Transcript VEGETÁCIÓISMERET 11. el*adás Dr. Bartha Dénes

VEGETÁCIÓISMERET
11. előadás
Dr. Bartha Dénes
FÉLSZÁRAZ GYEPEK
FÉLSZÁRAZ GYEPEK
- mindenféle alapkőzeten vannak
- elsősorban hegy- és dombvidéken találhatók meg, de alföldi erdősztyepp
területeken is előfordulnak
- főleg cseres-tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, erdősztyepp tölgyesek
kiirtása után létrejött másodlagos társulások
- a szukcesszió lassabb, mint az üde gyepeknél
- állományaik zártak, fajgazdagok
- elsősorban xeromezofil fajok vannak jelen állományaikban
- az ország 0,1 %-án találhatók állományai
fűfélék
sudár rozsnok (Bromus erectus)
tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum)
árvalányhajak (Stipa spp.)
csomós ebír (Dactylis glomerata)
pusztai csenkesz (Festuca rupicola)
FÉLSZÁRAZ GYEPEK
színező fajok
mezei zsálya (Salvia pratensis)
erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum)
festő rekettye (Genista tinctoria)
csillag őszirózsa (Aster amellus)
bakfű (Betonica officinalis)
szarvaskocsord (Peucedanum cervaria)
borzas peremizs (Inula hirta)
kardos peremizs (Inula ensifolia)
harangvirág fajok (Campanula spp.)
Veszélyeztető tényezők:
Állományaik az extenzív legeltetés, kaszálás felhagyása után cserjésednek,
gyomosodnak.
További veszélyforrás a feltörés, gyomosodás, gyakori égetés, intenzív
legeltetés, kaszálás.
FÉLSZÁRAZ GYEPEK
Félszáraz gyepek
FÉLSZÁRAZ GYEPEK
Félszáraz gyepek
SZIKI NÖVÉNYZET
SZIKI NÖVÉNYZET
- egykori öntésterületeken alakulnak ki, ahol a talaj téli beázása és a téli
magasabb talajvízszint összeér
- Na-(Mg-)sók altalajból talajfelszín irányába történő vándorlás által
jönnek létre (ennek feltétele közeli talajvíztükör, sókban gazdag talajvíz,
kontinentális klíma, intenzív párologtatás ami a kapilláris zónán keresztül
felemeli a sókat)
- a pannon szikesek az eurázsia sztyeppzóna szikeseinek legnyugatibb
képviselői
- az ősi szikesek a posztglaciális mogyoró korban jöttek létre
- ma a szikesek nagyobb része másodlagos, melyek a XVIII.-XIX. századi
vízrendezések és erdőirtások miatt alakultak ki
- a szélsőséges ökológiai viszonyok miatt térben és időben változó
mozaikkomplexek jönnek létre  átmeneti sáv (szikpadka)
- a halofil növények sikeres életformái, stratégiái: elterülő termet,
karógyökér, pozsgás felépítés, rövid életciklus
- fennmaradásukat a kellő mértékű legeltetés ill. kaszálás biztosítja
SZIKI NÖVÉNYZET
- a mikrodomborzat, a talajvízszint helyzete, a felszíni vizek évi
tartósságának ritmusa és a sókoncentráció együttesen határozzák meg a
szikesek típusait
- osztályozásuk többféleképpen történhet:
1. talajtípus alapján : szoloncsák ~, szolonyec ~ és átmenetük
2. erdészeti hasznosíthatóságuk alapján:I-II-III-IV. osztályú szikesek
3. vízháztartásuk alapján: száraz és nedves szikesek
- szikes növényzet az ország területének 2,0 %-án található
SZIKI NÖVÉNYZET
száraz szikesek
- szikes puszták legjellemzőbb, legkiterjedtebb képviselői
- tavasszal lehetnek vízzel borítottak, de nyárra kiszáradnak
sziki csenkesz (Festuca pseudovina)
bárányüröm (Artemisia pontica)
sziki cickafark (Achillea asplenifolia)
pusztai cickafark (Achillea setacea)
sziki üröm (Artemisia maritima)
sziki őszirózsa (Aster tripolium)
sóvirág (Limonium gmelini)
herefajok (bodorkák) (Trifolium spp.)
