Transcript Elvárások a tréninggel kapcsolatban - Aurora

„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új
tagállamokban – AURORA”
3. modul: Az „oktasd-az-oktatót kurzusok” szervezése,
menedzsmentje és értékelése
www.aurora-project.eu
Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott
„AURORA” projektben került kidolgozásra.
Tartalom
1. Elvárások a tréninggel kapcsolatban
2. Az oktatás megszervezése
3. Gyakorlati kérdések
4. Metodológia: az oktatással és felnőttképzési elvekkel kapcsolatos teóriák
5. Felnőttképzési elvek: Andragógia
6. Tanulási folyamat: új tudás felfedezése és befogadása
7. Az oktató szerepe: a tanulás elősegítése
8. A kiscsoportos munka buktatói
9. Eredményesség: a résztvevők hasznosnak találjak a kurzust, ha …
10. 9 lépcső: jótanácsok a csoportmunkában
11. A közönség visszacsatolása: részvételt erősítő technikák
12. Oktatóanyagok
13. Feedback és értékelés
14. Források
Elvárások a tréninggel kapcsolatban
Mi a tréning?
Az
egészségügyi
szektorban az oktatás a
szakmai élet szerves
részévé vált
A tréningek általános meghatározásban oktató vezette kurzusok és oktatási alkalmak.
Gyakori eset, hogy az oktató vezette kifejezés alatt az óra levezetését vagy prezentációt
értenek. Ám a hagyományos kurzus alapú tanulás nem az egyetlen és üdvözítő módja a
tanulásnak, a gyakorlat vagy hozzáállás megszerzésének, mellyel a későbbiekben
hatékony munkavégzés érhető el.
Tréning Vs. oktatás
Az AURORA kurzus
számítógépes
alapú
tréning és önképzés
egyvelege
Az oktatás a leggyakoribb értelmezésben a tanulónak történő tudás átadását jelenti.
Oktatás folyik például az egyetemeken.
A tréning arra tanít, hogyan csináljunk meg valamit; gyakorlati készségekre fókuszál. A
tréning ezáltal konkrétabb és specifikusabb, így egyszerűbb célokat és elvárt
eredményeket definiálni.
Elvárások a tréninggel
kapcsolatban
Miért?
Az egészségügynek nem pusztán
azt kell biztosítania, hogy a
szakemberek megfelelő képzést
kapjanak, hanem azt is, hogy
folyamatos
minőségi
standardoknak
megfelelően
teljesítsenek
•A tréning része a szakemberré válás folyamatának.
•A tréning lehetővé teszi a képzésben részt vevőnek, hogy fejlessze
szakmai képességeit és ezáltal magasabb szinten teljesítsen.
•A jól képzett szakember hatékonyabb betegellátásra képes és
magabiztosabb, elégedettebb lesz munkájával. A tréning
ösztönzőleg hat. Nem csak javítja a szakmai képességeket és
készségeket, hanem növeli a motivációt és erősíti a
csapatszellemet, mivel a tréning alatti együttműködés a résztvevők
között gazdagítja a munkakapcsolatokat.
Elvárások a tréninggel kapcsolatban
Miért?
A tréningnek az oktatottak igényeinek pontos
meghatározásával kell kezdődnie.
Az elvárások közlésének egyetlen módja a
célcsoporttól
történő
közvetlen
információnyerés.
Ez
megtehető
felfedő
találkozások
szervezésével az egészségügyi szektor
vezetőivel vagy orvosokkal és nővérekkel
folytatott személyes interjúk révén.
Az
AURORA projekt egyik eredményének, a
„Helyi viszonyok elemzése” segítségével
azonosítható, hogy a résztvevők elvárásai
teljesültek-e.
Elvárások a tréninggel kapcsolatban
Az elvárt tanulási
eredmények
meghatározásához a
megfelelő nyelvet
kell használni
Példák alternatív tanulási
módokra:
Tisztázzuk az elvárt
tanulási eredményeket!
