Transcript buy cipro hc otic

I./D.
RENDELETALKOTÁSI
ÉS/VAGY EGYÉB
SZABÁLYOZÁSI FOLYAMATOK
EGYSZERŰSÍTÉSE,
ÁTALAKÍTÁSA
TARTALOMJEGYZÉK
1. Elemző rész
1.1 Célok meghatározása
1.2 Helyzetelemzés
1.3 Következtetések
2. Tanácsadó rész
2.1. Stratégiai tanácsok
2.2 Taktikai tanácsok
2.3 Informatikai megoldások
1. Elemző rész –
1.1 Célok meghatározása
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
Bevezetés:
Szentlőrinc város lakossága a 2009. évre 7,5 ezer fő
körül stabilizálódott. A legutóbbi időszakban minőségi
fejlődés tapasztalható a település arculatának
alakulásában, s a befektetők, vállalkozók érdeklődése,
beruházási szándéka tekintetében egyaránt. Szentlőrinc
2004. januárjától kistérségi központtá lépett elő , s ezzel
a körzetéhez tartozó húsz település közigazgatási,
hatósági, egészségügyi, oktatási és kulturális feladatainak
ellátását is fokozatosan felvállalja.
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
 Leszámolni azzal a téves sztereotípiával, hogy a
szabályalkotás csupán az állandósítás szolgálatába állhat
és gátját képezi a fejlődésnek.
 A külső és belső szabályok összefüggéseinek
tisztánlátása.
 A szabályalkotás olyan logikájának bemutatása, amely
lehetővé teszi, hogy az a fejlődés állandósításának
szolgálatába álljon.
1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
 Sztenderdizálási technikák megismertetése, s ezen
keresztül a Hivatal folyamatainak robusztussá tétele;
 Egyértelművé tenni, hogy a szabályalkotás nem vezetői
kiváltság, ugyanis minden munkatárstól elvárható saját
munkafolyamatainak sztenderdizálása;
 A sztenderdizálási technikák megismerése révén annak
elérése, hogy a munkaszervezet a hibajavítás világából a
prevenció világába billenjen át.
1. Elemző rész –
1.2 Helyzetelemzés
1.2 HELYZETELEMZÉS
A Hivatal szabályozási folyamatainak vizsgálatakor a
fennálló helyzet (állapot) leírására a „csonka-SWOT”
modellt alkalmazza Agenda 2013, amely taxtíve számba
veszi a munkaszervezetben tapasztalt erősségeket
(„strengths”) és gyengeségeket (weaknesses). Ennek
forrását a képzéseken részt vevő munkatársak
véleményei, kritikái, valamint a képzéseket megtartó
trénerek jelentéseiben rögzített észrevételei adják.
1.2 HELYZETELEMZÉS
Erősségek
 ISO minőségsztenderdek
megléte, azok betartása;
 Egyértelmű vezetői
utasítások;
 Jogszabályokba ágyazott
működés, amely kizárja
az eltérés lehetőségét;
Gyengeségek
 Új szabályokra
vonatkozó javaslatok
hiánya;
 Egymásnak ellentmondó
jogszabályok;
 A rendeletalkotás feletti
törvényességi felügyeleti
eljárások sokszor
cselekvőképtelenné
teszik az Önkormányzat
működését (pl.:
1.2 HELYZETELEMZÉS
Gyengeségek
 településrendezés –
kiemelt beruházások), s
sértik az állampolgárok
szerzett jogait.
 Rendeletalkotási
nehézségek a határidők
be nem tartása okán.
1.2 HELYZETELEMZÉS
A Hivatal munkatársai erősségként értékelik az ISO
minőségsztendedrek meglétét arra hivatkozással,
hogy azok egyértelmű zsinórmértékül szolgálnak a
munkavégzés során.
Hasonló érveléssel sorolták az erősségek tartományába
a vezetői utasítások egyértelmű voltát, s ekként
egyértelmű irányt ad a munkatársak cselekvésének.
1.2 HELYZETELEMZÉS
„Jogszabályba ágyazottság” alatt azt értették a
Hivatal munkatársai, hogy a közszektor működését –
garanciális okokból – sokkal inkább kötik (gyakran
akadályozzák) a jogszabályok, mint a versenyszektorban
működő
munkaszervezetek
működését.
