Transcript Fiatalkori elhízás

A fiatalkori elhízás jelentősége
Dr. Koncsos Péter
szakorvosjelölt
DE OEC Belgyógyászati Intézet, I.sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen
A fiatalkori elhízás jelentősége
Dr. Koncsos Péter
Debreceni Egyetem,
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
I.sz. Belgyógyászati Klinika
Fiatalkori elhízás
• Növekvő prevalencia az iparosodott országokban - 2030-ra 2,16 milliárd
túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott ember!
• 1970-es évekhez képest megduplázódott, több országban megtriplázódott
a túlsúlyos-elhízott gyerekek száma (USA, UK, Ausztrália, Kanada, Brazília,
Németország, Japán, Görögország).
Gyermekkori elhízás prevalenciájának növekedése Magyarországon az
elmúlt években ((OGYEI 2010).
Fiatalkori elhízás
•
•
•
•
•
•
Az elhízás az anyagcsere-folyamatok olyan környezeti, genetikai vagy endokrin
hatásra létrejövő zavara, mely az energia-homeosztázis felborulásához vezet az
energia-felvétel növekedése és/vagy az energia-leadás csökkenése által, ami a
zsírszövet kóros mértékű felszaporodásához vezet.
Felnőttkor - testtömeg-index (body mass index – BMI)
testtömeg (kg) / testmagasság négyzete (m2)
magas specificitású, de alacsony szenzitivitású.
Testtömeg-index
>25 kg/m2 túlsúly
>30 kg/m2 elhízás
>35 kg/m2 súlyos elhízás
>40 kg/m2 morbid elhízás
Gyermekkori elhízás meghatározása: adott ország, régió nemre és életkorra
vonatkoztatott testtömeg-percentilis értékei alapján
A magyarországi ajánlások szerint a 90. testsúly-percentilis feletti gyerekek
túlsúlyosak, a 97. percentilis felettieket elhízottak , 99. percentilis felett
súlyos elhízás, 75-90 percentilis között túltápláltság. (Joubert. 3. Módszertani
Levél, Útmutató táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez 2006).
Centers for Disease Control (CDC): 85-95. túlsúly – „túlsúlyosság tekintetében
veszélyeztetett”, >95. elhízás – „túlsúlyos”, >99. súlyos elhízás
Fiatalkori elhízás – zsírmennyiség
• Haskörfogat - felnőtt populációban ffi-ban 94 cm,
nőkben 80 cm felett megnő a kardiovaszkuláris
események rizikója (nagy rizikó ffi 102, nő 88 cm
felett)
Gyermekkori magasabb haskörfogat-percentilisek
fokozták a későbbi felnőttkori kardiovaszkuláris
kockázatot (90. és 97. percentilis)
• Intraperitoneális zsírszövet felszaporodása
inzulinrezisztencia, kettes típusú diabetes mellitus,
hypertonia, atherosclerosis.
• Testzsír-százalék meghatározása (serdülőkorú
fiúknál a 25%, lányoknál a 30% feletti érték):
bőrredő-mérés, bioimpedancia-mérése, DXA, MR
Savva SC et al. Waist circumference and waist-to-height ratio are better predictors of cardiovascular
disease risk factors in children than body mass index. Int J Obes Relat Metab Disord. 2000; 24: 1453-8.
Adipokinek
TNF-α, IL-6,
chemerin
α1 savi
glikoprotein
Leptin, adiponektin,
rezisztin
Energiaháztartás
ADIPOCYTA
INZULINREZISZTENCIA
VEGF,
monobutirin,PAI-1,
angiotenzinogén
LPL
ZHANG Y, and al.,
Biochim Biophys. Acta
1584: 115-122, 2002.
