Transcript Vidékfejlesztési Minisztérium

A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági
vetületei
Czerván György
Agrárgazdaságért felelős államtitkár
Vidékfejlesztési Minisztérium
Budapest, 2012. április 24.
A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás
összefüggései 1.
Kiindulási pont:
Növekvő globális
élelmiszer-kereslet
-Növekvő népesség (mennyiség)
-Növekvő gazdasági teljesítmény a fejlődő
országokban (mennyiség)
-Növekvő életszínvonal Kínában,
Brazíliában és egyéb régiókban
(mennyiség+minőség)
Növekvő vízigény a
mezőgazdaságban
-Magasabb terméshozamok
érdekében nagyobb felhasznált
vízmennyiség
-Újonnan bevont (arid) területek
öntözési igénye
-Termelési kockázatot
csökkentő öntözési igény
-Kertészet és állattartás magas
vízigénye
2
Rövid kitérő: termőföld-degradáció, mint az
élelmiszerellátást nehezítő körülmény
Forrás: FAO (2003) World Agriculture: Ttowards 2015-2030, Oldeman et al. (1991) alapján
„A világ teljes mezőgazdasági hasznosítású területe 2000 és 2009 között 53, 1 millió hektárral,
1,1%-kal csökkent” (forrás: FAOSTAT)
3
A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás
Mezőgazdasági
IDŐJÁRÁS
összefüggései 2.
vízfelhasználások és
Átlagos évi
csapadékmennyiség
Csapadék eloszlása
Az ország területére
„befolyó” víz
mennyisége és
minősége
beavatkozások:
-Öntözés (növ.term.)
-Itatás (állatteny.)
-Technológiai víz
Az ország édesvíz-készlete:
-Termálvíz üvegházi fűtéshez
Felszíni és felszín alatti
-Akvakultúra, halgazdálkodás
-Belvíz-elvezetés
A mezőgazdaság vízigénye jelentős
mértékben lakossági vízigénynek tekintendő!
– „A víz, amit megeszünk”
TERMELÉSI KOCKÁZATOK
mérséklése össztársadalmi
érdek
Szennyezési konfliktus, szennyezés
megelőzése
Belső fogyasztás, export, klímaváltozáshoz
történő alkalmazkodás
4
Kárenyhítés, kockázatkezelés
ÖNTÖZHETŐ TERÜLET nagyságát növelni kell (jelenleg a termőterület 4%-a)
A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás
összefüggései 3.
Fontos megállapítások az öntözésről:
-mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 30%-át
használjuk ki (más országok 80% felett);
-az öntözés, mint pótlólagos ráfordítás, csökkenti a termelés kockázatát
(versenyképesség, export);
-a hazai (szántóföldi) termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából
öntöznek;
-a kertészetben nem csak intenzív öntözővíz-használat jellemző, hanem
termálvíz-használat is;
-öntözővíz szolgáltatási ára 2-25 Ft/m3 között mozog, + üzemen belüli
öntözési költségek (akár többszöröse a szolgáltatás költségeinek)
5
A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás
összefüggései 4.
Célok, tennivalók:
-vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának
felülvizsgálata (olcsóbb és egyszerűbb legyen);
-gazdaságok öntözési fejlesztéseinek irányított ösztönzése;
-csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, fenntartása;
-minden esetben mérlegelni kell a fő öntözési célt:
intenzív gazdálkodás
extenzív kultúrák
termésbiztonsága
-komplex vízgazdálkodási stratégia kidolgozása;
Elsivatagosodás és
elnéptelenedés elleni
fellépés
-kárenyhítési és kockázatkezelési rendszer működtetése.
6
Az éves országos interpolált csapadék átlagok idősora
a mozgó átlaggal és a lineáris trenddel
Az éves csapadékmennyiség országos átlaga 7%-kal csökkent 1901-2009 között
7
Repcemag termésátlagok 1991-2011
3000
2770
2620
2500
2000
1810
1960
kg/ha
1470
2220 2160
1870
1820
1620
1500
2410
2310 23802200
1600
1550
1490
1400
Átlag
1280
1000
1000
500
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
év
Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban
Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)
8
Kukorica termésátlagok 1991-2011
8000
7,560
7,000
7000
6410
6000
5610
6380
7470
6624
6820
6,390
6,220
5950
6570
5,050
kg/ha
5000
4000
4430
4,150
36503500 3850
3,950
3730
Átlag
3000
2000
1000
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
év
Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban
Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)
9
Napraforgó termésátlagok 1991-2011
3000
2670
2470
2500
kg/ha
2000
2415
2350
2170 2210
1960
1820
1780
1680
1660 1600 1600
1520
1500
1860
1900
2070
1970
1620
1220
Átlag
1000
500
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
0
év
Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban
Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)
10
Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer
2012. január 1-től
Két pillérre épül:
I. pillér: megreformált Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszer
II. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás
→ A rendszert (az I. és II. pillért) az uniós szabályok alapján
az Európai Bizottság hagyja jóvá.
