Biztosítást érintő adójogszabályok

Transcript Biztosítást érintő adójogszabályok

BIZTOSÍTÁST érintő adójogszabályok

2006-2011 között a változások tükrében

készítette: Tóth-Szabó Anna

Üzleti biztosításokat leggyakrabban mely kockázatokra kötik „kifizetők” - magánszemély biztosított (pl. munkavállaló) személyre:

Ptk. 536. § (1)

„Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.”

„Kockázat”

biztosító szolgáltatását.

Típusok:

jelentése: az az esemény, mely kiváltja a - életbiztosítás, - balesetbiztosítás, - betegségbiztosítás, - nyugdíjbiztosítás [Ptk. Szerint lehet: vagyon-, felelősség-, élet- és balesetbiztosítás.] [A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bizt.) 2. melléklete tartalmazza az életbiztosítás csoportosítását kockázati típusonként.]

Életbiztosítás típusai:

kockázati elérési (pl. 10 év, 15 év stb.) vegyes

Mely esetekben és mit fizethet a kedvezményezett részére a biztosító?

a) „biztosítói szolgáltatás”

biztosítás ideje alatt bekövetkezik a kockázati esemény (pl. „kockázati halál estére szóló” biztosított meghal)

„határozatlan”

a biztosítási idő a végére ér [„elérés” az esemény (pl. 10. éves életbiztosítás esetén a biztosítási idő eléri a 10 évet]

„határozott”

„vegyes”: életbiztosítás befektetési elemekkel kombinált

**b) biztosítói szolgáltatásnak nem minősülő kifizetések:**

un. „maradékjog”-ból adódó kifizetés,

visszavásárlási, részvisszavásárlási összeg.

Biztosítási kockázatok felosztásának fontossága – eltérő adójogi következmények!

Biztosítások mely területen érinthetik, (érinthették) a személyi jövedelemadó törvényt [1995. évi CXVII.]?

díjfizetés időszakában

:- adómentes?

- adóköteles?

adókedvezmény

érvényesítése (megszűnt, de átmeneti szabály van, mely még a 2011-2012-es éveket érintheti), C)

biztosítás kifizetése alkalmával:

- biztosítási esemény bekövetkezése – biztosítási szolgáltatás, - biztosítási esemény bekövetkezése nélkül (maradékjog) - visszavásárlás, részvisszavásárlás

Adókedvezményre vonatkozó szabályok változásai:

2008. december 31-éig

Szja tv. 42. § kedvezmény: (

20/10 %) Szankció

szabályai: 42.§ (3)-(4) bekezdés Rendelkezési jog gyakorlásának évéről szóló adóbevallásban

20 %-kal növelt visszafizetési kötelezettség

, ha 10 éven belül él a rendelkezési joggal, -

Visszafizetési kötelezettség nincs

joggyakorlás.

: ha a levonást megalapozó befizetés évének utolsó napjától számított három év elteltével történik a rendelkezési

2009. január 1-ei

hatállyal változtak az adókedvezményre vonatkozó szabályok („új” 35-38. §-ok) – „összevont kedvezményalap” után kal csökkenthető az összevont jövedelemadója, ebbe beletartozott a biztosítás is [35. § (3) bekezdés h)]

30 % Szankció:

érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj

36 %-a visszafizetendő

. (Itt is él a 3 év.)

2010. január 1-től megszűnt

a biztosítás (és további más) adókedvezménye.

Átmeneti rendelkezés az biztosítási adókedvezménnyel összefüggésben 1.:

2008. évi LXXXI. törvény 257. § (7) bekezdése:

„Az Szja tv.

2009. január 1-je előtt hatályos 42. §-a alapján érvényesített biztosítási kedvezmény esetén

§ (3)-(4) bekezdését 2008. december 31-ét követően is alkalmazni kell.”

Azaz 2008-ra tekintettel érvényesített kedvezmény esetén, ha felmerül

szankció

20 %-kal növelt

kedvezmény visszafizetési kötelezettség.

2009. évi LXXVII. törvény 206. § (8) bekezdés: „Az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 35. § (3) bekezdés h) pontja alapján az összevont kedvezmény részeként érvényesített biztosítási kedvezmény esetén az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 38. §-ának (2)-(3) bekezdéseit és az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos 7. számú mellékletének rendelkezéseit 2009. december 31-ét követően is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezés nem érinti a 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat.”

Vagyis a

2009-ben érvényesített kedvezmény szankciója:

érvényesített adókedvezmény alapjaként figyelembe vett biztosítási díj

36 %-a.

Átmeneti rendelkezés

az biztosítási adókedvezménnyel összefüggésben 2.:

Amennyiben

rendelkezési jogot 2011-ben gyakorolta a magánszemély: 2008-2009 évre szankció: [(2008.) kedvezmény 20 %-kal növelten alapjaként + figyelembe (2009.) érvényesített adókedvezmény vett biztosítási díj 36 %-a], azaz a

két évre vonatkozó

sajátos mértékek alkalmazása, s együttes összegük

Amennyiben

rendelkezési jogot 2012-ben gyakorolta vonatkozó alkalmazandók, →2009-re szabályok mert ez az utolsó „3” év,

2010-ben már nem volt biztosítási adókedvezmény.

2013-ban

rendelkezési érvényesített jog „utolsó” 3. év: 2010.

nem eredményez szankciót ←

Biztosítás típusai: egyedi (erről részletesen) csoportos.

Csoportos életbiztosítás 1.-

lényege:

több magánszemély

, mint biztosított

javára

kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a

biztosítási szerződés nem egyénileg

, hanem

kizárólag

a munkakör

, -

beosztás

, -

a munkaviszonyban eltöltött idő,

alapján határozza meg a

biztosítottak körét

. - az

életkor

vagy -

más közös ismérv

(2010. december 31-éig: Szja tv. 69. § (1) bekezdés k) pont)

2011

. január 1-től: Szja tv.

