válaszfalra vonatkozó tűzvédelmi
követelmény
Helyette:
Tűzgátló válaszfallal, tűzgátló fallal vagy ezeket helyettesítő
beépített tűzterjedésgátló berendezéssel kell elválasztani
• az önálló rendeltetési egységet a szomszédos helyiségtől,
• a hő és füst elleni védelemre kötelezett helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• a menekülési útvonalat a szomszédos helyiségtől,
• a 20 főt meghaladó befogadóképességű helyiséget a
szomszédos helyiségtől,
• azt a helyiséget a szomszédos helyiségtől, amely esetében e
rendelet előírja.
A fenti tűzgátló válaszfalban a gépészeti vagy elektromos
vezetékrendszerek átvezetési helyén nem kell tűzgátló záróelemet
alkalmazni.
A megszűnő válaszfal kategória helyett tűzálló válaszfal kategória
Tűzfal esetén megszűnik az M kritérium, de a tűzfal csak
teherhordó lehet
A tűzfal lehet egyszeres vagy kétszeres
A tűzfal elválasztása
kedvezőtlenebb
tűzvédelmi jellemzőjű
épületszerkezettől
Tűzálló ajtók új jelölése: pl. D EI2-C
MSZ EN 14600:2006 Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonságú ajtók, kapuk és nyitható ablakok.
Követelmények és osztályba sorolás.
MSZ EN 1634-1:2009 Ajtók, redőnyök, nyitható ablakok és vasalataik tűzállósági és füstzárási
vizsgálatai.
MSZ EN 14351-1:2006+A1:2010 Ablakok és ajtók. Termékszabvány, teljesítőképességi jellemzők. 1.
rész: Tűzálló és/vagy füstgátló tulajdonság nélküli ablakok és külső bejárati ajtók
Draft prEN 14351-2:2009 Windows and doors - Product standard, performance characteristics - Part 2:
Internal pedestrian doorsets without resistance to fire and/or smoke leakage characteristics
Az MSZ EN 1634-1 és az MSZ 14600 szabványok szerint a
nyílászárók és automatikus csukószerkezeteik tűzvédelmi jellemzői a
következők:
• tűzvédelmi osztály
• tűzállósági teljesítmény-jellemző (E-integritás, I-szigetelés, Wsugárzás)
• önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati ciklus szerinti
besorolás (C)
Ennek megfelelően a jelölés lehet:
• EI1 xx C / EI2 xx C Attól függően, hogy 25 vagy 100 mm-re
vannak a hőmérsékletmérő pontok a kerettől a tűzállósági
vizsgálat során. Mo-on az I2 vizsgálati módszer van
alkalmazásban.
• E xx C
• EW xx C
Lényeges: EI ≠ Sm vagy Sa
30 § (7) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek
a várható igénybevétel figyelembevételével meg kell határoznia a
tűzgátló ajtóknak az önműködő csukódással kapcsolatos vizsgálati
ciklus szerinti besorolását.
A választható teljesítmény-jellemzők az MSZ EN 14600 alapján az alábbiak (jellemző példákkal):
C0: nincs teljesítmény meghatározva – ez a fokozat nem alkalmazható, amennyiben az OTSZ C
teljesítmény-jellemzőt előírja;
C1: 500 vizsgálati ciklus – akkor alkalmazható, ha a tűzgátló nyílászáró üzemszerűen folyamatosan
nyitott állapotban tartott és csak karbantartáskor, illetve tűz esetén csukódik be;
C2: 10.000 vizsgálati ciklus – ritka, jellemzően gondos használat mellett alkalmazható (pl.
lakásbejárati ajtóknál);
C3: 50.000 vizsgálati ciklus – közepes, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C4: 100.000 vizsgálati ciklus – gyakori, jellemzően kevéssé gondos használat mellett alkalmazható;
C5: 500.000 vizsgálati ciklus – igen gyakori használat mellett alkalmazató.
