Transcript mmunológia - WordPress.com

Az immunsejtek miniatűr
társadalma
Környezetünk nem steril!!
táplálékaink...
a levegő…
az ivóvíz...
használati tárgyaink...
baktériumokat, vírusokat, gombákat,
parazitákat hordozhatnak.
Mindezek ellenére
egészségesek
vagyunk!
Ezt az immunrendszer működésének
köszönhetjük!
Alapfogalmak:
 Immunrendszer:
 A szervezet belső állandóságát védi a kórokozóktól és a
veszélyes molekuláktól
 Természetes (veleszületett) immunitás:
 A szervezetben lejátszódó olyan védekezési folyamatok,
amikor a sajáttól eltérő anyagra a falósejtek (granulociták,
monociták), valamint a testfolyadékban lévő fehérjemolekulák
reagálnak.
 Szerzett (adaptív) immunitás:
 A fejlettebb élőlényeknél az egyedi élet során kialakuló
specifikus védekezés → immunológiai memória
Alapfogalmak :
2
 Antigének: (immunogének) olyan makromolekulák, melyek a
szervezetben immunológiai reakciót váltanak ki.
 Külső makromolekulák: vírusok, baktériumok
 Belső makromolekulák: a testbe jutott idegen anyagok
 „megváltozott saját”: vírussal fertőzött sejtek, daganatok
 Antitest: = ellenanyagok a szervezet által termelt molekula
(immunglobulin), mely specifikusan képes kötődni az antigén
bizonyos jellegzetes részeihez
 Immunválasz: a „nem-sajátként” felismert struktúrák váltják
ki, amely az azt előidéző antigén semlegesítéséhez vezet
Immunitás lehet ?
 Sejthez kötött (cellularis)
 A lymphocytakat a Thymus – csecsemőmirigy termeli
 Innen a nyirokszövetbe vándorolnak
 T-lymphocytak: a testidegen antigént felismerik és
elpusztítják
 Védik a szervezetet a vírusfertőzésekkel szemben
 Testnedvben keringő (humoralis)
 B lymphocytak a bél, féregnyúlvány, mandulák
állományában és a lép nyiroktüszőiben termelődnek
 Antigénhatásra immunglobulinokat termelnek

IgA, IgG, IgM, IgE, IgD
Természetes immunitás
Az immunrendszer ősibb része
A velünk született védettség embrionális korban alakul
ki. Az egyed megszületésekor négy genetikusan
determinált immunológiai adottságot hordoz:
 a leukociták fagocitáló képessége,
 a gyomornedv sósavtartalmának baktericid hatása,
 a bőr, a tápcsatorna, a légutak és a húgyutak
nyálkahártyája, mint elsődleges védelmi vonal, véd a
behatoló kórokozók ellen,
 a szervezetben képződő baktericid kémiai anyagok
(pl.: a nyálban, könnyben található lizozim enzim
Szerzett immunitás
A szerzet immunitásra már születésünk után teszünk szert.
Vagy természetes, vagy mesterséges úton.
A természetesen megszerzett immunitás azt jelenti, hogy
ha egy kórokozó megfertőz minket, az
immunrendszerünk aktiválódik, s legyőzi a betegséget,
ekkor az azt, okozó anyagot megjegyzi és az ellene
felhasználható antitestet azonnal képes termelni, ha
szükséges.
Így, ha újbóli fertőzés történik az adott anyaggal, már egy
felkészült immunrendszerrel találkozik, s a betegség
lefolyik tünetek nélkül.
A működés legfontosabb elemei a limfociták
És az általuk kialakított antitestek – immunglobulinok
Természetes
immunitás
Szerzett
immunitás
Sejtes
(celluláris)
immunválasz
monociták,
granulociták
Természetes
ölősejtek
Citotoxikus T-sejtek
Segítő T-sejtek
Humorális
immunválasz
komplementek
citokinek
Plazmasejtek
B-memóriasejtek
Azonban vannak olyan betegségek, amik kijátsszák
az immunrendszer működését, vagy olyan
súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni
vele. Ilyenkor a mesterségesen szerzet
immunitás kialakulása szükséges. Ennek
eszköze a védőoltás.