70. § (1) bekezdés c) pont Jövedelem

: ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás értéke.

Adóalap:

jövedelem x 1,19.

Fizetendő közterhek:

adóalap után

16 % adó

, eho alap után

27 % eho (adóalap=eho alap)

Közterhek

kifizetőt terhelik

. Bevallás a 1108-A-01-es lap 4. sora – magánszemélyhez nem köthető szja, 12. sor 27 % eho.

Szja tv. 11. § (3) bekezdés d):

magánszemélynek nem kell bevallania

mely után szja megfizetésére a kifizető kötelezett.

azt a bevételt Lehet a

biztosítás díja adómentes

, ha 1. sz. melléklet 6.3. pontja szerinti (pl. kockázat),

adóköteles

az ebbe be nem sorolhatók. Ha adómentes a biztosítási díj, nincs közteher.

Csoportos életbiztosítás 2.

Lehetőség:

egyén

kíválására

kifizetőre nézve nincs adójogi vonzata, amennyiben egyéni biztosítássá válik → a szerződés módosítás egyénre vonatkozó szabályai lépnek be.

a csoportból – következően

biztosított csere –

személy megváltozása a fogalomból

nem eredményezi a megfizetett díj jellegének megváltozását.

önmagában a

Egyéni biztosítások Biztosítotti konstrukciók szereplői (1):

Biztosító

: akivel a szerződés kötése történik,

Szerződő

: akit a díj fizetési kötelezettség terhel lehet: - munkáltató, kifizető (társas vállalkozás, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet pl. önkormányzat) - magánszemély

Biztosított

: akinek a javára kötik a szerződést [Ptk. 561. § (1) szerződés megkötéséhez – ha nem ő köti a szerződést - írásbeli nyilatkozata szükséges; (3) írásbeli nyilatkozatát bármikor visszavonhatja] (

. pl. adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, adózó vezető tisztségviselője, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakközépiskolai tanuló –

Tao

tv. 3. sz. mell. B/8. pontban felsoroltak; -

kifizető elismert költsége

társaság tulajdonosa, aki személyesen nem működik közre; egyéni vállalkozó alkalmazottja, maga az egyéni vállalkozó – e kör nem szerepel a

Tao

. 3. számú melléklet B csoport alpontjai között –

nem elismert költség

-);

Egyéni biztosítások

Biztosítotti konstrukciók szereplői (2):

Kedvezményezett

részesülő): ( a biztosító szolgáltatásában

- kockázati

életbiztosítás esetén

pl. biztosított munkavállaló hozzátartozója; -

de lehet

maga szerződő – társasági adóalany, nem társasági adóalany (pl. önkormányzat), - egyéni vállalkozó

Díj fizetésének időszaka 1.

Biztosítási díj

típusai

: - adómentes, - adóköteles.

Jelentősége lehet a biztosítási díj típusnak

: - díjfizetés időszaka alatt, ha a kifizetőnek minősülő szerződő köti a magánszemély javára; - szerződés módosításakor, - határozatlan idejű szerződés határozott idejűvé történő átalakításakor

Biztosítási díj fizetésének időszakában (1)

Adómentes

a biztosítási díj, ha

magánszemély

saját maga

fizeti a biztosítási díjat ← saját adózott jövedelmét használja fel erre – ehhez

kapcsolódott

2009. december 31-éig az érvényesíthető

adókedvezmény

magánszemély javára

más magánszemély

által fizetett díj ← Szja tv. 1. számú melléklet 7.2. alpont: „a

(fizetett) vagyoni érték magánszemély részére más magánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

; nem alkalmazható ….”

Biztosítási díj fizetésének időszakában (2)

Szja tv.

1. számú mellékletének 6.3. alpontja szerinti biztosítások díja

: - a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, - a balesetbiztosítás, - a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, - kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

FONTOS!

6.3. alpont

szerinti biztosítások

átalakíthatók

határozott időtartamúvá →

megszűnik az adómentességük , adókötelessé válnak

← megszűnik a korábbi szerződés adómentességet biztosító sajátossága!

Biztosítási díj fizetésének időszakában (3):

Adóköteles

biztosítási díj

(Szja tv. 3. § 50.): „

a magánszemély, mint biztosított vagy kedvezményezett javára kötött

szerződés alapján

más személy által fizetett díj

által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét, valamint a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) biztosítási (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár

annál a magánszemélynél, akire tekintettel a díjat fizetik.” Más személy: NEM magánszemély!!

Ha ugyanis az→1. számú melléklet 7.2. alpont alapján adómentes.

↓ Minden

kifizető által magánszemély javára kötött szerződés alapján,

kifizető által fizetett biztosítási díj, mely nem adómentes

→ ADÓKÖTELES biztosító szolgáltatására a

magánszemély biztosítottként vagy kedvezményezettként válik jogosulttá! , ha

↓ Adóköteles a biztosítási díj

: - életbiztosítás (kivéve a kockázati halálra szóló), - betegségbiztosítás, ha nem teljes és végleges munkaképtelenségre szól.

Azaz:

ha nem felelnek meg a 6.3. alpont szerinti feltételeknek

Biztosítási díj fizetésének időszakában – biztosítási díj után fizetendő közterhek (1):

Eltérés a két típus között: Adómentes

→

nincs személyi jövedelemadó

kötelezettség

↓

társadalombiztosítás

: Tbj. [1997. LXXX. tv.] 4. § k. pont: járulékalapot képező jövedelem: „Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, … tanulószerződésben meghatározott díj, ….” Mivel

nincs adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem →

társadalombiztosítási kötelezettség sincs

egészségügyi hozzájárulás

: az Eho tv.[1998. évi LXVI. tv.] 3. § (1) bekezdés a)-aa) pontja

szintén a Szja tv. összevont adóalapnál az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem

nincs adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem →

eho kötelezettség sincs

[1998. LXVI. tv.] -

szakképzési hozzájárulás

[2003. évi LXXXXVI. tv.]

a szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulékalap

→ nincs tb. alap →

nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettség

Biztosítási díj fizetésének időszakában biztosítási díj után fizetendő közterhek (2):

Amennyiben Szja tv. szerinti

adóköteles

a biztosítási díj

↑ magánszemély bevételének adókötelezettsége ← jogcíme Szja tv. 2. § (6) bekezdés ← - felek között fennálló jogviszony, - szerzés körülményei

↓

Milyen jövedelem típusok

jöhetnek szóba ?