• Távtanulás: Számítógépen tanulás és
e-learning
• Munkahelyi tanulás: Mentoring,
coaching és értékelés
•
Önképzés:
Megfigyelések
és
részvételek, olvasás, kutatás, projekt
munkák
• További lehetőségek: óralátogatás,
szekundálás,
konferenciák
és
workshopok
• segít az oktatónak és oktatottaknak a
tréning lényegi tartalmára koncentrálni
• segít a tréning további elvárásainak
azonosításában
Az elvárt eredmények legyenek:
• Specifikusak;
• Kezelhetőek;
• Elérhetőek;
• Relevának;
• Idő-specifikusak.
Elvárások a tréninggel
kapcsolatban
Miért töltsön az oktató időt
az elvárt eredmények
kidolgozásával és
leírásával?
A tréning pragmatikus legyen (vagyis az oktatottak igényeinek megfelelő), a
rendelkezésre álló időben teljesíthető, értékelhető, hogy az oktató és az
oktatott is helyesen érzékelhesse az elért eredményeket.
A kurzus alatt biztosított legyen, hogy az oktató és oktatott is tisztán lássa a
tréning specifikus céljait.
Helyes oktatási technika
Az
oktatói
környezet
specificitásait
és
az
adott
megválasztása.környezetben nehezen elérhető
csoportokat figyelembe kell venni
Jelen oktatókurzus az AURORA projekt keretein belül került kidolgozásra és a
méhnyakrákszűrésben involvált szakembereket célozza meg.
Az oktatás célpontjai egészségügyi szakemberek, különösképpen
nőgyógyászok, családtervezéssel foglalkozók, nővérek, háziorvosok, stb.
Összegezve, első lépésként az oktatóknak az oktatottak specifikus igényeit kell
felmérniük annak érdekében, hogy a tréning hasznos legyen minden résztvevő
számára.
Elvárások a tréninggel kapcsolatban
A tréning feladatainak kitűzése
Ha már tudjuk, mik az elvárásokat, a
következő
lépés
a
specifikus
feladatok azonosítása
Az azonosított elvárásokat konkrét témákká kell alakítani, melyek a kurzus anyagát fogják
képezni.
Ezzel egyidőben, figyelmet kell szentelni a célcsoportnak: milyen szintű tudásanyag vagy
készségszint átadása szükséges és milyen módszerrel (metodológia és tréning technikák
fejezet).
Rendkívüli
jelentőségű,
hogy
minden forrást figyelembe vegyünk,
mely hozzájárul meghatározza az
elvárásokat
Szisztematikus és strukturált megközelítés szükséges az azonosított elvárásoknak a tréning
feladataivá történő átalakításához. A stratégia lehet:
•
Az azonosított elvárások összegyűjtése.
•
Az egyes elvárásokhoz kapcsolódó kompetenciák eléréséhez szükséges készség, tudás
és hozzáállás minél specifikusabb azonosítása.
Elvárások a tréninggel kapcsolatban
• A teljesítmény szempontjából leglényegesebb elvárások prioritási sorrendjének
kialakítása.
• A megbeszélést követően az oktatással kitöltendő tudásrés nagyságának elemzése,
indexelése.
• Minden egyéb, a probléma szempontjából releváns evidencia mérlegelése.
• Végső konklúzió megállapítása:
o Az elvárások prioritása a teljesítmény szempontjából.
o Az elvárások súlyozásának és oktatással kitöltendő tudásrés nagyságának
eredménye.
o Más forrásból származó evidenciák.
o Az elvárás-szerű problémák valószínűleg később megszűnnek.
o A célpopuláció és az elvárást támasztó populáció aránya.
o Az elvárás ignorálásából fakadó költségek (szociális és financiális).
Egy ilyen jellegű szisztematikus hozzáállással kisebb valószínűséggel maradnak ki a
probléma fontos aspektusai.
Az oktatás megszervezése
Források azonosítása
Már a tréning tervezésekor gondoljunk a forrásokra.
