Transcript vegetációtörténet

VEGETÁCIÓISMERET
2. előadás
Dr. Bartha Dénes
VEGETÁCIÓDINAMIKA
A közép-európai természetes erdődinamika modellje
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Vegetációtörténet
= a vegetáció szekuláris szukcesszió következtében fellépő nagy időléptékű, a geológiai korokkal, korszakokkal kapcsolatba hozható
változása
Földtörténeti korok, korszakok és az akkor élt jellemző növénycsoportok
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A Wegener-féle kontinensvándorlás
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A vegetációtörténet segédtudományai
- palinológia (pollenelemzés)
- xylotómia (faanyagelemzés)
- anthrakotómia (faszénelemzés)
- dendrokronológia (évgyűrűelemzés)
- areálgeográfia (elterjedéselemzés)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Pollendiagram
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Izopollentérkép a bükk utolsó jégkorszak utáni elterjedéséről
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Jégkorszakok
- oka a Földpálya elemeinek változása
- általános lehűlés
- sarki és magashegységi jégsapkák alakulnak ki
- eddig mintegy 6 jégkorszak lehetett a Föld életében (cca. 1/10)
- a jégkorszakokon belül glaciálisok (eljegesedések) és interglaciálisok
váltakoznak
- a glaciálisokon belül stadiálisok és interstadiálisok különböztethetők
meg
- a jégkorszakokra a vándorkövek (nunatak), végmorénák, a lápokban
megőrződő mikro- és makrofossziliák, löszképződés, reliktum fajok
utalnak
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Az utolsó jégkorszak = pleisztocén
- mintegy 2.5 millió éve kezdődött, 600 ezer éve csúcsosodott ki, 10 ezer
évvel ezelőtt ért véget
- előtte a harmadkori (tercier) flóra melegkedvelő fajai népesítették be az
északi féltekét
- glaciálisai: (Biber) – (Donau) – Günz – Mindel – Riss – Würm
- a növényvilág ismétlődő észak-dél irányú vándorlása jellemző, amit
Európában kelet-nyugat irányú földrajzi akadályok (pl. Pireneusok,
Alpok, Kárpátok, Kaukázus) nehezítettek meg
- a glaciálisok alatt déli refúgiumokban talált menedéket a flóra jelentős
része (pl. Pireneusi-félsziget, Appenninek, Balkán-félsziget)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A pleisztocén korbeosztása és klímaviszonyai
a júliusi átlaghőmérséklet tükrében
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Európa az utolsó eljegesedés hidegmaximuma idején
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Európa uralkodó növényzete az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Európa növényzete tízezer évvel ezelőtt (késő glaciális vége – holocén eleje)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Európa növényzete ötezer évvel ezelőtt (szubboreális bükk I. fázis kezdete)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Az Alpok gleccseresedése a Riss és a Würm eljegesedés idején
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A Keleti-Andok vegetációrégiói az utolsó jégkorszakban és jelenleg
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A Kárpát-medence pleisztocén kori képe
- a Kárpát-medence pszeudoperiglaciális terület
- a Kárpátokban kis területű eljegesedések voltak
- a glaciálisok idején az alföldön hidegkedvelő száraz puszta és fás tundra
uralkodott, a középhegységekben kevésbé záródott vörösfenyő,
cirbolyafenyő, törpefenyő, erdeifenyő állományok lehettek
- az integlaciálisok idején a déli területekről melegkedvelő fajok törtek be
- a jégkorszak előtti flóra néhány faja és bizonyos később betörő
melegkedvelő fajok hőforrások környékén, dolomitterületeken
napjainkig átvészelhettek (preglaciális reliktumok)
- a glaciálisok néhány jellemző faja szikla- és szurdokerdőkben, lápokban
napjainkig fennmaradhatott (glaciális reliktumok)
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A Pannon-medence posztglaciális vegetációtörténete
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
A Pannon-medence növényzete az utóbbi 15 ezer évben
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja Észak-Amerikában
VEGETÁCIÓTÖRTÉNET
Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja a Brit-szigeteken
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Vegetációkomplexek
= különféle vegetációtípusok térbeli elrendeződése, ahol az állományok
éles vagy elmosódott határokkal kapcsolódnak egymáshoz
Típusai:
1. mozaikkomplexek
2. sáv(zonáció)komplexek
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Mozaikkomplexek
= szabálytalanul, de rendszeresen fellépő vegetációtípusok egy adott
területen
Kiváltó okok:
- termőhelyi mozaik
- a mikrodomborzattól függő talajvízszint
- kitettségbeli különbségek
- antropogén hatások
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Felláp mozaikkomplex a Fekete-erdőből
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Sáv(zonáció)komplexek
= egy ökológiai gradiens mentén, arra merőlegesen, sávokban létrejövő
vegetációtípusok
Ökológiai gradiensek:
- talajnedvesség-gradiens (talajvízszint, -ingadozás, elöntés gyakoriság)
- sógradiens (sótartalom és éves ingadozása) (pl. szik, tengerpart)
- tápanyag-gradiens (pl. folyók öntésterülete)
- fénygradiens (pl. erdő – erdőszegély – fátlan terület)
- hőmérsékleti gradiens (pl. horizontálisan az egyenlítőtől a sarkok
irányába, vertikálisan a síkvidékektől a magashegységekig)
- mechanikai terhelés (pl. szél- és hullámverés, utak széle)
- károsító anyagok (pl. imissziók, vulkáni tevékenység)
Megj.: a vegetációegységek szabályos térbeli egymás melletti volta nem mindig jelent
időbeli egymásutániságot, hanem csak ökológiai (termőhelyi) fokozatokat
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Tavi és tóparti sávkomplex
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
Példák a vegetációkomplexekre (egy adott – nagyobb – területen):
a. lucfenyvesek régiója: lucfenyvesek, sziklai fenyvesek, lápi fenyvesek,
patakmenti ligeterdők, tőzegmohalápok, sovány gyepek együttese
b. bükkösök régiója: bükkösök, szikla-, szurdok- és törmeléklejtőerdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese
c. gyertyános – kocsánytalan tölgyesek régiója: gyertyános –
kocsánytalan tölgyesek, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők,
patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese
d. cseres – kocsánytalan tölgyesek régiója: cseres – kocsánytalan
tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők, szikla- és
lejtőgyepek, félszáraz gyepek együttese
VEGETÁCIÓKOMPLEXEK
e. ártéri területek: természetes pionír zátonynövényzet, bokorfüzesek,
puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, mocsárrétek, a holtágakban
hínarasok, mocsárnövényzet együttese
f. lápterületek: síklápok, láprétek, lápcserjések és láperdők együttese
g. homokterületek: homoki tölgyesek, (gyertyános - kocsányos tölgyesek,
borókás - nyárasok), homoki gyepek, láprétek, az elhagyott
folyómedrekben keményfás ligeterdők, a mélyebb foltokon láperdők és
lápcserjések, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese
h. löszterületek: lösztölgyesek, pusztai cserjések, löszgyepek, a szikesedő
részeken sziki gyepek együttese
i. szikes területek: sziki gyepek, szikes mocsarak, szikes tavak, sziki
tölgyesek együttese
Megj.: A fenti felsorolásban egy adott területen nem szükséges valamennyi vegetációtípusnak jelen lennie.