Transcript Operatív Programok tervezése - T-soft

Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Az Operatív Programok tervezése
Tapasztó Dénes
tervező-elemző
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Debrecen, 2013. július 24.
1
Tartalom
•
•
•
•
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Felkészülés a 2014-2020 időszakra
Operatív Programok
Terület- és településfejlesztés 2014-2020
(TOP)
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalról (NTH)

2011-ben alapították, 2012. január 11-től működik
Az NGM háttérintézménye, szerteágazó tervező, elemző, értékelő, disszeminációs
feladatokkal

Gazdaság- és területfejlesztési tervezési feladatai:





Tervdokumentumok készítése, koordinációja, illetve ezekben való szakmai
közreműködés
Tervezési és értékelési feladatok ellátása, módszertani koordináció
Döntés-előkészítés, állásfoglalás, tanácsadás és minőségbiztosítás
Külgazdasági elemzés, gazdasági vezetői információs rendszer építése
NGM 2014–20-as uniós finanszírozású fejlesztési ciklusra való felkészülési
feladatainak támogatása, koordinációja
Felkészülés a 2014-2020 időszakra
Főbb változások 2014-től

Felülről vezéreltebb (Brüsszelből) tervezés, erőteljesebb tematikus
fókuszokkal (11 célterület)

Forrásallokációs determinációk (előírva mire mennyit kell költeni)

Határozottabb számonkérés (előzetes és közbenső feltételek)

3 régiókategória (Mo.-on 2 fajta – konvergencia, fejlett régió)

Vidékfejlesztés, ETE és Main-stream programok együtt-tervezése

Új térségi integrációs eszközök bevezetése:

Integrált térségi beruházások (ITI)

Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) – jelenlegi LEADER
kiterjesztése
Főbb változások 2014-től







A korábbi időszaknál (14+1) kevesebb számú és a rugalmas
forrásfelhasználást biztosító integrált OP-k
Régiók helyett/mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a megyék
és a városok, emellett kisebb térségi szinten a LEADER jellegű
akciók
Tárcák és megyék tervezési koordinációs szerepet kapnak
OP készítés koordinációja – NGM és érintett minisztériumok
Koncentráltabb forrásfelhasználás - egyes részterületek hova
tartozása, finanszírozása körül szakmai viták
Erős gazdaságfejlesztési fókusz – források 60%
Források 40%-a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúra
fejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság.
Operatív Programok
Partnerségi Megállapodás
Stratégiai tervezés, programozás
A Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata
a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és
intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról
Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)
Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP)
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP)
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)
Koordinációs OP (KOP)
Vidékfejlesztési OP (VOP)
Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)
Az operatív programok tervezéséhez javasolt indikatív
forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában)
Javasolt forrásallokáció
Operatív Program
a rendelkezésre álló források %-ában
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program [GINOP]
(Tervezhető alapok: ERFA, ESZA)
Terület- és Településfejlesztési Operatív program [TOP]
39,40%
16,15%
(Tervezhető alapok: ERFA, ESZA)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program [VEKOP]
(Tervezhető alapok ERFA, ESZA)
3,55%
= 59,10%
Gazdaságfejlesztés összesen
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program [EFOP]
10,94%
(Tervezhető alapok: ESZA, ERFA)
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP]
14,77%
(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)
Közlekedésfejlesztés Operatív Program [KOP]
13,69%
(Tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program
1,50%
(Tervezhető alap: Kohéziós Alap)
Összesen
= 100,00%
Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós
Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló forráshoz viszonyítva értendők.
Eddig megtett további lépések






PM + OP Tárcaközi MCS ülések – legutóbbiak 2013.03.06-i,
2013.04.29.
EU Bizottsági tárgyalások – legutóbbi általános 2013.02.26a, 2013.05.28-29., folyamatos informális – legutóbbi
2013.06.18.
EU szakértői szintű egyeztetések – 2-4 heti
rendszerességgel
Folyamatos szinte heti rendszeres tárcaközi szakértői
egyeztetések
Megyei tájékoztató Fórumok
Egyéb tájékoztató rendezvények
Korábbi végrehajtási tapasztalatokból adódó
változtatások

A szakpolitika alá rendelt irányítás (Irányító Hatóságok a
szakminisztériumoknál) ua. erős koordináció a Miniszterelnökségnél

Megyék, MJV-k, helyi szint, érdekképviseletek bevonása a programozásba,
végrehajtásba

Az OP-k közötti értelmetlen lehatárolások helyett szinergia, (pl. mikro
vállalkozások az ország minden településén fejleszthessenek)