Azonosításhoz segítség az alábbi lista használata:
• Emberi tényező: az AURORA „oktasd az oktatót” tréningjén
részt vevő oktatók, szakértők, háziorvosok, egészségügyi
szakdolgozók, maguk a résztvevők, betegek, stb.
• Helyszín: releváns ellátó helyek meglátogatása, kórházak,
egyetemek, stb.
• Írott vagy online oktatási anyag: AURORA e-learning anyag,
könyvek, újságok, kiadványok, kézikönyvek, videók, online
anyagok, stb.
Az oktatás megszervezése
A lehető legoptimálisabb környezet biztosítása
Az alkalmazott módszertől függetlenül,
egy rendkívül fontos kérdés: hogyan
biztosítsuk az oktatottak kényelmét és
befogadókészségét. Más szóval, mi lesz
a lehető legoptimálisabb oktatási
környezet?
Helyszín: a munkahelytől földrajzilag
elkülönült helyszín biztosítása hasznos
lehet. Ebben az esetben kisebb az
esélye az oktatás munkából kifolyó
megzavarásának
(természetesen
kikapcsolt mobiltelefonokkal!), ami
segíti
a
tréning
céljainak
és
eredményeinek elérését.
Elhelyezési kérdések: a fizikai komfort
legyen szempont. Vegyük figyelembe:
•
terem hőmérséklete;
•
rterem szellőzése;
•
ülőhelyek száma;
•
elrendezés – mindenki látja az
előadót? Az előadó lát mindenkit? Van
elég helyiség (pl. kiscsoportos
foglalkozáshoz)?
Az oktatás megszervezése
A kurzus megtartása
• Időfaktor: az esemény
(egynapos, több napos)
hossza
•A
tréning
szintje:
tapasztalt
szakembereknek vagy kezdőknek?
• A kurzus célja: tudás vagy készség
transzfer, értékrend vagy hozzáállás
változtatás? Előzetesen legyen meg az
elérni kívánt eredmények listája; ezek
minden további döntés és előkészítés
meghatározói.
Az anyagok és a
módszerek
Az oktatónak (oktatócsoportnak) már
nagyon korai fázisban dönteni kell a
tréning lefolytatásának módjáról.
Szükséges meghatározni:
- Milyen
anyagokat
adnak
ki,
előzetesen és a tréning alatt is
(program, kézikönyv, olvasnivaló,
kiadványok).
- Milyen
eszközöket
használnak?(PowerPoint,
kivetítő,
video/DVD, írótábla)
Az oktatás megszervezése
Gyakorlati szervezés
1. Meghívó vagy részvételt megerősítő levél kiküldése az oktatottaknak (min. 2
hónappal korábban)
2. Az anyagok időbeli kiküldése az oktatottaknak, elég időt hagyva a felkészülésre
(min. 2 hét)
3. Az oktatók és résztvevők tájékoztatása a ‚menetrendről’.
4. Értékelési eszközrendszer kidolgozása (pre and poszt-tréning kérdőívek, stb.)
5. Névtáblák elkészítése a résztvevőknek és oktatóknak.
6. Kávészünetek/ebédek: kávé, tea és ebéd biztosítása a megfelelő időben.
7. A kiosztandó dokumentumok előkészítése a helyszínen.
8. PowerPoint, kivetítő, írótábla, tollak , stb. kikészítése
9. Az esemény után: értékelési eredmények kidolgozása, follow-up tervezése. Az
értékelési eredmények oktatókkal való megbeszélése az oktatási intézményben.
Gyakorlati kérdések
• Hogyan biztosítsuk a legmegfelelőbb
környezetet
• Időzítés
• A
résztvevők
kényelmének
biztosítása
• Alapszabályok
A legmegfelelőbb környezet biztosítása
Az anyagok és felszerelések miatti, utolsó pillanatban történő szaladgálás nem igazán
professzionális és nem kelt bizalmat a résztvevőkben az oktató felé.
