Transcript Vállalati gazdaságtan

Üzleti gazdaságtan 1.
Dr. Michelberger Pál
[email protected]
Tematika
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
A vállalat és környezete
Vállalatok típusai, vállalati kapcsolatrendszerek, vállalatfejlődési
tendenciák
A vállalati gazdálkodás feltételei, folyamata, költségképződés
Költségtípusok, a lineáris összköltségfüggvény és a klasszikus fedezeti
ábra
Árképzés, árpolitikai megfontolások, nyereség, jövedelmezőség,
gazdaságosság
A vállalati gazdálkodás funkcionális részterületei
A vállalat versenyképessége
Stratégia, mint a vállalati gazdálkodás vezérfonala
Stratégia kialakítását megalapozó elemzések
Vállalati tervezés általános kérdései és az üzleti terv
A vállalati gazdaságtan helye a gazdaság-tudományok
rendszerében (vertikális…)
Közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia):
a gazdaság, mint a társadalom egyik alrendszerének elemzése (további
alrendszerek: politika és jog…)
Vállalati gazdaságtan:
a gazdaság legfontosabb alanyainak az elemzése (további elemek:
állam és a háztartások)
Speciális gazdálkodási ismeretek:
a vállalatok, vállalkozások működési területeinek részletes tárgyalása
(számvitel, szervezés, vezetéselmélet, logisztika, stb.)
A vállalati gazdaságtan helye a gazdaság-tudományok
rendszerében (horizontális…)
Társadalomtudományok:
•
Statisztika (Gazdaság-statisztika)
•
Történelem (Gazdaságtörténet)
•
Közgazdaságtan (Vállalati gazdaságtan)
•
Szociológia (Gazdaság-szociológia)
•
Jog (Gazdasági jog)
•
…
Terminológia
Üzleti (profitorientált) vállalkozás:
•
emberi tevékenység,
•
alapvető célja és értelme a fogyasztói (piaci) igények minél
magasabb szintű kielégítése úgy,…
•
…hogy közben nyereséget lehessen vele elérni.
Benne van a bukás kockázata. Ezért is igyekszik a
tevékenységéhez szükséges erőforrásokat minimalizálni…
A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete…
Vállalati gazdaságtan elvek és technikák rendszerezett
összessége, amelyek segítségével a vállalatok (vállalkozások) a
fenti célokat a legkisebb kockázattal elérhetik…
A vállalat célrendszere
1.
2.
3.
4.
Hosszú távú nyereségmaximalizálás => stratégia
fogyasztói igények minél teljesebb kielégítése => marketing
a vállalat működésének hosszú távú fenntartása és fejlesztése
=> innováció
a napi működés fenntartása, termelési és szolgáltatási
folyamatok irányítása és költséghatékony gazdálkodás =>
termelésmenedzsment, tárgyieszköz-, munkaerő-, forgóeszköz
gazdálkodás
(+ jogi követelményeknek való megfelelés, környezetvédelem,
menedzsment irányítási rendszerek…)
Innováció
Szervezetben folyó tevékenység;
•
•
•
•
•
ismeretek
termékek
szolgáltatások
munkamódszerek,
kapcsolatrendszerek
megújulása,
a fogyasztói-felhasználói igények új, az eddiginél magasabb szintű
kielégítése céljából…
(A versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejezi ki…)
A termékfejlesztéssel kapcsolatos innovációs lánc
elemei
•
•
•
•
•
piackutatás, marketing
kutatás-fejlesztés (+konstrukciós tervezés, gyártástervezés,
karbantartás tervezés, üzemeltetés, újrafeldolgozás)
beruházás
termelés
piaci bevezetés, értékesítés
Küldetés és életképesség…:
•
•
•
•
•
piacképes ötlet,
ésszerű tőkeszerkezet,
tudatos üzletpolitika és eszközgazdálkodás,
racionális méret és felépítés,
hosszabbtávú előrelátás.