Fiatalkori elhízás
Az elhízás etiológiája – környezeti és genetikai faktorok
- Környezeti faktorok: csökkent fizikai aktivitás és
fokozott táplálékbevitel
olcsó, energiadús táplálék, számítógép, internet
- Genetikai faktorok:
• monogénes (extrém obezitás már gyermekkorban, általában fejlődési
visszamaradás nélkül) központi idegrendszerben lévő leptin/melanokortin
útvonal, a szervezet energia-homeosztázisát reguláló hormonális-neurális
rendszer érintett - leptin, leptin-receptor, PPAR-gamma, béta-2 receptor
polimorfizmusai, FTO gén, epigenetikai tényezők
• klinikai szindrómához kötődő (fejlődési visszamaradás, mentális retardáció,
egyéb szerveket érintő diszmorf elváltozások; Prader-Willi, Alström-, BardetBiedl-, WAGR-, Cohen-, Ayazi-szindróma)
• poligénes elhízás - lakosság legnagyobb részét érinti - ”takarékos gén” teória
McGovern et al. Treatment of pediatric obesity. A systematic review and meta-analysis of
randomized trials. J Clin Endocrinol Metab. 2008; 93(12):4600-5.
Fiatalkori elhízás
Az elhízás etiológiája – környezeti és genetikai faktorok
Endokrinológiai: hypothyreosis, növekedési hormon deficiencia
vagy rezisztencia, hypercortisolaemia, policisztás ovárium
szindróma, congenitális és szerzett (trauma, irradiáció)
hypothalamicus zavarok, különböző gyógyszerek
(antipszichotikumok, orális antikoncipiensek)
Rizikótényező: intrauterin anyai gestációs diabetes mellitus, az anyai
elhízás terhesség alatt, a születéskori magasabb testsúly,
koraszülöttek, szoptatás védő szerepe.
• Ikerpár vizsgálatok, családfa-analízisek alapján a túlsúly
kialakulása 60-74%-ban genetikailag determinált és 12-22%-ban
környezeti tényezők által meghatározott.
• Mindkét szülő prediszponáló szerepe – életkor előrehaladtával
csökkenő tendenciát mutat .
Fiatalkori elhízással járó eltérések
• A fiatalkori elhízással járó patológiás elváltozások:
inzulinrezisztencia, kettes típusú diabetes mellitus,
diszlipidémia, hipertónia, obstruktív tüdőbetegség, alvási
apnoe szindróma, pszeudotumor cerebri, nem alkoholos
zsírmáj, reproduktív zavarok, pszichoszociális eltérések ,
cholelithiasis
• Malignus daganatok későbbi felnőttkorban:
férfiakban a vastagbél-, nyelőcső
adenocarcinoma, pajzsmirigyés vesedaganatok
nőkben nyelőcső adenocarcioma, epehólyag carcinoma,
malignus vesedaganat, emlődaganat, endometrium carcinoma
• Gyermekkori, serdülőkori elhízás magasabb felnőttkori
kardiovaszkuláris morbiditással és mortalitással jár !
Metabolikus szindróma serdülőkben
AHA
IDF
Életkor (év)
12-19
Haskörfogat
≥90 percentilis (kor és ≥90 percentilis
≥90 percentilis
rasszfüggő)
(metabolikus
szindróma, mint
≥90 percentilis (kor, nem, entitás nem kerül ≥130 Hgmm
meghatározásra) sziszt., ≥85 Hgmm
magasság)
diaszt.
Vérnyomás
6-9
10-15
>15
(felnőtt
kritériumok)
≥94 cm fiú, ≥80
cm lány
(europid)
≥130
Hgmm
sziszt.,
≥85
Hgmm
diaszt.
vagy kezelt HT
≥1,7
mmol/l
vagy kezelt hiper
TG
Triglicerid szint
1,23 mmol/l
≥1,7 mmol/l
HDL-C szint
≤10 percentilis (rassz- és
nemfüggő)
≤1,03 mmol/l
≤1,03 mmol/l
fiú, ≤1,29
mmol/l lány
Éhomi glükóz
≥5,6 mmol/l
≥5,6 mmol/l
≥5,6
vagy
DMII
mmol/l
ismert
Az AHA (American Heart Association) meghatározása esetében az öt kritériumból
három együttes megléte, az IDF (International Diabetes Federation)
meghatározásában a centrális elhízáson mellett a maradék négy kritériumból kettő
megléte szükséges a metabolikus szindróma megállapításához.