E
kötöttségben azonban egyúttal azt az előnyt is
kiolvasták a Hivatal munkatársai, hogy a jogszabály –
kevés kivételtől eltekintve – egyértelműen leírja, mit
kell tenni, világos a teljesítményszint, nincs szükség
kreativitásra.
1.2 HELYZETELEMZÉS
Az új szabályokra vonatkozó javaslatok hiányát a
Hivatal munkatársai akként értették, hogy éppen azon
folyamatgazdák nem javasolnak új belső szabályokat,
akiknek szakértelmüknél, tapasztalatuknál fogva látniuk
kell a hatékonyabb belső szabályozás irányvonalát.
A külső szabályok tartományát érintő gyengeséget
abban látják a Hivatal munkatársai, hogy az azonos és
különböző szintű jogszabályok sokszor egymásnak
ellentmondóan rendelkeznek.
1.2 HELYZETELEMZÉS
A rendeletalkotás feletti törvényességi felügyeletből
azért következik sok esetben az Önkormányzat
cselekvőképtelensége, az állampolgárok szerzett
jogainak sérelme, mert a törvényességi felügyelet sok
esetben az utólagos ellenőrzésre és nem a
megelőzésre rendezkedik be. Tekintettel arra, hogy
ezen gyengeség orvoslása elsősorban jogalkotói
hatáskörbe tartozik, s az számos törvénymódosítást
igényelne, jelen elemző dokumentum az alábbiakban
nem kíván bővebben foglalkozni e kérdéssel.
1.2 HELYZETELEMZÉS
A határidők be nem tartásából fakadó rendeletalkotási
problémákat a résztvevők akként foglalták össze, hogy
az önkormányzati rendeletek előkészítésében
érintett személyek az esetek túlnyomó többségében
késnek a jogalkotáshoz szükséges szakanyagok,
elemzések, tanulmányok leadásával.
1. Elemző rész –
1.3 Következtetések
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Vitathatatlan előny egy munkaszervezetben, ha
működésének keretet ad az ISO szabályozás. Ettől
fejlődést várni azonban csupán abban az esetben lehet,
ha a munkatársak nem „vérrel írott” törvényként,
merev utasításként fogják fel az ISO sztenderdeket,
hanem abban a pozitív eltérést engedő (hovatovább
követelő) szabályanyagot látják.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Figyelemre méltó, hogy a résztvevők a vezetői
utasításokban és az ISO sztenderdekben egyaránt
az
„egyenes
vonalú”,
átléphetetlen
teljesítményszintet látják, amely az állandóságot, s
ezáltal a biztonságot adja a Hivatalban dolgozó
munkatársak
számára.
Tipikus
jelenség
a
munkaszervezetekben, hogy a vezetői utasításoktól és a
sztenderdektől egyaránt a kész megoldást várják a
munkatársak.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Mindebből az következik, hogy a Hivatalban dolgozó
munkatársak nem tesznek érdemi különbséget
utasítás és sztenderd között. Így kialakul egy sajátos
munkamegosztás az utasítást meghozó, a sztenderdeket
megalkotó vezetők és az utasításokat/szabályokat
végrehajtó munkatársak között. Ez sok esetben maga
után vonja a piramis rendszer beágyazását, ahol „fent”
gondolkodnak, „lent” végrehajtanak.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
VEZETŐK
Utasítást
meghozók,
szabályalkotók
Gondolkodás
Cselekvés
Az utasításokat, szabályokat
végrehajtó munkatársak
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Láthatóan hasonlóan gondolkodnak a Hivatal
munkatársai a külső szabályok (jogszabályok) által
meghatározott teljesítményszintről.