Milyen (lesz) a vállalat tevékenységi köre, belső működése és
kapcsolattartása a működése által érintett személyekkel,
csoportokkal és intézményekkel?
A vállalati működés érintettjei (stake- és
stockholderek)
Belső érintettek:
•
tulajdonosok
•
menedzserek
•
munkavállalók
Külső érintettek:
•
piaci környezet
 szállítók (bankok és kooperációs
partnerek is)
 vevők
 versenytársak
 stratégiai szövetségesek
•
állami környezet (felügyeleti szervek,
adózás, jogi szabályozás)
•
társadalmi környezet (önkormányzat,
társadalmi és szakmai szervezetek,
lakókörnyezet)
•
természeti környezet
Belső érintettek célrendszere 1.
Menedzseri célok:
•
hatékony vállalati működés,
•
piaci elismertség, új lehetőség,
•
fejlődőképesség és kedvező imázs…
Munkavállalói célok:
•
lehető legmagasabb jövedelem elérése,
•
saját képességek hasznosítása,
•
fejlődési-, előmeneteli lehetőségek,
•
stabilitás, munkahelyi biztonság, egészséges
munkakörülmények…
Belső érintettek célrendszere 2.
Tulajdonosi (szervezeti) célok:
•
hatékony termelés/szolgáltatás feltételeinek megteremtése és
fenntartása,
•
piaci értékesítés lehetőségeinek biztosítása,
•
innováció fenntartása,
•
emberi erőforrás fejlesztése,
•
megfelelő pénzügyi/gazdasági háttér fenntartása,
•
függetlenség, önállóság megteremtése és fenntartása reális
határokon belül,
•
jövedelmező működés.
Termelő/szolgáltató vállalat működése
E rő fo rráso k
(m u n k aerő ,
tő k e,
alap an y ag ,
seg éd an y ag ,
in fo rm áció ,
en erg ia… )
V állalat
M u n k afo ly am ato k , tech n o ló g iai v álto ztatás
T erm elő /szo lg áltató ren d szer
szo lg áltatás
term ék (g y ártm án y )
P iac
K ö rn y ezet
(k ü lső érin tettek )
Piac fogalma és elemzése
A piac valamilyen terméknek (jószágnak), vagy szolgáltatásnak
tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik
csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba.
Mit vizsgálunk?
•
keresleti-kínálati viszonyokat (nyomás vagy szívás?),
•
kialakult piaci struktúrát (termék, szolgáltatás, szereplők),
•
földrajzi kiterjedést,
•
uralkodó árviszonyokat,
•
vásárlói kör jövedelmi viszonyait.
Piacra lépés akadályai 1.
Állami szabályozás (példák):
•
egészségügyi szabályozás,
•
technológiai és minőségi és környezetvédelmi követelmények,
•
szabadalmi jogok érvényesítése,
•
beszerzés és értékesítés adminisztratív korlátozása (pl.
szerencsejáték, jövedéki termékek),
•
kedvezményes állami hitelek, támogatások meghatározott
szereplőknek,
•
vámok…
Piacra lépés akadályai 2.







Méretgazdaságosság (gazdaságos vállalat- és üzemméret
meghatározás a várható piaci részesedés függvényében)
Termékdifferenciálás (a termék megismertetése a potenciális
vevőkkel, csábítás)
Tőkekorlátok
Partnerváltás költségei (szállítók, kooperációs partnerek,
viszonteladók, munkavállalók cseréje, változtatása)
Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége
Egyéb belépési korlátok (technológia hiánya, korlátos
alapanyag források, a régi piaci szereplők kedvezőtlen és
erőszakos reakciói)
Kilépés várható nehézségei (eszközök értékesítése,
munkavállalók átképzése v. elbocsátása)
Piaci verseny
Két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre
irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége… =>
gazdaságszervező erő
•
A fogyasztók saját szempontjaik szerint választhatnak az eladók
termékeiből/szolgáltatásaiból…
•
Kényszeríti a termelőket, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat
eladható és fogyasztói igényeket kielégítő termék/szolgáltatás
előállításába fektessék…
•
Készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehető legalacsonyabb
ráfordítással (erőforrás-szükséglettel) állítsák elő.
