Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja

Download Report

Transcript Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja

Közép-Európa Gyógyászati és
Rekreációs Központja
Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához
Ennyi minden együtt…
nincs másutt
A térség
•
•
•
•
Balatongyöröktől Zalacsányig
Zalaszentgróttól Zalakarosig
Keszthely és tágabb agglomerációja
Hévíz-Zalakaros egészség-turisztikai
tengely övezetében
A kérdés
• Nem kell szégyenlősködni!
A fejlesztéspolitikai tervezés a
pénzszerzés stratégiájának
kidolgozását jelenti
• A nyugat-balatoni tervezés fő
kérdése: a települések és
vállalkozások együtt,
összefogva vagy egyénileg
tudnak-e több fejlesztési
forrást megszerezni 2014 és
2020 között?
4
A válasz
• Közös térségi fejlesztési
programot megfogalmazva
gyaníthatóan több
fejlesztési forrást lehet
szerezni az Uniótól és a
Kormánytól, mint települési vagy
vállalkozási keretekben egyénileg
lobbizva (lásd Tokaj-Hegyalja, ŐsDráva program)
• Mivel és miként lehet
meggyőzni a kormányzatot a
fejlesztések szükségességéről?
5
Miért kell ide
invesztálni?
• Kormányzat meggyőzése:
– Szemben 2007-2013-mal: koncentrált
területi beavatkozásokra van szükség
– Budapest mellett a 2. nemzetközi
desztináció itt alakítható ki
– Gyógyászat célzott turisztikai fejlesztése
kell (egészségügy + turizmus)
– Erős országmarketing kell a
lehetőségek realizálásához (orosz, csehlengyel, távol-keleti piacok)
• Térségi szereplők meggyőzése:
– Sehol másutt nem lehet az országban
világszínvonalú egészségturisztikai
szolgáltatáspalettát kialakítani
– A világgal akarjunk versenyezni, ne
egymással!
– Hiteles elköteleződés kell a célzott
térségen belüli összefogás mellett, és
áldozatvállalás, mert mindenhol nem
lehet mindent fejleszteni!
6
Vízió
• Közép-Európa gyógyászati és
rekreációs központja
– Budapest mellett Magyarországnak a
turisztikai potenciál jobb kihasználása
érdekében komplex idegenforgalmi
márkát kell tovább-(fel)építenie
– Már ma is a térség (Hévíz, Zalakaros és
környéke) a második számú hazai
turisztikai desztináció, amire 2014-2020ban úgy kell – térségi szinten –
ráerősítenünk, hogy nagyságrendileg
nőjön a térség GDP-hez való
hozzájárulása
– A már meglevő attrakciók és
szolgáltatások bázisán világszínvonalú,
egyedi egészségturisztikai
szolgáltatásokat kell kialakítani
• Sármelléki repülőtérben rejlő
potenciál teremti meg ennek realitását
Irányok
• A térség működését a
vendégek gyógyulásának és
a rekreálódásának lehetővé
tételét szolgáló irányba kell
átalakítani
– Lassúság és nyugalom
– Magas minőség és egyedi,
innovatív szolgáltatások
– Csúcstermék: bizonyítékokon
alapuló orvoslás
• Minden itt élő polgár tud
tenni a turizmus jobb
működéséért (utca- és
udvarkép)
Helyzet
• Ország lakosságának 0,5 %-a,
GDP-jének 0,7 %-a
• A kereskedelmi szálláshelyeken
Magyarországon elköltött
vendégéjszakák 7,1 %-a
• 2013. január-augusztus:
– 1,36 millió vendégéjszaka
– 693 ezer belföldi, 666 ezer külföldi
(245 ezer német, 161 ezer orosz,
80 ezer osztrák, 37 ezer cseh
vendégéjszaka)
• Magyar gyógyturizmus:
– Hévíz 2., Zalakaros 8., Alsópáhok
24., Kehidakustány 46.
Többre lennénk képesek
Karlovy Vary és a Nyugat-Balaton főbb turisztikai adatai
5000
4500
4000
3500
Thousands
3000
2500
2000
1500
1000
500
0
Népesség
Karlovy Vary (2011)
Nyugat-Balaton (2011)
70000
50000
Kereskedelmi
férőhelyek
száma
28000
22000
Vendégek
száma
Vendégéjszak
ák száma
709000
442000
4371000
1784000
10
Eddigiek
• Fogászat & járóbeteg ellátás
piaci rendszerének kiépülése
• Ország első TDM-je, turisztikai
kisvállalkozások +
önkormányzatok összefogása
(Gyenesdiás)
• Orosz és távol-keleti vendégkör
növekvő érdeklődése
• 2004-2013: nem kapott a térség
komoly fejlesztési lehetőséget
(más térségek igen!)
