Transcript Art.

A VÁLLALKOZÁSBÓL FIZETETT
KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK
ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Az előadás témakörei
 Alapfogalmak
 Az életbiztosítások típusai
 A biztosítási szerződés szereplői
 Szerződőváltás (a Ptk. előírásain alapulva)
 A biztosított érdekét védő garanciális szabályok
 Visszavásárlási összeg
 Hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítás?
 Klasszikus kontra „united-linked” biztosítások?
 A kockázati életbiztosítások adókörnyezete
 Bírósági döntések, következtetések
 A kockázati életbiztosítások elszámolási kérdései
 Mit kell tudni az adómentességről?
 Kockázati életbiztosítás, mint adótervezési eszköz?
 Összefoglalás: az adószakértő szerepe, felelőssége
Az életbiztosítások típusai
Életbiztosítás
Elérési
Kockázati
Vegyes
életbiztosítás
életbiztosítás
életbiztosítás
A biztosítási szerződés szereplői
Szerződő, biztosított
A Ptk. szerint
szétválhat!
Szerződő
(természetes vagy
jogi személy)
Biztosított
Kedvezményezett, ha
az nem biztosított
Biztosító társaság
Ez adja meg a
jogalapját a
céges
biztosításoknak
Szerződőváltás a Ptk. előírásán alapulva
A biztosítottnak a szerződő fél beleegyezésével joga
van a szerződő helyébe lépni
Jogszerűsége
körüli
bizonytalanság
Ha a biztosított visszavonja a biztosítotti nyilatkozatát és
ehhez a szerződő nem járul hozzá, akkor a biztosítási
jogviszony megszűnik.
Ha a szerződőnek már nem áll érdekében a szerződés
fennmaradása és emiatt a szerződés
•felmondás vagy a
•díjfizetés elmaradása miatt megszűnne.
Ekkor a szerződés megszűnése előtt a biztosított
egyoldalú nyilatkozatával az eredeti szerződő helyébe
léphet.
Adószakértő
szerepe
A biztosított érdekét védő két garanciális szabály
A kedvezményezettséget csak a biztosítottal
egyetértésben lehet módosítani.
A szerződő helyébe egyoldalúan beléphet,ha a
szerződő a biztosítást bármely okból felmondaná.
Fontos szerepük van a számviteli
elszámolás és a rendeltetésszerű
joggyakorlás alkalmazása során
Visszavásárlási összeg
Jellemzően VAN
az elérési
biztosításoknál
Adószakértő
szerepe
Jellemzően NINCS
a kockázati
biztosításoknál
Az
adótervezés
eszköze
lehet
VAN a teljes életre
szóló „whole-life”
biztosításoknál
Mi indokolja,
hogy
visszavásárlási
összeg
képződik?
Hagyományos vagy befektetési egységekhez kötött biztosítás?
A döntés előtt meg kell ismerkedni az egyes biztosítási díjrészek szerepével!
Befizetett
biztosítási díj
Pl.: 200.000
Vállalkozói díjrész
Pl.: 40.000
Ez a biztosítót illeti meg
Kockázati díjrész
Pl.: 160.000
Kockázati díj
Pl.: 10.000
Ez a biztosítási
szolgáltatások
fedezete
A képződött nyereséget a szabályzatban
rögzítettek szerint szétosztják
Díjtartalék
Pl.: 150.000
Ez kerül befektetésre
Klasszikus kontra „united-linked” biztosítások?
Két alapvető különbség!
A biztosító
szolgáltatásai
Befektetések
kockázata
Kezelhetőek-e
életbiztosításként?
Adószakértő
szerepe!
A Ptk. szerint IGEN!
DE
Véleményem szerint:
helytelen ezen befektetések életbiztosításként való kezelése
Azzal,hogy az adókörnyezet adómentesként kezeli a
kockázati életbiztosításokat véleményem szerint azt
preferálja, hogy a vállalkozás jó gazda módjára gondoskodik a
magánszemély családjáról .A magánszemély fizikai és
szellemi erőforrásait a vállalkozó szerződő érdekében
használja. Ennek „fejében” ezen erőforrások haszonélvezője
bevállalja a biztosítási díj megfizetését, hogy az erőforrások
elkoptatása,elvesztése esetében bekövetkező halál miatt
kvázi kártalanítsa a magánszemély családját. De milyen
kártalanításról beszélhetünk a tőke –és hozamgaranciával
sem rendelkező united-linked biztosítás esetében,ahol
teljesen bizonytalan vagy aránytalanul alacsony a várható
haláleseti kifizetés összege?