A korábbi tömeges pályázati felhívások helyett kis számú, átlátható, több évre
előre tervezhető programok, felhívások

Eszközorientáltság helyett fejlesztési cél orientáltság

ERFA-ESZA eszközök komplexebb felhasználása (ESZA GINOP-ban is)

Bátrabb ágazati fókusz, hazai termelés, hazai szolgáltató szektor előnyben
részesítése

Világos üzenet, látható irányok a gazdasági szereplők felé
Terület- és településfejlesztés
2014-2020
(TOP)
Terület- és településfejlesztési OP
beavatkozási célterületei
A TOP a gazdasági fejlődéshez és növekedéshez kapcsolódó területi
fejlesztési beavatkozásokat tartalmazza:



megyei vagy helyi szinten optimálisan kezelhető fejlesztések,
sajátos helyi társadalmi igényekre reagáló fejlesztések,
A települési és megyei önkormányzat feladatokhoz és vagyonhoz
kapcsolódó fejlesztések.
A tematikus célkitűzések közül elsősorban a következőkre szükséges
fókuszálni:
(3) a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása.
(6) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának
előmozdítása.
(8) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása.
Főbb változások

Térségi és városi közösségi közlekedés prioritás kikerült

OP-n belüli forrásarányok változása

E-közigazgatási fejlesztések kikerültek

Gazdaságfejlesztési prioritás MJV-k számára történő megnyitása

Megye tervezést koordinál és irányít a kistérségei számára
Nyitott kérdések






TOP struktúra – prioritások száma (pusztán technikai kérdés, nem ebben
rejlik az üzenet)
Lehatárolási finomhangolási kérdések (pl. közvetlen KKV finanszírozás
GINOP felé)
TOP ESZA tartalma önálló prioritáson
Végrehajtási szerepkörök pontosítása
Felkészítés
Nincs vita COM-mal a fő üzeneteken, csak technikai kérdéseken pl.
lehatárolás, struktúra
TOP fő üzenetek – helyi gazdaságfejlesztés
A TOP a 2014–20-as gazdaságfejlesztési portfolió része – területi
gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-bővítés
TOP = helyi gazdaságfejlesztés, üzenetei:
 Fő üzenetek:
 Helyi érdekű gazdaságfejlesztés: erőforrások térségben tartása,
ciklusok zárása (elsősorban gazdaságszervezés)
 Integrált gazdaságfejlesztési beavatkozások, előre nevesített projektek
és szereplők, sokszínű eszközrendszerrel, céljai:
• térségi szinten kiemelt gazdasági ágak fejlesztése
• jelentős foglalkoztatási hatású fejlesztések
 Speciális esetekben:
 KKV-k közvetlen támogatása nyílt pályázatokban különleges esetekben,
a GINOP-tól való egyértelmű lehatárolással pl. turizmus esetében, de
egyéb esetekben is (?)
TOP fő üzenetek – a TOP tárgyköre
Kellően komplex:
 Gazdaságfejlesztés – főként előre nevesített jól előkészített komplex projektek

Foglalkoztatás-bővítés – főként előre nevesített jól előkészített komplex projektek
(ESZA típusúak is)

Gyermekmegőrzés
szempontok is)
foglalkoztatást
szolgálva
(integrációs
és
oktatási

Településfejlesztés: családbarát, gazdaságot és foglalkoztatást szolgáló, klímabarát

Energetika, mint sajátos gazdasági szegmens (panelprogramok, távfűtőművek,
térségi és közösségi alapú megújuló fűtőművek)

Önkormányzati közszolgáltatások és közigazgatási szolgáltatások (egészségügyi és
szociális alapszolgáltatások) a foglalkoztatás és a foglalkoztathatóság a fő szempont
itt is(!)

Közlekedés megjelenhet gazdasági és foglakoztatási projekthez társulva közúti,
kerékpáros és közösségi is (nem önálló prioritás), valamint a kisléptékű városi
közösségi közlekedés-szervezés az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságot is
támogatva

Társadalmi integráció lokálisan, pl. városrehabilitáció keretében
TOP fő üzenetek – térségi csomagok
Kellően komplex:
Minden decentralizált területegység rendelkezzen előre ismert forrásnagyságú
programmal. Térségi csomagok, szintenként:

Megyei fejlesztési csomag, fő profil:
 megyei gazdaság fejlesztése
 foglalkoztatás-bővítés