Metabolikus eltérések
• Kettes típusú diabetes mellitus előfordulását
1-5% közé teszik az elhízottak körében .
• Gyermekkorban a hypertoniát életkorra, nemre és testmagasságra
vonatkoztatott percentilis értékek alapján definiáljuk
90-94. percentilis - magas normális vérnyomás
>95. percentilis magas vérnyomás
• Serdülőkori hypertonia – mindig kizárandó a szekunder hypertonia!
Terápia: életmód-terápia, sómegszorítás – gyógyszeres terápia
(szövődmények?). Célérték 95. percentilis alatt.
Metabolikus sy, DMII,– ACE-I, ARB ajánlott.
DMII, CVE, célszervkárosodás - Célérték 90. percentilis alatt.
• LDL-koleszterol >4.9 mmol/l - életmód-változtatás, 6 hónap sikertelenség
esetén gyógyszeres terápia 10 éves kor felett – 4.2 mmol/l egyéb
kardiovaszkuláris hajlamosító tényező esetén, - 3.4 mmol/l DM II esetén.
Statinok, ezetimibe fiatalkori alkalmazása Mo-on? – familiáris
hypercholesterinaemiában szenvedő fiatalok 10 év felett, valamint fiúknál
legalább Tanner II. st., lányoknál legalább egy évvel a menarche után
• Triglicerid – életmód-változtatás, > 4.5 mmol/l gyógyszeres terápia (niacin,
fibrát) sikertelenség esetén (posztprandiális >11 mmol/l - hasnyálmirigygyulladás rizikó).
Elhízás vesére gyakorolt hatásai
Elhízás
Csökkent inzulinválasz/
hyperinzulinaemia
Savino A. et al. Obesity-related renal injury in childhood. Horm Res Paediatr. 2010;73(5):303-11.
Fiatalkori elhízás - nephropathia
• Fiatalkori végstádiumú vesebeteg gyerekek mortalitása – szignifikáns
összefüggés a magasabb BMI percentilisekkel
• Vesetranszplantáció előtti nagyobb BMI percentilis magasabb
graftrezekciós rátával járt
• Kettős prediszpozíció koraszülöttekben – kevesebb nefronszám
mellett fokozott rizikó inzulinrezisztencia, DMII kialakulására
• Inzulinszenzitivitás „normális” csökkenése pubertás alatt –
fokozottabb inzulinrezisztencia fennálló elhízás alatt
• Elhízott és prediabeteses gyerekek körében 10%-ban
detektálható mikroalbuminuria – inzulinrezisztencia
mértékével, postprandiálisan emelkedett
glükózszinttel szoros korreláció
Savino A. et al. Obesity-related renal injury in childhood. Horm Res
Paediatr. 2010;73(5):303-11.
Az elhízás kezelése
Prevenció és kezelés
• Az elhízás kontrollálásában legfontosabb a PREVENCIÓ.
• A későbbi szövődmények sokszor irreverzibilisek, financiális teher mind
az egyén, mind a társadalom számára.
• Primer prevenció: az elhízás kialakulásának megelőzése
• Szekunder prevenció: a lefogyni képtelen egyén további testsúlynövekedését és a testsúly-csökkenést követő visszahízást előzzük meg.
A későbbi felnőttkori, szekunder prevenció sokszor nem eredményes.
• A fiatalkori prevenció három alappillére a környezet, a testedzés, a
diéta, valamint a pszichológiai vezetés.
• A kezelés céljai: további súlynövekedés megelőzése
reális célok kitűzése
hosszú távú életmód kialakítása
„fogyókúra”?
• Orvos – hosszútávú kezelés felvállalása, sikerráta?