Amennyiben a tűzgátló nyílászáró tervezett igénybevétele annak kötelező alkalmassági idején belül
várhatóan meghaladja az 500.000 nyitási ciklust, úgy más műszaki megoldás keresendő a tűzszakaszhatár megfelelő működésének biztosítására (pl. egy nyíláson belül két ajtó alkalmazása: egy
üzemszerűen nyitott állapotban lévő tűzgátló ajtó és egy tűzállósági teljesítmény-jellemző nélküli ajtó,
amely teljesíti az ismételt nyitással és csukással szembeni 1.000.000 vizsgálati ciklust; vagy a
tűzszakasz-határ módosítása oly módon, hogy ne essen bele 500.000 nyitási ciklust elérő tűzgátló ajtó).
A tűzgátló nyílászárók kiegészítő burkolattal való ellátásával
kapcsolatban a TVMI B informatív melléklete tartalmaz
iránymutatást.
A tűzgátló nyílászárók tűzeseti automatikus csukódása a
csukódás kezdetétől számított 60 másodpercen belül megtörténik.
Az MSZ EN 14600:2006 4.9.2.1 pontja alapján a csukódás
sebessége pántos és forgó ajtószerkezetek esetében maximálisan
300 mm/s a szárny mozgó éle mentén mérve; vízszintes irányban
záródó ajtó- és kapuszerkezeteknél a szárny szélességének tizede
másodpercenként, de legfeljebb 300 mm/s; függőleges irányban
záródó ajtó-és kapuszerkezeteknél a szárny magasságának tizede
másodpercenként, de legfeljebb 150 mm/s.
Műszaki megoldás
Teljesítményjellemző
Vonatkozó szabvány
termék-szabvány
vizsgálati szabvány
osztályozási szabvány
(xx: időtartam)
tűzgátló csappantyú
tűzgátló mandzsetta
tűzgátló
tömítés
átvezetés lezárására
MSZ EN 15650
-
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-2
MSZ EN 1366-3
MSZ EN 13501-3
MSZ EN 13501-2
MSZ EN 13501-2
EI xx S
EI xx
EI xx
tűzgátló hézagtömítés
tűzvédelmi légszelep
ÖNORM H 6027
DIN 18017
MSZ EN 1366-4
MSZ EN 13501-2
K xx
Jelölési példa lineáris hézagtömítésre
EI 90-H-M20-F-W00 to 50, ahol
• EI 90: a tűzvédelemben megszokott integritási és hőszigetelési
követelmény határideje percben;
• H, V vagy T: a vizsgált próbatest konfigurációja (H: vízszintes
teherhordó szerkezet; V: függőleges teherhordó szerkezet
függőleges hézaggal, T: függőleges teherhordó szerkezet
vízszintes hézaggal);
• Mxx: a hézag megengedett mozgása a teljes hézagszélesség xx
százalékában (esetünkben 20%);
• X: M helyett, ha nincs mozgás engedélyezve;
• F, M vagy B: a hézagtömítés típusa (M: előregyártott, F:
helyszínen készített, B: előregyártott vagy helyszínen készített);
• Wxx to yy: engedélyezett hézagszélesség xx mm-től yy mm-ig.
Sok-sok rajzos alkalmazási példa
Tűzterjedési gát kialakítási példa
Könnyűszerkezetes épület homlokzati tűzterjedés elleni gátja
szendvicspanelból kialakítva
Tűztávolság
Tűztávolság az OTSZ 18 § (1) alapján az OTSZ vonatkozó előírásai alapján, továbbá
számítással is megállapítható. Számítás történhet numerikus tűz- és füstterjedési
szimulációs modell alkalmazásával, vagy egyéb számítási módszerekkel.
A tűztávolság numerikus tűz- és füstterjedési szimulációval történő megállapításának
szabályai a vonatkozó tűzvédelmi műszaki irányelvben találhatók.
Tűztávolságot akkor lehet szimulációs vizsgálattal ellenőrizni, ha a modelltérben mindkét vizsgált, szomszédos
épület, illetve azok vizsgálatot befolyásoló összes eleme, építményszerkezete, tűzvédelmi berendezése és a tűz
kiterjedését befolyásoló éghető anyagai ábrázolásra kerülnek.