Amíg a versenyszektorban működő munkaszervezetek
vízióit újabb és újabb ötletek nyitják meg, s azt
szabadon, bölcs belátásuk szerinti működési
rendszerben valósíthatják meg (mindent szabad, ami
nem törvénytelen), addig a közszektorban a víziót
jogszabály jelöli meg, s garanciális okokból még a
működési rendszer meghatározásának szabadságát is
korlátozhatja.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Tisztán kell látni, hogy a Hivatalok működését
szabályozó normák is csupán keretet adnak a
munkaszervezet működésének. Igaz, szűkebb
keretet,
mint
a
versenyszektorban
működő
munkaszervezetek esetében, de ez semmiképpen nem
jelenti azt, hogy a jogi szabályozás elérné a
köztisztviselők jobbítási szándékát, javaslattételi jogát
megbénítani képes mértéket.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Nem jelentheti azt sem, hogy a jogszabályok minden
esetben kizárják a pozitív eltérés lehetőségét. Példával
megvilágítva, a közigazgatási ügyek elintézésére nyitva
álló 30 napos határidő olyan pozitív tűréshatár, amely
csupán egyetlen irányban engedi az eltérést: hamarabb
lehet teljesíteni. A határnapon (azaz a 30. napon)
történő teljesítést az ügyfélnek el kell fogadnia, ám ez
nem feltételezi az elégedettségét.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
A résztvevők nézete szerint a munkaszervezetnek a
szabályalkotás azzal adja meg az erősséget, hogy
a vezetői utasítások
 az ISO sztenderdek
 a külső szabályok
az állandóság fenntartását szolgálják.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
A SWOT elemzésből kirajzolódik egy érdekes
ellentmondás. A résztvevők a vezetők által hozott belső
és a külső szabályok (jogszabályok) meglétét a
munkaszervezet erősségét biztosító talapzatnak tartják,
ugyanakkor a Hivatal gyengeségének érzik, hogy a
szabályalkotás vezetői privilégiumként van jelen a
munkaszervezetben.
Egy munkaszervezet éppen azzal képes dinamikus
fejlődésre, hogy a belső szabályok időbeli hatálya
kizárólag a munkatársak jobbító szándékától (és nem
vezetői utasítástól) függ.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Ez azt jelenti, hogy ideális esetben egy munkát addig
kell egy adott belső szabálynak megfelelően végezni,
ameddig nincs javaslat jobb szabályra. Azt is látni kell,
hogy ez nem évente egyszer gyakorolható kiváltsága a
munkatársaknak, hanem mindennapos kötelezettsége.
Az Okmányiroda ügyfélszolgálatos munkatársainak
mindenki mástól jobban kell tudniuk a Hivatalban, hogy
a „front office” folyamatok milyen belső
szabályokkal,
illetve
szabálymódosításokkal
tehetők jobbá.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Bár a közszektorban a munkatársak legnagyobb része
quasi jogalkalmazó, az igen gyakran előforduló
normakollízió esetén nem ismerik azon alapvető
elveket, melyek segítségével eldönthetik, hogy mely
normát alkalmazzák. Ez érthető, hiszen a normakollízió
feloldása sokszor jogvégzettek számára is komoly
fejtörést okoz. A normakollízió feloldásához segítséget
nyújtó alapelvrendszer bemutatására a taktikai
tanácsadás részben (5. pont) kerül sor.
1.3 KÖVETKEZTETÉS
A rendelet-előkészítési folyamat során a határidők be
nem tartása (mely a munkatársak szerint a
rendeletalkotás állandó tehertételét jelentik) egy dologra
vezethető vissza: a megállapodás-kötési kultúra
hiányára. Egy hatástanulmány, elemzés elkészítésére
adott megbízás elfogadásával létrejön a megállapodás. A
megbízó
ügyfele
a
hatástanulmány/elemzés
elkészítésére hivatott megbízottnak (szállítónak).
1.3 KÖVETKEZTETÉS
Amennyiben „mindeggyé” válik, hogy az ügyfél
megkapja-e határidőre a megállapodásban rögzített
eredményt, úgy a magának a munkaszervezet víziójának
értelmet adó ügyfélkultusznak fordítanak hátat. Az
időbeli eltérésnek (hibának) állhat az is a hátterében,
hogy a munkatársaknak nincs robusztus
megállapodás-kötési technikája és/vagy nem állnak
rendelkezésre
a
rendeletalkotási
folyamat
robusztussá tételére hivatott folyamatsztenderdek.
