Transcript Bakteriológia

BAKTERIOLÓGIA
BAKTÉRIUMOK MÉRETE
Baktériumok: a legkisebb önálló
anyagcserére képes individuális szintű
biológiai rendszerek.
Méretük, mennyiségük:
 Nagyságuk: 1-10 mikron (a mm ezred, ill.
század részének megfelelő)
 Mennyiségük: 1 mikron nagysággal
számolva 1mm3 –ben milliárd , 1cm3-ben
billió nagyságrendű baktérium lehet.
 Felületük, mely a környezettel anyagcserét
folytat 1 cm3-esetén 31000cm2 (ember
esetében 19-20000 cm2 ).
BAKTERIUMOK ALAKJA
Alakjuk:
 gömbcoccusok (görögül
bogyó) micrococcusok,
streptococcusok,
staphylococcusok, ez utóbbiak
gennykeltők.
 pálcika bacillus (végén
megvastagodott bunkó van),
pl.: Tífusz, Lactobacillus.
 csavar spirillum (görögül
kecskeszakáll), lehet vibrio
negyed és fél csavarral, és
spirochaeta sok csavarral, mint
pl.: Kolera, Spirochaeta
szennyvíztisztító baktérium.
BAKTÉRIUMOK
ÖSSZETÉTELE
A baktériumsejt kémiai összetétele:

Víz: 75% (spórák=”fiatal”)
90% („öregedő”)

Szárazanyag-tartalom kb.10-25%,
ebből: 60-80% protein, 15(40)% lipid,
20% DNS és RNS, 3% poliszacharid,
2% egyéb kis molekulasúlyú anyag
BAKTÉRIUMOK
FELÉPÍTÉSE



Tok vagy nyálkás burok –
szénhidrátokból
(poliszacharid, glükóz, laktóz)
épül fel. S-smooth, R-rough.
(K-antigén)
Sejtfal – fehérje (murein) és
szénhidrát tartalmú.
Sejthártya– lipoproteid (70%
fehérje)
BAKTÉRIUMOK
FELÉPÍTÉSE
Sejtplazma – fehérjét és nukleinsavakat
tartalmaz. Sol és gél állapot
 Riboszóma
 Gáz vakuolum
 Kloroszóma
 Karboxiszóma
 Magnetoszóma
GRAM ELJÁRÁS
Gram festési eljárás - Gram - pozitív és Gram negatív baktériumok
A baktériumok sejtburka különbözőképpen
reagál a Gram festésre (sejtfaluk 20-80 nm
murein= peptidoglikán összetételű), ez hatással
van az egyes gyógyszereknek a sejtfalon való
áthatolóképességére.


A Gram-féle festési technikában a tárgylemezre vitt
baktérium kenetet megszárítják és genciánibolya oldatba
mártják. Vizes öblítés után jódos kálium-jodid oldattal
fikszálják, majd etanollal mossák. A kékre festődő
baktériumok Gram - pozitívak, míg a rózsaszínűek a
Gram – negatívak.
GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK
A Gram-negatív baktériumok külső hártyája
lipopoliszacharidban gazdag . Ez a
véráramban magas lázat és vérnyomásesést
okoz→ endotoxin.
A Gram-negatív baktériumok örökítő anyag (DNS)
cserélő képességgel rendelkeznek.
Egy Gram-negatív baktérium akár mutáción
megy keresztül, akár antibiotikum rezisztenciát
hordozó genetikus anyagot szerez, ezt később
megoszthatja egy másik baktériumtörzzsel,
ellenállóvá téve azt is (enterococcus).
Gram-negatív baktériumok alkohol tartalmú talajon
nem nőnek.
GRAM NEGATÍV BAKTÉRIUMOK
2.

Haemophylus influenzae: torokban ált.
van, másodlagosan fertőző baktérium,
influenza utáni légúti fertőzések,
torokfájás előidézője. Különleges
táptalajon tenyészthető, mert igen
tápigényes, lassan nő. A csokoládé
táptalajt kedveli. („Orrváladék szagú”)
GRAM NEGATÍV
BAKTÉRIUMOK 3.

Corynebacterium diphteriaetorokgyík: A diftéria baktérium a
levegőbe köhögött cseppekkel terjed.
A baktérium általában a száj vagy a
garat nyálkahártyájának felszínén
szaporodik, és itt gyulladást is okoz.
Speciális (claubert) és csokoládé
táptalajon is kitenyészthető
(„fokhagyma szagú, fekete színű telep
eozin-metilénkék táptalajon).
GRAM NEGATÍV
BAKTÉRIUMOK 4.
Pseudomonas aeuginosa: jellegzetes
szagú, veszélyes baktérium. Képes a
műanyag felületén is megtelepedni, túlélni.
Egy „film” – réteget hoz létre. Rezisztensé
válhat az antibiotikumokkal szemben. Eozin
típusú táptalajon kitenyészthető.
E coli: eozin táptalajon kitenyészthető, toxin
termelő, elfolyósítja a sejteket. Rezisztens a
penicillinre, mert B laktámot termel, ami
lebontja a penicillint (marhahús
hamburgerben előfordulhat). Normál

GRAM POZITÍV
BAKTÉRIUMOK 1.
Gram – pozitív baktériumok a vért
hemolizálják – lebontják (Béta
haemolízis a vvt. teljesen bontja, Alfa
haemolizáló részben bontja, a vvt-t,
haemoglobinból hemint alakít „zöldítő
baktériumok”) vagy nem hemolizálnak,
csak elszaporodnak. Véres táptalajon
kitenyészthetők-penicillin-érzékenyek.
GRAM POZITÍV
BAKTÉRIUMOK 2.