Jogszabályi háttere:
2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási
és más természeti kockázatok kezeléséről
143/2011. (XII.23.) VM rendelet a
mezőgazdasági biztosítás díjához
nyújtott támogatás igénybevételi
feltételeiről
21/2012. (III.9.) VM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás
megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével
kapcsolatos egyes kérdésekről
11
I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer
Kötelező tagság:
szántóföldi kultúrák esetén: 10 hektár felett
szántóföldi zöldségtermesztés esetén: 5 hektár felett
ültetvény esetén: 1 hektár felett
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő:
- köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni
→ azt az állam ugyanekkora összegben kiegészíti
- jogosultságot szerezhet kárenyhítő juttatás igénybevételére
Főszabály:
A termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha az elszenvedett mezőgazdasági
kár következtében mind a hozamcsökkenés, mind pedig a hozamértékcsökkenés eléri a legalább 30-30%-os mértéket.
12
I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer
A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor szerezhet jogosultságot
kárenyhítő juttatás igénybevételére, ha:
→ a kárenyhítési rendszerbe egységes kérelmével május 15-ig
bejelentkezett
→ a káreseményt 15 napon belül bejelentette
→ agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állít ki a
mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és helyéről, a 30-30%-os
hozamcsökkenésről és üzemi szintű hozamérték-csökkenésről;
→ a kárenyhítési hozzájárulást megfizette szeptember 15-ig
→ a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtotta november 30-ig
13
I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer
Kockázatok:
1. aszálykár (feltétel: miniszter közleményt ad ki)
2. belvízkár
3. jégesőkár
4. viharkár
5. tavaszi fagykár
6. téli fagykár
7. felhőszakadáskár
8. mezőgazdasági árvíz kár
(feltétel: miniszter közleményt ad ki, be kell jelenteni a
Bizottságnak, a Bizottság a mezőgazdasági
árvízhelyzetet jóváhagyja )
14
II. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás
- A 143/2011. (XII.23.) VM rendeletben meghatározott biztosítások díjához a nettó
biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű támogatás vehető
igénybe.
- Résztvevők köre: 3 biztosító társaság
- Három biztosítási szerződés: „A”, „B” és „C” típusú szerződések
- Az „A” típusú. csomagbiztosítás és a „C” típusú biztosítás esetén a biztosítható
károk között szerepel:
az aszálykár,
a felhőszakadáskár és
az elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár.
-A rendelkezésre álló pénzügyi források alapján először az „A” típusú, majd a „B”
típusú, végül a „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után
fizetnek támogatást.
-A miniszter közleményt ad ki az „A” típusú szerződések jóváhagyásáról.
15
A KAP 2014-2020 időszakára vonatkozó kilátások a vízzel
való bánásmód terén 1.
• Közvetlen támogatások (EMGA):
a támogatási feltételrendszerben megmarad és némileg erősödik a
kölcsönös megfeleltetés – vízvédelmi követelmények (pl.:
nitrátszennyezés elleni védelem) és vízgazdálkodási előírások (pl.: puffer
sávok, öntözési engedélyek)
Zöld támogatási komponens = „Az éghajlat és a környezet
szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás”
• Kárenyhítési rendszer II. pillére (ma EMGA, de
2014-től EMVA):
Az előzőekben ismertetett kockázatkezelési rendszer
továbbvitele, illetve jövedelemstabilizációs mechanizmus
16
A KAP 2014-2020 időszakára vonatkozó kilátások a vízzel
való bánásmód terén 2.
• Vízgazdálkodási infrastruktúra:
ágazati és nemzeti vízgazdálkodási igények
és koncepciók, ill. termálvíz-felhasználás
természet- és környezetvédelmi szempontok
Példa
EMVA fejlesztési források
ÖSSZEHANGOLÁSA
egyéb EU-s fejlesztési források
nemzeti fejlesztési források
„Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek
támogathatónak, amelyek a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25%-os
csökkenését eredményezik. E rendelkezéstől eltérve, azokban a tagállamokban,
amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, támogatható
kiadásoknak tekinthetők az új öntözőberendezések beszerzésére irányuló
beruházások, amennyiben környezeti elemzés bizonyítja, hogy az érintett beruházás
fenntartható és nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre.”
Forrás: az Európai Bizottság EMVA rendelettervezete (46. cikk (3) bekezdése)
17
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
18