Transcript Cím: Tahoma 36pt, piros

Nemzetközi tapasztalatok: 9 évfolyamos
általános képzés, teljesítmény és
szerkezeti összefüggések
Imre Anna
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kutatási Központ
Közreműködők: Bander Katalin, Fehérvári Anikó, Galántai Júlia, Imre
Anna, Kun-Hatony Sára, Széll Krisztián, Szemerszki Marianna
1. A tanulói teljesítmény és az oktatási rendszerek
eredményességének elméleti kérdései
2. Az oktatási rendszerek szerkezeti kérdései és
néhány sajátosság - nemzetközi tükörben
3. Egy szerkezeti reformot végrehajtó ország
tapasztalatai: Lengyelország
1. A tanulói teljesítmény és az oktatási
rendszerek eredményességének
kérdései
A közoktatási rendszer eredményessége:
A tanulók társadalmi és gazdasági hátterétől függetlenül elért
eredmények.
Az eredményesség, méltányosság, hatékonyság.
A tanulói eredményességet befolyásoló tényezők –
dimenziók és szempontok:
What makes schools successful? (OECD 2015)
• Szerkezeti kérdések (pl. vertikális, horizontális tagoltság)
•Források (pl. finanszírozás, humán erőforrás, időráfordítás)
•Irányítás (pl. iskolai autonómia, verseny, állami/magán szektor,
értékelés és elszámoltathatóság)
Nemzetközi elemzések a közelmúltból
Hanushek, Woessmann (2003): Az egyes országok oktatási szerkezete és
az eredményesség között nem feltétlenül látszik érdemi összefüggés. A
szelekció kitolódásával azonban a szülői háttér hatása az eredményekre
csökken.
McKinsey (2008): A legjobban teljesítő 10 oktatási rendszer jellemzői:
• a tanári pályára kerülők kiválasztása és felkészítése
• olyan rendszerek és célzott támogatások alkalmazása, amelyek minden
tanuló számára minőségi képzést biztosít
McKinsey (2010): az eredményesség javulásához az oktatási rendszerek
fejlettségi szintje és a beavatkozások típusa (pl. elszámoltathatóság,
szervezet és források, pedagógiai munka) is hozzájárul.
2. Az oktatási rendszerek szerkezeti
sajátosságai és kérdései
Szerkezeti sajátosságok:
Vertikális és horizontális tagolódás (ISCED rendszer),
A közoktatás szintjei: alapfokú, alsó középfokú, felső középfokú szakasz
(ISCED1, ISCED2, ISCED3)
Kérdések
- Az egyes szakaszok (itt: alapfokú és az alsó középfokú oktatás) hossza,
kapcsolódása, modellek
- A két szakasz együttes hossza (évfolyamok, tanítási idő)
- Az első szelekciós pont
- A szerkezeti tagolódás megjelenése (intézményszerkezet, tartalmi
szerkezet, értékelés, tanárképzés)
- Eredmények ?
