Transcript Hauszmann Alajos - Óbudai Egyetem Kollégium

Universitas Budensis
dr. Horváth Sándor
AZ ÓBUDAI EGYETEM ÉPÍTÉSZETI
ÖRÖKSÉGE
avagy
VEGYÜK ÉSZRE ÉS ÉRTÉKELJÜK ÉRTÉKEINKET!
Szakmai - Tudományos Műhely
Bánki Donát Tagkollégium
2011. február 23.
Széchenyi István
1791-1860
„Tiszteld a múltat,
hogy érthesd a
jelent, és
munkálkodhass a
jövőn.”
• A középkori és a mai Óbudai Egyetem története
• Az egyetem XIX. század végén létesült épületei
• Az építők:
– Hauszmann Alajos
– Pártos Gyula
– Wellisch Alfréd
•Az építések előzményei, az épületek építészeti
különlegességei,
•Hazai iparfejlődésben és oktatásban betöltött
szerepük
• Közben séta a Nemzeti Panthenonban és másutt
• A közép-európai régióban Prágában alakult meg az első
egyetem 1348-ban. Ezt követte az 1364-es krakkói, majd
az 1365-ös bécsi alapítás bécsi alapítás.
• Az első magyarországi egyetemet 1367-ben alapította
Nagy Lajos magyar király Pécsett.
Universitas Budensis
1395. október 6-án adta ki IX.
Bonifác pápa Luxemburgi
Zsigmond
magyar
király
kérésére
az
Óbudai
Egyetem első alapítólevelét,
mely az ország második, a
főváros első egyeteme lett.
Bonifác pápa
A kor belviszályai között az egyetemet
feltehetően 1403-ban Zsigmond király bezáratta.
A pápasággal való viszonya rendezését
követően, a belviszályok elültével szükségét
látta egy közvetlenül a befolyása alatt álló
magyar univerzitás újra létesítését.
Universitas Budensis
Zsigmond
kérésére
1410.
augusztus 1-jén a pápa aláírta az
Óbudai Egyetem újjáalapítására
vonatkozó bulláját.
Az egyetem négy klasszikus
fakultással – „szent teológia, a
kánon- és polgári jog, az
orvostudomány és a szabad
művészetek”
‒
működhetett,
mindazokkal a kiváltságokkal,
amelyeket
a
nagy
európai
egyetemek ‒ a párizsi, a bolognai,
az oxfordi és kölni ‒ élveztek.
Az 1410-es pápai bulla
eredetiben nem, csak
a
Vatikáni
Titkos
Levéltár másolataként
maradt fenn.
„..Mivel tehát – mint a minap Krisztusban igen szeretett
fiunk, Zsigmond, Magyarország felséges királya nevében
kifejtették előttünk – eme király nem csupán ezen állam és
saját országa, Magyarország, hanem más szomszédos
országok és tartományok lakóinak hasznát és boldogulását
is szem előtt tartó dicséretes törekvésében nagyon
szeretné, hogy városában, Óbudán, a veszprémi
egyházmegyében, a mondott Magyarországon, erre a
legnagyobb mértékben alkalmas és megfelelő helyen
fekszik, létesüljön és állíttassák fel az Apostoli Szék által
egyetem minden lehetőséggel...
…Kelt Bolognában, pápaságunk első évében, augusztus
elsõ napján.”
A korábbi kiadások figyelembevételével
átírta és fordította: Érszegi Géza 2010
Mit jelent az „universitas”?
Az egyetem elnevezés a latin universitas
szóból származik, ami egyetemesség,
összesség jelentéssel bír.
A középkor egyetemei a tanárok és diákok
közösségét, összességét jelentették.
1414 nyarán az egyházszakadást felszámoló
konstanzi zsinaton az akkor létezett 14 európai
egyetem között az Óbudai Egyetem is
képviseltette magát.
1419 után nincs adat az egyetem további
működéséről.