SZIKI NÖVÉNYZET
Száraz szikesek
SZIKI NÖVÉNYZET
Száraz szikesek
SZIKI NÖVÉNYZET
vakszik
- a száraz szik szélsőséges típusa
- alacsony borítás, kevés, de speciálisan alkalmazkodott faj
- dominálnak a szukkulensek
bárányparéj (Champhorosma annua)
sziki ballagófű (Salsola soda)
sziksófű (Salicornia prostrata)
sóballák (Suaeda spp.)
SZIKI NÖVÉNYZET
Vakszik növényzet
SZIKI NÖVÉNYZET
Vakszik növényzet
SZIKI NÖVÉNYZET
nedves szikesek (szikes rétek)
- ősztől tavaszig bő vízellátásúak, vegetációs időszak elején vízzel
borítottak, nyárra is nedvesek maradnak
- zömében másodlagosak, mocsarakból jöttek létre
- száraz szikesek és a szikes mocsarak közti térszínen helyezkednek
- kaszálással hasznosítják ennek elmaradása esetén gyomosodás
jelentkezik
fehér tippan (Agrostis alba)
réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis)
sziki szittyóval (Juncus gerardi)
hernyópázsit (Beckmannia eruciformis)
réti sás (Carex distans)
SZIKI NÖVÉNYZET
Nedves szikesek
SZIKI NÖVÉNYZET
Nedves szikesek
SZIKI NÖVÉNYZET
szikfok
- a nedves szikes szélsőséges típusa
kamilla (Matricaria chamomilla)
sziki mézpázsit (Puccinellia limosa)
sziki zsázsa (Lepidium crassifolium)
kékmoszatok (Nostoc spp.)
SZIKI NÖVÉNYZET
Szikfok növényzet
SZIKI NÖVÉNYZET
Szikfok növényzet
SZIKI NÖVÉNYZET
Szikes pusztai gyepek növényvilága
SZIKI NÖVÉNYZET
Veszélyeztető tényezők:
Gyepjavítás céljából végzett mezőgazdasági tevékenység, alul- vagy
túllegeltetés, kaszálás elmaradása, feltörés, spontán cserjésedés és erdősödés,
erdőtelepítés, a termőhely kiédesedése, túlzott égetés, taposás, gyomosodás,
kiszárítás, trágyázás, halastavak és rizsföldek létesítése, sáv- illetve
mozaikkomplexek homogenizálása.
SZÁRAZ GYEPEK
SZÁRAZ GYEPEK
- a síkvidéktől a középhegységeik különféle alapkőzeteken alakulhatnak ki
- karakterüket a xeromorf felépítésű fűfajok adják meg
- az ország területének 0,8 %-án találhatók típusai
LÖSZGYEPEK
LÖSZGYEPEK
- az Alföldön lösztölgyesekkel és pusztai cserjésekkel mozaikosan, máshol
önmagukban helyezkedn(t)ek el
- alföldi vagy hegylábi lösz alapkőzeten alakultak ki  csernozjom talajok
(talajuk nem kőzettörmelékes)
- egykor az alföldi löszhátakon (gyakran szikes területekkel érintkezve),vagy
löszvölgyek lejtőin, löszpartokon, a középhegységek alföldperemi részein
fordultak elő
- ma csak maradványfoltok vannak (kunhalmokon, ősi földvárakon,
mezsgyéken, stb.)
- másodlagosan is létrejöhettek (irtásgyepek), ezek ma esetenként több száz
évesek
- az ország területének 7,5 %-át borították
- leghamarabb a löszgyepeket törte fel az ember
- fajai a posztglaciális mogyoró korban jutottak be a Kárpát- medencébe
Kelet-Európából
LÖSZGYEPEK
pusztai csenkesz (Festuca rupicola)
héricsek (Adonis spp.)
szennyes ínfű (Ajuga laxmannii)
tátorján (Crambe tataria)
piros kígyószisz (Echium rubrum)
ligeti zsálya (Salvia nemorosa)
kónya zsálya (Salvia nutans)
macskahere (Phlomis tuberosa)
vetővirág (Sternbergia colchiciflora)
őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)
Veszélyeztető tényezők:
Cserjésedés, erdősödés (pl. akác, bálványfa, keskenylevelű ezüstfa), taposás,
túllegeltetés esetén gyomosodás, illetve fragmentális megjelenésük miatt a
környező területek hatása is jelentős.