Nem önálló tevékenységi típusok:

- (szerződő) adózó munkavállalója →24. § (1) bekezdés a), - társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja →24. § (1) bekezdés c), - gt. vezető tisztségviselője → 24. § (1) bekezdés d) - jogszabály alapján választott tisztségviselő →24. § (1) bekezdés e) [lehet pl. polgármester, alpolgármester←sajátos foglalkoztatási jogviszony, DE társadalmi megbízatású nem, mert az 1994. évi 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”],

Biztosítási díj fizetésének időszakában – biztosítási díj után fizetendő közterhek (3): Önálló tevékenységi típusok

: - gazdasági társaság tagja, aki megbízási jogviszonyban látja el feladatát (nem ügyvezetőit!) →16. § (3) bekezdés, - önkormányzat képviselő testületének tagjai → 16. § (1) bekezdés

Egyéb jövedelem:

- gazdasági társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre a társaságban →nincs jogviszony → 28. §

Biztosítási díj fizetésének időszakában-biztosítási díj után fizetendő közterhek (4):

Szja tv.

magyarázata

a jövedelem típusokra :

Nem önálló tevékenységet

végzők esetében: 25. § (1) bekezdés: „ olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az

Nem önálló tevékenységből származó bevétel e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen

a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel ….

a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, …”

minden

ITT FONTOS FIGYELNI ARRA: nem magánszemély által fizetett a biztosítási díj!!! [Ide tartoznak a 24. § alá tartozók] Önálló tevékenységet

végzők esetében: 16. § (3) bekezdés: bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az

Önálló tevékenységből származó bevétel e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. …” [Ide: 16. § alá tartozók]

minden olyan

Egyéb jövedelem:

jogviszony hiánya [jogviszonyban nem álló tulajdonos]

[28. §]

Adó megállapítása az adóköteles jövedelmek után 2010. január 1-től hatályos szabályok:

Adó alapja

[Szja tv. 1. § (3) bekezdés]: „Az

adó alapja

az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett

jövedelem

és az

adóalap-növelő tételek összege

.”

Összevont adóalap megállapítása

[Szja tv. 29. § (1)-(3) bekezdés]: Az összevont adóalap az adóévben

adókötelezettség alá eső valamennyi

- önálló [16. § (3) bekezdés], nem önálló tevékenységből [24-25. §] származó, valamint egyéb bevételből [28. §] megállapított jövedelem

, …..

és

a (3)-(4) bekezdés szerinti -

adóalap-növelő összeg.

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.”

Itt nem a magánszemélyt terheli a tb. vagy eho →nem 78 %-os szabály

„(3) Az (1) bekezdésben említett

adóalap-növelő összeg jövedelem után 27 százalékkal megállapított összeg kiegészítés

).” az (1) bekezdés szerinti (a továbbiakban:

adóalap Adóalap

: teljes jövedelem + jövedelem 27 %-a

Adó mértéke

[Szja tv. 8 § (1) bekezdés]:

16 %

Adóelőleg megállapítása -kifizetői kötelezettség

46. § (3)

bekezdés: ha a jövedelem

kifizetőtől

(pl. gt, egyéni vállalkozó is) származik →

adóelőleg megállapítására kifizető kötelezett

→

adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető (6) akkor is

köteles megállapítani,

ha adóelőleg levonására nincs lehetőség -

eltérés

az adóelőleg levonása tekintetében: ha munkáltató

[munkaviszony esetén, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében, illetve rendszeresen ismétlődő bevételszerzés esetén – pl. munkabér, személyes közreműködés ellenértéke, tiszteletdíj, egyéb juttatás]

rendszeres a bevétel juttatás→megállapít, megfizet és KÖVETELÉSKÉNT NYILVÁNTARTÁSBA VESZ, majd magánszeméllyel szembeni kötelezettségénél érvényesíti. Érvényesítés korlátja: beszámítást követően kifizetendő összeg ≥ minimálbér havi összegének 50 %-a.

eseti juttatás : adóköteles jövedelemről, megállapított adóelőlegről, le nem vont adóelőlegről IGAZOLÁS (ezt munkáltató is ad) ÉS FELHÍVJA A MAGÁNSZEMÉLY FIGYELMÉT, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemély köteles megfizetni és bevallani!!

Adóelőleg megállapítása

LE NEM VONT ADÓELŐLEGRŐL KIFIZETŐ a bevallásában ADATSZOLGÁLTATÁS 1108-as bevalláson 459. sor: levonás elmaradás oka: „3”= magánszemély bevételének forrása nem pénz, „6”= munkáltató nem vont adóelőleget a 46. § (7) bekezdés miatt Magánszemély kötelezettsége le nem vont adóelőleg kapcsán: (9) bekezdés: adóelőleg megfizetésre köteles negyedévet követő hó 12-ig; Nem kell mindaddig, míg az adóelőleg e 10 000 Ft-ot nem haladja meg.