Az alapfokú és alsóközépfokú oktatás szerkezeti
modelljei az európai országokban
Szelekciós pontok
Országok
Az első
szelekció
időpontja
(életkor)
(Eurydice 2014)
A 15 éves tanulók
számára elérhető
programok száma
Országok
Az első
szelekció
időpontja
(életkor)
A 15 éves tanulók
számára elérhető
programok száma
Ausztria (8)
10
4
Norvégia (10)
16
1
Belgium1 (8)
12
4
Lengyelország (9)
16
1
Cseh Köztársaság (9)
11
6
Portugália (9)
15
3
Dánia (10)
16
1
Szlovákia (9)
11
5
Észtország (9)
15
1
Szlovénia (9)
14
3
Finnország (9)
16
1
Spanyolország (10)
16
1
Franciaország (9)
5
3
Svédország (9)
16
1
Németország (10)
10
4
Svájc
12
4
Görögország (9)
15
2
Törökország (8)
11
3
Magyarország (8)
11
3
Egyesült Királyság (9)
16
1
Írország (9)
15
4
USA (8)
16
1
Olaszország (8)
14
4
OECD átlag
14
2,6
Hollandia (9)
12
7
Tanítási órák száma ISCED1+ISCED2
(OECD Education at a Glance, 2014)
Magyarország, 8
5304
Ausztria, 8
6420
Törökország, 8
6240
Belgium (fl), 8
6784
átlag, 8
6803
Belgium (fr), 8
7037
Olaszország, 8
7425
Chile, 8
8416
0
2000
4000
6000
8000 10000
6237
6327
6410
6431
6785
6861
6876
7055
7063
7075
7259
7467
7904
8079
8279
8284
8296
8300
8752
8835
Lengyelország, 9
Finnország, 9
Korea, 9
Észtország, 9
Svédország, 9
Szlovákia, 9
Csek Köztársaság, 9
Görögország, 9
Németország, 10
átlag, 9
Japán, 9
Portugália, 9
Anglia, 9
Luxemburg, 9
Kanada, 9
Franciaország, 9
Irország, 9
Mexikó, 9
Izrael, 9
USA, 9
0
2000
4000
6000
8000
10000
PISA eredmények: OECD átlag alatt
teljesítő országok. Szövegértés, 2003-2012
PISA 2003
PISA 2012
Olaszország (8)
Portugália (9)
Luxemburg (9)
Spanyolország (9)
Magyarország (8)
Görögország (9)
Ausztria (8)
Szlovákia (9)
Szlovénia* (9)
Svédország (9)
420
430
440
450
460
470
480
490
500
510
520
PISA eredmények: OECD átlag felett teljesítő
országok. Szövegértés, 2003-2012
PISA 2003
PISA 2012
Lengyelország (9)
Németország (10)
Észtország* (9)
Franciaország (9)
Írország (9)
Norvégia (10)
Belgium (8)
Hollandia (9/10)
Finnország (9)
450
460
470
480
490
500
510
520
530
540
550
PISA eredmények: OECD átlag alatt teljesítő
országok. Matematika, 2003-2012
PISA 2003
PISA 2012
Olaszország (8)
Görögország (9)
Spanyolország (9)
Luxemburg* (9)
Magyarország (8)
Szlovákia* (9)
Svédország (9)
420
430
440
450
460
470
480
490
500
510
520
PISA eredmények: OECD átlag felett
teljesítő országok. Matematika, 2003-2012
PISA 2003
PISA 2012
Észtország* (9)
Ausztria (8)
Dánia (10)
Belgium (8)
Hollandia (9/10)
Finnország (9)
450
460
470
480
490
500
510
520
530
540
550
A szociális, gazdasági és kulturális háttér hatása a
matematika-eredményekre – néhány európai
országban (pontszámváltozás, 2012)*
57
Franciaország (9)
Szlovákia (9)
Csehország (9)
Belgium (8)
Magyarország (8)
Ausztria (8)
Németország (10)
Bulgária** (8)
Szlovénia (9)
Egyesült Királyság (–)
Lengyelország (9)
Hollandia (9/10)
Dánia (10)
OECD-átlag
Írország (9)
Románia** (9)
Luxemburg (9)
Litvánia** (10)
Svédország (9)
Horvátország** (8)
Lettország** (9)
Portugália (9)
Görögország (9)
Szerbia** (8)
Spanyolország (9)
Finnország (9)
Norvégia (10)
Olaszország (8)
Észtország (9)
54
51
49
47
43
43
42
42
41
41
40
39
39
38
38
37
36
36
36
35
35
34
34
34
33
32
30
29
0
10
20
30
40
50
60
3. Egy szerkezeti reformot végrehajtó ország
tapasztalatai: Lengyelország (OECD 2011)
Előzmények:
90-es évek: romló eredmények nemzetközi méréseken, jelentős
esélykülönbségek
A szerkezeti reform: 1999Célja: Az iskolázás szintjének javítása, esélyegyenlőség, az oktatási
rendszer eredményességének javítása
Szerkezeti modell változása: 8+4 --- 6+3+3
Az általános képzés kitolása 15 éves korig.
