Transcript Noi_sorsok_VA

Női sorsok hét évtized távlatából
- Elbeszélt „nőtörténetek” -
Végh Anikó
PTE BTK
Szociológia (MA)
2011.04.15.
Amiről szó lesz...

A kutatás

Eredmények
◦ Nehezebb sors?
◦ Kényszerű munkavégzés?
◦ Tradicionális szerepfelosztás?
◦ Immobilitás?
◦ Sodródás az árral?

Az élettörténetek a korabeli magyar valóságban
A kutatás

6 db életútinterjú  sajátos interpretációk
(átértékelt múlt – „az idő megszépít”)
↓
Miért pont 6?
◦ 70 év körüli nők  visszaemlékezés problémája
◦ Félelem
Kadarkúti téeszdolgozók – kukoricaszedés, -hordás.
In Puskás – Répay (2005) Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 447.
SZÜL.
SZÜLŐFALU
ÉV
SZÜLŐK FOGLALKOZÁSA
1936
APA: halász, mezőgazdasági munkás
Kadarkút,
ANYA: háztartásbeli, mezőgazdasági
Somogy megye
munkás (napszámos)
1937
Napkor,
APA: mezőgazdasági munkás
Szabolcs megye ANYA: mezőgazdasági munkás
1933
APA: mezőgazdasági munkás
Szabolcs megye
ANYA: mezőgazdasági munkás
ISKOLAI
VÉGZETTSÉG
FOGLALKOZÁS
GYERMEKSZÁM
8 általános ELSŐ: mezőgazdasági munkás (téesz) 1+1
(+2 gimná- UTOLSÓ: labdavarró
nevelt
ziumi osztály) (bedolgozóként)
(öccse)
5 általános
ELSŐ: mezőgazdasági munkás (téesz)
UTOLSÓ: mezőgazdasági munkás
(téesz  vezetőségi tag is)
2
7 általános
ELSŐ: mezőgazdasági munkás
(napszámos)
UTOLSÓ: mezőgazdasági munkás
(téesz)
2
1940
Kadarkút,
APA: mezőgazdasági munkás
Somogy megye ANYA: mezőgazdasági munkás
8 általános
ELSŐ: betanított munkás (téglagyár)
UTOLSÓ: mezőgazdasági munkás
(téesz)
2
1940
APA: mezőgazdasági munkás
Kerékpuszta,
(brigádvezető)
Somogy megye
ANYA: - (betegeskedett)
8 általános
ELSŐ: mezőgazdasági munkás (téesz)
UTOLSÓ: konyhás (kadarkúti iskola)
3
1938
APA: betanított munkás (téglagyár)
érettségi,
Kadarkút,
mezőgazdasági munkás (gazdálkodó)
ELSŐ: anyagkönyvelő (KTSZ)
közgazdasági
Somogy megye ANYA: betanított munkás (téglagyár)
UTOLSÓ: pénzügyi dolgozó (tanács)
technikum
mezőgazdasági munkás (gazdálkodó)
2
A kutatás

A terep: Kadarkút (Somogy megye)
◦
◦
◦
◦
Miért Kadarkút?
Falu (2005-től város)
Mezőgazdaság! – téeszközpont
Települési „sajátosságok”
↓
élettörténetek!
Nehezebb sors?
(3/1)
A mezőgazdasági munkás nők élete nehezebb volt, mint a szellemi
dolgozóé.
Munka jellegéből adódóan:
Bizonytalan munkabér vs. stabil kereset:
„megvolt, hogy mennyi munkaegységet adnak azért a munkáért, és akkor
év végén, mikor volt a zárszámadás, azután adták a fizetést. De hogyha
nem volt annyi pénz, akkor terményt adtak.”
„a fizetésem az mondjuk a KTSZ-nél abba’ az időbe’ elég jó volt, és mindig
év végén külön kaptuk a nyereségnek a felét is.”
Gabona cséplése a kadarkúti téeszben.
In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 212.
Nehezebb sors?
(3/2)
2.) A mezőgazdasági munkás asszonyok szerint saját életük
nehezebb, mint más nőké.
Többség - egyformán küzdelmes a nők élete:
„Hát akkoriban az én ismerőseim ugyanúgy éltek itt a faluban, ugyanígy
éltek, mint én.”
Fiatalon megbetegedő és férjét gondozó asszony - az övé nehezebb:
„mer’ az nem mindegy, hogy valaki egészségesen dolgozik vagy betegen.
Vagy éppen elterveztük, hogy megyünk ide vagy elmegyünk oda, azt’
éppen az én uram olyan beteg lett, hogy sehova se tudtunk menni.”
Szellemi dolgozó - az övé könnyebb:
„azt mondom, hogy az enyém könnyebb. [...] elégedett vagyok, ami van,
meg mindig is az voltam, amíg kicsi kevés van, [...] aztán, ugye szerintem
még mindig én vagyok a többihez képest is [jobb helyzetben].„
Nehezebb sors?
(3/3)
3.) Az asszonyok szerint az ő életük nehezebb, mint a férfiaké.
Mezőgazdasági dolgozók: egyformán nehéz
DE
2 asszony családfő is  az ő életük nehezebb:
„mindig irigyeltem ott, ahol a férfi mindenről tudott gondolkodni,
mindenbe’ részt vett, itt meg nekem kellett mindenbe’ részt is venni, a
nehézbe’ is, a könnyebbe’ is, a gondolkodásba’ is, hát szóval minden. „
Szellemi dolgozó - a férje élete nehezebb volt, mint az övé:
„sokat elvállalt, [...] ő egy olyan típus volt, hogy ő mindent megcsinált,
most is, hogy menjek pihenni, majd ő megcsinálja, mondom nem, majd
mi ketten megcsináljuk együtt, úgyhogy nálunk ő, az övé nehezebb.”