(10) Adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában (NEM KÉRHETI ILYEN ESETBEN AZ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST) negyedéves bontásban, negyedév utolsó hónapja kötelezettségeként bevallja a le nem vont adóelőleget

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (1):

Társadalombiztosítási kötelezettség (1): Tbj. 4. § k) 1. járulék alap figyelembe vett jövedelem →Szja tv. összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből adóelőleg-alap számításánál (1) Mely személyek esetében jön szóba? → Biztosítottak - Tbj. 5. § (1)-(2) bek. a) munkaviszony, köztisztviselő (de ide tartozik a főállású polgármester, alpolgármester is), (1) bek. f) társas vállalkozó (személyesen közreműködő tag), (1) bek. g) gt. vezető tisztségviselője (járulékalapnál: bevétel 100 %-a), gt. tagja, ha tevékenységét nem mint társas vállalkozó, hanem megbízási szerződés alapján végzi →munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony Feltétel: járulékalapot képező jövedelem≥ minimálbér 30 %-a, (2) bek.

helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), [megjegyzés: a társadalmi megbízatású polgármester e pont alapján válhat biztosítottá, de ilyen juttatásban nem részesülhet!] Feltétel: 30%

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (2):

Tbj. (2)

mértékek

Foglalkoztató

(szerződő adózó): tb. járulék 27 % egészségbiztosítási járulék (1,5+0,5) %, 1 % munkaerő-piaci járulék]

december 1.

[24 % nyugdíj-biztosítási járulék, 2 % [Figyelem:

2011.

: nyugdíj-biztosítási járulék helyett

24 % nyugdíj- hozzájárulás

]

Biztosított

: valamennyi csoport: 10 nyugdíjjárulék [

2011. december 1

. MP tag – csak 10 % tagdíj, nyugdíjjárulék egyáltalán nem terheli], valamennyi: 4+2 % egészségbiztosítási [kivéve többes jogviszony], 5. § (1) bekezdés a), f) 1,5 % munkaerő-piaci járulék

DE NEM (

1) bekezdés g) és (2) bekezdés [pl. gt. Vezető tisztségviselője]←

25/A § alapján Járulékkötelezettség

: foglalkoztató 20 §, egyéni járulékok 24. §; társas vállalkozó 27-28. §, 31. § (4)-(6)] Megállapítás, bevallás, levonás, befizetés –

foglalkoztató

– 50. § (1) Tbj. 50 § (5): 2011. január 1-től : „(5) A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat)

akkor is köteles bevallani és befizetni , ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges

. A megelőlegezett járulékot (tagdíjat) a foglalkoztató a biztosítottal szemben

fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.”

Az adóköteles biztosítási díjat terhelő további közterhek (3):

Egészségügyi hozzájárulási kötelezettség

Gazdaság társaság tulajdonosa

, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre→

nincs jogviszony

- jövedelme: Szja tv. 28. § → nem járulékalap ↓

nem biztosított

↓

eho

: 27 % kifizetőt (szerződőt) terheli [Eho tv. 3. § (1) bek. a)-aa); bevallás, megfizetés: 11. § (1) bek]

Szakképzési hozzájárulás: Alanya:

2. § (1) bek .a) gazdasági társaságok, b) szövetkezetek, d) pl. ügyvédi iroda, e) Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó Alapja: társadalombiztosítási járulék alapja § k), 20. §; 27. § (1) és (4) bekezdés, 28. §; 31. § (4)-(6) bekezdések, kivéve a tanulószerződés díja]

Mérték

: 1,5 % (2009. január 1-től).[19. § 6. pontja szerint Tbj. 4.

Csak

- a

tulajdonos biztosított után nincs

társadalombiztosítási kötelezettség kötelezettség←vele kapcsolatban nem merül fel -

tanulószerződéses diák után nincs

←nem képezi a tb. járulékalap részét a Szakhoz ban

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (1)?

Kifizető –

eredeti - szerződő

korábban kockázati életbiztosítást módosítja határozott idejűvé

, s az elérési kedvezményezett pl. a biztosított:

Korábban

Szja tv. 1. számú melléklete 6.3. alpont szerint

adómentes Most

megszűnik a)

az e pont szerinti

adómentessége, b)

valamint

eddig is és ezt követően is az eredeti szerződő

azaz nem a biztosított magánszemély vagy más magánszemély -

fizet

biztosítás díját ↓

–

ADÓKÖTELÉSSÉ VÁLIK a biztosítás díja – visszamenőlegesen .

- ha

díjnál) fennáll a jogviszony →adókötelezettség 2. § (6) ↑

a szerződő és biztosított között

tevékenység jellege→jogcím (lásd az előzőeket az adóköteles biztosítási nem áll fenn adókötelezettség → nincs jogviszony→ Szja tv. 28. § egyéb jövedelem-

magánszemélyt terheli

, nincs biztosítási jogviszony

→Eho. kifizetőt – eredeti szerződő adózót terheli

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (2)?

Nem keletkezik

a szerződés módosítása eredményeképpen szja, járulék, eho és szakképzési hozzájárulás kötelezettség,

ha kifizető válik kedvezményezetté biztosítási szolgáltatáshoz

←nem a biztosított jut a akkor sem

szerződés módosítása előtt a biztosított magánszemély lép az eredeti szerződő adózó helyébe

, s ezt követően már

- mint nem eredeti szerződő - alakítja lejárati szerződéssé az életbiztosítást, a

biztosítási díjat maga fizeti →nem adóköteles!

[

Ptk. 562. § „(1) A biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. (2) A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyébe léphet.”]

Milyen esetben válhat adómentes biztosítási díj adókötelessé (3)?

• •

Magának a szerződőváltásnak nincs adójogi következménye!

• A szerződésváltást követően a szerződővé vált biztosított fizeti a biztosítás díját ←adózott jövedelméből

→nincs adókötelezettség Akkor sem, ha már eleve az életbiztosítás díja adóköteles volt, azért, mert az eredeti szerződő már határozottá alakította , s egyébként ő fizette a biztosítás díját, de az

átalakítást követően visszamenőleg érvényesítette

a magánszeméllyel szemben az adókötelezettséget. Ha az eredeti szerződő helyébe belépő biztosított módosítja határozottá a szerződést – a biztosítás díjának adójogi konzekvenciája nincs ←ő fizeti ! Majd a biztosítói kifizetésnél jelentkezik adójogi konzekvencia.