2. Tanácsadói rész –
2.1 Stratégiai tanácsok
2.1 STRATÉGIAI TANÁCSADÁS
Hosszútávon elérendő célok:
 Belső
szabályalkotási
(sztenderdizálási)
kompetenciák elsajátítása annak érdekében, hogy a
szabályok ne az állandósítás, hanem a fejlődés
állandósításának szolgálatába álljanak.
 A közszektorban tipikusnak mondható jogalkalmazási
akadályok áthidalásához szükséges kompetenciák
elsajátítása.
2. Tanácsadói rész –
2.2 Taktikai tanácsok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Cselekvési terv:
A cselekvési terv lényege, hogy konkrét, egymásra épülő
lépéseket tartalmaz, melyeket el kell indítani a hosszú
távú célok érdekében. A lépésekre jellemző, hogy nem
csak egy-egy munkatársat érintenek, hanem a
munkaszervezet egészét.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
A belső szabályalkotási kompetenciák elsajátításához
elengedhetetlenül fontos a szabályok rendszerének
tisztánlátása.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
COGENS JOGSZABÁLYOK
eltérést
nem engedő szabályok
(pl.: Büntető Törvénykönyv)
KÜLSŐ
(jogszabályok)
UTASÍTÁSOK
eltérést
nem engedő belső szabályok
SZABÁLYOK
DISZPOZITIV JOGSZABÁLYOK
eltérést
engedő szabályok
(pl.: Polgári Törvénykönyv)
BELSŐ
(munkahelyi szabályok)
SZTENDERDEK
eltérést
engedő belső szabályok
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Az ábra egyértelműen megmutatja, hogy a jogszabályok
világához hasonlóan a belső szabályok rendszerét is az
eltérést nem engedő, valamint az eltérést engedő
szabályok alkotják.
A jogalkotás arra tekintettel dönt cogens vagy
diszpozitív norma mellett, hogy milyen jellegű
társadalmi viszonyt kíván szabályozni, mi a jogi tárgy,
melyet oltalma alá kíván venni.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Ilyen logikával kell hozzáállni a belső szabályok
megalkotásához. El kell dönteni, hogy az adott
szabályozási területen dinamikus fejlődést kívánnak-e
elérni, avagy a biztos állandóságot szeretnék
megteremteni. Az előbbi esetben sztenderdek
megalkotására, míg az utóbbi esetben utasítások
meghozatalára van szükség.
A sztenderdek azzal indukálják a fejlődést a
munkaszervezetben, hogy attól csupán egyetlen
irányban lehetséges az eltérés: pozitív irányban.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Gondolkodás
S
Z
T
E
N
D
E
R
D
U
T
A
S
Í
T
Á
S
Cselekvés
Csupán abban az esetben
érhető el fejlődés egy
munkaszervezetben, ha
az emberek
gondolkodására hatnak.
A sztenderdek a pozitív
eltérés permanenciája
révén megalapozza a
korszerű gyakorlat (best
practice szemléletet.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
A sztenderd tehát
 a szabály egy típusa, amely rögzít az adott
munkafolyamatban egy teljesítményszintet; lényege,
hogy nem csak szó szerinti betartásával követhetik a
munkatársak, hanem eltéréssel is, ám ebben az esetben
az eltérés nem hiba, hanem a teljesítményszint
meghaladása;
 „végezd úgy, ahogy le van írva, vagy jobban!”
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
 nem örökérvényű igazságokat ír le, hanem első szinten
lehetőséget biztosít, ideális esetben kötelezettségként
jelenik meg a munkatársak előtt az állandó jobbításra;
 meghatározza az egyezőséget, azaz hogy működik a
munkafolyamat akkor, ha nincs.
Az alábbiakban a sztenderdizáslás kerül bemutatásra a
megbízási kereszt elemzési technikája segítségével.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
KI? Intézményvezető
MIT?
Sztenderdizálás
Az érintett folyamatgazda
KIVEL? Hozzáértő külső, belső
szállítók
KINEK? Fenntartó (állandó belső ügyfél),
Intézményvezető, érintett folyamatgazdák,
Külső ügyfél.
OK? Rendszeresen ismétlődő folyamatok
Ritkán ismétlődő, de nagy kockázatú
folyamatok; hiba észlelése.
FORMA
Írásos forma
CÉL? Megelőzés, foly.optimal.