Prevenció és kezelés
• Mihamarabbi prevenció – későbbi, felnőttkori prevenciós
stratégiák nem eredményesek
• Szülőkkel való együttműködés – „szülői prevenció”
• Iskolák – az állam szerepe, népegészségügyi feladat,
egészségtudatos nevelés, iskola szervezésében történő és
iskolaidőn kívüli rendszeresen testmozgás
• Korai gyermekkori rizikófelmérés, családi anamnézis
fontossága – fokozott figyelem kettes típusú diabetes
mellitusban szenvedő szülők gyermekeire
• Környezeti faktorok: kiépített gyalogutak, bicikliutak, parkok,
nyilvános rekreációs lehetőségek.
• A meghatározott célokat egyénileg kell kialakítani, valamint,
hogy ezen célok ne csak a testsúly-csökkenés mennyiségét
foglalják magukba, hanem más metabolikus paramétert is,
mint a hypertoniát, lipidértékeket vagy vércukor-értékeket.
Prevenció és kezelés
• Mikor ajánlott az elhízást kezelni?
7 év felett >95. percentilis
85-94 percentilis - elhízással kapcsolatos szövődmény
• 7 évnél fiatalabb gyerekek esetében még számolni kell a
növekedésből adódó testsúly-kompenzálással - testsúly megőrzése
• Idősebb serdülők esetében a felnőttekhez hasonlóan a testsúlycsökkentésre kell törekedni.
• Az ideális testsúly-csökkentés havonta 0,5-1 kg, serdülők esetében a
havi 1-2 kg-os fogyás is tolerálható.
• A kezelés nem befolyásolhatja a fiatal normális testi és lelki
fejlődését!
• Elhízás secunder okainak kizárása
• Évente legalább egyszer testsúly és testmagasságmérés,
életmódbeli szokások felmérése
Barlow SE. Expert committee recommendations regarding the prevention, assessment, and treatment of
child and adolescent overweight and obesity: summary report. Pediatrics. 2007; 120(Suppl 4):S164.
Prevenció és kezelés lépései
1. szakasz (prevenció-plusz)
Specifikus ajánlások az étrendre és a
fizikai aktivitásra vonatkozóan
(több gyümölcs, zöldség, televíziózás korlátozása).
Havonta ellenőrzés. Ha 3-4 hónap elteltével a BMI nem csökken, mérlegelni
kell a 2. szakaszra való áttérést.
2. szakasz (strukturált testsúlykontroll)
Strukturáltabb terv a gyermekek és a családok részére. Szorosabban
kontrollált diéta; a naponta legalább 60 percig tartó, felügyelet mellett
végzett fizikai aktivitás; a tévénézés, illetve képernyős időtöltés korlátozása
(legfeljebb napi egy óra).
Kontroll gyakorisága - magatartásformák betartása. Ha a BMI újabb 3–6
hónap múltán nem csökken, a 3. stádiumra kerül sor.
3. szakasz (átfogó, multidiszciplináris kezelés)
Az intenzívebb terápiát magas szinten képzett, az elhízás kezelésében jártas
munkacsoportok biztosítják. Ez különösen akkor fontos, ha a fiatal súlyosan
elhízott, vagy az elhízással összefüggő kísérőbetegségben szenved.
Prevenció és kezelés
• Tiltás, kényszer kerülése - példakép
• Nem minden harapásnak a megtervezése –
természetes mindennapok kialakítása.
• Étel sajátkezű elkészítése
• A saját aktivitásra épülő törekvések 8 - 14 év
között a leghatékonyabbak.
• Radikális diéták kerülése fiatalkorban!
Életmódbeli változtatás
Életmód-változtatás
• Egypetéjű ikerpárok - fizikai inaktivitás elhízást növelő szerepe
• Önmagában a fokozott fizikai aktivitás - kevés vagy nem
szignifikáns hatás a BMI-re, de pozitív metabolikus hatás.
