Transcript A részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének eredményei és

Nemzetgazdasági Minisztérium
Stratégiai Műhely
Európai Modellek
5.6. Holland részmunkaidő
A részmunkaidős
foglalkoztatás bővítésének
eredményei és eszközei
Hollandiában
Bagó József – dr. Szauder Nóra
A tanulmány készítésébe ”bevont” intézmények
1. ZÁRÓ-TANULMÁNY a holland-magyar projekt keretében végzett egy éves munkáról,
amely a részmunkaidős foglalkoztatás magyarországi (a jelenleginél szélesebb körű)
elterjesztése érdekében történt. Gazdasági Minisztérium, Budapest, 2000. december
kézirat
2. Akadémiai kutatóintézetek




MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézet
MTA Világgazdasági Kutatóintézet
MTA Szociológiai Kutatóintézet
MTA Politikai Tudományok Intézete
3. Célzott megkeresések:
 Külgazdasági Szolgálat, Hága
 Holland Királyság budapesti Nagykövetsége
 Ministry of Social Affairs and Employment, Netherlands
4. Internetes források:
 Teilzeitmodelle – Bundesministerium für Arbeit und Soziales
www.bmas.de/portal/10718/teilzeitmodelle.html
 www.ksh.hu
 www.ec.europa.eu/index_hu.htm
 www.ec.europa.eu/social
 www.en.wikipedia.org
 www.google.hu
A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a
munkavállalók között Hollandiában és
Magyarországon (%)
Hollandia
Férfiak
Nők
Együtt
1983
7
50
21
1990
15
59
32
1998
18
68
38
2008
23,9
75,3
47,3
Év
Magyarország
Férfiak
Nők
Együtt
3,3
6,2
4,6
Év
2008
Forrás: Pál (2000) és Eurostat
Magyarország
munkavállalók:
A részmunkaidős, illetve az osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű
foglalkoztatás és a megbízásos munkaforma 40 százalék,
az alkalmi munkavállalás 37 százalék,
az önfoglalkoztatás 33 százalék
számára fogadható el.
munkáltatók:
A cégek humán vezetőinek 28 százaléka nyilatkozott inkább pozitívan arról,
hogy a hazai jogszabályok nagymértékben elősegítenék a vállalatok
számára rugalmas foglalkoztatást. 53 százalékuk szerint inkább, 19
százalékuk szerint pedig egyáltalán nem segítik elő a rugalmas
foglalkoztatási formákat a magyar jogszabályok.
Forrás: Domokos Tamás (2008): A munkaerő-piaci szereplők attitűdjének vizsgálata
A részmunkaidő jelensége Hollandiában
(előnyök és hátrányok)
 pro
 a piaci fluktuációkhoz teljesebb mértékű alkalmazkodás
 versenyelőny
 az egy főre jutó jövedelmek szélesebb körű szétosztása
 csökkentik az emberek életszínvonalbeli különbségei közötti eltéréseket
 ideális választásnak tűnik a női munkavállalók számára
 megoldás a jól ismert „karrier vagy család ?” dilemmára
 kontra
 „a női tehetség elpazarolása”
 „csökkenti a nők gazdasági függetlenségét”
 társadalmi háttér
 az anyaság szerepének előtérbe kerülése (Nyugat-Európa egy részében)
 a gyermek nélküli fiatal és idősebb holland nők szintén a részmunkaidőt preferálják
Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
EU27
53.6
54.3
54.5
55.0
55.4
56.3
57.3
58.3
59.1
EU15
53.9
54.9
55.5
56.2
56.7
57.8
58.8
59.7
60.4
BE
51.9
50.7
51.1
51.4
53.0
53.8
54.0
55.3
56.2
BG
47.2
47.9
48.2
49.5
51.6
51.7
54.6
57.6
59.5
CZ
56.8
56.9
57.1
56.6
56.1
56.3
56.8
57.3
57.6
DK
72.1
71.4
72.6
70.5
72.0
71.9
73.4
73.2
74.3
DE
57.8
58.7
58.8
58.9
58.5
60.6
62.2
64.0
65.4
EE
57.2
56.9
57.6
58.3
60.3
62.1
65.3
65.9
66.3
IE
53.2
54.0
55.2
55.3
55.8
58.3
59.3
60.6
60.2
EL
41.8
41.7
43.1
44.5
45.5
46.1
47.4
47.9
48.7
ES
41.2
42.8
44.3
46.1
47.9
51.2
53.2
54.7
54.9
FR
54.8
55.7
56.4
58.4
57.7
58.5
58.8
60.0
60.7
IT
39.3
40.9
41.9
42.8
45.2
45.3
46.3
46.6
47.2
CY
53.0
57.1
59.0
60.2
59.7
58.4
60.3
62.4
62.9
LV
53.3
56.1
57.6
57.8
57.4
59.3
62.4
64.4
65.4
LT
58.2