Közös döntéshozás, az asszonyok nem érezték férjeikkel szemben
alávetetteknek magukat (az ő véleményük is számított)
Kényszerű munkavégzés?
A fizikai dolgozó asszonyok kényszerből dolgoztak.
↓
„egy ember nem tudta volna a családot eltartani és be
kellett a nőnek segíteni”
DE
A szellemi dolgozó is kényszerből állt munkába:
„mikor olyan jó lett volna sokat velük [a gyerekekkel]
lenni, pont akkor kellett őket elhagyni, de muszáj
volt, mer’ építkeztünk és szükség volt nagyon a
pénzre”

ERŐLTETETT EMANCIPÁCIÓ?
Tradicionális szerepfelosztás?
A tradicionális nemi szerepek legalább olyan fontosak
voltak, mint a keresőmunka.
↓
•
Mindannyian dolgoznak  „szocialista nőideál” (‘50-60-as évek)
•
„Kettős teher” konfliktusa, DE elégedettek a nők:
„Korán keltünk, későn feküdtünk, de bírtuk, mert akkor még
fiatalok voltunk.”
OK?
Blaskó Zsuzsa (2006) magyarázata
Immobilitás
A megkérdezett asszonyok nem voltak mobilak a foglalkozás jellege
által kijelölt társadalmi térben.
↓

Intragenerációs mobilitás: elsősorban horizontálisan a könnyen
átjárható szintek között:
mezőgazdasági munkás  ipari segéd- és/vagy betanított munkás; ill. fordítva
◦ Házassági mobilitás nem történt („homogén” házasságok)

Intergenerációs mobilitás: jelentősebb „előrelépés” csak a szellemi
dolgozó esetében (közgazdasági technikum)
Kadarkúti parasztporta 1945 előtt.
In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 448.
Sodródás az árral?
Az életutak szereplői nem tervez(het)ték a jövőjüket.
↓
Mezőgazdasági dolgozók - „sodródás az árral”:
„Azt nem mondhatnám, hogy annyira terveztünk, meg nem is
kellett [...] akkor tervezni, mer’ ezt szoktuk meg, ezt csináltuk. „
A szellemi dolgozó maga választhatott pályát:
„Azt mondták, hogy mindenkinek magának kell, fiúknak is szakmát
választani, engem még tudtak taníttatni, mint első gyermek, de a
többieknek szakma kellett”
• Okok:
anyagi/gazdasági kényszer („parasztsors”);
„nem szokás tanulni”; iskolázatlanság;
sorsfordító tragédiák, betegségek
Az élettörténetek a korabeli magyar
valóságban
Nőideál

 Iskolai végzettség

 Házasságkötés

 Összességében hagyományos nemi szerepek

↓
„Tipikus” női sorsok!
(házias, dolgozó nők, akik a „kettős teher” alatt sem
panaszkodnak)

Kadarkúti téeszdolgozók csoportképe.
In Puskás – Répay (2005): Kadarkút. Községtörténeti tanulmányok. Kaposvár: Pethő Nyomda Bt., 212.