Transcript Természeti értékek és problémák

Európai Uniós támogatások a
környezetkímélő gazdálkodáshoz
Kárpáti Zoltán
Környezetpolitikai referens
VM – Agrárfejlesztési Főosztály
Környezetgazdálkodási Osztály
Érinteni kívánt témakörök

A természeti értékek és erőforrások helyzete

A környezetkímélő gazdálkodáshoz leginkább kapcsolódó
Európai Uniós támogatások
2
Természeti értékek és problémák




Az ország területének 80-85%-át mezőgazdasági művelésre alkalmas
talajok fedik.
 A talajok állapota, termékenysége összességében kedvező,
 Víz erózió: a mezőgazdasági területek közel harmadát károsítja,
 Szélerózió: a veszélyeztetett területek kiterjedése mintegy 1,4 millió ha.
A talajok szervesanyag-készlete csökken.
 A szervestrágya-felhasználás az elmúlt 50 évben a tizedére (20,5 millió
tonnáról 2,1 millió tonnára) mérséklődött.
Magyarország és a Kárpát-medence teljes területe a Duna-vízgyűjtőhöz
tartozik.
A felszíni vízkészletünk 96%-a külföldi eredetű, területi és időbeli
megoszlása szélsőséges. Ennek megfelelően különösen átgondolt,
tájgazdálkodási keretbe helyezett vízgazdálkodásra van szükség.
3
Természeti értékek és problémák




Felszín alatti vízkészletünk európai viszonylatban is kiemelkedő
jelentőségű.
A sérülékeny ivóvízbázisok környezetének szennyeződése következtében
gyakoriak a vízminőség problémák, illetve ennek veszélyei.
2007-ben az összes felszíni és felszín alatti vízkivétel mintegy 13%-át a
közüzemi, 6%-át a mezőgazdasági vízkivétel tette ki.
A felszíni vizek vízminőségi problémáit az esetek túlnyomó többségében a
vizek szervesanyag és tápanyag terhelése okozza. A felszíni vízfolyások
kétharmadánál és az állóvizek 80%-án fordul elő jelentősnek minősülő
terhelés.
4
Természeti értékek és problémák



Gyakori, hogy adott éven belül ugyanazon a területen egyszerre jelentkezik
a vízelvezetési és vízpótlási igény, folyamatosak és jelentősek az ár- és
belvízkárok. Az árvizek és a belvizek által veszélyeztetett területek együttes
kiterjedése 48.000 km2, a művelt területek kétharmada.
Az ország egynegyede olyan mély fekvésű sík terület, amelyről természetes
úton nem folyik le a víz. A rendszeresen művelt (közel 5 millió ha)
szántóterületnek mintegy 10-15%-át gyakran évenként időszakosan káros
felszíni víz – belvíz – borítja. Évente átlagban mintegy 130 ezer hektár
átlagosan 2-4 hónapig belvízzel borított terület.
A kül- és a belterületi vízelvezető rendszerek nincsenek összehangolva.
5
Természeti értékek és problémák





Természetföldrajzi adottságaink sokszínű tájak és gazdag természetes
élővilág kialakulását tették lehetővé, melyek a Kárpát-medencében egyedi
ökológiai egységet képeznek.
A biológiai sokféleség azonban csökken.
Agresszív idegenhonos fajok elterjedése.
Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek
kiterjedése mindösszesen 846 537 hektár (az ország területének 9,1%-a),
amelynek 26%-a gyep, 12%-a szántó terület.
Az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 területek hazánkban
összesen közel 2 millió hektár kiterjedésű, amelyen belül a gyep és szántó
területek majd 1 millió hektárt tesznek ki. Természeti értékeink kiemelkedő
értéket képviselnek.
6
Természeti értékek és problémák




A földhasznosítás, a művelés intenzitása nem mindenhol az adottságoknak,
a környezetérzékenységnek megfelelő.
A természetes, mozaikos, változatos tájhasználat visszaszorul.
A szántóföldi művelés szegélyterületei – melyek a mezőgazdasághoz
kötődő ökológiai folyosórendszer fontos elemei – sok esetben a területalapú
támogatások áldozatául estek.
Természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentősége van a hazai
gyepterületeknek. Jellemző rájuk: az alulhasznosítás, az alullegeltetés a
becserjésedés és az inváziós lágy- és fásszárú növényfajok betelepedése, a
legelőállat-állomány folyamatos csökkenése.
7
Agrár-környezetvédelem

A hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében jelentős
probléma a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása.

A környezetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság
működésétől elkülönítetten kezelni, igazán sikeres és hatékony csak az
ágazati politikákba integrált környezetvédelem lehet.

EU-s célkitűzés: az agrárgazdaságban érvényesüljenek az agrárkörnyezetvédelem szigorú előírásai. Ellenkező esetben romlani fog a
mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci pozíciója.
8



A vidéki térség:
a termelés színtere,
biológiai és társadalmi élettér is egyben.
Szemléletmód!

Ebből fakad, hogy a természetvédelemnek együtt kell működnie az
agráriummal, a mezőgazdálkodásnak pedig tekintettel kell lennie a
környezetvédelem, a természetvédelem szempontrendszerére.

Ez azonban csak akkor érhető el, ha a gazdálkodók érdekeltek e
szabályrendszer betartásában.

Olyan gazdasági szabályozót, ösztönző kifizetési rendszert kell tehát
kidolgozni, amely a környezet- és természetvédelmi szempontok
gazdálkodási érvényesítéséből származó jövedelemcsökkenést
kompenzálja.
támogatás
ellentételezés (kifizetés)
9
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s k ék vérc se
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s tú zok
zo
ná
lis
vizes é lőh e lyek létreh ozá sa
term ész etvéd e lm i c élú
g yep telep ítés
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s va d lúd / da ru
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s tú zok
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s -
term ész etvéd e lm i c élú ga zd á lk odá s -
m a dá r / ap róva d
élőh e ly
vizes élőh e lyek fen n ta rtá sa
szé lerózió e llen i véd ek ez és
ho
r iz
on
tá l
is
vízerózió e llen i véd ek ezés
k örn ye zetv éd elm i c élú
g yep telep ítés
ök ológia i ga zd á lk od á s
ök ológia i gyep ga zd á lk od á s
tan yá s ga zd á lk od á s
ök ológia i gyü m ölc sterm esztés
h a gyom á n yos g yü m ö lc ste rm es ztés
integrá lt ga zd á lk odá s
exten zív g yep ga zd á lk od á s
integrá lt gyü m ö lc sterm esztés
n ád ga zd á lk od á s
sz á n tó cé lp rog ra m o k
g ye p cé lpr og ra m o k
ü lte tvé n y c élp ro gr a m o k
viz e s é lő h ely cé lp rog ra m o k
10
Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken

1975 óta működő, kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó
termelőknek nyújtott támogatási rendszer,

Magyarországon az első lehatárolás a 1257/99/EK rendelet 13-21.
cikkeinek megfelelően történt az NVT keretei között,

18. cikk: Hegyvidéki területek

19. cikk: Kedvezőtlen adottságú területek, amelyeken:

Kevéssé termékeny, nehezen művelhető földterületek

Természeti környezet alacsony termőképessége

Főként mezőgazdasági tevékenységből élő, kis számú vagy fogyatkozó lakosság
11
Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken

20. cikk: egyedi hátrányokkal érintett területek:

Szükség esetén bizonyos feltételek mellett gazdálkodási tevékenységet kell
folytatni a környezet védelme vagy javítása, a természeti környezet
megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása vagy a
partvidék védelme céljából.
12
Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken

A jelenlegi rendszer főbb hiányosságai
•
•
•
A társadalmi-gazdasági kritériumok már régen nem tükrözik a kifizetések
fő célkitűzéseit, másrészt az ezzel kapcsolatos adatbázisok elavultak
A tagállamok egymással uniós szinten nem összehasonlítható kritériumot
használtak a területek lehatárolására
Objektív, tudományosan megalapozott, közös feltételrendszer kidolgozására
van szükség
•
•
•

átláthatóság
egyenlő bánásmód
a támogatások célzottsága növekedjen
Gyengeségek a támogatások célzottságában
•
•
Gyakran nem a leghátrányosabb helyzetű térségekben gazdálkodók kapták
a legmagasabb támogatást.
Néhány tagországban az alacsony támogatási szint, és minimálisan
megfogalmazott jogosultsági kritériumok miatt az intézkedés alig járult hozzá
a fenntartható mezőgazdasághoz.
13
Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken
Az EU Közös Kutató Központja egy korábbi FAO rendszer
átdolgozása során nyolc biofizikai indikátort választott ki.
két klimatikus paraméter: alacsony hőmérséklet, túl száraz klimatikus
viszonyok
négy talaj paraméter: a talaj vízelvezető képessége, a talaj
szemcseösszetétele és kövessége, a talajréteg vastagsága, a talaj kémiai
tulajdonságai) választott ki.
Ezt egészíti ki még egy összetett talaj-klimatikus paraméter, a talaj
vízmérlege, valamint a talajok lejtésviszonya, mint domborzati
tényező.
14
Kifizetés kedvezőtlen adottságú területeken