• A diéta és fokozott fizikai aktivitás együtt - szülők aktív
részvétele!
• 8 évnél fiatalabb gyerekek esetében a hosszútávú eredmények
sikeresebbek.
Életmód-változtatás
• Az alapanyag-csere az az energiamennyiség, amit a szervezet a
létfenntartó működéséhez használ fel nyugalomban, éber állapotban,
stresszmentes környezetben, indifferens hőmérsékleten (22-26 °C).
Meghatározása 12 órás éhezést követően, fekvő helyzetben,
kalorimetriával történik az oxigénfogyasztás és széndioxid-kibocsátás
mennyiségének mérésén keresztül, mely függ a nemtől, kortól,
testhőmérséklettől, izommennyiségtől, testsúlytól és testfelülettől
(befolyásoló hatások!).
• Becslésére több egyenlet létezik: Quenouille-, Mifflin-St. Jeor-,
Schofield-formula,Owen-, Harris-Benedict-, Bernstein-, Robertson-Reid
formula
• Az Owen-formula normál testsúlyúakban, túlsúlyosakban a Bernsteinformula, elhízottakban a Robertson-Reid formula pontosabb
• Az alapanyagcsere gyermekkorban, serdülőkorban folyamatos
emelkedést mutat.
Életmód-változtatás
• Az amerikai gyermekgyógyászati ajánlások szerint a testsúlycsökkentés érdekében a diéta kevesebb energiát kell, hogy
tartalmazzon, mint amennyi szükséges a testsúly
fenntartásához, viszont nem lehet kevesebb, mint 1200 kcal
naponta .
• Az Egyesült Királyságban - energiabevitel-felhasználás közötti
egyensúly (nem definiálják a bevitel pontos mennyiségét) napi 300-400 kcal csökkentés javasolt – korfüggő
energiaigény (900-2200 kcal/nap).
Életmód-változtatás – fizikai aktivitás
• Fizikai aktivitás - számszerűen kalóriában vagy metabolikus
egységgel (MET) lehet a fizikai aktivitást kifejezni.
• Átlagos városi gyerek alapanyagcseréjének 10-15% fizikai
aktivitás – akár 50%-ra való emelés programokkal!
• Csak a 100 méternél hosszabb és egy emeletnél több járást
számítsunk be - a városi gyerek olykor naponta kevesebb, mint
200 m-t gyalogol!
• Fizikai aktivitás és „inaktivitás”
naplóban történő vezetése.
Életmód-változtatás – fizikai aktivitás
• Eleinte az izomerő fejlesztése.
• Érezhetően erőltesse meg magát.
• Az ügyetlen gyerekeknek mozgáskoordinációt serkentő, ügyességi
gyakorlatok.
• A heti 2-3 alkalommal végzett intenzív tréning hatékony - naponta
legalább fél órán át! (WHO)
• Napi programba könnyen beépíthető mozgásformák.
• Sikerélmény legyen a gyerek, fiatal számára, örömmel végezze!
Életmód-változtatás: diéta
• Egy átlagos étrend – 10-15% protein, 50-60% szénhidrát (magas
GI), 30% zsír (telített zsírsavak)
• Tanácsok: cukrozott italok fogyasztásának kerülése - több víz vagy
zsírszegény tej fogyasztása; egészséges, rendszeres reggeli
fogyasztása, legalább öt egész gyümölcs vagy zöldség
elfogyasztása naponta, együttes családi étkezések, gyorséttermek
kerülése, kenyérfélék korlátozása, teljes kiőrlésű gabonák
• Különböző technikák: víz ivása az étkezés előtt, kisebb tányér
használata, legalább húsz perc a második fogás feltálalása előtt, a
tányéron lévő étel fele gyümölcs vagy zöldség, desszertnek
gyümölcs.
• „Diéta, fogyókúra” kifejezés kerülése – jojó effektus!
• Étkezési napló vezetése – étkezések racionalizálása.