A szimulációs vizsgálat az alábbi vizsgálati időtartamig folytatandó le:
• ha mindkét épületben van automatikus tűzjelző rendszer, automatikus átjelzéssel, akkor az elsőnek kiérkező
Tűzoltóság kiérkezéséhez és a beavatkozás megkezdéséhez szükséges időtartamig;
• ha az egyik épületben nincs automatikus tűzjelző rendszer, akkor az egyes épületek elsődleges
építményszerkezeteinek tűzállósági követelmény időtartamáig; ha ezek különbözőek, akkor az egyes
tűzterjedési vizsgálatokat mindig a védendő (tűztől mentett) épület elsődleges építményszerkezeteinek
tűzállósági követelmény időtartamáig kell lefolytatni.
A tűztávolság ellenőrzéséhez mindkét épületben tűzhelyszín(eke)t kell kijelölni és mindkét irányú tűzterjedési
sajátosságokat (többek között a széljárást) vizsgálni kell. A tűzterjedési feltételek vizsgálata a legkedvezőtlenebb
helyeken – jellemzően az épületek egymáshoz legközelebb eső pontjaira illesztett – vizsgálati síkokkal és
termoelemekkel végezhető el.
A szimuláció megfelelőnek tekintendő, ha az alábbi paraméterek vizsgálata során a vizsgált események nem
következnek be:
• éghető homlokzatburkolat, hőszigetelő homlokzati vakolatrendszer, tetőszerkezet vagy bármely egyéb
építményszerkezet meggyulladása;
• a védendő épület üvegezett szerkezeteinek kitörése hősokk hatására.
Megszűnik a Galéria szó használata
Helyette: Szintosztó födém: a helyiség légterének részleges - a
helyiség legalsó szint alapterületének legfeljebb 25%-án és csak
vízszintes szerkezettel történő - megosztásával és a mennyezet
alatti kiszellőztetésével kialakított belső szint, amelyen helyiség és
1 méternél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül
16.§ (4) Szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése
legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett.
De az OTÉK továbbra is használja a kifejezést:
Galéria: helyiség légterének részleges - az alapterületének
legfeljebb 50%-án és csak vízszintes szerkezettel történő megosztásával kialakított belső (közbenső) szint, amelyen helyiség
és 1,0 m-nél magasabb tömör korlát vagy fal nem létesül.
Tűzszakaszok épületen kívüli csatlakozása
Tűztávolság
A
B
C
D
D
1
Az épület
mértékadó
2 kockázati
osztálya
A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B
épület mértékadó kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
3
NAK
4
5
6
6
4
AK
5
6
7
7
5
KK
6
7
8
8
6
MK
7
8
10
10
Azonos telken lévő épületek tűzszakaszai „átlóghatnak”
a szomszédos épületbe
Nem kell az azonos telken álló, szomszédos épületek
közötti tűzterjedés elleni védelemről gondoskodni,
• ha az épületek egyetlen tűzszakaszként
kialakíthatóak,
• az épület és az épülettel szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszt magába foglaló épületrész
egyetlen tűzszakaszként kialakítható vagy
• az épületek egymással szemközti és tűztávolságon
belüli homlokzatszakaszát magukba foglaló
épületrészek egyetlen tűzszakaszként kialakíthatóak
Tűzoltó egységek beavatkozását
biztosító követelmények
Tűzoltási felvonulási terület
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
Tűzoltósági kulcsszéf
Tűzoltósági beavatkozási központ
Tűzoltósági rádióerősítő
Tűzoltó felvonó
Napelemek ???
Tűzoltási felvonulási terület
Bővült a kötelezett épületek köre:
65. § (1) A tűzoltási felvonulási területet és útvonalat kell biztosítani
a) 14 m szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek,
b) a 3000 m2 - szintenkénti összesített - alapterületet meghaladó
kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületek,
c) az 5000 fő vagy azt meghaladó befogadóképességű sportlétesítmények,
d) a 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei
vagy
e) a 300 fő befogadóképességet - beleértve az ágyszámot, járóbeteg létszámot
és a személyzet létszámát - meghaladó kórházak és menekülésben
korlátozott személyeket ellátó intézmények
esetében.