Ezért, már a kurzus kezdete előtt bizonyosnak kell lenni, hogy az oktató rendelkezésére
áll az összes igényelt eszköz (pl. projektor, PowerPoint, írótábla, stb.), hogy a program
az előírt időben és rendben kezdődhessen.
A végleges program legyen a résztvevőknek kiküldve (az elvárt eredményekkel
részletezésével) 7-14 nappal a kurzus előtt (írott formában, vagy elektronikusan).
A kurzus kezdetekor az elvárt eredmények kerüljenek kiemelésre (pl. PowerPoint vagy
projektoros kivetítéssel, a kiküldött anyagra való hivatkozással) és részletezzük miért
relevánsak.
Gyakorlati kérdések
• Időzítés
• A
résztvevők
biztosítása
• Alapszabályok
kényelmének
Időzítés
Az idővel gazdálkodni kell, de az időzítés
veszélyforrás is lehet.
Tervezzük meg a kezdés és zárás
időpontjait: a résztvevők valóban elérnek
a tréning helyszínére otthonukból a
kitűzött időpontra? A túl késői befejezése
miatt nem fognak a résztvevők korábban
távozni, hogy időben hazaérjenek?
A szünetek mindenképpen szükségesek a
közönség felfrissítéséhez – de vegyük
figyelembe, hogy a kávézás mindig több
időt vesz igénybe, mint azt eredetileg
tervezzük.
• A
résztvevők
biztosítása
• Alapszabályok
A résztvevők
biztosítása
kényelmének
kényelmének
A felnőtt csoportok igényei nagyban
eltérnek pl. egy iskolásétól. A környezet
akár még kényelmetlen is lehet.
Figyeljünk a helyszínre érkezésre:
megfelelő a résztvevők fogadása? (Az
oktatók közül jelen van valaki a résztvevők
érkezésekor? Van kávé? Névkártyák
rendben? Az oktatóknak van lehetőségük
a résztvevőkkel találkozni a szünetek alatt
vagy ebédidőben?)
Gyakorlati kérdések
• A
résztvevők
biztosítása
• Alapszabályok
kényelmének
Rendkívül fontos az első, nyitó szekció: az elvárt eredmények tisztázottak?
Támogató légkör teremtése: figyeljünk a fáradtság jeleire és adjunk bátorítást és
támogatást, ha szükségét érezzük.
A szekciók legyenek rövidek és szünetekkel tagoltak. Hagyjunk elég időt a kitárgyalásra és
a kérdések megválaszolására; a tréning a résztvevők ritmusához igazodjon, ne az oktató
által diktálthoz.
Az előadásos szekciókban az információk legyenek strukturáltak és rendezettek,
használjunk áttekintést/összegzést/fejléceket, stb. (PowerPoint!!!).
A tartalom igazodjon a résztvevők igényeihez, különböző prezentációs technikákkal tartsuk
fenn a figyelmet.
Fontos lehetőséget biztosítani a gyakorlatra és alkalmazásra: esettanulmányok, csoportos
megbeszélések, reporting, szerepjátékok, stb.
Gyakorlati kérdések
• Alapszabályok
Fektessük le az alapszabályokat
Hasznos lehet megbizonyosodni, hogy a résztvevők megértették a kötelezettségeiket.
Más szóval, ne feltételezzük, hogy minden résztvevő elkötelezett tanuló! Az oktató
kötelessége annak biztosítása, hogy a résztvevők a következő alapszabályoknak,
udvariassági formáknak megfelelően legyenek képesek részt venni a tréningen. Ezt jobb
mindig a tréning elején tisztázni, hogy ne legyen később félreértések forrása.
1. A kurzus alatti folyamatos figyelem – a korai eltűnést megelőzhetjük a tréning
legvégén körbeküldött kérdőívekkel;
2. Időzítés: időveszteséget fog okozni, ha az időbeosztást pusztán iránymutatásnak
tekintjük: pontosan kezdjük és azonnal fejezzük be a szekciót.