Biztosítói kifizetések

Kifizetések csoportosíthatók: I. Kifizetés kapcsolódik-e biztosítási eseményhez?

II. Kifizetés adóval, egyéb közterhekkel terhelt-e?

I. Kifizetés kapcsolódik-e biztosítási eseményhez biztosítói szolgáltatás?

) biztosítási esemény bekövetkezésekor

Ptk. 536. § (2) „A biztosítási esemény lehet különösen: a) a szerződésben megállapított károsító esemény; b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése; c) testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.”

- kockázat bekövetkezése „halál eseti” - elérési biztosítások (pl. életbiztosítás tartama „lejár”) - „vegyes” (pl. befektetési egységhez kötött életbiztosítás)

) biztosítási esemény bekövetkezése nélkül - maradékjog - visszavásárlás, részvisszavásárlás II. Kifizetés terhelt-e adóval, s más közterhekkel?

a) adómentes pl. kockázati biztosítás esetén [Megjegyzés- életbiztosítás adókötelezettségére vonatkozó szabályok VÁLTOZTAK!] b) adóköteles

Biztosítói kifizetések -

biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (1)

Mit ért a Szja tv. biztosító szolgáltatásán [3. § 64.]?

„Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.”

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

szempontjából

1) a)

csoportjai

adójogi konzekvencia

ADÓMENTESEK (Szja tv. 6.6 és 6.8. alpontjai alapján) „6.6. a 6.8. alpontban meghatározott biztosító a) szolgáltatása (

kivéve

a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést,

kivéve továbbá az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott, a b) c) pontban nem említett szolgáltatást

, valamint az

olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta

), b) haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatása , c) nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatása, címén megillető bevétel;” „6.8. a 6.6. pont alkalmazásában biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott,

belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító

továbbá

olyan államban székhellyel rendelkező

, ezen állam joga szerinti

biztosító, amely állammal

a Magyar Köztársaságnak hatályos van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;

egyezménye

Biztosítói kifizetések -

biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (2/a) 1) b) Melyek azok a BIZTOSÍTÓI SZOLGÁLTATÁSOK , melyek ADÓKÖTELESEK ?

1. jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet-pótló kártérítést , Megjegyzés

a kártérítéssel kapcsolatosan – vannak adómentes kártérítések a) 1. számú melléklet 6.1. alpont szerintiek, azok közül kivéve jövedelmet pótló kártalanítás, kárpótlás, kártérítés [6.1. c)] b) 6.1. (

kártérítés, stb

) és 6.6. (

biztosítói szolgáltatások

) a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg, b) az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki, még akkor sem, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel, c) a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész;

2. élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatás

(

kivéve

és c) szerinti, azaz haláleseti élet- stb, és 3. fordulónapot követően nyújtott nyugdíjszolgáltatás) a 6.6.b)

**Biztosítói kifizetések biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (2/b)**

3. az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját vagy díjának egy részét magánszemély költségként elszámolta ki lehet ez?

a) Szja tv. 3. számú melléklet I./8. „a mezőgazdasági

címen nem vett igénybe adókedvezményt; őstermelő által a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál feltéve, hogy a mezőgazdasági őstermelő e

b) Szja tv. 11. számú melléklet:

egyéni vállalkozó

költségek: által igazoltan elszámolható „5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott , …. Munkáltatói minőség! (Költségelszámolás feltétele: kedvezményezett nem az egyéni vállalkozó) 9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, az életbiztosításnál, feltéve, hogy az egyéni vállalkozó e címen nem vett igénybe adókedvezményt; ( Egyéni vállalkozó saját magára kötött szerződése – szerződő, biztosított, kedvezményezett saját maga.)

Költségelszámolás feltétele , hogy kizárólag bevétel szerzéssel összefüggésben jelentkezhet a kiadás, s a költség, azaz üzleti tevékenysége indokolja, cél: kockázatmérséklés )

Biztosítói kifizetések -

biztosítási eseményhez kapcsolódó kifizetés (3) Életbiztosítás sajátosságai – változások a Szja tv-ben 2009. december 31-ig

1.számú melléklet alpontban meghatározott biztosító szolgáltatása,

MENTES kivéve

a „6.6. a 6.8. tíz évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás és a három évnél rövidebb lejáratú nyugdíjbiztosítás egyösszegű szolgáltatása címén kifizetett összegből a kamatnak minősülő részt, …” Vagyis 2009. december 31-éig a 10 évnél hosszabb lejáratú életbiztosítás ADÓMENTES VOLT! 201. 01. 01 . adómentesség MEGSZŰNT ÁTMENETI szabály : 2009. évi CXVI. tv. 144. § (17) A

2006. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig bevételre

megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott

biztosítási szolgáltatás címén megszerzett bevételből a 2010. január 1-jét megelőzően felhalmozott díjtartalék terhére kivont

a magánszemély választhatja az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazását.→nincs adókötelezettség ----------------------------→

2010. január 1-től

1) CSAK haláleseti 1. Számú melléklet 6.6. pont b) szerinti – – életbiztosítás ADÓMENTES, egyéb: adóköteles kamatjövedelem: 20 %-2010. : ↑ „

65. §

(1)

Kamatjövedelemnek

…. a következők: minősülnek

a magánszemély

da)

biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, db) életbiztosítási szerződés alapján, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a

biztosító szolgáltatása címén megszerzett

egyébként nem adómentes

bevételének az a része, amely meghaladja

1. a

magánszemély vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak

) -

kivéve,

ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély

költségként

elszámolta -, 2. az

adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak) összegéből ….” AZAZ A „HOZAM”

Fontos: Átmeneti szabály (144. §) és 65. § (3) →[50 % mentesség, 100 % mentesség]

Életbiztosítás esetén biztosító szolgáltatása

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bizt.) 2. számú melléklete „Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása”

I. Hagyományos életbiztosítások

, úgymint a)

határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás

, b) elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás, c) halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás , d) meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás , e) halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás, f)- azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás, g) baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások. …..