LÖSZGYEPEK
Löszgyepek
LÖSZGYEPEK
Löszgyepek
HOMOKI GYEPEK
- homok alapkőzeten alakultak ki  homoktalajok (futóhomok, humuszos
homok, csernozjom jellegű homok)
- alföldi homokterületeinken találhatók (Nyírség, Belső-Somogy 
mészmentes homok, Duna-Tisza köze, Kisalföld, Tengelic  meszes
homok)
- elsődlesen mozgó homokfelszíneken, meredek, délies kitettségű
buckalejtőkön vagy nagyon mély talajvizű területeken alakultak ki
- másodlagosan homoki tölgyesek kiirtása után keletkeztek
- fajai között uralkodó életformák: Th, G és félcserjék
- területük java részét részben feltörték, részben beerdősítették
- két típusuk a nyílt és a zárt homoki gyepek
Veszélyeztető tényezők:
Gyomosodáshoz vezet a taposás, legeltetés és a gyakori égetés, jelentős
veszélyforrást jelentenek az özönfajok (pl. selyemkóró, akác), valamint a
kultúrerdők telepítése.
HOMOKI GYEPEK
nyílt homoki gyepek
- a növényzettel borított foltok kiterjedése 75 % alatti, jellemző a
szabad homokfelület
- talajai humuszban szegények
meszes homokon
homoki csenkesz (Festuca vaginata)
árvalányhajak (Stipa spp.)
báránypirosító (Alkanna tinctoria)
kései szegfű (Dianthus serotinus)
homoki ternye (Alyssum tortuosum)
naprózsa (Fumana procumbens)
csikófark (Ephedra distachya)
pusztai kutyatej (Euphorbia seguieriana)
homoki kikerics (Colchicum arenarium)
mohok, zuzmók
mésztelen homokon
ezüstperje (Corynephorus canescens)
kékcsillag (Jasione montana)
juhsóska (Rumex acetosella)
mohok, zuzmók
HOMOKI GYEPEK
Nyílt homoki gyepek
HOMOKI GYEPEK
Nyílt homoki gyepek
HOMOKI GYEPEK
zárt homoki gyepek
- a növényzettel borított foltok kiterjedése 75% feletti
- a szabad homokfelületek aránya csekély
- a homok kolloidokban gazdag
- az erőteljes legeltetés állományaikat fellazítja
- állományait szinte mindenütt beszántották, ma csak töredékesen,
degradáltan találhatók meg
- másodlagosan kiszáradó láprétek helyén is kialakulhatnak
pusztai csenkesz (Festuca rupicola)
csűdfüvek (Astragalus spp.)
tavaszi hérics (Adonis vernalis)
homoki nőszirom (Iris arenaria)
poloskaszagú kosbor(Orchis coriophora)
agárkosbor (Orchis morio)
kökörcsinek (Pulsatilla spp.)
HOMOKI GYEPEK
Zárt homoki gyepek
HOMOKI GYEPEK
Zárt homoki gyepek
LEJTŐGYEPEK
(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)
- a sziklagyepek záródásával, a talajok termőrétegének mélyülésével a
szukcesszió folyamán alakultak ki
- állományai sziklagyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal mozaikolnak
- másodlagosan korábbi bokorerdők, sekélyebb termőrétegű mész- és
melegkedvelő tölgyesek helyén is létrejöhetnek (irtásgyepek)
- az alapkőzet közvetlen hatását mérsékli a vastagabb és humuszosabb
talajréteg
- szikla már alig bukkan a felszínre
- a növényzet záródása nagyobb, mint 50% (záródó, vagy zárt gyep)
- az egyéves növények ritkák, jellemző életformák: G, H
- középhegységekben fordulnak elő állományai
- erős taposás, erózió, gyakori tűzek hatására másodlagos sziklagyepekké
degradálódhatnak
LEJTŐGYEPEK
(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)
- típusai: 1. szilikát – lejtősztyepp (legfajszegényebbek)
2. mészkő – lejtősztyepp (leggyorsabb szukcesszió)
3. dolomit – lejtősztyepp (legfajgazdagabbak, leglassúbb szukcesszió)
pusztai csenkesz (Festuca rupicola)
vékony csenkesz (F. valesiaca)
sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica)
árvalányhajak (Stipa spp.)