MENNYISÉG
Munkafolyamatonként 1
Transzparens
Egyezőség meghat.
TARTALOM
Eredmény-, foly. sztend
Műszerfal
IDŐ
KÖLTSÉG
A sztenderdizálás felisMunkaidő, szállítók díja, inframerését követően azonnal
struktúra
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
A sztenderdizálásnál a legfontosabb mérlegelési
szempont, hogy annak költsége nem haladhatja meg azt
az eltérést, amely abban az esetben realizálódott volna,
ha a sztenderdet nem vezették volna be.
A fent alkalmazott megbízási kereszt nem csupán
megállapodás-kötési sztenderd, hanem olyan
elemzési technika, amelyben a 10 kérdés (mit?, ki?,
kivel?, kinek? ok?, cél?, forma?, tartalom?, mennyiség?,
idő?, költség?) megválaszolásával elkészíthető
például, intézménysztenderd, munkakörsztenderd,
szolgáltatássztenderd.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
A folyamatok sztenderdizálásához rendkívül hatékony
technika a 9 dobozos folyamatmodell. Jelen
dokumentumban is rögzítésre került, hogy a
rendeletalkotási folyamat hibákkal terhelt. Ez már
önmagában elegendő ok a sztenderdizálásra.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Input
Folyamat
megnevezése
Output
Szállító
Folyamatgazda
Ügyfél
Elvárások
az inputtal szemben
FORMA
MENNYISÉG
TARTALOM
IDŐ
Work flow
Elvárások
az outputtal szemben
FORMA
MENNYISÉG
TARTALOM
KÖLTSÉG
IDŐ
KÖLTSÉG
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Több folyamatlánc esetében a folyamatmodellek
egymásra helyezésével kapjuk meg a komplex
folyamattérképet. Ami egy folyamat outputja, az egy
következő folyamat inputja, stb.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Alapelvi iránymutatások
a jogalkalmazásnak
egymásnak
ellentmondó
jogszabályok esetén
 Lex superiori derogat
inferiori: a magasabb
rendű
jogszabály
lerontja az alacsonyabb
rendűt (pl.: törvény az
önkormányzati
rendeletet);
Jogforrási hierarchia
 Alkotmány
 Törvények
 Törvény erejű
rendeletek
 1989. évi XXXI. tv.
megszüntette ezek
alkotását.
 vannak még tvr-ek
hatályban, ami 1989
előtt keletkezett.
2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK
Alapelvi iránymutatások
a jogalkalmazásnak
egymásnak
ellentmondó
jogszabályok esetén
Jogforrási hierarchia
 Kormányrendeletek
 Gazdaság és
társadalomirányító
szerepe tevékenysége
 Lex
posteriori
körében bocsátja ki a
derogat priori: a
kormány.
későbbi
jogszabály
 Miniszteri rendeletek
lerontja a korábbit.
 Önkormányzati
rendeletek: helyi
vonatkozású rendeletek.
2. Tanácsadó rész –
2.3 Informatikai megoldások
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK
 Olyan szoftver beszerzése és bevezetése, amely
lehetővé teszi a folyamatok kontrollját, a
megállapodások
és
javaslatok
rögzítését
és
transzparenssé tételét, illetve egyéb dokumentumok
megosztását.
 Jogi informatika képzés elindítása, amely segíti a
munkatársak CD-jogtár kezelését;
 Az eredmény, illetve az eredményhez vezető folyamattal
összefüggő releváns mérőszámokat tartalmazó
műszerfal
készítése
Excel-táblázatban,
ahol
transzparensé válik, hogy a folyamat az egyezőség avagy
az eltérés felé tart.
2.3 INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK
 Olyan elektronikus tudástár létrehozása, amely
tartalmazza a napi munkavégzéssel összefüggő
költségtényezőket (1 oldal nyomtatási, fénymásolási
költsége, faxköltség, telefonos percdíjak). Mindez
lehetővé teszi a munkatársaknak, pontosan lássák az
adott munkafolyamattal kapcsolatban az eltérés árát.
 Amennyiben e költségek transzparensek, a munkatársak
jobban odafigyelnek arra, hogy ne legyen eltérés a
munkájukban.