….. III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett

A törvény 3. § „4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked

): olyan

életbiztosítási termék,

amelynél egységekből) álló

biztosítástechnikai tartalékot az - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más,

általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési

alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;” Fenti két csoport: 1) adómentes – kockázati (1. számú melléklet 6.6.) 2) adóköteles – elérési – valamely esemény bekövetkezése [pl. d)] vegyes [pl. c); befektetési egységhez kötött életbiztosítás] lehet úgy is vegyes, hogy részben: biztosítói szolgáltatás+maradékjog [pl. b)]

Életbiztosítás kapcsán történő kifizetések – adójogi konzekvenciák

Kifizetés lehet: a) Kizárólag biztosítási szolgáltatás – kockázati

→

adómentes

(1. sz. m 6.6.) ↓ nincs járulékalap (Tbj. 4. § k), nincs eho alap (Eho tv. 3. § (1) bek. a)- aa), nincs Szakhoz. alap ↓

adó- és egyéb közteher mentes b) Biztosítási szolgáltatás - elérési, vegyes

→

adóköteles c) Biztosítási szolgáltatás+maradékjog/visszavásárlás

→

adóköteles d)

Lehetséges

olyan eset,

amikor a szerződés élesen

díjtételeket

→

külön-külön elkülöníti a kockázati és egyéb

kell az adójogi konzekvenciát megállapítani

Ptk.

Lehetőségek az életbiztosítási szerződés kapcsán: 561. § (1) biztosított szerződéshez adott nyilatkozatát bármikor →visszavonással biztosítási idő végével megszűnik, kivéve:, ha

biztosított a szerződő hozzájárulásával helyébe lép

; 565. § (1) Ha a szerződés bármely okból biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg →biztosító befizetett díjaknak szabályzatban megállapított részét köteles visszafizetni →

„visszavásárlási összeg”

(2) díjfizetés elmulasztása esetén szerződés csökkentett biztosítási összeggel fennmarad

, , biztosított választhatja megszüntetést

→

„visszavásárlási összeg” Bizt. 3. § 44. „maradékjogok”:

az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradás, illetve a szerződésnek a

biztosítási összeg kifizetése nélküli

megszűnése esetén fennmaradnak ”

Életbiztosítás adóköteles kifizetéseire (szolgáltatás, maradékjog) vonatkozó szabályok

Az adóköteles szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás lényege

befektetett tőke

←magánszemély által befizetett díjak, │

↓

más - nem magánszemély- által fizetett , de

adózott

díjak erejéig

nem adókötelesek

a biztosítói kifizetések 2. Biztosítás révén elért

hozam: adóköteles

, de - meghatározott feltételek - szerződés időtartama ―→hozam (jövedelem) feleződik nullára csökken.

a szerződés alapján a kifizetés

adóköteles – két lehetőség: főszabály: kamatjövedelem egyéb jövedelem

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [

Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (1) Kamatjövedelem

: biztosítói kifizetés (bevétel) >biztosítási díjak ↓ Különbség:

„hozam” Miből származhat a bevétel?

Magánszemély da) biztosítási szerződéshez fűződő

maradékjogból ,

db) életbiztosítási szerződés … alapján

biztosító szolgáltatása címén

(2010.01.01-től) megszerzett – egyébként nem adómentes – bevétel.

Mi tekintendő befizetett díjnak?

a) magánszemély vagy javára más magánszemély által megfizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt magánszemély költségként elszámolta→ekkor nem kamatjövedelem keletkezik, lehet pl. egyéni vállalkozói bevétel, feltéve, hogy tevékenységével összefüggésben igazoltan számolta el), (ez adómentes) b) magánszemély javára más által befizetett (pl. munkáltató, kifizető) adóköteles (

s egyben adózott is ) biztosítási díj.

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [

Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (2) Mivel csökkenthető

során?

biztosítói kifizetés

a kamatjövedelem megállapítása

2010. 01. 01-től

: „a

viszonyított arányos részét

vehető figyelembe az arányosított díjrésznek az a része, amely a korábban már arányosított díjrészekkel együtt a befizetett díj(ak) együttes összegét meghaladja (figyelembe vehető rész hiányában a viszonyítási alap nulla);” Kamatjövedelem : biztosítói kifizetés (pénzkivonás)-(kivont díjtartalék/kivonás előtti díjtartalék) x befizetett díjak

Díjtartalék ismétlődő kivonása esetén

korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére végzendő el.

∑arányosított díjrészek ≤ ∑befizetett díjak Már levont díjak még egyszer nem vonhatók le!

(Alkalmazás módszeréről

kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz ↓ ↓

, de a díjtartalék

Tájékoztató ismétlődő kivonása

: ismételt arányosítás a befizetett díjaknak : APEH/NAV honlap 2010. 02. 10.) esetén nem

Kamatjövedelem mértéke:

2006. augusztus 31-től, 2010. adóévben is

20 % Kamatjövedelmet Tbj.

sem az személyi jövedelemadón túl

más közteher nem terhel

sem a Eho tv. nem

tartalmaz rendelkezést a kamatjövedelemre!

Biztosítói kifizetés, ha nem adómentes→főszabály: kamatjövedelem [

Szja tv. 65. § (1)d),da),db)] (3) 2011. 01. 01.

változás : az előzőben ismertetett rendelkezést kell alkalmazni a befektetési egységekhez kötött

„unit-linked” típusú biztosítások esetében is biztosítástehcnikai tartalékok terhére

történik.