„csak annyit, amennyit szükséges; annyiért, amennyiért lehetséges…”
Vállalatokat érintő állami és önkormányzati feladatok:
•
•
•
•
stabilitás a nemzetgazdaságban,
jövedelem újraelosztása,
gazdaságilag elmaradt régiók fejlesztése,
forrás teremtés szociális-, kulturális-, egészségügyi- és
környezetvédelmi célokra.
Jog-, adó- és pénzpolitika…
Állami szerepvállalás 1.
Gazdaságpolitika
Az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a
gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége.
Eszközei:
•
magatartásra utasító eszközök (ár- és bérszabályozás,
export/import szabályozás, termelésre vonatkozó előírások)
•
magatartást indukáló eszközök (költségvetés, monetáris politika,
árfolyam-politika)
•
magatartást egyeztető eszközök (egyeztetési fórumok termelőkkel,
munkavállalókkal és egyéb érdekcsoportokkal)
Állami szerepvállalás 2.
Állam és vállalat kapcsolata
•
•
•
•
•
•
•
•
innováció támogatása (kedvező (adó)környezet, vissza nem
térítendő támogatások)
termelés/szolgáltatás támogatása (munkahelyteremtés, állami
hitelgarancia alapok, hitelek kamattámogatása…)
állami résztulajdon megjelenése
állami megrendelések => jelentős piaci igények…
állami vállalatok => versenytárs…
induló vállalkozások támogatása (inkubátor házak)
információszolgáltatás (pl. pályázatfigyelés)
adók és járulékok beszedése (ÁFA, fogyasztási adó, társasági adó,
TB- és munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás…)
Vállalatelméletek 1.
1. Standard mikroökonómia vállalatfelfogása
A vállalat jogi egység és „fekete doboz”, amely a rendelkezésre
álló termelési lehetőségekkel jellemezhető. Profitmaximalizálásra
épít.
2. A vállalat magatartási elmélete
A vállalatnak nincs célja, csak a benne résztvevőknek. A vállalati
döntési problémák túl összetettek, ezért nem optimális, hanem
elfogadható megoldást keresnek (ennek oka költséges
információfeldolgozás és a korlátozott racionalitás…).
3. Megbízó-ügynök elmélet
A tulajdonosi és a menedzseri szerep különválik =>
érdekellentétek. Hierarchikus döntéshozatal.
Vállalatelméletek 2.
4. Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete
Nemcsak a piac alkalmas cserék lebonyolítására, hanem
bizonyos esetekben érdemes hosszú távú keret-megállapodások
alapján működni => hierarchizálódik a gazdasági szereplők világa
(ld. ellátási láncok kialakulása)
5. Ipari szervezetelmélet
Vállalatok közötti konfliktushelyzetek elemzése (játék- és
döntéselmélet) Nem a vállalatból indul ki, hanem a gazdaság
működéséből…
6. Fejlődéselvű (evolucionista) vállalatfelfogás
Milyen vállalatok maradnak fenn és „pusztulnak” el? A
kiválasztódás elemzése.
7. Tulajdonosi jogok gazdaságtana
A vállalat a termelési eszközök halmaza. A tulajdonos közvetett
befolyást gyakorolhat az emberi tőkére.
A profit-maximalizálás kritikája
Egy vállalat működésének, teljesítményének megítélésében
nemcsak pénzügyi, számviteli szempontoknak van helye…
Fontos (lenne) még (főleg hosszútávon…);
•
vevői elégedettség,
•
belső vállalati folyamatok jósága,
•
emberi erőforrás fejlődő- és alkalmazkodóképessége.