Életmód-változtatás: diéta
• Magas glikémiás-indexű táplálék kerülése:
gyors emésztés és abszorpció, éhségérzet
hamar kialakul, gyors inzulinválasz.
• Az alacsony zsírtartalmú diéták telített zsírokban és koleszterolban
szegények, a bevitt energiamennyiség 25-35% körüli lehet zsír,
főképp töbszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag és 200 mg/nap
alatti koleszterol-mennyiség javasolt.
• Az alacsony glikémiás indexű diéták: elhúzódóbb, alacsony csúcsú
inzulinválasz, nagyobb zsírsav-oxidáció, lipogenezis csökkenése,
jóllakottság-érzés növelése, magas rosttartalom.
• Alacsony szénhidrát-tartalmú diéták: néhány tanulmány
eredményesebbnek találta az alacsony zsírtartalmú diétákhoz
képest, <10% CH, DE: hosszútávú mellékhatások, betarthatóság?
• Módosított alacsony szénhidrát-tartalmú diéták
• Melyik a megfelelőbb? – meta-analízisek gyakran ellentmondásosak,
szignifikáns különbséget nem talált a többségük a diétafajták között.
Gibson LJ et al. Lack of evidence on diets for obesity for children: a systematic
review. Int J Epidemiol. 2006; 35(6):1544-52.
A táplálékfelvétel szabályozása
Kevin G. Murphy and Stephen R. Bloom Nature 444, 854-859(14 December 2006)
Gyógyszeres terápia fiatalkori elhízásban
•
•
•
•
•
Hatásmechanizmus: az étvágy csökkentése, a szervezet metabolizmusának
növelése, a bevitt táplálék felszívódásának gátlása
Jelenleg kevés gyógyszer forgalmazása megengedett, valamint az elmúlt években
több is visszavonásra került káros mellékhatásaik miatt.
Használatban lévő gyógyszer – orlistat (pankreatikus lipáz inhibitor)
Mh.: vitaminhiányos állapot (ADEK) kialakulása, hasmenés, GI zavarok!
Magyarországon nincs 18 éven alattiak kezelésére szóló javallata!
Korábban használt, de kivonásra került gyógyszerek
Sibutramin (szerotonin-noradrenalin reuptake inhibitor) – SCOUT Study –
kardiovaszkuláris mortalitás és morbiditás növelése
Rimonabant (cannabinoid receptor 1 inverz agonista) – depressio, suicidum
Fenfluramin (5HT agonista) – valvulopathia, pulnonalis hypertonia
Fentermin, amfetamin-szerű szerek (anyagcsere) – hozzászokás, ritmuszavar
Jelenleg tanulmányokban vizsgált antiobesitas szerek: GLP-1 analógok (DMII),
bupropion-naltrexon, metformin
cholecystokinin-receptor agonisták, MCH-1 agonisták, leptin-analógok
(metreleptin) , neuropeptid-Y antagonisták, szelektív pajzsmirigyhormon
mimetikumok
Gyógyszeres terápia fiatalkori elhízásban
• Serdülők körében a gyógyszeres terápia szintén csak az intenzív
életmód-váltás sikertelensége esetén jön szóba - az Egyesült
Állomokban az FDA az orlistat és sibutramin használatát
engedélyezte serdülők körében (>12 év), ám a SCOUT-tanulmány
eredménye miatt a sibutramin később visszavonásra került.
• Az orlistat több vizsgálatban is bizonyította szignifikáns testsúlycsökkentő hatását serdülőkorban is.
• Orlistat szedése napi 3x, főétkezések mellé javasolt diéta mellett
• Vitaminok pótlása a gyógyszeres terápia alatt (ADEK)!
Bariátriai beavatkozások
fiatalkori elhízásban
• Végső megoldás – Az Egyesült Államokban 12 évnél idősebb serdülők,
akiknél az előzetes életmód-változtatás, pszichoterápia, valamint
gyógyszeres terápia nem járt sikerrel, Tanner 4-5. stádiumot elérték
nemi fejlődésben.
