Transcript Az előkészítő időszak ritmikai feledatai

Dévai Adrienn
Tudatos
zenei nevelés
(az ismeretek
előkészítése)
az
óvodában
kezdődik.
• A tiszta éneklés képessége 5-6
éves korra,
• a ritmusérzék kialakulása 6-8
éves korra tehető.
A folyamatok ekkor lezárulnak,
s tovább fejlesztés nélkül ezen a
szinten maradnak.
• Az óvodai zenei nevelés alapját
a magyar néphagyományból
merített énekes–mondókás
népi játékok képezik – ezekre
építünk!
Az alapozó, bevezető munkára
kb. 6 hetet lehet szánni.
Az iskolai munka megkezdése előtt
az képességek állapotának felmérése, .
majd a későbbiekben
fejlődésmenet követése fontos!
Feladatunk a törzsrepertoár megtalálása,
annak a zenei anyagnak, amit
minden gyerek közösen, biztonsággal tud
énekelni.
Erre tudjuk építeni a továbbiakban
zenei nevelőmunkánkat.
Törzsrepertoár – hogyan?
játsszunk velük – de NE PADBAN ÜLVE!
Fontos az előkészítő időszakban, hogy:
•kialakítsuk a szép, egységes hangzáskép igényét,
hogy egymás énekét is,
s ne csak a sajátjukat hallgassák,
•hogy fegyelmezetten tudjanak közösen énekelni
•a gyermek külön tudja választani a
szöveg–zene globális egységeként megjelenő
dalban az alapvető, tisztán zenei elemeket:
a dallamot és a ritmust.
Ritmikai feladatok:
1.) igen korán el kell kezdenünk a
metrum-érzék kialakítását
Alapanyag: óvodai mondóka – és dalanyag.
• szimmetrikus, ritmikus mozgások gyakorlása
mondókákhoz kapcsolva,
• ismert dalok mérőjének hangoztatása - járás,
dobbantás, különböző mozgásformák,
tánc,
• játék ritmushangszerekkel.
2.) ritmus- ill., dallamelvonási képességek
megerősítése
Ritmuselvonás lépései a következőek:
1. egy jól ismert dalt szöveggel énekelünk,
2. a dalt énekeljük szöveggel, s közben a szöveghez
alkalmazkodva tapsolunk (ritmizálás),
3. zeneileg jól tagolt részletet kiemelünk,
azt szöveggel énekeljük, közben ritmusát tapsoljuk,
4. kiemelt részlet ritmusát továbbra is tapsoljuk,
a dallamot már csak dúdoljuk,
5. a dalrészletet belső hallással követjük („gondoljuk”),
s a ritmust hangoztatjuk csak,
Ennek a feladatnak az állandó ismétlése a
magasabb osztályokban is fontos, ott a következő
pontokkal egészül ki a feladat:
6. a dalrészlet ritmusának hangoztatása és a ritmusok
megnevezése hangosan,
7. a dalrészlet ritmusának leírása.
3.) A ritmus és dallamelvonás gyakoroltatásának
egyik módja
történhet: dallamról, ritmusról
A dalazonosítás (ritmusról) lépései a következőek:
•a tanító egy ismert dallam,
vagy dallamrészlet
ritmusát hangoztatja,
•a gyermekek visszatapsolják,
•a dalt megnevezik.
4.)
dalritmus és mérő együtthangoztatása
5.)
visszhangjáték - utánzás
6.) zenei párbeszéd
Zenei elemeket (ritmus, dallam, forma, hangszín
elemei) ismeretszerzés három fokozatán keresztül
tanítjuk:
1. érzékelés
2. tudatosítás
3. gyakorlás
Pedagógus kimagasló felkészültsége szükséges!
A zenei érzékelés
hallás után tanult dalok és dalos játékok
felhasználásával
példák:
1. negyed érték és nyolcadpár
- csak negyed és nyolcadpárt tartalmazó
dalok
- közben egyenletes lüktetés érzékeltetése
2. negyed szünet
- hallás után tanult dalok (játékukkal)
- megfigyeltetjük a „csend”-et, mint
a zenei forma részét
3. félkotta
- dalok énekeltetése, egyenletes
negyed lüktetés érzékeltetésével
- megfigyeltetni, h hányat
lépnek/koppintanak/csettintenek
a félkotta értékére
- tanár táblán jelöli kötőívvel, h a hang
nem szakad meg, hanem tovább tart
példa ritmuselem tanítására:
a negyed szünet
1. negyed szünetet tartalmazó dalok énekeltetése
pl.: ég a gyertya, süss fel nap
2. a „csend” megfigyeltetése a tudatosításra kiválasztott dalban (mérő!!)
3. mérőütés érzékeltetésével a „csend” értékének
meghatározása
4. az új ritmuselem megnevezése, kézjelezése
5. ritmuselem jelének felrajzolása táblára, levegőbe,
majd a füzetbe.
(egy kis tálka, ferde pálca, cica háta)