Az üzleti vállalkozás folyamszemléletű megközelítése
T u d o m ányoste c h n ik a i is m e re te k
M ű s z a k i-, g a z d a s á g i-, p é n z ü g y i
a la p f o ly a m a to k
T e c h n o ló g ia i
is m e re te k
V e z e té s , irá n y ítá s
E g y é b in f o rm á c ió k
T e rv e z é s i re n d s z e r
T e rm é s z e t
E rő f o rrá s
in p u t
S z e rv e z e t k ia la k ítá s
T e rm é k s z o lg á lta tá s
o u tp u t
F iz e tő k é p e s k e re s le t
ig é n y k ie lé g íté s e
T e c h n ik a i f e lté te le k
P ia c k u ta tá s é s p ia c f e jle s z té s
A n y a g é s e n e rg ia
K a p c s o la ti re n d s z e r k ia la k ítá s a
E m b e ri e rő f o rrá s
A v á lla lk o z á s m e g is m e rte té s e é s
e lf o g a d ta tá s a
Tőke
A gazd asági
k ö rn y e z e t f e jle tts é g e
é s f e jlő d é s e
P ia c s z a b á ly o z ó
in té z m é n y re n d s z e r
V e rs e n y tá rs a k k ín á la ta
A p o te n c iá lis p ia c lá te n s
k e re s le te
A vállalat alapfolyamatainak műszaki gazdasági
kapcsolatrendszere
energia
anyag
inform áció
IN PU T
em beri erőforrás
tőke
T echnológia
m egváltoztatása és
m egválasztása
term ék
O U T PU T
szolgáltatás
A „transzformációs” folyamat
PÉNZ 1
ÁRU
(alapanyag, alkatrész)
BEFEJEZETLEN
TERMÉK
FÉLKÉSZ
TERMÉK
KÉSZTERMÉK
PÉNZ 2
Termelő vállalat „körfolyamata”
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
konstrukció
gyártás-előkészítés, technológia
beszerzés
gyártás (folyamatos vagy diszkrét)
ellenőrzés
logisztika
értékesítés
vevőszolgálat (szerviz, garancia, utógondozás)
termelési rendszer fejlesztése
erőforrás biztosítás
A vállalati folyamatok csoportosítása
Anyagi folyamatok
Az anyagi jellegű erőforrások átalakulása
(tulajdonság, térbeli helyzet)
Irányítási folyamatok
Információs jellegű erőforrások átalakulása
(információ feldolgozás + továbbítás)
Értékfolyamatok
A rendszer és a környezet határán realizálódó
érték-átalakítás, értékváltozás
OUTPUT-ok (kimenetek, ill. „termékek”)
Termék
A vállalat tevékenységének anyagi formában testet öltött
eredménye
Szolgáltatás
Sajátos áru. Személy vagy szervezet fogyasztói-felhasználói
igényeit elégíti ki, nem ölt anyagi formát. Esetenként hozzájárulnak
más vállalatok termék előállításhoz. Eredménye nem
készletezhető. Sokszor együttműködést kíván a szolgáltatást nyújtó
és az igénybevevő között...
(biztonság és empátia, megbízhatóság, fogékonyság, érzékenység,
tárgyiasult elemek, komplexitás…)
Termék – szolgáltatás kombinációk megjelenése
Költségismeret 1.
kiadás ≠ költség
Kiadások, amik nem költségek:
beruházási ráfordítások, szabad pénzeszközök befektetése,
hitel törlesztés*
Költség, ami nem kiadás:
értékcsökkenési leírás az elszámolás pillanatában még nem kiadás
* A hitelért fizetett kamat viszont költség
(részlet = törlesztés + kamat)…
Költségismeret 2.
A költség alapvetően vállalati kategória. Tartalma szerint
termelő, ill. a szolgáltatást végző munka során felhasznált
erőforrásokhoz, valamint azok adó- és járulék terheihez
kapcsolódik.
Az önköltség termék, termékcsoport, technológiai folyamat,
szolgáltatás egységnyi mennyiségének előállítására fordított
összes élő- és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett összege.
