Transcript Betegvizsgálat

Győződnünk meg arról:
 Hány sérült van és milyen az állapotuk.
 Van-e közvetlen veszély, amire figyelnünk kell (pl.
robbanásveszély).
 Van-e valaki életveszélyben.
 Szükség lesz-e mielőbbi segítséghívásra.
A legfontosabb teendőink lesznek:
 A helyszín biztosítása.
 Veszélyek elhárítása.
 Környezet vizsgálata.
 Beteg, betegek vizsgálata.
 Segítséghívás.
1.
2.
Jelenlévők
Tárgyak, eszközök, jelek
ELSŐKÉNT MINDIG SAJÁT
MEGÁLLAPÍTÁSAINKRA
HAGYATKOZZUNK, A JELENLEVŐK
ROSSZ INFORMÁCIÓT IS ADHATNAK.
1.
2.
3.
A testtartás megtekintése.
A beteg leheletének észlelése.
A sérülések felkutatása (pl. sebek,
vérzések).
1.
A tudat és az eszmélet
vizsgálata.
Anamnézisfelvétel
2.
Elsődleges és másodlagos
életjelenségek vizsgálata.
3.
„Egyéb” tünetek vizsgálata.
A beteg vizsgálata, életműködések és az
életveszély.
Részletes vizsgálat előtt tisztázni kell van-e közvetlen
életveszély!
1, anamnezis felvétele: lehetőleg a betegtől! = TUDAT/ ESZMÉLET
• helyszín szemrevételezése = helyszín informatív szerepe!
• az esemény tisztázása = mi történt?
• az adott eseményre vonatkozó részletes anamnesis
• korábbi előzményi adatok tisztázása
• a beteg holmijának átvizsgálása ( gyógyszer, recept, zárójelentés, fénykép)
2, a beteg vizsgálata: megtekintés, tapintás, hallgatózás, kopogtatás…
• eszmélet : eszméleténél van / eszméletlen = fokozatai!
• tudat: tiszta tudatú / zavart = térben, időben!
• légzés: van / nincs
• keringés: van / nincs
A tudatállapot felmérésének lépései:
 Kérdezzük meg a betegtől, hogy hívják,
milyen nap van ma?
 Ha a felszólításra nem reagál, óvatosan
rázzuk meg a vállát és folytassuk a
kommunikációt!
 Ha betegünk a fizikai ingerre sem reagál,
győződjünk meg arról, hogy nem csupán
szimulációról van-e szó.
Ezt a következőképpen tehetjük meg:



fújjunk óvatosan az áldozat szemhéjára,
csípjük meg óvatosan a beteg bőrét, pl. a
fülcimpáján.
hajoljunk a beteg füléhez és hangosan
beszéljünk hozzá.
Az eszmélet vizsgálata:
A kontaktusba hozhatóság alapján:
• eszméleténél lévő beteg
• somnolentiás beteg
• soporozus beteg
• comás beteg
eszméletlen beteg
ellátása!!!
további vizsgálatok!!!
Életjelenségeknek nevezzük mindazokat a
tüneteket, amelyek az élet megállapítására
szolgálnak és melyekből az életveszélyt
jelentő kórképek jellegére, és súlyosságára
következtethetünk.
ELSŐDLEGES
ÉLETJELENSÉGEK
1. Légzés
2. Keringés
MÁSODLAGOS
ÉLETJELENSÉGEK
1. Bőrszín
2. Pupilla*(szembogár)
3. Testhőmérséklet
A légzés vizsgálata:
( max 10 sec)
•Look = lásd
•Listen = hallgasd
•Feel = érezd
A beteg mellé térdelve, arcunkat a szabaddá tett mellkas felé fordítva a
mellkaskitérés megfigyelése mellett a légáramlást is érzékeljük fülünkkel,
illetve arcunkkal a beteg szájánál. A hármas érzékelés egyfelől nagyobb
biztonságot sugall, másfelől azt jelenti, hogy a mellkaskitéréseket a
beteg arca előtt tartott fejünk pozíciójából figyeljük. A környezeti zaj és
légáramlás miatt a légzés füllel, illetve arccal való észlelhetősége
rendszerint bizonytalan, ezért helyszínen elsősorban a szabaddá tett
mellkas oldalról való megfigyelése javasolt.
A beteg lélegzik:



Stabil oldalfekvés
Segítség kérés
Observálás
A beteg nem lélegzik:
Kezdd el a segélynyújtást
104
A keringés meglétének vizsgálata:
A keringés jeleit az arteria
carotis tapintásával vizsgáljuk.
Kezünkkel
megkeressük
a
beteg ádámcsutkáját, a 3
középső ujjunkat függőlegesen
a középvonalban a pajzsporcra
helyezzük,
laterális
irányba
lecsúsztatjuk, és a musculus
sternocleidomastoideus és a
gége közti árokban az utolsó
ujjperccel tapintjuk az arteria
carotis communis pulzációját.
Fontos, hogy a tapintás során
ne nyomjunk erősen az arteria
carotisra,
mert
megtartott
szívműködés
esetén
vagus
mediálta
reflex-bradycardiát,
szívmegállást okozhatunk.
( max. 10 seconds)