Transcript Turmezeyné H. E.: Hallás utáni daltanítás

A hallás utáni
daltanítás
A daltanítás történhet:
1. Hallás után
2. Jelrendszerről
A tanító dönti el, hogy melyiket választja. (Egyes
tankönyvek tartalmaznak iránymutatást.)
A döntés szempontjai:
1. A gyerekek életkora, képességei
2. A dal nehézsége
3. Tartalmaz-e a dal még nem tudatosított szolmizációs
hangot vagy ritmusképletet?
4. Alsó tagozaton a hallás utáni daltanításé a központi
szerep.
A hallás utáni daltanítás…
• a daltanulás ősi, természetes módja utánzással
(mechanikus bevésés),
• zenei élmény,
• zenei ismeretszerzés,
• zenei készségfejlesztés (éneklési készség, zenei hallás,
memória).
Ezért
• csukott könyvvel történik (csak a további
versszakokat olvashatják a gyerekek).
• Az új dalhoz nem kapcsolunk készségfejlesztő
feladatot (játékos mozgás, tánc, osztinátó kivételével)
A hallás utáni daltanítás formái:
1. Globális
2. Analizáló-szintetizáló (részekre
bontással)
3. Hallás után tudatosított memorizálás
1. Globális daltanítás
Dalos játékok (dal+játék egysége) tanítási
formája. Főként 1-(2). osztályosoknak.
Menete:
a tanító többször énekli a dalt, a gyerekek
folyamatosan bekapcsolódnak. A tanító
énekével fokozatosan a háttérbe húzódik.
Dallamrajzzal segítheti a memorizálást.
A játék bonyolultságától függ, hogy mikor
kapcsolható az énekléshez.
HIBAJAVÍTÁS:
• A játék lendületében gyakran előfordul, hogy a tanulók
keveset törődnek az énekléssel, elmerülnek a játékban.
• Leállítás, az ének külön gyakoroltatása.
• Hiba esetén szintén fontos a leállítás.
• A hiba lehetséges okai: figyelmetlenség, a dallamrészlet
nehézsége, hasonló dal zavaró hatása.
• Hibás részlet kiemelése, hiba helyének tudatosítása, részlet
helyes bemutatása (dallamrajz!) néhányszor, gyakoroltatás.
GYAKORLÁS:
• = a dal többszöri eljátszása.
• Változatosság: kisebb csoportokra való bontás, egymás
énekének, játékának megfigyeltetése, esetleg a játék
cselekményének megfelelő egyéni szerepeltetés.
2. Analizáló-szintetizáló forma
A hosszabb terjedelmű, formailag kötöttebb;
ritmusban, dallamban és szövegtartalomban a
játékdaloknál igényesebb dallamok
megtanításakor alkalmazzuk.
Mozzanatsora
Bemutatás:
• a tanító bemutató éneke (minél többször) összes
versszakkal, - hozzá megfigyelési szempontok, melyek
ismét a gyarapodó tudástól függnek (szöveg, zenei
formai egységek, azonosság-hasonlóságkülönbözőség)
• a szövegtartalom megbeszélése,
Részekre bontás (a zenei anyag struktúrája, nehézsége
alapján osztjuk részekre):
• A tanító bemutatja a részeket (a dallamrajz segít!),
• A gyerekek visszaéneklik (a tanító nem énekel).
A részek összekapcsolása:
• gyakorlás,
• ellenőrzés,
A dal előadásának gyakorlása, ZENEI KIDOLGOZÁSA:
• A tanító újbóli élményszerű bemutatása
• Az előadás megfigyelése a megadott szempontok szerint,
• a megfigyeltek megbeszélése, megvalósítása,
• gyakorlás, motiváltság folyamatos fenntartásával.
Többversszakos daloknál a további versszakoknál nagyobb
egységeket mutatunk be, illetve a gyerekek nézhetik a
szöveget.
3. Hallás után tudatosított
memorizálás
Korábban tudatosított zenei ismeretekre is
támaszkodik. Ritkábban alkalmazott forma.
Mozzanatsora azonos az előzővel, de az első
szöveges bemutatás után a részekre bontás
már szöveg nélkül történik. Így irányítjuk a
figyelmet bizonyos zenei jelenségekre.
Milyen zenei jelenségekre épülhet a
memorizálás?
1. Formai egységek, azonosság-hasonlóságkülönbözőség,
2. Ritmikai jelenségek,
3. Jól ismert dallamfordulatok, esetleg egész dal
szolmizációs névvel.
A SIKERES DALTANÍTÁS…
1. Alapfeltétele:
• A valóban élményszerű tanítói bemutatás
• Megfelelő hangmagasság és tempó
megválasztása
2. Kritériumai:
• Jól és hibátlanul megtanulták-e a dalt?
• Megszerették-e, kedvvel éneklik-e a dalt?
A tanító felkészülése a hallás utáni
daltanításhoz
1. Tudja hibátlanul kotta nélkül előadni a tanítandó dallamot a
gyermekeknek legmegfelelőbb hangmagasságban!
2. Tudja a kezdőhangot hangvilláról vagy furulyáról megadni! (A
bemutatás során emlékezzen a kezdőhangra, a tonalitásra.)
3. Tudja a sorokat elkezdeni, és a dal bármely belső motívumát
felidézni a folyamatból kiragadva, de a tonalitást megtartva!
4. Vegye észre a hibákat, tudja azok okát, és hangjával tudjon
javítani! Ha kell, rövid magyarázattal, hasonlattal, utalással
segítsen!
5. Készüljön fel a dallam hibalehetőségeire, nehézségeire, és
próbálja megelőzni a hibákat!
6. Tudja elemezni a dalt formai szempontból, tudja énekelni a dalt
ritmusnévvel és szolmizálva!
7. Tudja bármikor dallamrajzzal, kézmozdulattal segíteni az osztály
énekét! Tudja egyenletes mérő segítségével, vezényléssel
énekelni, illetve irányítani az éneket!
8. Ismerje és tudja megmagyarázni a szövegben előforduló, de a
gyerekek számára ismeretlen kifejezéseket!
9. Tervezze meg a dal zenei kidolgozását a dal karakterének
megfelelően, amelynek szempontjai: tempó, előadási mód,
tagolás, levegőbeosztás, szöveg-dallamhangsúlyozás, dinamika, a
zenei folyamat megvalósulása.
10. Élményszerűen, pergően vezesse a daltanulást!
Az új dal kapcsolata az óra többi
részével
1. A daltanulást megelőző óramozzanatokban már el lehet
rejteni az előkészítést (beéneklő gyakorlatokban,
kézjeles hallásfejlesztő feladatokban, egyéb
visszhangéneklésekben, ritmushangoztatásban,
hasonló témájú, dallamú vagy karakterű dalok
éneklésével)
2. Segíthet a már tanult és hasonló dallamfordulatot vagy
ritmust tartalmazó dal ismétlése, dallamrajza,
ritmizálása.
3. Megkönnyíti a tanulást az új dal dallamvonalának
térbeli követése a bemutatás hallgatása közben, majd
az éneklés alatt.
4. A zenehallgatás kapcsolódhat az új dalhoz.
1. Kis kertemben fügefészek,
Én a legénynek nem hiszek
Mer’ a legény leánycsaló,
Mind akasztófára való.
2. Ördög bújjék az anyádba!
Mért válogatsz a leányba’?
Te sem vagy a legény szépe,
Egyen meg a csuda fene!
3. Van szeretőm, de nem tetszik.
Most is az ágy alatt fekszik.
Olyan, mint a szitaféreg,
Majd kiseprem, ha ráérek.