Az összköltség (termelési költség) a költségeknek az a része,
amely egy adott időszak valamennyi tevékenységéhez
igénybevett összes erőforrásának felhasználásából ered.
Költségcsoportosítás 1.
Költségnemek szerint:
•
•
•
•
•
anyagköltség (anyag, segédanyag, fogyóeszköz,
energiafelhasználás)
bérköltség (az összes felhasznált élőmunka díja)
társadalombiztosítási járulék (arányos a bérköltséggel)
értékcsökkenési leírás
egyéb költség
Költségcsoportosítás 2.
Elszámolhatóság módja szerint:
Közvetlenül elszámolható költségek
felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik
költségviselő vagy kalkulációs egység érdekében számolják
el…
(pl. nyersanyag, alkatrészek, félkésztermék, teljesítmény és időbér, ill.
azok járulékai és pótlékai, gyártási különköltség, esetenként
amortizáció és bérleti díj)
•
Közvetett (általános költségek)
a felmerülés esetén nem, vagy nem pontosan határozható
meg, hogy melyik költségviselőhöz kapcsolhatók
(üzemi általános költség – amortizáció, karbantartás, fűtés,
világítás, munkavédelem, termelésirányítás bérköltsége, ill.
vállalati általános költség – vállalatirányítás, raktározás,
bankköltség, biztosítási díjak, kiállítások)
•
Költségcsoportosítás 3.
Költséghelyek szerint:
Költséghely alatt a felmerülés helye értendő, ami általában
területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alatt működő
szervezeti egység.
Költségcsoportosítás 4.
Termelési volumennel való összefüggés szerint:
•
Állandó (fix) költségek
•
Változó költségek
 proporcionális v. arányosan változó
(pl. anyagköltség, darabbér)
degresszív
(pl. gépkarbantartás)

progresszív
(pl. túlóra)

Költségcsoportosítás 4. folyt.
Termelési volumennel való összefüggés szerint:
Á llandó vagy fix költségek [F t]
T erm elési volum en [db,t,l]
Költségcsoportosítás 4. folyt.
Termelési volumennel való összefüggés szerint:
A rá n yo sa n vá lto zó v. p ro p o rcio n á lis kö ltsé g e k [F t]
T e rm e lé si vo lu m e n [d b ,t,l]
Költségcsoportosítás 4. folyt.
Termelési volumennel való összefüggés szerint:
D e g re s s z ív e n v á lto z ó k ö lts é g e k [F t]
T e rm e lé s i v o lu m e n [d b ,t,l]
Költségcsoportosítás 4. folyt.
Termelési volumennel való összefüggés szerint:
P rogresszíven változó költségek [Ft]
Term elési volum en [db,t,l]
Fedezeti pont grafikus ábrázolása
Á rb e v é te l, k ö lts é g
Á rb e v é te l
K összes
F e d e z e ti p o n t
K fix
T e rm e lé s i v o lu m e n [d b ,t,l]
v e s z te s é g
n y e re s é g
Árbevétel-költség-fedezet-nyereség struktúra (ÁKFN)
VÁLLALAT
ÁRBEVÉTEL
- KPROPORCIONÁLIS
FEDEZET
- KFIX
Termék
árbevétel
- kproporcionális
fedezet
Nyereség
Fix költséget
termékre lehetőség
szerint termékre ne
osszunk el…!!!
Egy egyszerű ÁKFN példa…
Á1:
700
- Kprop1:-550
F1: 150
-Kfix1: -100
Ny1:
50
2%-os árcsökkenés
Á2:
4%-os növekedés
-Kprop2: -572
3%-os növekedés
F2:
114
-Kfix2: -103
Ny2:
686
11
Az ÁKFN struktúra „kritikája”
Költségelemzés
Elkészítése során vizsgáljuk:
•
költségszerkezetet
•
költségérzékenységet
•
költségszínvonalat
Módszerei:
•
kalkuláció (elő- és utókalkuláció)
•
hagyományos önköltségszámítás (pótlékolás…?)