Hazánkban 18 év felett végezhető a bariátriai műtét!
• USA: 40 kg/m2 BMI feletti serdülők, akiknél emellett más metabolikus
komorbiditás is fennáll (hypertonia, dyslipidaemia, csökkent
glükóztolerancia, inzulinrezisztencia)
• 35-40 kg/m2 BMI feletti serdülők, akik emellett súlyos komorbiditással
rendelkeznek (kettes típusú diabetes mellitus, súlyos obstruktív alvási
apnoe szindróma, pseudotumor cerebri, súlyos nem alkoholos zsírmáj
kialakulása)
• Fontos az előzetes betegválasztás – későbbi compliance az utánkövetés
miatt, család segítő közreműködése, diéta későbbi betartása?
Bariátriai beavatkozások
fiatalkori elhízásban
• Sebészeti eljárások – malabszorptív, restriktív, valamint a kettő
kombinációja
• Malabszorptív – biliopankreatikus út elkerülése. Súlyos malnutríció,
vitaminhiányos állapot kialakulásának lehetősége miatt ma alig
alkalmazott eljárások, parciálisan rezekált gyomor összekötése a
distalis vékonybéllel
• Restriktív – a gyomor táplálékbefogadó-képességét csökkentő eljárások
– idő előtti teltségérzés, kevésbé jellemző a hiányállapotok kialakulása:
vertikális gyűrűzött gyomorplasztika, implantálható gyomorgyűrű,
parciális gyomorrezekció, gyomorszűkítés nagygörbület menti
suturákkal
• Roux-en-Y gastrectomia (restriktív és malabszorptív)
• Átmeneti megoldás a felfújható gyomorballon – teltségérzés (max. 6
hónap, mh.: ulceráció, oesophagitis)
• Nervus vagus elektromos stimulációja a gyomorfalra implantált
elektródákkal (kísérleti módszer)
Bariátriai beavatkozások
fiatalkori elhízásban
Bariátriai műtéti eljárások: a) jejunoiliális bypass b) biliopankreatikus elkerülő bypass c)
biliopankreatikus elkerülő bypass a duodenum becsatlakoztatásával d) vertikálisan gyűrűzött
gyomorplasztika e) implantálható, állítható gyomorgyűrű f) Roux-en-Y gyomor bypass
Bult MJ, van Dalen T, Muller AF. Surgical treatment of obesity. Eur J Endocrinol. 2008; 158(2):135-45.
Bariátriai beavatkozások
fiatalkori elhízásban
• Kizáró okok: depressio, autoimmun betegség, portalis HT, IBD, alkohol-,
drog abusus, góc, immunosuppressive kezelés, non-compliance
• A bariátriai műtétek invazivitásuk ellenére szignifikánsan
eredményesebbek a testsúly-csökkentés szempontjából, mint az
életmód-változás vagy a gyógyszeres terápia önmagukban.
• Az elhízáshoz társuló komorbiditások csökkenő intenzitást vagy akár
teljes remissziót mutatnak, felnőttkorban a társuló malignus daganatok
előfordulása kifejezetten csökken.
• Serdülőkorban a laparoscopos implantálható gyomorgyűrű alkalmazása
a leginkább elterjedtebb – kevesebb komplikáció, mellékhatás,
reverzibilitás!
• Utógondozás: dehidráció, vitaminhiányos állapot kialakulásának
megelőzése, diétás étrend betartása, pszichoterápiás vezetés - szülők
bevonása!
Pories WJ. Bariatric surgery: risks and rewards. J Clin Endocrinol Metab. 2008; 93(11
Suppl 1):S89-96.
Fiatalkori elhízás
• Prevenció kiemelt szerepe fiatalkori elhízásban!
• Hosszútávú népegészségügyi és gazdasági
probléma!
• Nem csak egészségügyi feladat!
• Társadalmi, politikai szerepvállalás!
• Média és élelmiszeripar felelőssége!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!