56.9
57.2
60.0
57.8
59.4
61.0
62.2
61.8
Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for
additional employment analysis, 2009 Compendium
Női foglalkoztatási ráta (15-64 év) (%)
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
EU27
53.6
54.3
54.5
55.0
55.4
56.3
57.3
58.3
59.1
EU15
53.9
54.9
55.5
56.2
56.7
57.8
58.8
59.7
60.4
LU
50.0
50.8
51.5
50.9
51.9
53.7
54.6
56.1
55.1
HU
49.4
49.6
49.8
50.9
50.5
51.0
51.1
50.9
50.6
MT
33.4
32.7
34.3
33.4
31.6
33.7
33.4
35.7
37.4
NL
63.4
65.3
65.9
66.0
65.7
66.4
67.7
69.6
71.1
AT
59.7
59.8
61.0
61.1
60.1
62.0
63.5
64.4
65.8
PL
49.3
48.3
46.7
46.4
46.1
46.8
48.2
50.6
52.4
PT
60.5
61.2
61.7
61.5
61.7
61.7
62.0
61.9
62.5
RO
59.0
58.2
52.8
52.8
53.5
51.5
53.0
52.8
52.5
SI
58.5
58.6
59.8
57.7
61.3
61.3
61.8
62.6
64.2
SK
51.1
51.8
51.2
52.3
50.6
50.9
51.9
53.0
54.6
FI
65.2
66.6
67.3
67.1
66.2
66.5
67.3
68.5
69.0
SE
69.7
72.6
72.5
72.2
70.8
70.2
70.7
71.8
71.8
UK
64.5
64.9
65.2
65.3
65.5
65.8
65.8
65.5
65.8
Forrás: EU (2009) Indicators for monitoring the Employment Guidelines including indicators for
additional employment analysis, 2009 Compendium
A holland részmunkaidős foglalkoztatás
bővítésének gazdasági-társadalmi,
munkaerő-piaci körülményei
1. Váratlan állami többletbevétel, majd kormányzati túlköltekezés




1973.: olajválság
hetvenes években: a bérek látványos növekedése
1979.: második olajárrobbanás
Az 1981-től a gazdasági növekedés lelassult, majd csökkenni
kezdett.
 A munkanélküliségi ráta 1972-ben nem érte el az 1 %-ot, 1975-1979
között 3 %-os, 1981-ben 4 %-os, 1982-ben 6 %-os volt.
 Társadalmi elégedetlenség: tömegek vonultak az utcára és tüntettek
a rossz gazdasági politika és a munkanélküliség ellen.
2. A wassenaari egyezmény
 1982. évi választások: nyertes a Jobbközép Kereszténydemokrata
Fellebbezés (párt),
 miniszterelnök: 1982. november 4-től, 1994. augusztus 22-ig Ruud
Lubbers. Reformprogram: költségvetési megszorítások, az öregségi
és a rokkantsági nyugdíjak reformja, a közszolgáltatások
liberalizációja
 wassenaari egyezmény a munkavállalók és a munkaadók között: cél:
a reálbérek növekedésének megállítása és a heti munkaórák
számának csökkentése – új munkahelyek (közöttük számos
részmunkaidős állás) teremtése
 a kormány visszavonult a bértárgyalásokba való közvetlen
beleszólástól
 a kormány aktív módon elősegítette az új foglalkoztatási rendszer
jogi hátterének kialakítását, és jelentősen csökkentette a bérekre
nehezedő állami terheket.
3. Kormányzati elkötelezettség a munkahelyteremtés mellett
 1982.: egyik választási jelszó: „Munkát, munkát, munkát!”
 16 év múlva: (nettó) 1 millió új munkahely
 kedvező adózási feltételek (például a családi adózás) megteremtése
A holland részmunkaidős foglalkoztatás
jogi és intézményi háttere
Konszenzusgazdaság
A holland Társadalmi-Gazdasági Tanács
A Munkaügyi Alapítvány
Helyi alkuk
A Munka és Jövedelem Központok
Iparág-specifikus munkanélküli járulék
A munkáltatói elbocsátásai szándék „megvédése”
EK irányelv a részmunkaidőről
A részmunkaidő bővítésének főbb
eszközei
Új munkaidő-törvény
A munkajogi szabályok harmonizálása az adózási,
társadalombiztosítási szabályokkal
Új intézmény és pénzügyi keret létrehozása a társadalmi munkaidőstruktúrák létrehozására
Felmérések, tájékoztatási kampányok
A részmunkaidő alkalmazását preferáló kollektív szerződések
megkötésének ösztönzése
A részmunkaidős állások létrehozásának segítése támogatásokkal
Kormányzati jó példa
Kitekintés:
A német részmunkaidő főbb
szabályainak áttekintése
1. Klasszikus részmunkaidő
Heti munkaidő
5 nap
Mennyi szabadidőt nyerünk?