3. A részvétel elengedhetetlen – hasznos lehet elmagyarázni, hogy különösen a
kiscsoportos foglalkozások (6. fejezet) aktív részvételt igényelnek.
Metodológia: az oktatással és felnőttképzési
elvekkel kapcsolatos teóriák
Az oktatóknak (egészségügyi szakemberek oktatóinak), hogy:
• Megértsék a tanfolyam és az egyes szekciókon való részvétel elvárásának
jelentőségét
• Azonosíthassák az átadni kívánt elméleti és gyakorlati tudást, hozzáállást
és értékeket, melyek a tananyag részei
• Specifikus stratégiákat és oktatóanyagokat dolgozhassanak ki a
méhnyakrákszűrés témájában
• Helyes gyakorlati iránymutatást dolgozzanak ki a szűréssel kapcsolatos
oktatásban, mely segít megmutatni mind a résztvevőknek, mint az
oktatónak, mikor hatékony a tanfolyamon történő oktatás.
Felnőttképzési elvek: Andragógia
A méhnyakrákszűrést végző egészségügyi
szakemberek (nőgyógyászok, nővérek,
háziorvosok, stb.) rendelkeznek:
• Bizonyított szakmai gyakorlat és
tudásanyag;
• Elvárt új tudásanyag;
• Érdekeltség a gyakorlati jobb
eredményekben és tudásban;
• Egyenrangú félként történő kezelés
igénye
• A tökéletes tanulási folyamat mind a 4 elemet lefedi
Tanulási folyamat: új tudás felfedezése és
befogadása
• Életszerű gyakorlat: szerepjáték, demonstráció
o ‘csináld jól/rosszul’: pl. kommunikációs stratégiák a
méhnyakrákszűrésben a nehezen elérhető populációkban
• Elvont fogalmak használata: strukturált diszkusszió az
oktatottak tapasztalatairól és konklúzióiról
o Többszörös választás
o Gondolati térkép
• Megfigyelés és reflekció: Óra/prezentáció
o Kutatás: a résztvevők megkapnak valamennyi irodalmi adatot, az
esettanulmányt/kérdést azonban maguknak kell megoldaniuk a
lehető legalkalmasabb teória segítségével.
• Új helyzetben való megfelelés:
o A résztvevő listát készít a teória alapján. A résztvevők elemzik, hogy
az adott esettanulmányban az adott teória helyesen került-e
alkalmazásra.
Az oktató szerepe: a tanulás elősegítése
•
•
•
•
•
•
•
Az igények azonosítása
o Kommunikációs stratégiák javítása a nehezen elérhető populációk miatt
Elvárt oktatási eredmények meghatározása
o A résztvevők megfelelő kommunikációja a méhnyakrákszűrésben való részvétel
javítására,
o Az utánkövetés javítása érdekében és
o A kenetek kiértékelésének kommunikációja
Kurzusok és programok tervezése
o A méhnyakrákszűrés helyi viszonyainak és lehetőségeinek megfelelően
Források és módszerek átgondolása és kiválasztása
o A résztvevőknek és helyi forrásoknak megfelelően (méhnyakrákszűrésben részt
vevő egészségügyi szakemberek)
Tréning vezetése
o A résztvevőkhöz igazítva
A tréning eredményeinek értékelése és analízise
Közvetítés az oktatóintézet felé a tréning követelményeiről
Gátak
Oktatási technikák
• Szervezési
(a
tréning
körülményekhez
kapcsolódóan) és személyi (a
résztvevőkhöz
kapcsolódóan)
• Megoldás:
o A
közönség
igazított tréning
igényeihez
• Méhnyakrákszűrésben részt vevő
egészségügyi
szakdolgozók
(nőgyógyászok,
nővérek,
háziorvosok, stb.)