A nemzetközi politikával elfoglalt Zsigmond a
továbbiakban valószínűleg már nem tartotta
fontosnak az intézmény támogatását.
12
• Az Óbudai Egyetem megszűnését követően a
mai Budapest területén több száz évig nem
működött egyetem.
• Mátyás király Pozsonyban kísérletezett
egyetemalapítással.
• A főváros akkor rendelkezett ismét
egyetemmel, amikor Pázmány Péter
esztergomi érsek 1635-ben Nagyszombatban
alapított intézményét 1777-ben Mária Terézia
királynő Budára helyezte át.
Parlamenti döntés:
2009. nov. 23.
2010. JANUÁR 1.
ÓBUDAI EGYETEM
A Népszínház utca, a
gépészképzés bölcsője
Alapítva:1879
Trefort
Ágoston
vallásés
közoktatási
miniszter
1877.
szeptember 10-én rendelte el a
Közép Ipartanoda létesítését, mely
építészeti, gépészeti és vegyészeti
szakosztállyal 1879. december 7-én
nyitotta meg kapuit a Bodzafa utca
28. alatt.
Azonos időszakra esik a Technológiai Iparmúzeum
szervezésének kezdete, feladatainak megfogalmazása „a
hazai kézművesipart, elsősorban pedig a fa- és fémipart
közhasznú szakismeretekkel lehetőleg szemléleti úton való
terjesztésével támogatni…” Első otthonában a Beleznay
kertben 1883. június 24-én tartották az ünnepélyes
megnyitót.
1879:
12 évvel a kiegyezés után:
fellendülés és szakemberhiány
1879: Megszületett Albert Einstein, akinek a
természetre vonatkozó fizikai
felismerései és azok műszaki, technikai
következményei meghatározóak az
emberiség számára.
Két középoktatási intézettel bírunk a
fővárosban, melyek a Közép Ipariskola és a
Technológiai Iparmúzeum. Ezeknek szerves
kapcsolata úgy didaktikai, mint financiális
tekintetben nagyon szükséges és előnyös...
Dr. Trefort Ágoston miniszter
A József körút –
Népszínház utca –
Csokonai utca által
határolt
területen
felépítendő
épület
megtervezése 1885ben kapott megbízást
Hauszmann
Alajos
műegyetemi tanár, az
MTA tagja.
Hauszmann Alajos
(Buda, 1847-Velence, 1926)
• Korai műveiben az olasz
reneszánsz, később a barokk stílus
jegyeit alkalmazta, amelyeket
később szecessziós elemekkel
ötvözött. Számos budapesti
középület, magánház és villa az ő
tervei szerint készült
Székesfehérvár (Csala)
A palota átépítését 1896 körül előbb Ybl Miklós, majd halála után
Hauszmann Alajos tervei alapján kezdték el
NEW YORK PALOTA
Rátót, Széll Kastély
Nagyvárad, Városháza
Főreáliskola
A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető)
Magyarország egyik legrégibb
összefüggően megmaradt sírkertje. Egész
Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti
Pantheon”, ahol történelmünk és kultúránk
nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok
nyugszanak .
http://www.youtube.com/watch?v=X1uvMwzfTvQ
Blaha Lujza síremléke
Erkel Ferenc síremléke
Ganz Ábrahám
Jókai Mór
Kossuth
Petőfi család+Szendrei Júlia
Trefort Ágoston
Trefort Ágoston megbízására Hauszmann így emlékezett
vissza:
... több állami középiskola tervezésével bízott meg, mely
megbízások alapján építettem: …a Technológiai
Iparmúzeumot és az V. ker.-i minta főreáliskolát a Markó
utcában. Ez utóbbi két épület sajtolt vörös tégla
homlokzattal és gazdag terrakotta szobrász díszítéssel
készült...