Tűzoltási felvonulási terület
A tűzoltási felvonulási terület előírásai lényegében nem
változnak, de az előírások súlyozásra kerülnek
Hat előírás nem teljesülése már önmagában is a
tűzoltási felvonulási terület nem biztosítottságát vonja
maga után (pl. 5%-nál nagyobb lejtés, légvezeték a
terület felett)
A többi előírás esetén csak négy előírás együttes nem
teljesülése okozza a tűzoltási felvonulási terület nem
biztosítottságát (pl. nem megfelelő geometriájú
menekülési ablak)
Tűzoltási felvonulási terület
A maradéktalanul nem biztosított vagy nem megfelelő
tűzoltási felvonulási terület kompenzálási módszere
hasonló marad.
Új elem a nem megfelelő tűzoltási felvonulási területtel
rendelkező közösségi épületek esetében teljes területre
kiterjedő evakuációs hangosító rendszert kell telepíteni.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
72. § (3) Az oltóvizet folyamatosan - a létesítmény
mértékadó tűzszakaszára - a mértékadó tűzszakaszt
befogadó kockázati egység kockázati osztálya
függvényében
a) NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül,
b) AK osztály esetén legalább egy órán keresztül,
c) KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül,
d) MK osztály esetén legalább két órán keresztül kell
biztosítani.
Tűzoltáshoz szükséges oltóanyag
biztosítása
79. § (1) Vezetékes vízellátás esetén - a legfeljebb 14
méter legfelső padlószintmagasságú lakóépületek
kivételével – fali tűzcsapot is kell létesíteni
a) ahol azt jogszabály előírja,
b) egynél több szintes gépjárműtárolók esetében vagy
c) az MK osztályba tartozó 200 m2-nél, a KK osztályba
tartozó 500 m2-nél, és az AK osztályba tartozó 1000
m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben.
Speciális létesítmények tűzvédelme
Közúti alagutak
Gyalogos aluljárók
Metró, földalatti vasútvonal
Kilátó
Ponyvaszerkezetű építmények
Állvány jellegű építmények
Szín építmények
Kiürítés
OTSZ fogalmak
8. átmeneti védett tér: a tartózkodás helye szerinti építményszinten kialakított
helyiség, helyiségcsoport vagy tér, amely kialakításával tűz esetén az oda
menekülő vagy menekített személyek biztonságát átmenetileg, a mentés
végrehajtásáig biztosítja,
22. biztonságos tér: az építményen kívüli külső tér, ahonnan a menekülő
személyek az építménybe való visszatérés nélkül közterületre juthatnak,
23. biztonságos térbe jutás: az építmény elhagyása a szabadba vezető kijáraton
vagy kültéri útvonalon keresztül a terepcsatlakozás szintjére,
27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti
közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága,
36. emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, tér: olyan helyiség, tér, ahol a
tervezett rendeltetésből adódóan legalább 30 percen keresztül folyamatos vagy
olyan 30 percet el nem érő időtartamú emberi tartózkodással lehet számolni,
amelyek összege bármely 4 órás intervallumon belül eléri a 2 órát,
OTSZ fogalmak
75. kiürítés első szakasza: a menekülés azon része, amely a tartózkodási helytől a
menekülési útvonal eléréséig vagy – ha az menekülési útvonal igénybevétele
nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig
tart,
76. kiürítés második szakasza: a menekülés azon része, amely a menekülési
útvonal elérésétől a biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe jutásig tart,
77. kiürítés: az épületben, speciális építményben tartózkodó személyek
eltávozása, eltávolítása tűz esetén, ami magába foglalja a menekülést és a
mentést,
103. menekülési útvonal: a menekülő személyek által igénybe vett közlekedési
útvonal, amely kialakításával tűz esetén a kiürítés második szakaszában –
tömegtartózkodásra szolgáló helyiség esetén a helyiség kiürítésére szolgáló
nyílászárót követő útvonalon – biztosítja a menekülő személyek biztonságát a
meneküléshez szükséges időtartamig,
TvMI fogalmak
Névleges szélesség: a közlekedési útvonal fizikai határai közötti távolság, illetve
nyílászáróknál a nyílászárók kereskedelmi jelölésében használatos névleges
szélesség
Szabad szélesség (lsz): a közlekedési útvonal illetve a nyílászáró kiürítés
számításnál figyelembe vehető mozgási akadálytól mentes szélessége [m]
Létszámsűrűség: az adott helyiségben tartózkodó, illetve ott menekülő emberek
helyiség kiürítési útvonalként használható és erre tervezett részének
alapterületére vetített fajlagos létszáma.