élesmosófű (Chrysopogon gryllus)
kései perje (Cleistogenes serotina)
magyar rozsnok (Bromus pannonicus)
aranyfürt (Aster linosyris)
harangvirágok (Campanula spp.)
kökörcsinek (Pulsatilla spp.)
őszi csillagvirág (Scilla autumnalis)
tavaszi hérics (Adonis vernalis)
piros virágú szegfűk (Dianthus spp.)
pusztai meténg (Vinca herbacea)
hangyabogáncs (Jurinea mollis)
borzas szulák (Convolvulus cantabrica)
LEJTŐGYEPEK
(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)
Veszélyeztető tényezők:
A másodlagos típusok cserjésedhetnek, vagy agresszív fajok (pl. bálványfa,
akác) hódítását lehet megfigyelni. Korábbi erdőtelepítések (főleg
feketefenyővel, ritkábban erdeifenyővel), vadkár (rágás, taposás). Erős
taposás, erózió, gyakori tüzek esetén másodlagos sziklagyepekké
degradálódhatnak.
LEJTŐGYEPEK
(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)
Lejtőgyepek
LEJTŐGYEPEK
(lejtősztyeppek, pusztafűves lejtők)
Lejtőgyepek
SZIKLAGYEPEK
- szilárd alapkőzeten, csekély talajborítottságú, szélsőséges mikroklímájú
helyeken alakultak ki
- köves, sziklás váztalajokon, kőzethatású talajokon találhatók
- állományaik általában lejtőgyepekkel, cserjésekkel, erdőfoltokkal
mozaikosak – „hegyvidéki erdősztyepp”
- a meredek lejtőviszonyok miatt jelentős és állandó az erózió
- két típusuk van 1. nyilt sziklagyep 2. zárt sziklagyep
különböztetünk meg
- nyilt sziklagyepek:
- alacsony növényborítás (<50%)
- a kőzet nagy foltokban a felszínen van
- uralkodó életforma az egyévesek
- zárt sziklagyepek:
- magas növényborítás (>50%)
- szintezettek
- uralkodó életforma az évelők, félcserjék, pozsgás növények
SZIKLAGYEPEK
- kialakulásukban, típusaikban az alapkőzet jellegének döntő szerepe van
- alapkőzet szerinti típusai: 1. szilikát - sziklagyepek
2. mészkő - sziklagyepek
3. dolomit - sziklagyepek
- a szilikátos kőzetek (pl. andezit, bazalt, gabbró) és a mészkő könnyen
mállik  gyors szukcesszió
- a dolomit aprózódik  lassú szukcesszió (reliktumok, endemizmusok)
- fajgazdagság: dolomit sziklagyep>mészkő sziklagyep>szilikát sziklagyep
- veszélyeztető tényezők: erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg
muflon) rágása, taposása, szabadidősportok folytatása
SZIKLAGYEPEK
fűfélék
deres csenkesz (Festuca pallens)
sziklai csenkesz (F. pseudodalmatica)
magyar rozsnok (Bromus pannonicus)
nyúlfarkfüvek (Sesleria spp.)
törpe sás (Carex humilis)
gyöngyperjék (Melica spp.)
páfrányok
fodorkák (Asplenium spp.)
szirtipáfrányok (Woodsia spp.)
pikkelypáfrány (Ceterach officinale)
pozsgások
kövér daravirág (Draba lasiocarpa)
varjúhájak (Sedum spp.)
kőtörőfüvek (Saxifraga spp.)
kövirózsák (Sempervirum spp.)
SZIKLAGYEPEK
törpe- és félcserjék
henye boroszlán (Daphne cneorum)
szürke napvirág (Helianthemum canum)
kakukkfüvek (Thymus spp.)
hegyi gamandor (Teucrium montanum)
naprózsa (Fumana procumbens)
egyéb fajok
törpe nőszirom (Iris pumila)
fehér virágú szegfűk (Dianthus spp.)
hagymák (Allium spp.)
hangyabogáncs (Jurinea mollis)
gurgolyák (Seseli spp.)
mohák, zuzmók
Veszélyeztető tényezők:
Erdőtelepítések (fenyvesítések), nagyvad (főleg muflon) rágása, taposása,
szabadidősportok folytatása.