Lengyelország: az oktatási struktúra az 1999es reform előtt és után
Az 1999-es reform előtt
életkor
6
7
8
9
10
11
12
13
14
0. évfolyam, vagy óvóda
Komprehenzív általános iskola
Az 1999-es reform után
osztály
0
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
Felvételi vizsga
15
16
17
18
19
Gimnázium
Szakiskola
Technikum
Érettségi
Érettségi
I.
II.
III.
IV.
V.
életkor
6
7
8
9
10
11
12
0. évfolyam, vagy óvóda
Komprehenzív általános iskola
osztály
0
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
Vizsga
13
14
15
Komprehenzív gimnáziumi alsótagozat - ISCED 2A
I.
II.
III.
Vizsga
16
17
18
19
GimnáziumTechnikum - Szakiskola Szakközépiskola ISCED 3A
ISCED 3B ISCED 3C
ISCED 3B
Érettségi
Érettségi
Érettségi
I.
II.
III.
IV.
Kapcsolódó reformok
- Egységes, komprehenzív 3 évfolyamos alsó középfokú gimnázium
kialakítása (gymnasia), iskolahálózat átalakítása (min. 150 fős
iskolaközpontok)
-Tantervi reform: alaptanterv, helyi tanterv, minimumszint
meghatározása, anyanyelvi óraszámok növelése.
- A szakaszhatárokon teljesítményértékelés (2002-), ill. matura
bevezetése (2005-)
- A tanárok szakmai fejlődésének ösztönzése (tanári fejlődést szolgáló
regionális központok létrehozása, tanári szükségletek diagnosztizálása,
önkéntes továbbképzések, előrejutási rendszer kialakítása, 50%-os
béremelés,)
A reform folyamat
Implementáció:
Információgyűjtés, az eredményesség monitorozása a folyamatok
támogatása érdekében, iskolai önértékelési rendszer bevezetése
Kohorszok: eltérő tapasztalatok az iskolázás és a tesztek
vonatkozásában
•PISA 2000: még nem érintette a reform
• PISA 2003: az alsó középfokú oktatásban (gymnasia) már érintettek
• PISA 2006: a tanulók már találkoztak a 6. évfolyamos és a 9
évfolyamos értékeléssel is
A PISA reformokban érintett tanulói
kohorszok iskolai útja
Az eredmények javulása
•A PISA átlagpontszám emelkedése: szövegértés 479 (2000), 490
(2003) 495 (2006), 518 (2012)
•Az PISA méréseken alulteljesítők száma 15% alá szorult
•A szakiskolába lépők körében jelentős mértékű javulás
•A középfokú programok közti különbségek csökkenése
2009-2012-es PISA eredmények
településtípus szerint
Néhány más, eredményesség tekintetében
javuló országban véghezvitt reformok
Németország:
Szakképzési reform, korai szelekció kitolása, szakiskolai és szakközépiskolai
képzés közelítése; kompetencia alapú sztenderdek kialakítása a 4., 9. és 12.
évfolyamon, teljesítménymérés; egész napos iskola; vezetői autonómia
növelése; tanárok számára képzési sztenderdek kialakítása
Észtország:
a tanári pálya minőségének növelése (képzési sztenderdek kialakítása, életpálya
bevezetése, fizetések emelése), egész életen át tartó tanulás stratégiája, a
szakképzésben tanulók számának növelése
Portugália:
Alternatív tanulási útvonalak kialakítása a tanulók számára; új tanterv,
sztenderdek bevezetése; teljesítménymérés a szakaszhatárokon; pedagógusok
számára pályára lépési feltételek; indukció; szakmai fejlődési lehetőségek
szélesítése; fizetésemelés.
Köszönjük a figyelmet!