D=N/A ahol:
D létszámsűrűség [fő/m2],
N a vizsgált helyiségben tartózkodó vagy azon keresztül menekülő
személyek száma [fő],
A vizsgált helyiség – szabad szélességgel figyelembe vett - alapterülete
[m2]
Haladási sebesség (v): a menekülő személyek menekülési képességétől és a
kiürítési útvonal adott szakaszának létszámsűrűségétől függő átlagos haladási
sebesség [m/s vagy m/min]
Kiürítés
Új felosztás a személyek menekülő képesség alapján
Önállóan menekülésre képes személy
Menekülésben korlátozott személy
Segítséggel menekülő
Mozgásképtelen
Előkészítés nélkül menthető
Előkészítéssel menthető
Előkészítéssel sem menthető
Kiürítés
51. § (1) Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén
a) a benntartózkodó személyek
aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges
számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített
kijáraton elhagyhassák,
ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési
távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe
vagy átmeneti védett térbe juthassanak,
b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő
védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen.
(2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített
átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell.
Kiürítés
52. § (1) A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak
vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit
• a menekülési útvonal, a biztonságos tér és az átmeneti védett
tér elérési távolságának és a menekülési útvonalnak
megengedett legnagyobb hosszúsága alapján vagy
• számítással
A megengedett legnagyobb útvonalhossz
(m), ha a kiürítendő kockázati egység
kell megtervezni.
kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Menekülési út elérési távolsága
Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési
útvonal nélkül
30
45
45
30
Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és
biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az
esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített
tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított
45
60
60
30
Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza
200
300
300
200
Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti
védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a
menekülési útvonalba lépés helyétől mérve
40
Kiürítés
A menekülési útvonal legkisebb szabad szélességét és a
menekülési útvonalon beépített ajtók legkisebb szabad
belméretét annak teljes hosszán az adott menekülési
útvonalon menekülő személyek létszámának
függvényében, az alábbiak alapján kell meghatározni
menekülő
menekülési útvonal, lépcsőkar
létszám (fő) legkisebb szabad szélessége (m)
0-50
51-100
101-
1,2
menekülési útvonalon beépített ajtó
legkisebb szabad belmérete (m)
0,9
1,2 vagy 2 db 0,9
minden megkezdett 50 főre 0,6 és
1,2 + minden további megkezdett
egyetlen ajtó szabad belmérete sem
100 főre további 0,6
lehet kisebb 0,9 méternél
Kiürítés
Kiürítési számítás esetén az alábbi előírt kiürítési
normaidők teljesülését kell igazolni.
a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati
egység kockázati osztálya
NAK
AK
KK
MK
Első szakasz
1,0
1,5
1,5
1,0
Második szakasz
6,0
8,0
6,0
6,0
Számítógépes szimuláció alkalmazása esetén ellenőrizni és
igazolni kell, hogy a menekülő személyek a vizsgált épületet,
épületrészt
a) a kiürítés megengedett időtartamán belül vagy
b) a füstterjedés figyelembevételével biztonságosan el tudják-e
hagyni.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Az építmény elhagyása során a menekülő személyek a kiürítési útvonalak közül
a biztonságos térbe vezető legrövidebb útvonalat járják be.