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE
1. Az üzleti biztosítások jogszabályi környezete:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk)
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit)
A személyi jövedelem adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja)
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéréről szóló 1997. évi LXXX törvény (Tbj.)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao)
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho)
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.)
A számvitelről szóló 2003. évi XCII. törvény (Sztv.)
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE
2. Felhasznált irodalom:
József-Polonyi Gábor: Biztosítások adózási és elszámolási szabályai
PSZAF tájékoztatás az életbiztosításokról
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ADÓKÖRNYEZETE
3. Kapcsolódó állásfoglalások, értelmezések:
2008/5. Adózási kérdés : A kifizető által munkavállaló javára kötött életbiztosítás
számviteli elszámolása, személyi jövedelemadó-kötelezettsége
1/1996. Számviteli kérdés : Hogyan kell elszámolni a dolgozó javára kötött olyan
biztosítási konstrukciót, amelyben a szerződéses feltételek szerint….
AEÉ 2005/7. I. A munkáltató által a munkavállalóknak biztosítási szerződésen
keresztül kifizetett összeg minősítése a maradékjog azonnali érvényesítése
esetén: az így kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek
minősül;
II. A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a
bevételhez hozzájut, vagy az a rendelkezésére áll: a munkaviszonyból származó
jövedelemkénti minősítésből következik, hogy jövedelem megszerzésének
időpontja az a nap, amikor a biztosítóval szerződő munkáltató a szerződői
jogokat átadja a biztosítottnak és aki így egyéni szerződővé válik.
Bírósági döntés
= BH1995. 60. A kizárólag kockázati jellegű életbiztosítás díja mentes az adó alól
[1989. évi XLV. törvény 7. § (2) bek. 48. p.].
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Mindenképpen figyelemmel kell lenni az alábbi
törvények vonatkozó előírásaira
Szja
Tao
Sztv
Art
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Szja
A biztosító társaságok
teljesítései, kifizetései
az adókötelezettség
szemszögéből
A biztosítási díj
minősítése a
befizetéskor
5 féle jogcímen keletkezhet jövedelem
Főszabály: Szja
kötelezettség (és
ebből adódóan Tb
vagy Eho
kötelezettség
DE!
1.
2.
3.
4.
5.
Adómentes
Kamat
Összevonandó
Járadék megváltás
Egyéni vállalkozói (önálló tevékenységből származó)
Főszabály :csak akkor
adómentes,ha azt biztosítási
esemény bekövetkeztekor fizetik
Adómentes csak a legalább 10 éves
futamidejű szerződésből származó
kamatjövedelem lehet
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Szja
A biztosítási díj
minősítése a
befizetéskor
1.sz.mell.6.3/pont szerinti
adómentes bevételek esetén
Ha nincs végleges vagyonvesztés
(Garanciális jogosítványokról
való előzetes lemondás !)
Főszabály: Szja
kötelezettség (és
ebből adódóan Tb
vagy Eho
kötelezettség
DE!
Nem keletkezik Szja
kötelezettség
Ha a biztosító szolgáltatásának
jogosultja a szerződő
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Szja
Biztosítási esemény bekövetkezése nélkül
(maradékjog alapján) történő biztosítói
kifizetések
Ide tartozik minden vagyoni érték,ami nem
minősül biztosítói szolgáltatásnak
Egyetlen esetben keletkezik egyéb
jövedelme: adómentes biztosításnál,ha a
magánszemély az eredeti szerződő helyébe
lépve él a maradékjogával
A biztosító társaságok
teljesítései, kifizetései
az adókötelezettség
szemszögéből
5 féle jogcímen keletkezhet jövedelem
1.
2.
3.
4.
5.
Adómentes
Kamat
Összevonandó
Járadék megváltás
Egyéni vállalkozói (önálló tevékenységből származó)
Főszabály :csak akkor
adómentes,ha azt biztosítási
esemény bekövetkeztekor fizetik
Adómentes csak a legalább 10 éves
futamidejű szerződésből származó
kamatjövedelem lehet
Mit kell tudni az adómentességről?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Adómentes bevétel a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a
balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló
betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési
felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Az adómentességet nem befolyásolja a lejárat (mindegy,hogy futamidős
vagy teljes életre szóló a 6.3. pontnak megfelelő biztosítás
Díjfizetéskor sem a kifizetőnek,sem a magánszemélynek nem keletkezik
adókötelezettsége
Nincs adójogi következménye, ha az eredeti kedvezményezett helyett más
kerül megnevezésre
Rendeltetésszerű joggyakorlást feltételezve szintén nincs adójogi
következménye annak, ha az eredeti szerződő vállalkozás helyébe a
magánszemély lép. Ezt követően Ő köteles a díjat megfizetni.
Nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek abban az esetben, ha a
biztosítás kedvezményezettjeként a szerződő vállalkozás van megjelölve
DE! a kedvezményezett jelölés módosításával (kivéve az 1./ pont szerinti
biztosításokat) belép a magánszemélynél az adófizetési kötelezettség.
Adótervezési eszköz lehet
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Tao
Személyi oldalról
szabályoz
3.sz.mellékelt B/
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak
minősül különösen:
8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban
vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető
tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő
tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott
tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző
iskolai tanuló;
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Sztv.
Nem
Igen
Történt-e
végleges
vagyonvesztés
?
3. §. (7) személyi
jellegű egyéb
kifizetés
Követelésként kell
elszámolni a befizetéskor. A
kifizetéskor/visszavásárlásk
or a képződött eredményt
kell könyvelni
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Sztv.
Vagyonvesztés történt!
Időbeli elhatárolás szükségessége
1./ Folyamatos díjfizetésnél – csak az üzleti évre időarányosan eső
számolható el költségként
2./ Egyszeri és/ vagy rendkívüli díjfizetésnél
a.) ha a futamidő ismert az 1./ szerintiek szerint
b.) ha a futamidő nem ismert (teljes életre szóló) akkor az időbeli
elhatárolásnak nincs helye !
3./ Követelésként nyilvántartott befizetések időbeli elhatárolása a
szerződés módosításkor
a./ ha ismert a futamidő,akkor a már eltelt időszakra eső díjrész a
tárgyidőszakban költség
b.) egyszeri díjas biztosításnál a teljes addigi követelés költség lesz
Adótervezési eszköz lehet!
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Sztv.
Nem történt végleges vagyonvesztés !
a) ha a kedvezményezett maga a szerződő vállalkozás
b) ha a biztosított előre írásban lemond a Ptk. által részére biztosított két
garanciális kötelezettségről.
 Indifferens,hogy a szerződés tartalmazza-e a visszavásárlás
lehetőségét
 a biztosítási díj adóköteles vagy sem
Ha utóbb
a) visszavonhatatlanul a magánszemély válik a szerződés kedvezményezettjévé
b) illetve a vállalkozás szerződő helyébe lép
a követelést a személyi jellegű kifizetésekkel szemben meg kell szüntetni. A
változás időpontjában kell azt is eldönteni,hogy beáll-e a magánszemély egyéb
adófizetési kötelezettsége. Ennek eldöntéséhez azt kell tisztázni, hogy
adóköteles vagy adómentes jövedelemhez jutott-e a magánszemély?
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Art
A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása
Art. 2. § (1) Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen
kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül
rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más
jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések
megkerülése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az
összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás
esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel - ha az adó
alapja így nem állapítható meg, becsléssel - állapítja meg.
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Art
A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása
Indoklás:
Ez a rendelkezés nem tiltja meg általánosságban a legális
eszközökre szorítkozó adókikerülést, annak speciális esetét tekinti
ellentétesnek a jog társadalmi rendeltetésével………….. hogy ebben
az esetben nem az adójogi norma céljára hivatkozik az adóhatóság,
hanem az adózó vagy adózók valódi célja alapján kap lehetőséget a
beavatkozásra.
Az ilyen szerződések nem feltétlenül színlelt vagy leplezett
ügyletek, hiszen valódi szerződési akarat is állhat ezek mögött,
azonban az ügylet valódi célja az adómegkerülés.
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Art
A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása
Mi adhat alapot adhat a bővebb vizsgálódásra ?
 pl.: ha az adott munkaerő bérjövedelme az adott ágazatban
szokásosnál lényegesen alacsonyabb
 pl.:ha a munkaerő bérjövedelme és a részére megkötött
biztosítási szerződés alapján befizetett díjak nem állnak
arányban egymással
 pl.: ha a magánszemély a biztosítási szerződés megkötésétől
számítottan túlságosan rövid időn belül él maradékjogával
(visszavásárol)
 pl.: ????
Adószakértő szerepe!
A KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ELSZÁMOLÁSI KÉRDÉSEI
Art
A rendeltetésszerű joggyakorlás elvének alkalmazása
Mi zárhatja ki az alkalmazását ?
József-Polonyi Gábor szerint
 pl.: a szerződés kizárja a magánszemély általi azonnali
visszavásárlás lehetőségét
 ha a visszavásárlási moratórium megfelelően hosszú idő
(pl.: 1-3 év),
 pl.: a visszavásárlási összeg csekélysége a jogviszony elején elég
visszatartó erővel bír
Adószakértő szerepe!
KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS – ADÓTERVEZÉSI ESZKÖZ (?)
Példa:Azonos összegű nettó kifizetések összehasonlítása (kerekített összegekkel)
Megnevezés
Kivett összeg
Bruttó bér
Munkáltatói teher (a kifizetett br. összeg és
annak adó-járulék terhei)
Levonás a dolgozótól
Munkáltató adók-járulékok
Bér
Osztalék
1.000.000
2.128.000
2.841.000
1.000.000
1.128.000
713.000
Tulajdonost megillető br.osztalék
1.639.000
A br.osztalékhoz szükséges nyereség fedezet
2.049.000
Tulajdonost terhelő adók-járulékok
639.000
Nyereségadó
A biztosítottnak kifizetett br.biztositási dij
410.000
Biztositottat terhelő adók-járulékok
Munkáltatói br.fedezet
Munkáltató nyereségadó megtakarítása
Adók-járulékok összesen
Kockázati
életbiztosítás
1.000.000
1.841.000
1.049.000
1.408.000/
1.887.000
408.000/
887.000#
1.408.000/
1.887.000#
282.000/
377.000
126.000/
510.000
KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS – ADÓTERVEZÉSI ESZKÖZ (?)
Példa:A Mennyit lehet kivenni azonos keretből?
Megnevezés
Rendelkezésre álló összeg
Munkáltató teher
Levonás a kifizetésből
Kifizethető
Bér
Osztalék
1.335.000
335.000
530.000
1.335.000
267.000
416.520
470.000
651.480
Kockázati
életbiztosítás
1.335.000
0
387.000/
627.000
948.000/
708.000
Bírósági döntések - következtetések
BH 1996.60
1. A elsőfokú és a másodfokú bíróság merőben ellentétes döntést hozott.
2. Az adóhatóság vegyes biztosításként értékelte és ezáltal teljes
mértékben adókötelesnek minősítette a befizetést,mert az nem csak
kockázati elemet tartalmazott.
3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elvére (lévén az 1999-től hatályos) még
nem hivatkozhatott a bíróság, ezért alapozta a döntését arra, hogy a
biztosítás nem pusztán kockázati volt.
4. Az un. tőkeértéken való kifizetést – lévén az a biztosító szolgáltatásai
között volt feltüntetve – nem a maradékjog érvényesítéseként kezelték.
Ez az „apró” eltérés megalapozta az elmarasztaló döntést.
Bírósági döntések - következtetések
AEÉ 2005/7
A bíróság kimondta, hogy
1. A rendeltetésszerű joggyakorlásnak nincsenek konkrét ismérvei.
2. A maradékjog méltányolható érdekmúlás nélküli érvényesítése nem
egyeztethető össze a szerződés eredeti céljával. A maradékjog azonnali
érvényesítésének egyetlen ésszerű magyarázata az adóelkerülési cél.
3. A szerződésnek nem kell feltétlenül színleltnek lennie ahhoz, hogy
megállja a helyét az adóelkerülés bizonyítása.
4. Kockázati életbiztosítások esetén csak a maradékjog érvényesítésekor
keletkezik adóztatandó jövedelem. Az adó alapja nem a befizetett
biztosítási díj, hanem a kifizetett összeg.
5. Az Szja tv. konkrét előírása hiányában a jövedelem
megszerzésének időpontja az a nap, amikor a szerződés fölött a
magánszemély gyakorolja a rendelkezési jogot, tehát amikor a
vállalkozás szerződő helyébe lép.
Fentiek alapján nem kezelhető az az eset, amikor a magánszemély
megszerzi a szerződői jogot és tovább fizeti a biztosítást. Ebben az
esetben mi az adó alapja?
Összefoglalás – az adószakértő szerepe és felelőssége
Aktív részvétel – adótervezés
Adók irányított időbeli ütemezése pl.: a szerződőváltással
Irányított elszámolás (költség vagy követelés) a kedvezményezett személyének
megválasztása révén – a két garanciális szabály alkalmazásával
Aktív részvétel a termék kiválasztásában – klasszikus vagy „united-linked”?
A rendeltetésszerű joggyakorlás alkalmazása már a szerződés aláírása előtt
(visszavásárlás időbeli korlátozása)
A szerződés korrekt minősítése – adómentes vagy adó-és járulékköteles
Felelősség
Az általános értelemben vett felelősségen túlmenően
Józan és megfontolt döntésekre van szükség, hogy kétségtelenül
adónyereséget eredményező megoldások az Art. előírásának is megfeleljenek