A Technológiai Iparmúzeum és több fővárosi és vidéki
középiskolai épület tanúságot tesznek a miniszter azon
kívánságáról, hogy a tudománynak és a tanügynek
szolgáló épületek emlékszerű kiképzést nyerjenek s e
tekintetben szabad kezet engedett a tervezőnek.
A költségvetés szerint az épület
felépítésére és berendezésére
525.000 forint volt előirányozva,
mely összeget a képviselőház
pénzügyi bizottsága 350.000
forintra szállított le.
Az építkezést 1887-ben kezdték
el Monaszterly Szilárd építész
vezetésével és Fekete Elek
építőmester irányításával.
A kivitelezés során az
iparosmesterek
versenyre keltek, hogy
melyikük állítja elő
szebben és olcsóbban az
építéshez szükséges
tárgyakat.
Ezen áldozatkészséggel az előirányzott összegből két év alatt
nemcsak az épület, de a belső helyiségek berendezésének, a gázés vízvezetéknek, a laboratóriumoknak, a parknak, sőt a járda
felének a kivitelezése is megvalósulhatott.
Budapesti Műszaki Főiskola
www.bmf.hu
1889. április 28-án
ünnepélyes keretek között helyére
került a zárókő.
Az átköltözés és berendezések után az
épületegyüttes felavatását 1889. szeptember 15én a 11. tanév meg-nyitásával egybekapcsolva
tartották.
122 éve
Budapesti Műszaki Főiskola
www.bmf.hu
Pesti Napló
„Pontban 10 órakor érkezett meg Csáky Albin gróf vallás- és
közoktatási miniszter Szalay Imre osztály-tanácsos kíséretében.”
1889. szeptember 15.
A miniszter távozásakor teljes megelégedését
r
fejezte ki Hegedűs Károly főigazgató előtt a
szép, célszerű és szakszerű berendezés
felett…”
Az épülettömb József körúti része, a Technológiai Iparmúzeum épületének
homlokzata földszinti nyitott árkádjával és finom díszítésével a felsőolaszországi reneszánsz palotahomlokzatokra emlékeztetett. Az Ipartanoda
Népszínház utca 8. alatti épülete ehhez egy íves sarokrésszel kapcsolódott, a
műhelyépület pedig a körúttal párhuzamos Csokonai utcában épült fel.
Az Iparmúzeumot íves épületrész kötötte össze az Ipartanodával,
mely a Népszínház utcai főépületből, a Csokonai utcai műhelyből,
valamint a tágas udvaron elhelyezett gép- és kazánházból, és a
gépszínből állt.
Az épületben három nagy,
160 fő befogadására alkalmas
előadóterem, három kisebb
tanterem, tizenkét rajzterem
szolgálta a tanítást.
Az épület összes helyiségét
gázvilágítással szerelték fel.
Csokonai utcai műhely
Vegyészeti laboratórium
Fémvasipari műhely
Hegesztés és nyakkendő
www.bmf.hu
Faipari műhely
Színház víztornya
Színház kazánháza
Az udvaron került elhelyezésre a gép- és kazánház egy húsz lóerős
gőzgéppel és harminc méter magas kéménnyel. A földszintes kazán- és
gépház tágas mellékhelyisége a gépszín, melyben a kazánfűtők és
gépkezelők képzése céljából fűthető lokomobilt és cséplőgépet állítottak
fel.
Épült: 1872-1875
1875. Népszínház, 1908 és 1964 között Nemzeti Színház
Fotó: Klösz György (1844-1913), a magyarországi városfotózás úttörője és
egyik legjelentősebb alakja.
Népszínház
Az „órás” épület a Tavaszmező utcában
A Kandó Kar első jogelődjét, a Magyar Királyi
Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolát 1898ban, a Budapesti Állami Közép Ipartanodához
hasonlóan, a kiegyezést követő fellendülés
időszakában, a hozták létre.