Egy helyiségben a fixen rögzített, illetve menekülő személy által nehezen
mozdítható berendezési tárgyak, technológiai berendezések által határolt
közlekedésre alkalmas területeket lehet útvonalként figyelembe venni. A kiürítési
útvonal hossza a határoló felületei közötti sáv tengelyében legyen mérve.
Menekülés útvonalának hossza TvMI alapján
Szintkülönbségek áthidalásánál:
• legfeljebb 5 % (1:20) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületével azonos
• 5-10 % (1:20-1:10) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 1,5-szörösével azonos
• 10-25 % (1:10-…) meredekségű lejtők, rámpák esetében az úttengely vízszintes
vetületének 2,0- szeresével azonos
• lépcsők esetén – beleértve a lépcsőkarokat összekötő pihenő szintek hosszát is –az
áthidalt szintkülönbség háromszorosával azonos
távolság adja az útvonal számításba vett hosszát.
Menekülési útvonal
szélessége TvMI
alapján
Menekülési útvonal szélessége TvMI alapján
Javasolt fajlagos létszámsűrűségek TvMI alapján
funkció
bár (pult környékén, egyéb helyein
az éttermek létszámsűrűsége
szerint)
bazár
bemutatóterem
billiárd, snooker terem
bowling terem
edző terem berendezés nélkül
edző terem berendezéssel
eü. ambuláns ellátás
(bruttó terület)
fix székes ülőhelyek
gyár üzemi terület
hotel, panzió, stb.
(bruttó terület)
irattár
játékterem (bruttó terület)
jégpálya
kényszertartózkodású használat
(bruttó terület)
kisebb tömeg jelenlét fix székek
nélkül
kollégium
fő/m2
m2/fő
3
0,3
0,5
0,143
2
7
0,1
10
0,1
0,714
0,217
10
1,4
4,6
0,108
9,3
székszám szerint
0,2
5
0,054
18,6
0,1
1
0,5
10
1
2
0,09
11,1
0,714
1,4
0,2
5
funkció
konferencia terem
konyha
könyvtár olvasó
könyvtár-könyvpolcos
(bruttó terület)
műhely, labor stb.
osztályterem
óvoda, bölcsőde
pad ülőhely
raktár (bruttó terület)
recepció
stúdió (rádió, tv, film, hang)
számítógép terem
színpad
társalgó
tervezői iroda
tömeg jelenlét fix székek
nélkül
zsibongó
fő/m2
m2/fő
1
1
0,143
0,2
7
5
0,108
9,3
0,217
0,5
0,303
4,6
2
3,3
2,5
0,4
0,033
30
0,5
2
0,666
1,5
0,143
0,714
1
7
1,4
1
0,143
7
1,538
0,65
2
0,5
Javasolt haladási sebességek TvMI alapján
A helyiségben, vagy a
veszélyeztetett területen
áthaladók létszámsűrűsége
(fő/m2)
Vízszintes haladási
sebesség m/min [m/s]
0,5 alatt
0,5-től 1-ig
1-től 2-ig
2-től 3-ig
3 felett
40,00 [0,67]
37,00 [0,62]
28,00 [0,46]
17,00 [0,28]
6,00 [0,10]
Haladás lépcsőn, m/min
[m/s]
lefelé
fölfelé
20,00 [0,33]
18,50 [0,31]
14,00 [0,23]
8,50 [0,14]
3,00 [0,05]
15,00 [0,25]
14,00 [0,23]
10,75 [0,18]
6,25 [0,10]
2,00 [0,03]
Menekülési útvonalon lévő ajtók nyithatósága TvMI alapján
rendeltetés jellege
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő alatt
oktatási, nevelési rendeltetés 200 fő
felett
iroda, igazgatási rendeltetés 2000 m2
alatt
zárt ajtó
elhelyezkedése
EN 1125
szerinti
zárszerkezet
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
lépcsőházi ajtó
lépcsőházból szabadba
vezető ajtó
EN 179
szerinti
zárszerkezet
x
x
x
x
x
x
MSZ EN 179:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak kilinccsel vagy
nyomólappal működtetett vészkijárati zárai
MSZ EN 1125:2008 Zárak és épületvasalatok. Menekülőutak pánikajtózárai vízszintes
működtetőrúddal. Követelmények és vizsgálati módszerek