Az ügyfél abban a gazdálkodási évben, amelyre tekintettel támogatási
kérelmet nyújt be nem termesztheti a következő növényeket:
a) őszi és tavaszi búza,
b) rizs,
c) kukorica,
d) cukorrépa,
e) burgonya,
f) zöldségek,
g) ipari növények.
Támogatás igénybevételére nem jogosult költségvetési szerv, valamint az a
gazdálkodó szervezet, amelyben az állam tulajdoni hányada 50% felett van.
15
Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz
nyújtandó támogatás

Az intézkedés célja a a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt
indikátorfajok, valamint kijelölt élőhelyek kedvező természetvédelmi
helyzetének megőrzése az azt létrehozó, illetve fenntartó környezetkímélő
földhasználati módok fenntartásával.

A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a Natura 2000
gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007.
(X. 18.) Korm. rendeletben foglalt előírások betartásának ellentételezése
céljából vehető igénybe.

1 éves kötelezettségvállalás

A támogatás mértéke: 38 euró/ha

Támogatási keret: 40 millió euró
16
Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz
nyújtandó támogatás

Támogatási kérelmet először 2008-ban lehetett beadni, legközelebb 2012ben az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt, május 15-ig
van lehetőség kérelem benyújtására.

Az a terület támogatható, amely
 az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §-a szerint a
MePAR-ban lehatárolt Natura 2000 területen, az Irányító Hatóság által
kiadott közleményben felsorolt fizikai blokkban helyezkedik el és
 amelyet az adott gazdálkodási év teljes időtartama alatt gyepként
hasznosítanak.
128/2007. (X.31.) FVM rendelet az EMVA-ból a Natura 2000 gyepterületeken
történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatások részletes szabályairól.
17
Nem termelő mezőgazdasági beruházásoknak nyújtott
támogatás

Az intézkedés célja a vidéki táj megőrzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának
elősegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot
javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási előírások betartásának
lehetővé tétele, valamint az előírások teljesítésének segítése és a Natura 2000 és
egyéb magas természeti értékű területek közjóléti értékének növelése.

Az intézkedés keretében az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések alapján vállalt
kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elősegítő beruházások, a
gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas
természeti értékű területek közjóléti értékét növelő beruházások támogathatók.

5 éves kötelezettségvállalás
A támogatás mértéke intézkedésenként eltérő: pl.
 sövénytelepítés esetén 300 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter;
 kerítések esetében: 315 eurónak megfelelő forintösszeg/100 folyóméter.

18
Nem termelő mezőgazdasági beruházásoknak nyújtott
támogatás

Támogatási kérelmet először 2009-ben lehetett beadni, legközelebb 2012. június
1. és június 30. között lesz erre lehetőség.

A támogatási kérelmet elektronikus úton, mellékleteit írott formában, postai
úton kell benyújtani az MVH megyei kirendeltségeire.

Jogosultak:
 Natura 2000 területek földhasználói
 AKG programban részt vevő gazdálkodók
 KAT/MTÉT/VTT terület/ sérülékeny ivóvízbázis/árvíz sújtotta terület/12%nál nagyobb lejtésű MePAR-ban lehatárolt területen gazdálkodók (2
intézkedés-Környezetvédelmi célú gyeptelepítés intézkedés,
Természetvédelmi célú intézkedés.)
33/2008. (III.27.) FVM rendelet az EMVA-ból nem termelő mezőgazdasági
beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről
19
Őshonos haszonállatok tenyésztésben történő megőrzése

Az intézkedés célja az őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági
állatfajták genetikai állományának a fajta eredeti tartási és takarmányozási
körülményeihez hasonló in situ feltételek közötti megőrzése, illetve
tenyésztésben történő megőrzése.

35 őshonos vagy veszélyeztetett fajta nőivarú – nukleusz vagy fajtafenntartó
- egyedei kerülhetnek támogatásra, ha
betartják a tenyésztőszervetek által előírt tenyésztési programot.


5 éves kötelezettségvállalás
A támogatás mértéke: 8 és 285 euró/állat között, fajtától és minősítéstől
függően.

