Az élőlények rendszerezése
Download
Report
Transcript Az élőlények rendszerezése
Az élőlények
rendszerezése
Elősejtmagvasok vagy sejtmag nélküliek
/prokarióták/ (baktériumok kékmoszatok)
Az élőlények rendszerezése
Arisztotelész (ie. 384-322): piros vérű állatok,
nem piros vérű állatok
Karl Linné (1707-1778):
Élőlények külső és belső hasonlósága szerint
csoportosítása (mesterséges rendszer)
Két részből álló tudományos név (latin v. ógörög nyelv)
Rendszertani kategóriák megalkotása.
Charles Darwin (1809-1882):
Rendszerezés a rokonság alapján (természetes
rendszer)
Evolúció (törzsfejlődés) elmélete: a mai élővilág egy
fejlődési folyamat eredménye. Ma is tart.
Rendszertani kategóriák
Faj: rendszerezés alapegysége. Azon élőlények
összessége, melyek származásúk közös ,
lényeges külső és belső testfelépítésükben
megegyeznek és egymás közt szaporodva
termékeny utódokat hoznak létre.
Nemzetség: közeli rokon fajok.
Család: hasonló nemzetségek
Rend: rokon családok
Osztály: hasonló rendek
Törzs: származástanilag közeli osztályok.
Sejtmag nélküliek (prokarióták)
Baktériumok és kékbaktériumok (kékmoszatok)
Nincs sejmaghártyával körülhatárolt sejtmagjuk, csak
maganyag
Baktériumok:
Mikrométeres nagyság (mm ezredrésze!)
Alakja lehet:
Gömb (coccus), pálcika (bacillus), csavar (spirillum), duplagömb
(duplacoccus)
Életmódjuk szerint lehetnek:
Élősködők (betegség okozók): pl. tífusz, kolera, vérhas, TBC, lymekór, szalmonella stb.
Lebontók: pl. talajban
Erjesztők: tejsavas, vajsavas.
Együttélők: pl. ember vastagbelében, pillangósok gyökérgümőiben
élő nitrogéngyűjtő baktériumok; kérődzők bendőjében.
Osztódással szaporodnak.
Kékbaktériumok (kékmoszatok)
Egysejtűek v telepesek
Osztódás
Talajban, sziklákon, hőforrásokban is.
Színanyagaik segítségével fotoszintetizálnak
Első oxigéntermelők voltak