←

itt pénzkivonás

: [„bevétel csökkenthető: …. kivont díjtartaléknak (

ideértve e törvény alkalmazásában a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások biztosítástechnikai tartalékát is

) a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét azzal, ….. hogy a

kell elvégezni;]

díjtartalék

ismétlődő kivonása esetén az ismételt arányosítást a befizetett díjaknak a korábbi díjtartalék-kivonásoknál már figyelembe vett, arányosított díjakkal csökkentett részére Az arányosítás lényege megegyezik a 2010. évi szabállyal.

Bizt. „117. § (1) A

biztonságos üzletmenet érdekében

a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló,

várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására

, valamint a várható biztosítási veszteségekre

biztosítástechnikai tartalékokat

kell képeznie.

(2)

Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek

: … b) a matematikai tartalékok, ezen belül: 1. az életbiztosítási díjtartalék, 2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR); ….

…

i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;” Kamatjövedelmet terhelő adómérték: 16 %

[Szja tv. 8. § (1) bek.]

Más közteher nincs!

Átmeneti rendelkezés: Szja tv. 2011. január 1-től Szja tv. 84/G §

(lásd később)

Kamatjövedelemnek minősülő biztosítási hozam kedvezménye [Szja tv. 65. § (3) bekezdés](1)

Lényege: kamatjövedelemnek minősülő hozam

5 év után feleződik, 10 év után nem adózik. Hatályos 2010. 01. 01-től.

Feltétel:

a) biztosítási szerződés megszűnik,

vagy

b) díjtartalék-kivonás kivonást megelőző 5, illetve 10 évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történik.

a) Szerződés megszűnése esetén:

Kamatjövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerinti „hozam” – -

50 százaléka után fizetendő az adó

, ha a szerződés megszűnésével a szerződés megkötésének

ötödik fordulónapját

követően keletkezik a kamatjövedelem ;

100 százalékát nem kell jövedelemként

kamatjövedelem a szerződés megszűnésével, a szerződés megkötésének

10. fordulónapját

figyelembe venni, ha követően keletkezik.

Kamatjövedelemnek minősülő biztosítási hozam kedvezménye [Szja tv. 65. § (3) bekezdés] (2)

b) Szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlás):

hozam 50 %-a után fizetendő az adó

→2011-ben adómérték 8 % kamatjövedelem a szerződés megkötésének 4. fordulónapját követően keletkezik,

feltéve

: pénzkivonás kivonást megelőző 4 évnél régebben fizetett díj, s az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire – nem csökkenthető a bevétel!) -

hozamot nem kell jövedelemként megkötésének 6. fordulónapját

feltéve: figyelembe venni, ha:

szerződés

követően keletkezik a kamatjövedelem,

pénzkivonás a kivonást megelőző 6 évnél régebben befizetett díj

arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem vagy bevétel egésze, vagy 50 %-a minősül kamatjövedelemnek – időtől függően) és

Egyszeri díjas szerződések után 4/6 év után hozam 8/0 százalékú adózású

, kivont rész kivonásáig képződött

Többszöri díjfizetés

esetén

mindig

illetve

6 évnél régebbi díjfizetéseknek

betudható, kivonásig képződött (arányosítással megállapított) hozam lesz 8/0 %.

Kamatjövedelem bevallása

Kamatjövedelmet

kifizető köteles megállapítani, levonni, bevallani

§ (2) bek. a)];

adatszolgáltatás

- magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként – 1108-A-01 lap: 8. sor [Art. 31. § (7)];

magánszemély mentesül

e jövedelem bevallása alól Szja tv. 11. § (3) bek. e)] [Szja tv. 65.

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (1)

2006. augusztus 31-ig

kamatjövedelmet terhelő adó mértéke

0 %.

2006. szeptember 1-től 20 % [2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 14. §-a alapján] 2009. december 31-éig:

a) 10 év lejáratú életbiztosítás

adómentes

, b) – 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás, - maradékjog

↓

adóköteles:

kamatjövedelem

[65. § (1) bek d)

2010. 01. 01-től a) életbiztosítás

– kivéve kockázati: halál –

adómentessége megszűnt b) kamatjövedelemként adóköteles

: da) biztosítási szerződéshez fűződő maradékjog, db) életbiztosítási szerződés alapján – biztosító szolgáltatásából – hozam

c) 2011. 01. 01.

bekerül a díjkivonás arányosításánál : unit-liked életbiztosítás

adómérték: 16 %

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (2)

Átmeneti rendelkezések: 1. átmeneti rendelkezés a 2006. szeptember 1-től hatályos rendelkezéssel függ össze: kamatjövedelem adójának mértéke 2006. szeptember 1-től a 2006. LXI. tv. alapján 20 %, de a 223. § (12), (13) bekezdése szerint „(12) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának rendelkezéseit - a (13) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(13) A (12) bekezdés rendelkezése alapján c) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ában említett maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. augusztus 31-ét követően történt;” Azaz a 2006. augusztus 31-éig megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett kamatjövedelem utáni adó mértéke: 0 %.

Kamatjövedelemre vonatkozó Szja tv-beli változások - átmeneti rendelkezések (3)

2006. szeptember 1. és 2009. december 31. között megkötött szerződések esetében

- választási lehetőség:

2010. előtt hatályos rendelkezések szerinti adózást

megelőzően biztosításba fektetett megtakarításainak hozama után [2009. CXVI. tv. 144. (17) bek.].

alkalmazhassa a hatálybalépést

2006. szeptember 1. előtt kötötte a szerződést 2010. december 31. után nem teljesít elvárt díjon felüli

díjbefizetést→

nincs

kamatadó , és e szerződésre

→ Ha

2006. szeptember 31. előtt

2010. január 31. után eseti – szerződés szerinti díjakat fizet→díjtartalék azon részének és azzal arányos hozamának kivonása, mely az elvárt díjon felüli díj 2010. december 31-ét követő befizetés révén keletkezett (eseti, rendkívüli, soron kívüli díj)

adóköteles befizetés napja tekintendő.