Megyei jogú városok és térségeik:
 várostérségi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás-bővítés, valamint
 a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatást a családbarát szempontokat és a
klímaadaptációt szolgáló településfejlesztés

Várostérségek, fő profil:
 a gazdaságfejlesztést, a foglalkoztatást a családbarát szempontokat és a
klímaadaptációt szolgáló településfejlesztés
 gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás megyei szinten
TOP fő üzenetek – integráció
Integrált, programalapú megoldások, ld. térségi csomagok, tárgyalásos kiválasztás
Integrált, mentorált megoldások projekt szinten is – előre nevesített és alapvetően
nem nyílt pályázatos megoldások
ESZA típusú fejlesztések is! (foglalkoztatás)
CLLD és ITI eszközök lesznek
A 2014-2020-as Terület- és településfejlesztés OP
(TOP)
Indikatív prioritásstruktúra







I. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében
(megyei programok)
II. Települési infrastruktúra fejlesztések
III. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a
városi területeken
IV. Önkormányzati közszolgáltatási és közigazgatási infrastruktúra és
intézmény-fejlesztés
V. Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú
fejlesztések)
VI. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és
foglalkoztatás-ösztönzés
VII. Technikai segítségnyújtás
II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 1. Fenntartható és hatékony városüzemeltetési fejlesztések és a
települési gazdasági környezet fejlesztése
 Beavatkozás 1: Település-üzemeltetéssel összefüggő a
fenntarthatóságot és hatékonyságot növelő közmű és közszolgáltatási
fejlesztések
 Beavatkozás 2: Megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése
és az energiahatékonyság növelése az önkormányzati szervek,
intézmények, és az önkormányzat által fenntartott és használt
épületekben, illetve a közterületek energiafelhasználásának
csökkentése
 Beavatkozás 3: Várostérség szintű befektetés- és beruházás
ösztönzéshez kapcsolódó infrastrukturális és gazdaságfejlesztési célú
belterületen fekvő barnamezős területek rehabilitációja és kisebb
kapcsolódó telephelyfejlesztések
II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 2. Leromlott területek komplex fizikai és társadalmi megújítása
és/vagy szociális település rehabilitáció és felzárkóztatási integrált várostérségi fejlesztések, valamint a városi környezet megújítása, védelme és a
városbiztonság fokozása
 Beavatkozás 1: Szegénység által sújtott városrészek, illetve
kistelepüléseket érintően is szegregált területek rehabilitációja
(szociális rehabilitáció, hátrányos helyzetű területek fizikai, gazdasági
és társadalmi megújítása), önkormányzati bérlakás mintaprojektek
 Beavatkozás 2: Leromlott területek komplex fizikai és társadalmi
megújításához kapcsolódó fenntartható fejlesztések
 Beavatkozás 3: Városi környezet javítása, a helyi és térségi jelentőségű
természeti és kulturális értékek védelmét, a biztonság fokozását
szolgáló fejlesztések, illetve ezek társadalmi és gazdasági célú
hasznosítása
II. Települési infrastruktúra fejlesztések

Intézkedés 3. Az aktív és egészséges élet jól-léti közösségi infrastruktúra
fejlesztése
 Beavatkozás 1: Mozgás, fizikai aktivitás közösségi használatú tereinek
és infrastruktúrájának fejlesztése és kapcsolódó programok
 Beavatkozás 2: Egyéb közösségi terek fejlesztése
III. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra
való áttérés kiemelten a városi területeken



Intézkedés 1: Kisebb léptékű térségi és helyi energetikai potenciál
kiaknázására épülő komplex fejlesztési programok és energiahatékonysági
beruházások ((pl. nem távhőengedélyköteles önkormányzati tulajdonú
közösségi fűtőművek létesítése)
Intézkedés 2: Kisebb léptékű energiahatékonysági beruházások és alacsony
szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák és gazdaságfejlesztések
támogatása (energiahatékonysági fejlesztések támogatása az
önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az
önkormányzati bérlakásokban;
Intézkedés 3: Kisléptékű közlekedési fejlesztések (Hivatásforgalmi célú
települések közötti és belterületi kerékpárút-hálózat fejlesztése; Kisléptékű
közösségi és alternatív közlekedésfejlesztés és közlekedésszervezés;
Települési úthálózati elemek fejlesztése)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Tapasztó Dénes
tervező-elemző
Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Pénzügyi Elemzési és Monitoring Osztály
H-1051 Budapest, Kálmán I. utca 2.
E-mail: [email protected]