• Tervszinten készen álló
fejlesztési projektek
(újra/beindulásra várnak)
Gazdasági
célok
• A magyar egészségturizmusban rejlő növekedési
lehetőségek tudatos
kihasználása, Közép-Európa
rekreációs központjává válás
• Külföldi versenytársak
utolérése a turizmusipar
területén
• 2014-2028 között a vendégek
számának megduplázása, a
vendégéjszakák számának két
és félszeresre növelése
• Térség GDP-hez való
hozzájárulásának 1 % fölé
emelése 2020-ra
Kormányzati
elköteleződés
jelentősége
• Érdemi kormányzati felelősségvállalás és fejlesztésiüzemeltetési részvétel nélkül
gyenge a növekedés lehetősége
• Erős kormányzati elköteleződés
esetén a turisztikai
magánbefektetők is
visszatérnek, felfedezik a
térséget ill. a helyben levők
bővítenek
• Olyan közfinanszírozású
fejlesztések megvalósítása kell,
amik maguk után vonják a
magánfejlesztések
megindulását (pl. szállodaipar)
Kormánytérség
szerződés
• Kormányzat - okos egészségturizmuspolitika
– a versenyképes gyógyászati (terápiás és
klinikai) tevékenységek térségi
fejlesztése
– gyógyászati tevékenységek
adottságokon alapuló szervezett
diverzifikációja (mit-hol)
– a térség kül- és belföldi marketingje
(hagyományos és új, keleti piacokon)
– közlekedési infrastruktúra (pl. reptér)
fejlesztése és működtetése
– állami tulajdonú intézmények
ösztönzése szolgáltatásaik fejlesztésére
• Térségi önkormányzatok és
vállalkozások:
– Térségi egészségturisztikai kapacitások
és szolgáltatások megerősítése
– Turisztikai tevékenység térségi
összehangolása – ne egymással
versenyezzünk, hanem „Karlovy
Varyval”!
Kulcskérdés
Sármelléki Hévíz-Balaton Airport
hosszú távon is biztonságos
működésének biztosítása,
logisztikai központtá fejlesztése
Mások már
meglépték (Várna)
16
Tematikák
• Egészség:
– gyógyvíz, rehabilitáció, alternatív
gyógyászat, prevenció és szépészet
– orvosi egyetem(ek) proaktív
szerepvállalását igényli
• Sport:
– golf, kerékpár, lovaglás, túrázás,
vitorlázás
– vadászat, horgászat
• Kultúra:
– művészetek, Festetics-örökség, római
múlt, Balaton-felvidék világörökségi
helyszín, népművészet
– országos kiállítóhely(ek) és
programszervezők részvételét igényli
• Zöld és gasztro:
– táj, víz, erdők, madarak, vadak
– bor – gomba – gesztenye, helyi termék,
gasztronómia, kézművesség
• Mind együtt: lakóhely (akár csak az év
egy részében9
Célcsoportok
• Egészségturizmus:
– A fürdőhelyek és más egészségügyi
szolgáltatók adottságaira alapozó gyógyulni
vágyók
– Külföldi és belföldi biztosítók betegei
– Magánúton érkezők
• Sportturizmus:
– Egyénileg és csapatban érkezők
– Rehabilitáció és edzés – együtt és külön
– Amatőr és profi szinten egyaránt
• Kulturális turizmus:
– Hazai ifjúság (iskolai csoportok, családok)
– Külföldi látogatók (kulturális kínálat külföldiek
számára is befogadhatóvá tétele)
– Fesztivál turizmus célközönsége
• Zöld- és gasztroturizmus:
– Rekreációs céllal érkezők (erdők, dombok,
vizek)
– Egyedi réteg: horgász – vadász – lovas -golf
– Családi nyaralásra érkezők
– Gasztronómiai élmény miatt érkezők (bor &
kézműves élelmiszer)
– Iskolás korúak, szociális célcsoportok
• Itt letelepedni szándékozók – új
lakosok (seniorbirtok, külföldiek)
Csúcstermék
• A továbblépéshez új, egyedi és
nemzetközileg is jegyzett termékek
kellenek:
– Balneológiai Kutatóközpont:
bizonyítékokon alapuló orvoslás
alapjainak megteremtése
– Célzott rehabilitációs szolgáltatásfejlesztés (fogászat mellett további, a
kórházi rendszer bevonását is igénylő