SZIKLAGYEPEK
Mészkedvelő nyílt sziklagyepek
SZIKLAGYEPEK
Mészkedvelő nyílt sziklagyepek
SZIKLAGYEPEK
Nyílt szilikát sziklagyepek
SZIKLAGYEPEK
Nyílt szilikát sziklagyepek
SZIKLAGYEPEK
Zárt sziklagyepek
SZIKLAGYEPEK
Zárt sziklagyepek
TERMÉSZETES
PIONÍR NÖVÉNYZET
TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET
- nyers talaj- vagy kőzetfelületeken keletkeznek
- a flóra őshonos pionír fajai révén megindul a szekunder progresszív
szukcesszió
- gyomfajok, adventív fajok (egyelőre) nem jellemzőek ezeken a helyeken
- országos területnagyságuk együttesen 300 hektár körüli
- három csoportra oszthatók a jellemző szubsztrátum szerint:
1. nedves–vizes nyers talajfelületek,
2. nyers löszfelületek,
3. nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete
TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET
nedves–vizes nyers talajfelületek pionír növényzete
- folyók medrében és hullámterén, sekély tavak partján, ritkábban
mocsarakban, némely években belvizes mélyedésekben (akár szántókon,
parlagokon), rizsföldeken, kubikgödrökben, halastavak átfolyóiban,
hosszabb időre szárazra kerülő részein, külszíni fejtések alján,
keréknyomokban, pocsolyákban jönnek létre
- döntő többségében egyéves, alacsony növekedésű, gyorsan magvakat
érlelő fajok alkotják
- gyomosodás (ruderális és özönfajok) veszélyezteti
TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET
palkák (Cyperus spp.)
apró termetű szittyók (Juncus spp.)
csetkákák (Eleocharis spp.)
iszapfű (Lindernia procumbens)
iszaprojt (Limosella aquatica)
alacsony füzény (Lythrum hyssopifolia)
iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum)
látonyák (Elatine spp.)
esetenként kékalgák
TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET
nyers löszfelületek pionír növényzete
- löszfalakon, löszös–agyagos szakadópartokon, meredek löszös lejtőkön,
kunhalmokon jön létre
- inváziós fásszárúakkal, akáccal (Robinia psedoacacia), ördögcérnával (Lycium
barbarum) való benövés, részben gyomosodás veszélyezteti
taréjos búzafű (Agropyron pectiniforme)
heverő seprűfű (Bassia prostrata)
fedélrozsnok (Bromus tectorum)
puha rozsnok (B. hordeaceus)
gumós perje (Poa bulbosa)
fenyérfű (Bothriochloa ischaemum)
harasztos káposzta (Brassica elongata)
ékes vasvirág (Xeranthemum annuum)
rekettyelevelű gyújtoványfű (Linaria
genistifolia)
ürömfajok (Artemisia spp.)
apró nőszirom (Iris pumila)
bablevelű varjúháj (Hylotelephium
maximum)
seprűparéj (Bassia sedoides)
TERMÉSZETES PIONÍR NÖVÉNYZET
nyers tömör alapkőzetek pionír növényzete
- sziklakibúvásokon, sziklafalakon, törmeléklejtők árnyas, üde, nyílt részein
- mészkő, dolomit és szilikát alapkőzeten egyaránt
- alacsony növekedésű, sziklás területeket elviselő cserjék és pionír fafajok is
laza borításban megtelepedhetnek
- veszélyeztető tényező a kőfejtés, az árnyaló fák kivágása, illetve a muflon
által okozott rágás és taposás
fodorkák (Asplenium spp.)
hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis)
gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium)
édesgyökerű páfrányok (Polypodium spp.)
pajzsikák (Dryopteris spp.)