megkötött biztosítási szerződésre

elvárt díjon felüli Szerződés kötés napjának: 2010. december 31-ét követő első

[2-3. Szja tv. 84/ G(3) bekezdés]

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok? (1)

1/a)Más által magánszemély javára megfizetett biztosítási díj

ha: – - utóbb a biztosított az eredeti szerződő helyébe lép, - az eredeti szerződő mindvégig

kockázati

biztosítás után fizette a biztosítás díját (nem alakította át lejárativá), a díj

ezért adómentes

volt, - szerződésmódosítást követően „

új

” szerződő (egyben biztosított)

határozattá

alakítja

→

biztosítás adókötelessé válik -

biztosított nem fizeti meg

korábban adómentes

eredeti szerződő által megfizetett biztosítási díjak után azt az adókötelezettséget a visszavásárlás időpontjáig

sem

, mely , s az

amiatt vált adókötelessé

, mert az életbiztosítási szerződés jellege megváltozott (

kockázati→határozottá

) MAGYARÁZAT - következő dia.

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok? (2)

Magyarázat:

„nem alkalmazható” kamatjövedelemre vonatkozó „rendelkezés azon bevételre,…., amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más - nem magánszemély - által fizetett díja vagy díjának egy része adómentesnek minősült, és a magánszemély - a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig - a

díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg

, …”[65. § (1) d)-db)] Miért egyéb jövedelemként kiadás”] kell az adómentesből adókötelessé váló díjat figyelembe venni az adókötelezettség megállapításánál? Mert ez már nem a volt szerződő (munkáltató/kifizető) juttatása! Bevételt a más által megfizetett biztosítási díjjal

nem csökkentheti, csak a szerződés váltást követően saját maga által megfizetett biztosítási díjjal!

← 28. § (1) bek [„… bevételnek nem része a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt E jövedelemre tehát nem a 65. § (1) bek d) pont, hanem

§ egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók, biztosítót 27 % eho terheli. Biztosító adóelőleg kapcsán: 46-49. § Csak akkor alkalmazható a kamatjövedelem, ha magánszemély a visszavásárlás időpontjáig megfizeti az adóköteles biztosítási díjat!

magánszemély esetében 28.

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok?(3)

1/b) Előző esetben csak akkor alkalmazható a kamatjövedelem, ha magánszemély a visszavásárlás időpontjáig megfizeti az adóköteles biztosítási díjat! A biztosítási díj adókötelezettsége egyéb jövedelemként merül fel a korábban adómentes jövedelem után kamatjövedelem alkalmazása esetén [lásd a 65. § (1) bek. d) pont befejező részét] Az adó megfizetéséről bizonyító erejű nyilatkozatot kell adnia a biztosító részére! (Előző dia)

Mikor nem alkalmazhatóak a kamatjövedelemre vonatkozó szabályok?(4)

2. Befektetési egységhez kötött teljes életre szóló

(eredetileg kockázati) életbiztosítási termék, mely

előre meghatározott időpont után átváltoztatható

határozott lejáratúra: addig

adómente

s díjú,

míg kockázati

, azaz álváltoztatásig, ha

kifizető változtatja át←kamatjövedelem

: adóköteles díjat meghaladó összeg [mivel

kifizető alakította át, az adóköteles díj után az adót megállapítja jogviszony szerint

, stb s ezzel csökkenthető a kifizetett összeg] -

szerződésváltás

adókötelezettséget, lehetősége –

önmagában nem eredményez

szerződésváltás után magánszemély alakítja

ha adóköteles biztosítási díj után

megfizeti az egyéb jövedelem szerinti adót

→

kamatjövedelem, (más közteher nincs) ha nem

fizeti meg →kifizetett összegre

nem a kamatjövedelem

, hanem az

egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok

alkalmazandók, biztosító 27 % eho.

Egyéni vállalkozók sajátosságai (1):

1. Alkalmazott javára

kötött szerződés,

kedvezményezett nem az egyéni vállalkozó

→11. számú melléklet I. fejezet 5. pont szerinti – egyéni vállalkozó

elismert költsége

2. Egyéni vállalkozó

saját maga javára

: ha nem vett igénybe adókedvezményt, -

bevétel,

s ehhez szükséges feltételek

érdekében kifizetett kockázatai életbiztosítás díja,

üzleti tevékenysége indokolja - 11. sz. mell. I. fej. 9. pontja

elismert költség

3. Ha egyéni vállalkozó kedvezményezett ő maga - kifizetett biztosítási díj biztosítóval szembeni követelés←

alkalmazottai javára nem számolhatja el költségként

köti a szerződést, de →egyéni

vállalkozói tevékenységén kívül eső pénzkiadás

→biztosított halála esetén fizetett díj 1. számú melléklet 6.6. pont szerinti adómentes bevétele, mint magánszemélynek. Egyéni vállalkozóként nincs bevétele.

Egyéni vállalkozók sajátosságai (2):

Egyéni vállalkozó általi: „Visszavásárlás”

1. Alkalmazottaira kötötte, költséget nem számolhatott el, mert ő maga a kedvezményezett → vállalkozáson kívül eső; pénzkiadás→

visszavásárlás, „magánszemélyként”,

nem pedig egyéni vállalkozóként” →kamatjövedelem: [65. § (1) bek. d)] 2. Alkalmazottaira kötött, költségként elszámolhatta (nem ő a kedvezményezett) →

elismert költség →visszavásárlás

vállalkozói bevétel

[10. számú melléklet 10. pont];

3. Saját maga

javára köti

– tevékenysége indokolja

→visszavásárlás: vállalkozói bevétel [10. számú melléklet 10. pont];

4. Saját maga

javára köti, de

költségként nem számolja

(vagy nem számolhatja, mert tevékenysége nem indokolja) → „visszavásárlás” sincs tevékenységével összefüggésben → visszavásárlás magánszemélyként →kamatjövedelem [65. § (1) d)]