Védett terek kialakítása TvMI alapján
hosszúság (mm)
mozgásukban korlátozott személyek
kerekesszék
1300
elektromos kerekesszék
1370
rollátort használó személy
900
járókeretes személy
800
mankóval közlekedő személy
210
bottal közlekedő személy
210
babakocsival
1450
terhes nő
395
szélesség (mm)
900
660
750
700
840
660
550
455
Biztonsági jelek TvMI
alapján
ISO 3864-3, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek - 3. rész: A biztonsági jeleknél
alkalmazott szimbólumok tervezési alapelvei
MSZ EN ISO 7010, Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek – Munkahelyeken és
közterületeken alkalmazott biztonsági jelek
MSZ ISO 16069 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Menekülési útirányt jelző rendszerek
Menekülési tervek TvMI alapján
ISO 23601:2009 Biztonsági azonosítás. Menekülési és kiürítési terv jelek.
Hő- és füst elleni védelem
Szétválasztásra kerül a füstmentesítés és a hő- és füstelvezetés
88. § (1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1.200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a
tűzgátló előtér kivételével,
d) 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben,
e) fedett átriumokban,
f) ott, ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja,
g) speciális építmény esetén a XII. fejezet alapján vagy
h) ott, ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó
beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem kötelező , hő- és füstelvezetést létesíteni …
76
Az eddigi „csarnok” hő- és füstelvezetési számítás a TvMI-be kerül,
mint nagylégterű és nagyalapterületű helyiség hő- és füstelvezetése.
Példa gépi hő- és füstelvezetés torkolatok elhelyezésére
Hő- és füst elleni védelem
88. § (3) Füstmentesítést kell létesíteni
a) a több pinceszintet kiszolgáló lépcsőházban,
b) Ahol a tűzvédelmi szakhatóság a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői
alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek céljából előírja vagy,
c) Ahol e rendelet a rendeltetés alapján vagy a kiürítés biztosítása céljából
előírja.
79
Hő- és füst elleni védelem
Az eddiginél jobban megkülönböztetésre kerül
a berendezés és a szerkezet fogalma
Hő- és füstelvezető berendezés: Olyan berendezés, amely tűz esetén a hő és
füst szabadba áramlását gépi úton, kényszeráramoltatással biztosítja.
Hő- és füstelvezető szerkezet: Olyan szerkezet, amely tűz esetén nyitott
állapotában lehetővé teszi a hő és füst természetes úton történő kiáramlását a
szabadba.
90. § (1) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel,
b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy
c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
80
Hő- és füst elleni védelem
A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással
kell alátámasztani
a) természetes füstelvezetés 15 métert meghaladó
belmagasságú, lépcsőháznak nem minősülő térben való
alkalmazása,
b) természetes füstelvezetés és e rendelet által előírtnál
nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes
alkalmazása vagy
c) természetes füstelvezetéshez tartozó természetes
légpótlás e rendelet által előírtnál nagyobb belépési
sebességű gépi légpótlással való kiegészítése
esetén.