o Számos oktatási
alkalmazása
technika
• A
helyes
kiválasztása segít:
módszer
o A
résztvevők
helytelen
hozzáállásának
megváltoztatásában
o A fennálló pozitív hozzáállás
megerősítésében
o A résztvevők elfogadásának
erősítésében
a
szűrés
promótálása
és
végzése
érdekében
o A helyes módszer ébren tartja
a résztvevők érdeklődését
Csoportmunka
• Kooperatív vagy kollaboratív technikákat
foglal magában:
o Mint
feladatok
és
felelősségek,
megbeszélés, magyarázat, véleménycsere
és segítségkérés
o Homogén csoportok: a résztvevők
kellemesebben
érzik
magukat,
könnyebben kommunikálnak egymással
• Korábbi, méhnyakrákszűréssel kapcsolatosan
szerzett gyakorlat vagy tudás alapján történő
csoportképzés
o Heterogén csoportok: gátolhatják a
kollaboratív munkát (megbeszélésekben
való vonakodó részvétel)
o A csoportmunka specifikus gyakorlatot
igényel az oktató részéről
• Információ-forrás/szerep modell
Kiscsoportos munka
• Lehetőség a csoportos megbeszélésekre
• Gondos előkészítés szükséges:
o A megfelelő megbeszélésekhez
o A professzionális használatot lehetővé tevő
konklúziók (guidelineok) levonásához
• 3 típusú diszkusszió:
o Irányított-oktató diszkussziós csoport – csak
egy helyes válasz van, a cél a válaszhoz való
megérkezés.
o Nem-irányított diszkussziós csoport – nem egy
helyes válasz van, a cél a csoportban lévők
konstruktív interakciója révén a téma
felderítése, megértése.
o Szeminárium-típusú dsizkusszió – nincs
elfogadott korrekt válasz, a diszkusszió hivatott
feltárni azokat a konstruktív konklúziókat,
melyek az alternatívák közüli kollektív
döntéshez vezetnek.
A kiscsoportos munka buktatói
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Már fennálló kollegiális kapcsolatok a résztvevők között
Bizonyos ötletek azonnali elutasítása, mások evidensként történő, korlátokat fel
nem ismerő elfogadása (elnyomott korábbi szokások)
Túl sok személyes tapasztalatból fakadó példa
A diszkusszió céljainak és elvárásainak tisztázatlansága
Unalmas vagy érdektelen feladatok
Nem minőségi anyag
Személy-központú és nem feladat-központú csoportok
A túl nagy csoportlétszám nem megfelelő részvételt eredményez
A csoporttagok nem ismerik egymást
A csoporttagok véleményei, választásai megnehezítik a megbeszéléseket
Túl sok feladat
Nem megfelelően felkészült csoportvezető
Domináns csoportvezető
Nem megfelelő környezet
Eredményesség: a résztvevők hasznosnak
találjak a kurzust, ha …
• Van esélyük a részvételre:
o Tudás és tapasztalat megosztása és szerzése
•
•
•
•
A diszkusszió célja tisztázott
A légkör kellemes és barátságos
Jó a kurzusvezetés
Úgy érzik, hogy valami hasznosat tanulnak
9 lépcső: jótanácsok a csoportmunkában
1: Érts meg a csoportot: speciális összetétel a helyi viszonyoknak megfelelően
o
Motiváció, korábbi tapasztalat, gátak (korábbi gyakorlatban elnyomott szokások)
2: Tervezd meg a gyakorlatokat (méhnyakrákkal kapcsolatos témák)
3: Bizonyosodj meg, hogy a csoport megértette a feladatokat és az elvárt eredményeket
o
Szabályok, feladatok, források azonosítása
4: Bizonyosodj meg, hogy a csoport megértette a csoportvezetőt
o
Beszélgetések facilitálása
5: Ha egy téma megbeszélésére kerül sor, jól időzített és fókuszált kérdésekkel irányítsd
azt
o
Bevezető megbeszélés, diszkussziók provokálása és lefolytatása
6: Ha egyes feladatok elvégzése kiscsoportos foglalkozások keretében történik
o
Párok azonosítása, monitoring, beugrás
7 [ha szükséges]: A nehézkes résztvevő megfelelő bevonása
o
Fenntartva a csoport céljait és központi igényeit.