„történetek” felépítése)
– Festetics Kastély kulturális
világörökség-központtá fejlesztése
(huszár, vadász, római és
gyermektematika)
– Hévízi-tótól a Zala torkolatáig, a KisBalatont magában foglaló öko- és
sportturisztikai rendszer kiépítése
(kerékpár, kajak, séta, csónak, ló)
– Nemzetközi golfközpont kialakítása
Zalacsányban
Fejlesztések
• Élmény- és gyógyfürdők bővítése,
egyedi arculatuk és speciális
szolgáltatás- kínálatuk létrehozása a
kiépülő K+F kapacitások bevonásával –
egymáshoz illesztés
• Balaton-parti strandfürdők bővítése,
fedett fürdőrészek létesítése
• Lovas turisztikai infrastruktúra
közösségi elemeinek felépítése
(lovascentrum)
• Nagy befogadóképességű térségi
multifunkciós központ (konferencia,
sport, kulturális rendezvány, kiállítás)
• Szociális és gyermekturizmus
infrastruktúrájának fejlesztése, térségi
identitáserősítés
• Tematikus szolgáltatás-csomagok
kialakítása, egészségturisztikai
minőségbiztosítási rendszer
• Zöld infrastruktúra fejlesztése…
Kiegészítés
• Idegenforgalmi, vendéglátóipari és gyógyászati képzés
megerősítése (Keszthely,
Nagykanizsa, Zalaegerszeg)
• Megújuló energiák
hasznosítása, kutatásfejlesztés (Pannon Egyetem)
• Leromlott város- és
településrészek
rehabilitációja, pontszerű
befogadási problémák
megoldása (Keszthely)
Eljutás ide
• 84-es főút (Ausztria,
Szlovákia, Csehország) –
gyorsforgalmivá tétel
• 74-es főút (M8 – Vasvár –
Zalaegerszeg – Nagykanizsa) –
bővítést igényel
• 71-es Keszthely-M7
összeköttetés megerősítése
• Nagykanizsa-Budapest
gyorsvasút (felújítást igényel)
Belül
• Alsóbbrendű utak felújítása –
kényelmesen kerékpározhatók
legyenek
• Intelligens térségi közösségi
közlekedési rendszer
kialakítása (autóbusz+vonat)
• Hivatásforgalmi kerékpárútrendszer kiegészítése
• Balatoni Bringakörút térségi
leágazásainak megteremtése
• Túrakerékpár, lovas valamint
erdei séta- és kiránduló
útvonalak kialakítása
Térségi
kapcsolódás
• Zalaegerszeg és Nagykanizsa
– magas színvonalú egészségügyi
ellátó-kapacitások,
sportinfrastruktúra
• Balatonfelvidék
– Pannon táj, világörökségi
várományos
– Tapolcai tavasbarlang, gyógyászat
• Sárvár-Bük-Balf
– 84-es menti gyógyturisztikai
klaszter
• Lenti és Marcali
– déli egészség-turisztikai
kapcsolódás
• Belső-Zala
– bebarangolható pannon táj
Hatások
• Térségi-társadalmi
– strukturális gazdasági
problémákat mutató Zalában
vált ki kedvező tovagyűrűző
hatásokat
– fiatalok itthon tartása
munkahely-teremtés révén
• Országos
– orvos-elvándorlás csökkentése –
új piaci lehetőségek megnyitása
a magyar orvostársadalom előtt
– új irányokba fejlődő
sportgazdaság rekreációs és
rehabilitációs hátterének
létrehozása
2014-2020
• Az egyes projektek előkészítés
alatt állnak
• Fejlesztési források
–
–
–
–
–
–
–
GINOP
TOP
KEHOP
IKOP
EMVA
EFOP
Határmenti és közvetlen brüsszeli
források
– Hazai források
• A projektek becsült költsége 50100 milliárd Ft
Teendők
1. A komplex térségi fejlesztési
program előzetes térségi
jóváhagyása
2. A program előzetes
kormányzati jóváhagyása
3. Kidolgozásért felelős
kinevezése és a részletes
program kidolgozása
4. Térségi gazdaságfejlesztési
szervezet kialakítása
(tervezés, koordináció, 20142020 forrásalap működtetése)
5. Rövid és középtávú konkrét
célok meghatározása,
megvalósítása, monitorozása
és visszacsatolás
27
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Csite András
HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ ügyvezető igazgató
[email protected]