mohák és zuzmók
mohos csitri (Moehringia muscosa)
aranyos veselke (Chrysosplenium
alternifolium)
erdei nenyúljhozzám (Impatiens
noli- tangere)
B. Félkultúr / átalakított fátlan
élőhelyek
JELLEGTELEN GYEPEK
és
VIZES ÉLŐHELYEK
JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK
- nagyobb mérvű antropogén hatás
- a természetes / természetszerű életközösségek érzékeny (specialista) fajai
visszaszorulnak, eltűnnek
- tágabb tűrőképességű, zavarást jobban toleráló (generalista) fajok
maradnak fenn, egyedszámuk és borításuk növekedhet is
- jellemző a gyomfajok megjelenése is, de tömegesen még nem szaporodnak
el, az élőhelytípus karakterét még nem ők adják
- az ország területének 2,6 %-án találhatók
JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK
vizes élőhelyek
nád (Phragmites australis)
gyékényfajok (Typha spp.)
sövényszulák (Calystegia sepium)
borzas sás (Carex hirta)
héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)
négyélű füzike (Epilobium tetragonum)
réti peremizs (Inula britannica)
réti füzény (Lythrum salicaria)
mocsári nefelejcs (Myosoton aquaticum)
bolhafű (Pulicaria dysentherica)
lóromok (Rumex spp.)
fekete nadálytő (Symphytum officinale)
gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare)
JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK
üde élőhelyek
tarackbúza (Agropyron repens)
franciaperje (Arrhenatherum elatius)
siskanádtippan (Calamagrostis epigeios)
borzas sás (Carex hirta)
csomós ebír (Dactylis glomerata)
gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa)
angolperje (Lolium perenne)
pasztinák (Pastinaca sativa)
gyermekláncfű (Taraxacum officinale)
vadmurok (Daucus carota)
katángkóró (Cichorium intybus)
kúszó boglárka (Ranunculus repens)
JELLEGTELEN GYEPEK és VIZES ÉLŐHELYEK
száraz élőhelyek
tarackbúza (Agropyron repens)
fenyérfű (Bothriochloa ischaemum)
siskanádtippan (Calamagrostis epigeios)
csillagpázsit (Cynodon dactylon)
sovány csenkesz (Festuca pseudovina)
angol perje (Lolium perenne)
keskenylevelű perje (Poa angustifolia)
dombi cickafark (Achillea collina)
mezei iringó (Eryngium campestre)
tövises iglice (Ononis spinosa)
közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria)
sarlófű (Falcaria vulgaris)
farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias)
GYOMNÖVÉNYZET
GYOMNÖVÉNYZET
- szerves és szervetlen anyagokban feldúsult területeken
- a természetes/természetszerű élőhelyek fajai már nem jellemzőek
- a fajok széles ökológiai amplitudójúak, de kis versenyképességűek
- sok a nem őshonos (adventív) és az özön (invazív) növényfaj
GYOMNÖVÉNYZET
Nedves gyomnövényzet
- ártereken, leromlott mocsarakban, lápokon, nedves réteken
- vízigényes fajok vannak jelen tömegesen
libatopok (Chenopodium spp.)
kakaslábfű (Echinochloa crus-gali)
farkasfogak (Bidens spp.)
labodák (Atriplex spp.)
keserűfüvek (Polygonum spp.)
szerbtövisek (Xanthium spp.)
magas aranyvessző (Solidago gigantea)
kúpvirágok (Rudbeckia spp.)
napraforgók (Helianthus spp.)
amerikai őszirózsák (Aster spp.)
GYOMNÖVÉNYZET
Nedves (ártéri, mocsári) gyomnövényzet
GYOMNÖVÉNYZET
Taposott gyomnövényzet
- főleg utak mentén
- kisméretű, szárazságtűrő és a taposást toleráló növényfajok
útifüvek (Plantago spp.)
csillagpázsit (Cynodon dactylon)
tarackbúza (Agropyron repens)
angolperje (Lolium perenne)
madár-keserűfű (Polygonum aviculare)
egynyári perje (Poa annua)
útszéli zsázsa (Cardaria draba)
bürök-gémorr (Erodium cicutarium)
GYOMNÖVÉNYZET
Taposott gyomnövényzet
GYOMNÖVÉNYZET
Ruderális gyomnövényzet
- állandóan bolygatott, tápanyagokban kimondottan gazdag
termőhelyeken
- nagytermetű, sok esetben magaskórósodásra hajlamos
növényfajok
labodák (Atriplex spp.)