 A védőoltás során
 vagy legyengített antigéneket juttatnak be a
szervezetbe, aminek hatására beindul a védekezés,
de tünetmentesen játszódik le, viszont közben a
szervezet megjegyzi, így már tud ellene védekezni,
 vagy kész antitesteket. Ezt akkor használják,
amikor már az egyén megfertőződött, de nem
rendelkezik azzal az immunitással, hogy legyőzze a
betegséget. (pl.: tetanusz)
Hogy állítják elő a vakcinát?
 Az ellenanyagot (antitestet) nagyon egyszerű és bevált
módszerrel készítik: az adott immungénnel megfertőznek
egy nagyobb testű állatott, általában szarvasmarhát. Az
állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt az
nem produkál tüneteket. Majd a védekezési folyamat végén
vért vesznek le a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza a
kész ellenanyagot
Manapság inkább így…
Védettség
Veleszületett: pl. a kolera, pestis, diftéria
csak az emberre veszélyes
Passzív: az anyatejjel jutnak be az anya által
termelt ellenanyagok. Az újszülött fél év
Természetes után kezd antitesteket termelni
védettség
Aktív: szerzett védettség, életünk folyamán
fejlődik ki
Védettség
Aktív immunizálás:
1. Antigén bejuttatása a szervezetbe (fertőzés élő
mikróbával)
2. Védőoltás: - élő legyengített kórokozóval
- elölt kórokozó bejuttatása
- a kórokozók immunválaszt kiváltó fehérjéinek a
Mesterséges
bejuttatása
védettség
- kombinált védőoltás. Többféle elölt kórokozó
együttes bejuttatása (DiPerTe)
Passzív immunizálás:
Kész ellenanyagok (antitestek) bejuttatása a
betegségen már átesett emberből, vagy állatból
(pl.gamma-globulin, vakcinálás)
 A védekezésben a főszerep a limfocitáknak jut.
 A limfocitáknak két típusát különböztetjük meg: a
T- és a B- limfocita.
 A vörös csontvelőben termelődnek, de érésük során
átkerülnek a nyirok szervekbe, s ott várnak, hogy
aktiválódjanak.
 A vérben valójában kevés
limfocita található, de a
szervezet minden területén
vannak. Úgy képzeljük el,
mintha a szervezetünk egy
ország lenne, a limfociták
pedig a védelmező katonák,
s a nyirok szervek a
bázisaik, állomáshelyük.
A B-limfociták
2
 Az antigénspecifikus sejtek gyorsan osztódnak a nyiroktüszőkben
(klónozódnak). A sok sejt már eredményesen védekezhet.
 A klónozott B sejtek közül néhányan memóriasejtekké alakulnak. → Ezek
hosszú életűek és lehetővé teszik, hogy az antigén ismételt megjelenése
során a védekezés azonnal meginduljon.
 A B-limfociták soha nem védekeznek közvetlenül!!
 A nyiroktüszőkbe visszavonuló klónozódott, plazmasejtek
endoplazmatikus hálózatában termelődnek az antitestek, immunglobulinok.
 Az antitestek az antigénekkel összekapcsolódva olyan komplexet alkotnak
amiket a falósejtek felismernek és bekebeleznek
 Néhány közülük hosszú életű memóriasejtté alakul
 A B-limfociták főként az idegen molekulák elleni védekezésben hatékonyak
A T-limfociták
 Az embrionális csontvelőből kikerült őssejtek egy csoportja a
csecsemőmirigybe (Thymus) telepszik meg. Az itt kialakult sejtek
az antigén érzékeny T-limfociták.
 Fontos szerepük
 a védekezés szabályozása,
 Az antigénekkel összekapcsolódva azok elpusztítása.
 A citotoxikus T-sejtek enzimeikkel bontják le a bekerült kórokozó
sejteket.
 A segítő (helper) T-sejtek a többi fehérvérsejt működését
szabályozza.
Immunválasz lépései tehát??
A B sejt talál egy antigént, ami illik
az ő receptorába.Tehát felismer egy
bizonyos kórokozót
A B sejt vár, amíg egy helper T
sejt nem aktiválja.
Aztán a B sejt átalakul
Plazma sejtté és Memória
sejtté.