•
fedezeti elemzés
•
értékelemezés
Vállalati árképzési stratégia (Kotler)
•
•
•
•
•
•
árpolitikai célok kiválasztása
kereslet meghatározása
költségek becslése
versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése
árképzés módszerének kiválasztása
végső ár meghatározás
Alapvető cél a profitmaximalizálást (?) biztosító ár
meghatározása…
Vállalati árképzési stratégia
Árpolitikai célok lehetnek:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
túlélés (pl. likviditási problémák megoldása)
vállalati profit maximalizálása…
árbevétel maximalizálása
befektetés-arányos nyereség (tulajdonosi elvárások)
forgalomnövekedés (árcsökkentés árérzékeny piacon)
piaci részesedés növekedése (árcsökkentés erős
versenyben)
piac lefölözése (innovációs előnyök kihasználása)
árstabilizálás (az „árvezető” vállalat követése…)
behatolás a piacra
piaci pozíció visszaszerzése
Vállalati árképzési stratégia
Kereslet meghatározás:
Piackutatás része, amely a fogyasztó árérzékenységét próbálja
meg meghatározni…
Az árérzékenység függ:
•
a termék egyediségétől és minőségétől
•
a helyettesítő terméktől,
•
a termék összehasonlíthatóságától,
•
a költekezési szándéktól
•
…
Vállalati árképzési stratégia
Költségek becslése:
A (minimális) ár hosszú távon mindig az (ön)költségtől függ.
Ehhez a vállalatnak ismerni kell költségek kapcsolatát a
termelési, ill. értékesítési volumennel.
A költségek azonban nemcsak a gyártott, ill. eladható
mennyiségtől függnek. A felhalmozott termelési, értékesítési és
beszerzési tapasztalatok egyre olcsóbbá teszik a termelést…
Vállalati árképzési stratégia
A versenytársak árainak és árképzési módszereinek
elemzése:
Szintén piackutatási feladat…
Milyen árakat alkalmazhatok a kereslet szabta maximum és a
költségek szabta minimum között?
Az én (új) áraim reakciókat válthatnak ki a versenytársak
árképzésében is…
Vállalati árképzési stratégia
Árképzési módszerek:
•
Költségalapú árképzés (költség + „árrés”)
•
Keresletalapú árképzés (fedezeti elv alapján, azt vizsgálják
melyik az az értékesítési mennyiség, amely mellett a termelés
összes költsége megtérül…)
•
Versenytársalapú árképzés (a piacon szokásos árak „átvétele”
=> nem okoz árversenyt…)
Vállalati árképzési stratégia
Végső ár megállapítása
Az árak hatását a többi keresletre ható tényezővel
összefüggésben kell vizsgálni.
Ezek:
•
jövedelem,
•
népesség száma,
•
helyettesítő és kiegészítő termékek ára,
•
marketingkommunikáció.
Kereslet árrugalmassága
Az árváltozás (ΔP) és a keresletváltozás (ΔQ) közötti
összefüggést próbáljuk meg számszerűsíteni a kereslet
árrugalmasságának (ε) segítségével.
|ε| = ΔQ [%] / ΔP [%]
Ha |ε|> 1, akkor a termék kereslete rugalmas…
Árdifferenciálás
A termék eltérő értékesítési feltételek esetén különböző árakkal
jelenik meg.
Differenciálni lehet:
•
fogyasztás helye alapján,
•
fogyasztás intenzitása alapján,
•
fogyasztás ideje alapján,
•
földrajzi távolság szerint,
•
mennyiségtől függően
•
egyéb jellemzők alapján (előrendelés, készpénzfizetés,
kedvezmények…)
Vállalatok információszolgáltatási kötelezettségei
Külső informálás => pénzügyi számvitel
Belső vezetői informálás => vezetői számvitel
Pénzügyi beszámoló elemei:
•
mérleg (eszközök és források megadása)
•
eredmény-kimutatás (mérleg szerinti eredmény levezetése)
•
kiegészítő melléklet
•
üzleti jelentés
•
esetenként cash-flow
Mérleg és eredmény-kimutatás
Mérleg: megmutatja, hogy a vállalat milyen nagyságrendű és
összetételű eszközökkel gazdálkodott és ennek működtetéséhez
milyen források álltak rendelkezésre…
Eredmény-kimutatás: megmutatja a vállalat bevételeit,
ráfordításait és jövedelmét.