disznóparéjok (Amaranthus spp.)
libatopok (Chenopodium spp.)
mályvák (Malva spp.)
bogáncsok (Carduus spp.)
aszatok (Cirsium spp.)
bürök (Conium maculatum)
turbolyák (Anthriscus spp.)
bojtorjánok (Arctium spp.)
parlagfű (Ambrosia elatior)
selyemkóró (Asclepias syriaca)
GYOMNÖVÉNYZET
Ruderális gyomnövényzet
GYOMNÖVÉNYZET
Vetési gyomnövényzet
- klasszikus gyomnövényzet
- a vetések vegyszeres gyomirtása miatt erőteljesen visszaszorult
pipacs (Papaver rhoeas)
konkoly (Agrostemma githago)
búzavirág (Centaurea cyanus)
GYOMNÖVÉNYZET
Vetési gyomnövényzet
GYOMNÖVÉNYZET
Vágásnövényzet
- a normális anyagkörforgalom megszakad
- a mikroklíma megváltozik
- fényben gazdag élettér jön létre
- a fák gyökérkonkurenciája abbamarad
- a humuszos réteg gyorsan elbomlik
- a mineralizáció felgyorsul
- nitrogén felhalmozódás indul meg
- ahol talajvíz van, annak szintje emelkedik
GYOMNÖVÉNYZET
mészmentes vágásterületek növényzete
sasharaszt (Pteridium aquilinum)
erdei aggófű (Senecio sylvaticus)
erdei deréce (Chamaenerion angustifolium)
erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea)
száraz vágásterületek növényzete
selyemkóró (Asclepias syriaca)
betyárkóró (Erigeron canadense)
siskanád (Calamagrostis epigeios)
földi szedrek (Rubus fruticosus
"Homalacanthi")
GYOMNÖVÉNYZET
üde vágásterületek növényzete
málna (Rubus idaeus)
földi szedrek (R. fruticosus
"Heteracanthi")
nadragulya (Atropa bella-donna)
magas aranyvessző (Solidago gigantea)
kanadai aranyvessző (Solidago canadensis)
keresztlapu (Erechtites hieracifolia)
nagycsalán (Urtica dioica)
falgyom (Parietaria officinalis)
nedves vágásterületek növényzete
hamvas szeder (Rubus caesius)
szőrös kenderkefű (Galeopsis speciosa)
sédkender (Eupatorium cannabinum)
magas aranyvessző (Solidago gigantea)
seprence (Stenactis annua)
békaszittyó (Juncus effusus)
nagycsalán (Urtica dioica)
GYOMNÖVÉNYZET
Vágásnövényzet
TOVÁBBI MÁSODLAGOS
és
HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK
• facsoportok, fasorok és erdősávok
• mezsgyék
• fás legelők, fás kaszálók, legelőerdők
• szőlők (extenzív és intenzív szőlők, felhagyott szőlők)
• gyümölcsösök (extenzív és intenzív gyümölcsösök, ártéri, szórvány és
felhagyott gyümölcsösök)
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
FÁSSZÁRÚ DOMINANCIÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK
• egyéves szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív)
• évelő szántóföldi kultúrák (extenzív és intenzív)
• zöldség- és dísznövény-kultúrák
• kultúrgyepek (vetett rétek és legelők)
• rézsűk és gátak növényzete
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
LÁGYSZÁRÚ DOMINANCÁJÚ KÜLTERÜLETI ÉLŐHELYEK
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK
• belvárosok, lakótelepek
• kertvárosok
• falvak
• kiskeretek
• kastélyparkok és arborétumok
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
ÉPÍTETT KÖRNYEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ BELTERÜLETI ÉLŐHELYEK
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK
• telephelyek, roncsterületek
• meddőhányók
• nyitott bányafelületek
• homok-, agyag- és kavicsbányák
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
ROMTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLŐHELYEK
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK
• mesterséges folyóvizek
• mesterséges állóvizek
• kubikok
• rizskultúrák
TOVÁBBI MÁSODLAGOS és HARMADLAGOS ÉLŐHELYEK
EGYÉB VIZES ÉLŐHELYEK