Plazma sejt antitesteket termel, ami
specifikusan kötődik az adott kórokozó
receptoraihoz.
Makrofágok (természetes immunitás)
így már képesek felismerni a kórokozót
és bekebelezni őket.
Ha ugyanaz a kórokozó újra bejut a
szervezetbe, a memória sejtek
képesek az immunrendszert sokkal
gyorsabban aktiválni.
Humorális immunválasz összefoglaló
Az antitestek (vagy immunglobulinok) összekapcsolódnak az
antigénnel, az antigén- antitest – komplexet alkotnak.
Az antitesteknek 5 típusát különböztetjük meg:
 IgG- A legkisebb molekulatömegű, ebből van a legtöbb a vérben.
Átjut a placentán. Az újszülöttet védi a mikroorganizmusoktól az
élet első heteiben. Antibakteriális és antivirális hatású. Régebbi
fertőzésre utal.
 IgA- a nyál, a könny, az orrváladék, a légúti váladék illetve a
gyomor- bélrendszer váladékának az ellenanyaga. Antibakteriális és
antivirális.
 IgM- Nagy tömegű, nem jut át a placentán, azonnali immunválasz
friss fertőzés esetén
 IgD- Nagyon kevés van belőle
 IgE- Allergiás reakciót okoz: az általa aktivált anyagokból ilyekor
különböző mediátorok szabadulnak fel, amelyek a tüneteket
okozzák.
Az immunrendszer
működésének szabályozása
 A helper T-limfociták segítik az immunrendszer sejtjeinek a
szaporodását, serkenti a szupresszor (elnyomó) T-sejt
szaporodását is, hiányában lassul a B-limfociták szaporodása
 A szupresszor T-limfocita gátolja az immunrendszer sejtjeinek
termelődését
 Hormonhatások: a szteroidok fokozott mennyisége gátolja az
immunrendszer sejtjeinek működését
 Idegi hatások: lelki és pszichés hatások gátolják az
immunrendszer sejtjeinek működését
Tehát e helyett…
Valahogy ezt kéne elérni…
Immunrendszer kóros állapotai
 Fehérvérsejtek számának növekedése:
 Fertőzések, gyulladások, allergiás betegségek esetén, leukémiában
 Fehérvérsejtek számának csökkenése:
 Képzési zavar esetén vagy a fehérvérsejtek fokozott pusztulásakor
(autoimmun, kemoterápia)
 AIDS: szerzett immunhiányos
tünetegyüttes
 HIV vírus okozza (human immundeficientia virus)
 A T-helper sejteket teszi működésképtelenné
→ Csökkentett immunitás
Autóimmun betegség
Ilyenkor az immunrendszer különböző okok miatt a szervezet
anyagait tekinti idegennek, és a saját sejteket, szerveket támadja
meg. Ezek a folyamatok vezetnek az ún. autóimmun betegségek
kialakulásához.
Az egyik ilyen kórkép , a sclerosis multiplex esetében az idegrostokat
védő fehérje- (myelin) hüvely károsodik a saját anyagok
megtámadó T- limfociták, makrofágok ellenanyag- molekulák és a
komplementrendszer működése következtében.
Súlyos immunhiányos állapotok
 Az immunhiányos betegségek lehetnek kombinált
eredetűek (veleszületett + káros környezeti hatások),
de hátterük rendszerint már gyermekkorban kiderül.
Nemritkán csontvelő átültetésre kerül sor.
 A probléma megnyilvánulhat gyakori, visszatérő
fertőzésekben (arcüreg-, tüdőgyógyulás).
 Ilyenkor kb. havonta immunglobulin- infúziós
kezelésben részesül a beteg, s így megelőzhető a
potenciálisan életveszélyes fertőzések jelentkezése.
 Világszerte rendkívül elterjedt egy másik
immunhiányos betegség, az AIDS
Immunrendszeri túlérzékenység
 Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése
okozza az allergiás reakciók kialakulását.
 Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai
mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer
szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak.
 Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található
basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében
jelen lévő ún. hízósejtek, valamint az allergén hatására
termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák.
 Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével
aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző
tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a
sejtekből.
Köszönöm a figyelmet 