naponta meghatározott óra
Kiknek alkalmas?
bárkinek (szakmunkásoknak is)
Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:
naponta több szabadidő
meghatározott, rendszeres munkaidő
Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára
nagyobb hatékonyság
kisebb adminisztrációs teher
Példa
a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn
(5x8 óra)
30 óra/ hét
A heti munkaidő: 30 óra
Megosztás: 5x6 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 2 óra
20 óra/ hét
Heti munkaidő: 20 óra
Megosztás: 5x4 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 4 óra
2. Jobsharing (státuszmegosztó) részmunkaidő
Heti munkaidő
5 nap részmunkaidő
vagy
2-4 nap teljes- és részmunkaidő kombinálása
Mennyi szabadidőt nyerünk?
naponta meghatározott óra és/vagy teljes nap(ok)
Kiknek alkalmas?
bárkinek (különösen szakmunkásoknak és vezetőknek)
Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:
jól körülhatárolt felelősségi szabályok
szélesebb körű döntési önállóság a megállapodás révén
több szabadidő
személyes rugalmasság
Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:
két munkavállaló osztozik egy álláshelyen
a hosszú nyitva tartás illetve meghosszabbított
ügyfélfogadási idő következtében hosszabb/szélesebb
körű szolgáltatásnyújtás lehetséges
Példa
a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn
(5x8 óra)
5 napos hét
A heti munkaidő: 25 óra
Megosztás: 5x5 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 3 óra
3. Befektetési részmunkaidő
Heti munkaidő
5 nap – teljes munkaidő
Mennyi szabadidőt nyerünk?
teljes heteket, hónapo(ka)t, évet
Kiknek alkalmas?
bárkinek (szakmunkásoknak és vezetőknek is)
Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:
szabadidőt vagy fizetést lehet előre megtakarítani
hosszabb pihenőidőszakok és hosszabb bérfizetés
adózási előnyök
idő a továbbképzésre
Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára
a munkavállalók továbbra is teljes munkaidőben dolgoznak
a munkavállalók továbbképzése
3 hónapos szabadság
Heti munkaidő: 40 óra
Megosztás: 5x8 óra
Megtakarítás formája: a fizetés 1/12 része évente (pénzletét)
Megtakarítási időszak: 3 év
Mennyi szabadidőt nyerünk? 3 hónap szabadság
Példa
a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn
(5x8 óra)
Szabbat év
Megegyezés szerinti munkaidő: 30 óra
Tényleges munkaidő: 40 óra
Megosztás: 5x8 óra
Megtakarítás formája: 10 óra / hét (időletét)
Megtakarítási időszak: körülbelül 3 év
Mennyi szabadidőt nyerünk? 1 teljes év
Előrehozott nyugdíj
Megegyezés szerinti munkaidő: 30 óra
Tényleges munkaidő: 40 óra
Megosztás: 5x8 óra
Megtakarítás formája: 10 óra / hét (időletét)
Megtakarítási időszak: körülbelül 6 év
Előrehozott nyugdíjjogosultság: 2 évvel korábban
4. Idény részmunkaidő
Heti munkaidő
5 nap teljes munkaidő (főszezonban)
Mennyi szabadidőt nyerünk?
a főszezonon kívül teljes hónapokat
Kiknek alkalmas?
bárkinek (szakmunkásoknak is)
Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:
egész évben egyenlő mértékű személyi alapbér havonta
folyamatos társadalombiztosítás
hosszabb szabadidő időszak
Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:
egész évben egyenlő mértékű személyi alapbér havonta
nincs betanítási/betanulási idő évente
költségmegtakarítás az évente ismétlődő munkaerő
felvétel kiiktatásával
a szezonális ingadozás legyőzése
Példa
a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn
(5x8 óra)
Szezon: 1x4 hónap/ év
Éves munkaidő: 4 hónap teljes munkaidő
Heti munkaidő: 40 óra
Megosztás: 5x8 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? 8 hónap/ év
Fizetés: a teljes munkaidős bér 1/3-a
Szezon: 2x3 hónap/ év
Éves munkaidő: 2x3 hónap teljes munkaidő
Megosztás: 5x8 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? 2x3 hónap/ év
Fizetés: a teljes munkaidős bér 1/2-e
5. Otthoni részmunkaidő
Heti munkaidő
5 nap részmunkaidő
vagy
2-4 nap teljes munkaidő, részmunkaidő vagy naponta
mindkettő kombinálva
Mennyi szabadidőt nyerünk?