Mérleg felépítése
Eszköz oldal (aktívák)
•
befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett
pénzügyi eszközök)
•
forgó eszközök (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök)
•
aktív időbeli elhatárolások (eredményt növeli)
Forrás oldal (passzívák)
•
saját tőke (ide kerül a mérleg szerinti eredmény is…)
•
céltartalék (hosszú és rövidlejáratú kötelezettségek teljesítésére, ill.
várható veszteségekre félretett pénzösszeg…)
•
hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek
•
passzív időbeli elhatárolás (eredményt csökkenti)
Eredmény-kimutatás felépítése 1.
I.
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
Értékesítés nettó árbevétele (export + belföld)
Egyéb bevételek
Aktivált teljesítmények értéke
Anyagjellegű ráfordítások
Személyi jellegű ráfordítások
Értékcsökkenési leírás
Egyéb költségek
Egyéb ráfordítások
A.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
(folyt. köv.)
Eredmény-kimutatás felépítése 2.
A.
IX.
X.
B.
C.
XI.
XII.
D.
E.
XIII.
F.
G.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Pénzügyi műveletek bevételei
Pénzügyi műveletek ráfordításai
Pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozói eredmény
Rendkívüli bevételek
Rendkívüli ráfordítások
Rendkívüli eredmény
Adózás előtti eredmény
Adófizetési kötelezettség
Adózott eredmény
Fizetett (jóváhagyott osztalék, részesedés)
Mérleg szerinti eredmény
Pénzáram (cash-flow) levezetése 1.
adózás utáni tiszta nyereség
+ értékcsökkenési leírás
- készletek változása
- vevőállomány változása
+ szállítóállomány változása
pénzáram a folyó működésből
+ értékesített tárgyi eszközök
+ tartós befektetések értékesítése
- vásárolt tárgyi eszközök
- új befektetések
pénzáram befektetésekből
folyt. köv.
Pénzáram (cash-flow) levezetése 2.
pénzáram befektetésekből
+
+
-
felvett hosszúlejáratú hitelek
kifizetett osztalék
részvény, ill. kötvény kibocsátás
hosszúlejáratú hitelek törlesztése
saját kibocsátású értékpapírok visszavásárlása
pénzáram pénzügyi tevékenységből
Vagyon
Természetes vagy jogi személyek birtokában lévő anyagi javak
és a velük kapcsolatos jogok, kötelezettségek összessége.
Konkrét megjelenési formája az eszközök… (ld. mérleg eszköz
oldalát)
Jövedelmezőségi mutatók 1.
A pénzügyi elemzők e mutatókkal azt vizsgálják, hogy a vállalat milyen
hatékonysággal használja eszközeit és az az ágazati átlaghoz képest
hol helyezkedik el.
a. Vagyonarányos eredmény
(ROE – Return on Equity)
adózott eredmény
ROE =
*100%
saját vagyon átlagos állománya
Jövedelmezőségi mutatók 2.
b. Eszközarányos eredmény (ROA - Rate on Assets)
adózott eredmény
ROA =
* 100 %
átl. összes eszközállomány
Jövedelmezőségi mutatók 3.
üzemi tevékenység eredménye
*100%
mérleg szerinti eredmény
Üzemi (üzleti) eredmény aránya:
fontos jelző, arra ad választ, hogy a vállalat által elért eredmény milyen
hányada származik az alaptevékenységéből.
Jövedelmezőségi mutatók 4.
mérleg szerinti eredmény
*100%
nettó árbevétel
Árbevétel arányos eredmény…