A szakiskola a Kisfaludy utca 26. szám alatt
kezdte meg működését egy bérházban
Mivel az elhelyezés nagyon szűkös volt, a
Kereskedelemügyi Minisztérium és Budapest
Székesfőváros 1901-ben – Pártos Gyula
építőművész terve alapján – új iskolát építtetett a
Tavaszmező utca 15. szám alatt.
A kétemeletes, alápincézett, eklektikus épületben
jól felszerelt termek – köztük egy 320 m2-es, 60
főre berendezett műhely – várták a tanulókat.
Szent József
templom
Szűz utca
Tavaszmező utca
A kőtemplom építését 1797-ben kezdik meg és már 1798-ban
használatba veszik. A tornyok 1810-ben készülnek el.
A klasszicista stílusú templom a millenniumra kapja meg
gazdag, neobarokk díszbe öltöztetve, mai alakját (900 m2).
Pártos Gyula (1845–1916), Lechner Ödön mellett a
magyar stílusú szecesszió úttörője.
Hauszmann Alajos és Lechner Ödön évfolyamtársaként
1870-ben Berlinben szerzett építészi oklevelet. Ezután
Pesten társult Lechner Ödönnel, akivel több évtizedes
szoros kapcsolata Lechner külföldi útjai után is helyreállt
Néhány önálló tervén (kiskunfélegyházi Szent Istvántemplom, ugyanitt Kalmár-kápolna) kívül részt vett
Lechner csaknem valamennyi megvalósult tervének
kivitelezésében.
Pártos és Lechner társas viszonya csak az Iparművészeti
Múzeum befejezése után, 1896-ban szűnt meg.
Az impozáns épület főhomlokzatán a szépívű
üvegmozaikban szecessziós betűkkel írva a „M. K.
Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskola” felirat
olvasható.
Az iskola épületét Pártos
Gyula 1900-ban 100 tanulóra
tervezte.
A hallgatói létszám az 1930as évek közepére már jóval
meghaladta a 200 főt, az
épület szűknek bizonyult.
Az 1936–1938-as években
ipari nagyvállalatok áldozatos
támogatásával a Tavaszmező
utcai fronton az iskola új
épületszárnnyal bővült.
Az üvegmozaik
valószínűleg
1901-ben, a
legjelesebb hazai
üvegművész,
Róth Miksa
műhelyében
készült.
Tavaszmező utca 17.
az egykori Zrínyi
Az impozáns, eredetileg kétemeletes,
alápincézett, eklektikus iskolaépület
1894 és 1896 között épült Wellisch
Alfréd műépítész tervei alapján.
Wellisch Alfréd (1854–1941)
tanulmányait Karlsruhéban,
Bécsben és Párizsban
végezte, majd Budapesten
letelepedve sokat
foglalkoztatott építész volt,
számos középületet, bérházat
és villát tervezett.
Legsikeresebb munkáinak
egyike, a Tavaszmező utcai
épület az 1894-ben alapított
Zrínyi Miklós Gimnázium
számára készült, melynek
neves matematikatanára,
Kacsóh Pongrác később
zeneszerzőként lett híres,
János vitéz című daljátéka
feledhetetlenné tette nevét.
Az iskolaépület átadására sok más pompás középülethez
hasonlóan a millenium évében, 1896-ban került sor.
A Magyar Állami Kandó Kálmán
Műszaki Középiskola 1948 ban
ünnepelte fennállásának 50.
évfordulóját, és megkapta a
Tavaszmező utca 17. számú
épületegyüttest, mert a Zrínyi Miklós
Gimnázium megszűnt.
A névadó tiszteletére elhelyezett márványtáblán Kandó Kálmán arcképének
domborműve alatt olvasható:
„Kandó Kálmán 1869–1931. A nagyvasúti
villamos vontatás úttörője, a fázisváltós
rendszer feltalálója.”
Szent-Vér Kápolna 1812-1814
Fotók.
Gáti András
Kiss Gergely
Klösz György
Legeza László
Köszönöm a figyelmet!