egész napokat és/vagy néhány órát naponta
Kiknek alkalmas?
bárkinek (szakmunkásoknak is)
Főbb jellemzők, érvek a munkavállalók számára:
otthoni munkalehetőség
lényegesen kevesebb utazási idő- és költség
több napi szabadidő
széleskörű önállóság és felelősség
Főbb jellemzők, érvek a munkáltatók számára:
megtakarítás az üzemi költségeken
hatékonyabb ügyfél-orientáltság
4 nap – részmunkaidő
Heti munkaidő: 24 óra
Megosztás: 4x6 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? naponta 2 óra és egy
szabadnap
Példa
a teljes munkaidőn alapul, azaz a heti 40 órás munkaidőn
(5x8 óra)
4 nap – teljes munkaidő
Heti munkaidő: 32 óra
Megosztás: 4x8 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? 1 szabadnap
5 nap – teljes munkaidő és részmunkaidő kombinálva
Heti munkaidő: 34 óra
Megosztás: 2x8 és 3x6 óra
Mennyi szabadidőt nyerünk? 3x2 óra
A holland modell továbbfejlesztése
Válságkezelő intézkedés: munkanélküli segéllyel kombinált részmunkaidős
foglalkoztatás
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
2009. április 1-től 2011. július 1-ig
a válság által sújtott, de egyébként jól gazdálkodó vállalatoknál
cél: a szakképzett munkaerő megtartásának támogatása és a vállalatok ösztönzése a
feleslegessé váló munkaerő átképzésére
a munkavállalók minimum 20 %-kal és maximum 50 %-kal rövidebb munkaidőben
foglalkoztatása esetében
a munkavállalók a kieső időre munkanélküli segélyben részesülnek („részleges
munkanélküliségi” rendszer)
a vállalatok 3 hónapos időtartamra kérhetik a rendszerbe való befogadást, ami legfeljebb
kétszer hat hónapra hosszabbítható
amennyiben a rendelkezést igénybe vevő munkavállalók száma a cégnél:
kevesebb, mint 30 %: max. 15 hónapig,
munkavállalók 30-60 %-a esetén: 12 hónapig, illetve
több, mint 60 % esetén: 9 hónapig tarthat a támogatás igénybevétele
amennyiben a csökkentett munkaidőben való munka 39 hétnél tovább tart, kötelező a
csökkentett munkaidőben töltött időszak 1/3-ában teljes munkaidőben dolgozni: az időszak
alatt kötelező továbbképzést adni és arra eljárni
a rendszerbe egy adott vállalat csak egyszer jelentkezhet be
amennyiben a programba bevont munkavállalók az említett időn belül mégis elbocsátásra
kerülnek, a munkáltatónak vissza kell fizetnie a munkanélküli segélyként kifizetett összeg
50%-át
finaszírozás: a munkanélküliségi alapból
Javaslat további stratégiai
előkészítő szakmai munkálatokra
1.
2.
A jogi és adózási háttér (családi adózási rendszer) mélyebb tanulmányozása
Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó nemzetközi
munkaügyi normákról (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezet, Európai Bizottság, Európa Tanács)
Áttekintés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó más nemzeti
gyakorlatokról
Elemzés készítése a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozó hazai szabályozás
helyzetéről
Áttekintés készítése (esetleg a köz- és versenyszférára vonatkozó célzott felmérés) a
részmunkaidős foglalkoztatás hazai helyzetéről
Időszakonkénti (például negyedéves) jelentés készítése a részmunkaidős foglalkoztatás
bővítésében elért további nemzetközi eredményekről, kezdeményezésekről elsősorban
az alábbi információs források felhasználásával:
3.
4.
5.
6.







A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) oldala: www.ilo.org
A világ foglalkoztatási szolgálatait tömörítő szervezet oldala: www.wapes.org
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oldala: www.oecd.org
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának oldala: www.ec.europe.eu/eurostat
Az Európai Foglalkoztatási Kutatóintézet (EEO) oldala: www.eu-employment-observatory.net
Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért oldala: www.eurofound.ie
COMPSTAT adatbázis: www.compstat.org/Start/index.html
Előzetes javaslat a magyarországi
adaptálás előkészítésének lépéseire
(vázlat)
szükséges idő – ütemterv felállítása
a munkálatokba bevonandók körének meghatározása
(előkészületek – végrehajtás – ellenőrzés/visszacsatolás)
a közvélemény alakítására (tájékoztatás, kampányok,
oktatások) munkaprogram készítése
a vállalati kultúra alakítására munkaprogram készítése
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Stratégiai Műhely
Európai Modellek
5.6. Holland részmunkaidő