81
Hő- és füst elleni védelem
48. füstgyűjtő tér: a füstszakasz légterének felső, a füstszegény
levegőréteg feletti része, amely oldalhatáraival meggátolja a füst
szétterülését, valamint korlátozza annak lehűlését a felhajtóerő
biztosítása céljából
49. füstkötény: a szomszédos füstszakaszokat egymástól elválasztó
építményszerkezet vagy berendezés, ami a füst oldalirányú
terjedését korlátozza
52. füstszakasz: a helyiség vagy annak része, amelynek kialakítása
korlátozza a füst átterjedését a szomszédos
füstszakaszba
Szétvált a füstszakasz és a füstgyűjtő tér fogalma, füstmentes helyett
füstszegény levegőréteg, továbbá kötényfal helyett füstkötény szerepel
a fogalmak között
Hő- és füst elleni védelem
A füstgyűjtő térbe tárolás akkor tervezhető, ha
• a füstgyűjtő tér maradék térfogata és a füstelvezetés
teljesítménye számítással igazolt módon biztosítja a hő
és a füst elvezetését és
• a füstgyűjtő tér hőmérséklete számítással igazolt
módon nem emelkedik 150 oC fölé vagy a helyiség
teljes területe ESFR sprinkler-berendezéssel védett.
A Hő- és füstelvezető rendszer tervezése során az
uralkodó szélirányt is figyelembe kell venni
Új elem: hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületének
korrekciója
℮ = (1 + H /Ef)½
A hő- és füstelvezető kupola hatásos nyílásfelületét – attól függően, hogy a
hő- és füstelvezető kupola a számítási belmagasság alatt vagy fölött
helyezkedik el – csökkenteni vagy növelni kell oly módon, hogy azt
beszorozzuk egy hatékonysági együtthatóval
A TvMI szerint alkalmazható szimulációs programok
Tűz és füstterjedés
Program
megnevezése
FDS
Fejlesztő
országa
USA
Rövid leírás
Fejlesztő
országa
Rövid leírás
UK
Komplett viselkedési modell
USA
USA
UK
Áramlási alapon működő mozgási modell
Mozgási modell
Mozgási modell torlódások vizsgálatához
Kombinált égési- és áramlási szoftver
Kiürítés
Program
megnevezése
Building
EXODUS
FDS EVAC
PATHFINDER
STEPS
Villamos előírások
Fogalmak
149. tűzeseti fogyasztó: villamos energiával működő
fogyasztó, amelynek tűz esetén előírt ideig működnie
kell vagy működőképességét meg kell őriznie,
150. tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás
megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű
kapcsoló,
151. tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával
működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több
csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű
lekapcsolása a villamos tápellátásról,
Az építményszintek között csoportosan átvezetett villamos és
gépészeti vezetékrendszereket
a) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya KK, villamos és gépészeti aknában,
b) ha az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati
osztálya MK, önálló, csak gépészeti vagy csak villamos
vezetékrendszert tartalmazó villamos és gépészeti aknában
kell vezetni.
A villamos és gépészeti aknák vezetékrendszerek rögzítésére
szolgáló falát falazóelemekből vagy legalább 12 cm vastag
vasbetonból kell kialakítani.
A napelem modulok közvetlen közelében, a DC
oldalon villamos távműködtetésű és kézi lekapcsolási
lehetőséget kell kialakítani.
Új elemként megjelent a halogénmentes kábelezés
követelménye (pl. felszín alatti vasút)
A tűzeset lekapcsolás előírása rugalmasabb lett.
Többek között nem követeli meg automatikusan a
szakaszosan és tűzszakaszonként történő leválasztás
lehetőségét, azt a szakhatósággal lefolytatott
egyeztetés hatáskörébe utalja.
Az új OTSZ a tűzvédelmi célú villamos berendezések
elnevezés helyett a tűzeseti fogyasztó elnevezést használja,
mely fogyasztók működőképesség időtartama tekintetében
a teherhordó falra előírt tűzállósági követelmény, mint
felső korlát jelenik meg
A 28/2011. BM rendelet a norma szerinti villámvédelem
létesítéséhez és felülvizsgálatához kötődő egyes
tevékenységek végzését kiegészítő vizsgához kötötte. Ez a
kötelezettség az új OTSZ-ben nem jelenik meg. (Ez az
előírás vélhetően egy másik jogszabályban fog ismételten
megjelenni.)
Hamarosan két új TvMI munkacsoport
alakul:
• Általános szerkezeti követelmények
• Szabadtéri rendezvények
Köszönöm a figyelmet!