Támogatási keret: 29 millió euró

20
Őshonos haszonállatok tenyésztésben történő megőrzése



Támogatási kérelmet először 2010-ben lehetett beadni, legközelebb 2012.
április 1. és 30. között lesz erre lehetőség.
A támogatási kérelmet az állat tartója nyújthatja be, papír alapon az MVH
megyei kirendeltségeire.
ENAR-ban (BIR-ben) nyilvántartott nőivarú állatok tartása esetén igényelhető
a támogatás, amennyiben az állattartó rendelkezik a tenyésztőszervezet
igazolásával a tekintetben, hogy az általa tartott állat nukleusz vagy
fajtafenntartó minősítésű.
38/2010. (IV. 15.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési
Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták
genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó
támogatások részletes feltételeiről.
21
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

A jogcím 2009-ben indult. Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív
földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat
nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a
mezőgazdasági és erdőterületek mozaikjait.

Célja: Az intézkedés fő céljai a biodiverzitás növelése, mozaikos
tájszerkezet kialakítása, valamint a hagyományos tájgazdálkodási forma
(fás-legelő) fenntartása.
22
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása




Jogszabályi háttér: A támogatásra vonatkozó jogszabály az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek
mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó
támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 46/2009. (IV. 16.)
FVM rendelet.
A támogatás mértéke: A támogatás mezőgazdasági parcellánkénti összege:
a) gyep- és fatelepítés együttes kivitelezése esetén 1050 euró/hektárnak
megfelelő forintösszeg,
b) meglévő gyep esetén, kizárólag fatelepítésre 740 euró/hektárnak
megfelelő forintösszeg.
23
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása



Támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak: A támogatási
kérelem benyújtására nyitva álló időszak minden év május 1-jétől június 30ig tart.
Rendelkezésre álló keretösszeg: 2,8 millió euro
Nem adható támogatás:
a) karácsonyfatelepre;
b) bot-, vessző- és díszítőgally-termelést szolgáló fás terület
kialakítására;
c) fás szárú energetikai célú ültetvényre;
d) 50% feletti állami tulajdonú területre;
e) az 50% feletti állami tulajdonban levő gazdálkodó szervezet vagy
központi költségvetési szerv kérelmező részére.
24
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása





Alma (Malus domestica): Ananász renet, Batul alma, Budai Domokos,
Csillagos piros renet, Dallos alma, Daru sóvári, Egri piros, Hercegnő alma,
Hosszúfalusi, Húsvéti rozmaring, Jászvadóka, Kanadai renet, Kálvil alma,
Kecskeméti vajalma, Kenézi piros, Londoni pepin, Muskotály renet, Nemes
sóvári, Nemes szercsika, Nyári csíkos fűszeres, Nyári fontos, Orbai alma,
Parker pepin, Pónyik alma, Sándor cár, Sárga szépvirágú, Sikulai alma,
Simonffy piros, Szabadkai szercsika alma, Széchenyi renet, Szemes alma,
Téli arany parmen, Téli piros pogácsa, Tombácz alma, Tordai piros, Török
Bálint alma, Zeliz alma;
Cseresznye (Prunus avium): Badacsonyi óriás, Gyöngyösi szívcseresznye,
Márki korai, Pomázi hosszúszárú, Solymári politúr, Szomolyai rövidszárú;
Dió: (Juglans regia): Alsószentiváni, Milotai, Tiszacsécsi;
Fehér eperfa (Morus alba);
Fekete eperfa (Morus nigra);
25
Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása






Kajszibarack (Prunus armeniaca): Rózsabarack, Borsi-féle kései rózsa;
Kécskei rózsa; Korai piros; Magyar kajszi, Rakovszky kajszi;
Körte (Pyrus pyraster): Arabitka, Árpával érő, Búzával érő, Diel vajkörte,
Erdei vajkörte, Hardy vajkörte, Kieffer körte, Nagy szegfűkörte, Nemes
kraszán, Nyári Kálmán körte, Papkörte, Serres Olivér, Zöld Magdolna;
Mandula (Amygdalis communis)
Meggy (Prunus cerasus): Cigánymeggy;
Szelíd gesztenye: (Castanea sativa): Iharosberényi, Kőszegszerdahelyi,
Nagymarosi;
Szilva (Prunus domestica): Besztercei szilva, Bódi szilva, Gömöri nyakas,
Mirabolán szilva, Nemtudom szilva (Penyigei szilva), Nyári aszaló, Späth
Anna, Vörös szilva;
26
További információk

A támogatások teljes listájáról, és részleteiről a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal területileg illetékes kirendeltségein, valamint a
www.mvh.gov.hu internetes honlapon lehet érdeklődni.
27
Köszönöm a figyelmüket!
28