Staphylococcus aureus:
(„szőlőfürt”)
sebgenny-, váladékkeltő
(pl.„pattanás”) baktérium, mely
egészséges emberek bőrén előfordul
anélkül, hogy bármilyen problémát
okozna. Szervezetbe, vérbe kerülve
veszélyes, Béta haemolizáló. Toxin
termelő, toxikus sokk szindróma
GRAM POZITÍV
BAKTÉRIUMOK 3.


Streptococcus pyogenes:
(„gyöngy”)
lázat, gennyesedést, sejtemésztést,
szövetnekrózist (elhalást), skarlátot
előidéző (következménye: szívizom
gyulladás lehet) „húsevő” baktérium.
Pneumococcus- Streptococcus
pneumoniae: Alfa haemolizáló,
részleges vér-lebontó. Tüdőgyulladás,
GRAM POZITÍV
BAKTÉRIUMOK 4.

Clostridium botulinum:
.
konzervekben,
füstölt vagy pácolt
húsokban szennyezésként bejutott
spórák elszaporodnak és
méreganyagot termelnek.
A baktériumok genetikai előnyei
A baktériumok prokarióták, de genetikai értelemben
monoploidok, így bármely genotípus megnyilvánul a
fenotípusban.
Rövid a generációs idejük (20 perc), így igen nagy egyedszám
vizsgálható.
A biokémiai fenotípusaik jól szelektálhatók, dúsíthatók.
Mitózishoz hasonló osztódással szaporodnak, így egyetlen
mutánsból könnyen elkülöníthető és tovább szaporítható
mutáns klón nyerhető.
BAKTÉRIUM
ASSZIMILÁCIÓ
Beépítő anyagcsere, asszimiláció:
 Autotróf: testanyagaik felépítéséhez
egyszerű szervetlen anyagokat használnak
fel (nitrifikáló baktérium kén-, vas-,
mangánbaktériumok…)
 Heterotróf: kész szerves anyagokat vesznek
fel környezetükből. Egy részük idegen
szervezeteken él, melynek többsége súlyos
megbetegedéseket eredményez. Toxinokat
termelnek (diftéria, skarlát, tetanusz,
tüdőbaj, vérhas, szifilisz, kolera, tífusz…)
BAKTÉRIUM
DISSZIMILÁCIÓ



Működésük szerint lehetnek:
Anaerob típusúak: Oxigén nélküli
környezetben is képesek megélni.
Idegmérget termelhetnek, mellyel
gátolják az izmok működését, pl.:
tetanus.
Aerob típusúak: Az életben
maradáshoz oxigénre van szükségük.
BAKTÉRIUMOK
SZAPORODÁSA

Szaporodás: osztódás, hasadás 1540 perc alatt ismétlődik. Zavartalan
fejlődés mellett egy baktériumból 8
nap alatt 47 trillió keletkezhet. Egyes
baktériumsejtek spórát képeznek, ezek
a szélsőséges viszonyokat is jól tűrik,
így hosszú ideig életben tudnak
maradni (lépfene baktérium spóra
alakban a 130 ºC-ot is elviseli).
BAKTÉRIUMOK
TENYÉSZTÉSE



Meghatározásuk részben alaktani
sajátosság alapján, részben
tenyésztési és festési próbákkal
történik.
A baktérium táptalajokon
tenyészthetők. A kórokozó (patogén)
baktériumok fenotípusos vizsgálatára
alkalmas.
Adott táptalajon csak bizonyosfajta
baktériumok szaporodnak el, az egyes
kórokozók morfológiai és biokémiai
tulajdonságok alapján felismerhetők.
BAKTÉRIUM TÁPTALAJOK

Folyékony táptalaj: húsleves, +kén tartalmú
aminosavak, + NaCl,+magnézium, +foszfát,
+antibiotikum (szelektálás miatt), +természetes
adalék (szív, máj, hús).

Szilárd táptalaj:
-Véres: marhavér, tőlünk nyugatra lóvér
-Agar-agar: vörösmoszat Ha ezt megfőzik lesz
barna ---- -„Csokoládé”: főzött vér, a
vörösvérsejtek szétesése miatt barna.
-Eozin metilénkék (eozin metilén+anionaktív
szappan,) táptalaj enterális baktériumokra Gram +
ANTIBIOTIKUMOK

Antibiotikumok gombák vagy baktériumok által
termelt biológiai eredetű anyagok, melyek
megakadályozzák egyes kórokozók kifejlődését,
szaporodását, hatékonyságának mértékét
antibiogrammal mérik.

Kioltási zóna: Átmérőjének méretéről lehet a
baktérium rezisztenciájára és érzékenységére
következtetni.