Transcript silozaselmelete

Takarmánykonzerválás
Nedves tartósítás
(silózás)
Bevezetés

A tartósítás
 célja: egész évben tárolható takarmány
 lényege: fizikai, kémiai vagy biológiai úton
akadályozzuk meg a romlást, a káros
mikroorganizmusok (baktériumok és gombák)
szaporodását

módja:

nedves tartósítás (fermentáció): oxigén
kizárásával és a kémhatás csökkentésével
tartósítunk (savanyítunk), eredmény: szilázsok,
szenázsok
 szárítás: a szöveti, vegetációs víz
csökkentésével tartósítunk, eredmény:
szénafélék, szalmák, gabonafélék légszáraz
állapotban
Erjesztéses tartósítás
Alapfogalmak:
 silózás: tömörítés, anaerob körülmények,
mikroorganizmusok,szerves savak, csökkenő
kémhatás

szilázs: egy menetben betakarított növényből
készített erjesztett tömegtakarmány, ált. 30-40%
sz.a-tart.

szenázs: két menetben betakarított,
fonnyasztott anyagból készített tömegtakarmány,
ált. >40% szárazanyag-tartalommal

siló: tárolótér
Erjesztéses tartósítás
Alapfogalmak:
Nem illó zsírsav:

tejsav (3C):H3C-(OH)HC-COOH
Illó zsírsavak:

ecetsav (2C): H3C-COOH

propionsav (3C):H3C-CH2-COOH

vajsav (4C): H3C-(CH2)2-COOH

valeriánsav (5C): H3C-(CH2)3-COOH

kapronsav (6C): H3C-(CH2)4-COOH
Erjesztéses tartósítás
A silózás előnyei:
 kevesebb veszteség
 kisebb az időjárási kockázat
 több karotin őrizhető meg
 egyes növényekből (silókukorica, cirok) széna nem
készíthető
 a tejsav önálló táplálóhatással rendelkezik
 az antinutritív anyagok (pl. gyommagvakban) egy része
semlegesítődik
 tűzbiztos
 gépesíthető
A silózás hátrányai:
 kevesebb D-vitamin
 vajsav jelenléte (lágy sajtok)
 gépigény
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából hasznos mikroorganizmusok:
Tejsavtermelő baktériumok:
– homofermentatív baktériumok:
pH-tűrésük sorrendjében: 1. Streptococcus faeceum, 2. Pediococcus acidilactici,
3. Lactobacillus plantarum, L. casei,
anyagcseretermék: tejsav
– heterofermentatív baktériumok
Leuconostoc dextranicum, Lactobacillus. buchneri (aerob stabilitást fokozó
baktérium, ecetsav és 1,2 propándiol):
anyagcseretermék: tejsav(90-95%), ecetsav, H2, NH3, CO2,
Ideális összetétel:
•
•
•
60-70 % Lactobacillus spp. (55-60% homofermentatív +5-10% heterofermentatív)
20-25% Leuconostos d.
10-15% Streptococcus f.
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából hasznos mikroorganizmusok:
Tejsavtermelő baktériumok:
Obligát anaerob
Oxigénigény:
Hőmérsékletigény: 15-30 C hidegerjesztők
40-50 C melegerjesztők
pH optimum:
Átalakítás:
6,0-6,5 (min: 3,0-3,6)
Mono-, diszacharidokból (2-4% cukor) tejsav
Hexózok (glükóz, fruktóz,6C)2 tejsav(3C) + H2O
Pentózok (ribóz, arabinóz, 5C)tejsav (3C)+ecetsav(2C) + H2O
Fehérjék  kis mértékű lebontás
Tejsav  nem bontja le
Keményítő nem bontják
Nyersrost hemicellulóz lebontható
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Nem valódi tejsavtermelő baktériumok:
Coli aerogenes csoport (Aerobacter, Escherichia, Klebsiella
nemzetség):
Oxigénigény:
fakultatív anaerob
Hőmérsékletigény:
27-35 ºC
pH optimum:
7,0 (min. 4,3-4,5)
Átalakítás:
Szennyeződés forrása:
Keményítőből, mono-, diszacharidokból 
ecetsav,tejsav, etil-alkohol, H2, CO2
Fehérjék  ammónia (pufferhatás)
Tejsav  nem bontja le
Talajszennyeződés, bélsár eredetű
Egyéb hatás:
Hasmenés, rontja a takarmány ízletességét
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok:
Vajsavbaktériumok (Clostrydium butyricum- szacharolitikus,
Cl. Tyobutiricum-szacharolitikus, Cl. sporogenesproteolitikus):
Oxigénigény:
Obligát anaerob
Hőmérsékletigény: 35-38 ºC (mesofil)
pH optimum:
7,0-7,5 (min. 4,2-4,4)
Átalakítás:
Szénhidrátokból (+++ szacharolitikus hatás)
vajsav, ecetsav, hangyasav, CO2, H2
Fehérjék (+++ proteolitikus hatás:
dekarboxilezés, dezaminálás, oxidáció,
redukció) vajsav, ammónia (pufferhatás)
Tejsav (+++ prot., szach.) vajsav, CO2, H2
Hidegerjesztés (<30 C)
Védekezés:
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
A vajsavbaktériumok elszaporodásának
következménye
:
1. Táplálóanyag-konkurense a tejsavtermelőknek kevesebb
szubsztrát, kevesebb tejsav
2. Fehérje mennyiségének csökkenése (szmh.táplálóanyagellátása)
3. Ammónia: szúrós szag, pufferhatáskevésbé savas
kémhatás
4. Vajsav-bűzös, kevésbé erős sav, mint a tejsav kevésbé
savas kémhatás
5. Tejsav mennyiségének csökkenésekémhatás növekedése
6. Instabilitás- nem eléggé savas kémhatás, egyéb káros
mikroorganizmusok elszaporodása
7. Mérgező anyagcseretermékek, biogén aminok, mikotoxinok
8. Lágy sajtok- spórák miatt
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok:
Ecetsavtermelő baktériumok (Acetobacter xylinum,
A. rancens fajok):
Oxigénigény:
Obligát aerob
Hőmérsékletigény:
26-35 ºC (mesofil)
pH optimum:
4,5-
Átalakítás:
Hatás:
Szénhidrátokból  ecetsav, alkohol,
Fehérjék  ecetsav, ammónia (pufferhatás)
Tejsav  ecetsav
Lazán tömörített, levegőt kapott kazlakban,
vontatottan erjedő szilázsban, <30% szárazanyagtartalom esetében
Hipotalamuszra hat, étvágycsökkentő hatás
Védekezés:
Megfelelő tömörítés, >30% szárazanyag-tartalom
Előfordulás oka:
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok:
Rothasztó baktériumok (Pseudomonas, Flavobacterium fajok)
Oxigénigény:
aerob
Hőmérsékletigény:
Nincs optimuma, széles spektrumú.
pH optimum:
5,5-
Átalakítás:
Szénhidrátokból  gáz
Fehérjék (+++)  ammónia (pufferhatás)
Tejsav (+) gáz
Alacsony kémhatás
Védekezés:
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok:
Penészgombák (Penicillium, Aspergillus, Mucor, Cladosporium fajo
Oxigénigény:
Aerob !
Hőmérsékletigény:
-
pH optimum:
3,0-4,0 (Kiválóan tűrik a savanyú közeget!)
Átalakítás:
Szénhidrátokból (+++)  saját működés
Fehérjék  ammónia (pufferhatás)
Tejsav (++)  toxin
Anaerob körülmények
Védekezés:
Az erjedésben szerepet játszó
mikroorganizmusok
Az erjedés szempontjából káros mikroorganizmusok:
Élesztőgombák (Saccharomyces, Torula fajok):
Oxigénigény:
Aerob és anaerob (csak a szénhidrátokat bontják)
Hőmérsékletigény:
- (mezofil)
pH optimum:
5,0-7,0 (min. 2,5-3,0) (Kiválóan tűrik a savanyú közeget.)
Átalakítás:
Szénhidrátokból  etil-alkohol, (metil-alkohol), CO2 ,
aromaanyagok (étvágyfokozó hatású kis mennyiségben)!
Fehérjék (++)  ammónia (pufferhatás)
Tejsav  CO2
A tejsavtermelő baktériumok aktivitását biológiailag aktív
anyagok termelésével fokozzák.
Utóerjedésnél káros a jelenlétük. Az aromaanyagok képződése révén
étvágyfokozó hatásuk lehet.
Az erjedés szakaszai
1. Önmelegedés (autooxidáció):
C6H12O6 + 6 O2 = 6 H2O + 6CO2 + HŐENERGIA (+3-5
°C)
Folyamat:
a még élő növényi sejtek légzése következtében:
 erőteljes a hőképződés
 a CO2 termelődés nagy mértékű
 O2 hiány alakul ki (anaerob viszonyok)
Befolyásoló tényezők:


tömörítés (megfelelő tömörítés nélkül
melegerjedés zajlik le)
szárazanyag-tartalom
Időtartam: 1-2 nap
Az erjedés szakaszai
2. Ecetsavképződés szakasza:
Folyamat:

aerob coli aerogenes csoport:



O2-t fogyaszt  anaerob viszony
ecetsavat termel  pH-csökkenés
anaerob coli aerogenes csoport:

ecetsavat termel  pH-csökkenés 4,5 -alá,
ecetsav-termelő baktériumok elhalnak
Befolyásoló tényezők:
baktériumszám
 takarmány nedvességtartalma
 időjárás (esős)

Időtartam: 1-3 nap
Az erjedés szakaszai
3. Tejsavképződés szakasza:
Kezdete: coli aerogenes csoportba tartozó baktériumok
elhalása
Folyamat:

C6H12O6

2 CH3CHOHCOOH
hetero- és homofermentatív tejsavtermelő
baktériumok szaporodása (Streptococcusok,
Pedoicoccusok, Lactobacillusok)
csökken a takarmány cukortartalma, nő a tejsav
mennyisége (propionsav, esetleg vajsav)
 a cukrok tejsavvá való átalakulása 4% veszteséggel
jár (ecetsav 15%, vajsav 24% veszteség) csökken a
kémhatás (optimum: 3,5-4,2 szilázs; 4,5-5,0
szenázs)
 a keletkező tejsav elpusztítja az anaerob
baktériumokat
Időtartam: 2-3 nap, legfeljebb 10-14 nap

Az erjedés szakaszai
4. Lecsillapodás szakasza:
Feltétel:



erőteljes tejsavas erjedés
állandó kémhatás
csökkenő mikrobaszám
Eredmény: stabil, jó minőségű szilázs
Időtartam: 17-21. nap
(gyakorlati körülmények között 6 hétnek
tekintjük az erjedés lefolyását és a lecsillapodást)
Az erjedés szakaszai
Káros folyamatok:
5. Vajsavas erjedés (másodlagos erjedés)
Oka:



földdel szennyezett alapanyag
vontatott tejsavas erjedés, nem eléggé savas
kémhatás a lecsillapodást követően
37 - 40 °C hőmérséklet (rossz tömörítés)
Következménye:




táplálóanyag-veszteség
fehérjedenaturáció
bűzös, rossz minőségű szilázs, szenázs
a tej feldogozása korlátozott
6. Utóerjedés (silóbontás után)

szakszerűtlen, nagy felületű silóbontást
követően élesztők, rothasztóbaktériumok és
penészgombák szaporodnak el
A silózás kritikus pontjai

anaerob környezet kialakítása (megfelelő tömörítés)

a kémhatás gyors csökkentése (szilázs:  4,0;
szenázs:  4,5-5,0)

a tejsavbaktériumok megfelelő mennyiségben való
jelenléte

15-25 °C körüli hőmérséklet (megfelelő tömörítés)

megfelelő mennyiségű, könnyen erjeszthető cukor
jelenléte

megfelelő szárazanyag-tartalom (35% minimum)

szennyeződésektől (Coli, Clostridiumok) való
mentesség
Az erjedést befolyásoló tényezők
1. Szénhidrát-tartalom:
Befolyásolja :

faj:
 könnyen silózható : silókukorica, cukorcirok (280-300g cukor




/ kg sz.a., C/PK > 2,5; cukor/nyersfehérje >1)
 közepesen silózható: legelőfű, szilázsfüvek: csomós ebír,
magyar rozsnok, zöld pántlikafű (140-150 g cukor / kg sz.a.), réti
komócsin: nem szilázsfű, mert keskeny a levele, de 200g/kg
cukor-tartalma van (6,5 MJ/kg sz.a.)
 nehezen silózható: lucerna, vöröshere (60-70 g cukor / kg
sz.a.)
vegetáció fázisa: öregedés cukortart. csökkenés, nyersrost.tart.
növekedés
napszak: este 15-20%-kal több cukor van a növényekben
időjárás: csapadék (kevesebb cukor)
műtrágyázás: nagyadagú N-műtrágya Þ nyersfehérje-tartalom
növekedése, cukortartalom csökkenése
A sok , könnyen oldható cukor jelenléte káros alkoholos erjedés,
instabil szilázs
Az erjedést befolyásoló tényezők
2. Nyersfehérje-tartalom:
nagy fehérjetartalom  NH3 lúgos kémhatás 
közömbösíti a tejsavat
PUFFERKAPACITÁS fogalma: 1 g sz.a.-ban a 4,0 pH
eléréséhez szükséges tejsav mennyisége, mg -ban (a nagy
fehérje- és Ca, K-tartalmú növények pufferkapacitása
jelentős: 50-80; lucerna: 74)
A pufferkapacitást meghatározó tényezők:

fehérjetartalom,

fehérjebomlás melléktermékei,

hamulúgosság (alkáli- és alkáli földfémek),

gyenge szerves savak a takarmányban.
Az erjedést befolyásoló tényezők
A fehérjelebomlás mértéke csökkenthető: a
szárazanyag és a cukortartalom növelésével
(proteolitikus baktériumok aktivitása csökken)
Silózhatóság mutatói:

cukor-pufferkapacitás arány:

cukor-nyersfehérje arány:

nyersfehérje-cukor arány: 1: 1,3 leveles kukorica; 1: 0,17
> 2,5 (kukorica 5-8)
>1
bimbós lucerna

nyersfehérje-nitrogénmentes kiv. anyagok aránya: 1:
5,2 kukorica; 1: 1,5 lucerna
Az erjedést befolyásoló tényezők
3. Szárazanyag-tartalom:
Erjedés szempontjából optimális:
 silókukorica: teljes növény 35-40 %
 lucerna: fonnyasztott növény 35-40%
(baktériumkultúrával 30-35%, enzimekkel <30%,
kompromisszum:30-33%)
 legelőfű: fonnyasztott növény 33-36%
Vízaktivitás:


ozmotikus viszonyok szerepe: >35% sz.a. kedvez a tejsavtermelőknek, gátolja a káros baktériumokat
> 40% sz.a. csökkenti a tömöríthetőség mértékét!
A szárazanyagtartalom növelhető:
 fonnyasztással
 adalékanyaggal (melasz, abrak, répaszelet)
Az erjedést befolyásoló tényezők
3. Szárazanyag-tartalom folytatása:
A fonnyasztás (nagyobb sz.a. tartalom) előnyei:





nő a táplálóanyag-koncentráció,
kevesebb a gázveszteség,
jobban kihasználható a silótérfogat,
kevesebb a csurgaléklé,
nagyobb a szárazanyag-felvétel.
A szárazanyag-tartalom becslése:




nedvesség könnyen kinyomható, csepeg: 10-15 % sz.a.
erősen összenyomva a kéz nedves marad: 16-20% sz.a.
kicsavarva kissé csepeg: 21-30% sz.a.
kicsavarva alig vagy egyáltalán nem csepeg: >30% sz.a.
4. Nyersrost-tartalom:


Silózás szempontjából optimális: 18-22 sz.a.% (kukorica
esetében a virágzástól a viaszérésig csökken a rosttartalom a
cső érése miatt)
Csökkenti a tömöríthetőség mértékét.
Az erjedést befolyásoló tényezők
5. Szecskaméret:
Mérete:
Silókukorica-, cirokszilázs:



2-3 cm lenne ideális strukturális szempontból, napjainkban 0,81,1 cm közötti tartomány az átlagos (szénával kompenzálható),
4-15 mm-es szecskahossz esetében +20%
teljesítménycsökkenéssel jár a betakarítás
szemroppantáskor az átlagos szecskaméret csökken
a szecskaméret csökkentésével (szemroppantó elhagyása
mellett) csökken az ép szemek aránya
Lucernaszilázs/szenázs:



ha >45% sz.a. akkor < 2-3 cm falközi silóban és
fóliatömlőben
30-40% sz.a.-nál 4 cm falközi silóban és fóliatömlőben (túl
apró szecska-csurgaléklé-képződés)
eredeti szálhosszúság-bálaszenázs
Fonnyasztott füvek: 1,2-2,5 cm falközi silóban és
fóliatömlőben
Az erjedést befolyásoló tényezők
6. Töltési idő, tömörítési vastagság és
hőmérséklet :
rétegvastagság: függ a szállítási kapacitástól, a
szárazanyag-tartalomtól és a tömörítő gép
súlyától, napi minimum 80-100 cm,
 tömörség:



bálaszenázs :300-600 kg/m3 (30-45% sz.a.)
falközi silóban: 500-700 kg/m3 (40% sz.a.)
a tömörség fordítottan arányos a szárazanyagtartalommal
 maximum 7 nap


hőmérséklet: < 30 °C
Az erjedést befolyásoló tényezők
7. Anaerob viszonyok fenntartása:

silótakarás:

fekete fólia szalmabála rögzítéssel vagy talajborítással,
rávetés (árpa, pásztortáska),

szalmaréteg (laza szálas, szecska, bála),

talajfelhordás - szennyezi a szilázst,
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :






zsombolyai kazal (kazalsiló, meleg- hidegerjesztés, önetetés,
kis beruházási költség)
fóliával fedett kazal (8*14*1,5m)
fóliazsák (rosszul tömöríthető, kisüzemi módszer, rossz
térfogatkihaszálás)
vermelés (kötött talaj, 2m mély * 3-6m széles árok, 1,5m
magas)
szalmabála-siló
ároksiló (kötött talaj, fóliával v. szalmával bélelve, földdel
érintkező rész romlása)

palánksiló

silózás két fal között

acéldrót siló (kisüzemi módszer)
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :

egyedi vagy csoportos csomagolású
bálaszenázs


Bálázás: állandó bálakamrás hengerbálázóval (göngyölve
bálázó berendezés); lengő- vagy csúszódugattyús szögletes
bálázóval
Bálák: 550-800kg súlyú, 300-600 kg/m3 térfogattömegű nagy
hengerbála
Kelemen, 2000
JOHN DEERE bálázók
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :

egyedi vagy csoportos csomagolású
bálaszenázs

Csomagolás: légmentes csomagolás automatikus
bálacsomagolóval

Csomagoló anyag: 500 mm széles, 100-110 m hosszú, 0.025
mm vastag fólia, 18-20 fordulattal 0.15 mm vastagság érhető el
Kelemen, 2000
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :

fóliahengerbe történő silózás (tömlő, „hurka”)





szecskázott silókukorica (0,1 cm), lucerna (2,5 cm),
gabonafélék teljes növénye (1,5-2,5 cm), nedves
kukoricadara (1,5-2,5 mm), CCM, cukorrépa-szelet (3-3,5
cm), törkölyök silózása,
minimum 30% sz.a.-csurgaléklé összegyűlik a fólia
aljában-romlás
minőség: gyorsabban és tökéletesebben lehet elérni,
továbbá tartósan fenntartani az anaerob körülményeket,
mint falközi silóban
gyorsan, kevés élőmunkával betölthető (üzemi
körülmények között cukorrépa: 0,5 nap, silókukorica: 1
nap)
gépi úton kitermelhető
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :

fóliahengerbe történő silózás (tömlő, „hurka”)






bárhol elhelyezhető (nem kell fedett vagy betonozott tér,
de szükséges a kötött talajszerkezet!)
alkalmazkodik az állatlétszámhoz (középüzemek)
kis mennyiségben szükséges takarmányok erjesztve
tárolása (pl. középüzem-répaszelet)
elsősorban kiegészítő technológiája a már meglévő
kapacitásnak nagyüzemben
a tárolási kapacitást meghaladó mennyiségű takarmány
esetében extra tárolási kapacitást jelent
a présgép bérelhető, nem kell beruházni (a fólia
költsége: kb 150eFt/60 méter)
1. Ideiglenes Silótípusok
silók :

silófólia-töltő présgép:


takarmánybehordó asztal, fésűs kialakítású forgó (tömörítő)
henger, nyomásviszonyok kialakítása: hidraulikusan fékezett
dobra csévélt acélsodrony és rácsos hátfal (BAGGER típusú
présgépnél)
meghajtás: traktorhajtás (teljesítményleadó tengelyen
keresztül), a présgép, a traktor és az etetőasztal együtt mozog, a
tömlővégen elhelyezett támasztó és fékező fal stabil.
Roto Tube típusú présgép
Silótípusok
1. Ideiglenes silók
:

silófólia-töltő présgép:

nyomásviszonyok kialakítása: csévélődob (acélsodrony)
fékezése, anyagtovábbítás az asztalon, tömörítőhengerek
fordulatszáma

préselési nyomás: induláskor 0-60 bar,





betárolási teljesítmény:


lucernaszenázs 50-60 bar (erjedést serkentő adalékanyag
adagolásakor a nyomás csökkenthető kb. 10%-kal)
teljes kukoricanövény, cirok, K+C keverék: 40-50 bar,
cukorrépaszelet 10-12 bar (pépesedés elkerülése)
nedves szemes kukorica: 30-40 bar
silókukorica - 100 t/óra; lucernaszenázs - 70 t/óra; cukorrépa - 160
t/óra
tömörség:
 630 kg/m3 térfogattömeg silókukorica szilázs,
 660 kg/m3 térfogattömeg cukorrépaszelet,
 580 kg/m3 térfogattömeg lucenaszenázs
Silótípusok
1. Ideiglenes silók :

fóliatömlő:



45-75 méter, 60-100m; 2,4, 2,7, 3,0 m átmérő, 0,28mm vastag
befogadó-képesség: 200-250 tonna/60 méter fóliahenger
kukoricaszilázs esetében,
3 rétegű fólia: kívül UV-stabil fóliaréteg , nyúlásjelző szalagcsík a fólia
oldalán
Silótípusok
–csoportosan (fóliatömlőbe) csomagolt bálaszenázs
Silótípusok
2. Állandó jellegű silók :
A. Függőleges tengelyű silók
 földbe süllyesztve (talajvíz)
 félig földbe süllyesztett
 középmagas
 toronysiló (drága, kihordó szerkezet könnyen romlik, kisebb
veszteség, egész évben egyenletes minőség)



középső ejtőcsöves silótorony
alsó ürítésű toronysiló (15-18 m magas * 6m átmérőjű ,
Harvestor siló, utántölthető, max. 45% sz.a., kisebb kitárolási
teljesítmény: 0,8-1,5 t / óra)
felsőürítésű toronysiló (10 m magas * 9-12m átmérő, Colman
siló, nagyobb kitárolási teljesítmény: 10-15 t / óra)
Toronysiló
típusok
Alsó ürítésű (Harvestor típusú)
Felső ürítésű (Colman
típusú)
toronysiló
toronysiló
Silótípusok
B. Vízszintes tengelyű silók (olcsó, nagyobb veszteség)
a. 3 oldalú siló
b.
áthajtó v. falközi siló (50-150m hosszú * 2,5-3m magas, lehet osztott
terű)
Kelemen, 2000
Orosz, 2002 (Józsefmajor)
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
I. Szántóföldi veszteségek:
1. mechanikai veszteségek:
 betakarítási idő
 fonnyasztás időtartama (karotin)
 rossz munkaszervezés
 magas tarló
 taposási veszteség
 szóródási veszteség
Mértéke: Szárazanyag. 6 %; Nyersfehérje: 7-8 %
2. biológiai eredetű veszteségek:
 légzés, kilúgzás
Mértéke: Szárazanyag. 3%; Nyersfehérje: 2,5-3,5%
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
II. Erjedési veszteségek:

Nyersfehérje:fehérjebomlás, tápanyagforrás
(proteolitikus baktériumok: Clostrydiumok, Coli)

Nyerszsír:mennyisége nő a tej- és illózsírsavak
keletkezése miatt

Nyersrost: a hemicellulóz bomlik, a lignin nem
bomlik le

Nitrogénmentes kivonható anyagok: nagy mértékű
veszteség, fő tápanyagforrás
Mértéke: 15-30 %
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
III. Csurgaléklé okozta veszteség:
csugaléklé = kipréselt vagy tartósító anyagok hatására
kivonódott növényi sejtnedv, 90%-a víz, 10 %-a
szárazanyag: 25-40% ásványi anyag
csugaléklé képződése: < 30 sz.a. tartalom esetében
jelentkezik, befolyásolja a szecskaméret is.
Mértéke: Szárazanyag. 3-7 %; Nyersfehérje: 0,1-1,4 %
IV. Romlás okozta veszteség:
Mértékét a silótípus határozza meg!
 kazal siló:szárazanyag 2-5%; nyersfehérje 3-4 %
 falközi siló: szárazanyag 1-3%; nyersfehérje 1-2 %
 toronysiló: szárazanyag 0 %; nyersfehérje 1 %
 bálaszenázs, fóliatömlő: a technológiai fegyelemtől
és a szárazanyag-tartalomtól függ
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
V. Felhasználási veszteség:
utóerjedés: a siló felbontása után beinduló
káros erjedési folyamat, szakszerűtlen (nagy
felületű) silóbontás után jelentős veszteség
alakulhat ki (silómaró, blokkvágó alkalmazása)
kilúgzás: csapadék
szállítás: szóródás
Mértéke: Szárazanyag. 1-2 %; Nyersfehérje: 1-2 %
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
: silóbontás
Kelemen, 2000
Silómarók
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
: silóbontás
Silómaróval felszerelt
keverő-kiosztó kocsik
Seko típusú keverő-kiosztó kocsi
Faresin típusú keverő-kiosztó kocsi
Táplálóanyag-veszteség a silózás során
: silóbontás
Kelemen, 2000
Blokkvágók