8: Összegzés
o
A professzionális méhnyakrákszűrés végzésének relevanciája
9: Áttekintés – önellenőrző lista a megbeszélések után
A közönség visszacsatolása: interakciót erősítő
technikák
„Brainstorming”
• A prezentációt követően
• A közönséget ötletelésre kérjük fel
• A diszkusszió korai fázisában összeírni és
elutasítani az ötleteket
• Ezt követően diszkusszió/analízis/kategorizálás
„Buzz groups”
• 2-3 ember beszéli át az adott témát, majd
beszámolnak róla
• Akkor, ha a teljes programos, kiscsoportos
munka nem kivitelezhető
• Világos, előremutató témánál
• Különösen hatékony módszer a tréning korai
szakaszaiban
„Snowballing vagy
pyramiding”
•
•
•
•
•
•
•
3-as, négyes csoportokban
Egy téma megvitatása rövid idő alatt
Aztán egy másik csoporttal ugyanez a
téma
Ezután általános megbeszélés
Interakciós lehetőség relatív szűk
környezetben
4-40 résztvevővel
Egy teljes ‚feedback’ szekciót igényel
A közönség reakciója
Lehetőséget nyújt bepillantani a résztvevők:
• szempontjairól
• tudásáról
• hozzáállásáról
• értékeiről
a méhnyakrákszűréssel kapcsolatban a
nehezen elérhető populációkban
‚Icebreakers’
• rövid gyakorlatok a tréningek elején
• a kellemes légkörért és egymás gyors
megismeréséért
• az oktató részéről a résztvevők
megismerését teszi lehetővé
• időzítés
A résztvevők kurzus előtti
teendői
• Hasznos: előzetesen anyagok kiküldése
(háttérinformációk)
• Alapismeretek közlése
• A mindennapos problémák
meghatározását teszi lehetővé (valós esetek)
Szerepjátékok
• Az elmélet gyakorlati alkalmazása
• Segít a résztvevőknek az elméletben
megtanultak hasznosítására
• Kooperatív csoportmunka: mindenki
bevonásával
• Valós szituációk
• A feedback rendkívül lényeges
Esettanulmány
• Egy specifikus eset bemutatása
(nehezen elérhető populációból)
o Az adott szűrési szituáció
menedzselése
o A nehezen elérhető populációból
származó személy viselkedésének,
kulturális/nyelvi gátjainak
menedzselése
o Eredmény interpretálása és
utánkövetési utasítások
• Releváns háttérinformáció
• A tartalmakat a világosan definiált
célokhoz és eredményekhez szükséges
igazítani
• Hatékonyabb kiscsoportos
környezetben
“Report back” szekció
• Lehetőséget biztosítani a csoportoknak
az egymásnak történő beszámolásra
• A feladat áttekintésére ad lehetőséget
• Különböző szempontok meghallgatása
• Lehetőség az ötletek egymás közötti
megosztására
• Nehézségek:
– Az oktató által favorizáltakkal
ellentétes válaszok és hozzáállások
– Annak biztosítása, hogy a beszámoló
az egész csoport nézeteit tükrözi,
nemcsak a csoportvezetőét
Prezetációk
• Elegendő idő biztosítása a prezentáció utáni
kérdésekre/vitákra
• Sokféle szituációban és feladatban használható
o szakértő előadás (az AURORA által
betanított)
o előadás, majd nyílt megbeszélés (vagy
lehetőség az előadás közbeni hozzászólásokra)
o vitafórumok megelőző rövid előadásokkal (a
közönségtől érkező kérdésekre reflektálás
lehetőségével)
o a csoportok rövid előadásai a kiosztott
feladatokról
Előadás
• Nehézségek
o Az előadó benyomásai
o Végig fenntartani a közönség figyelmét
• Előkészítés és tartalom
o Releváns tartalmak, tiszta és logikus
struktúra
• Előadásmód
o Átgondolva a körülményeket, eszközöket,
beszédgyorsaságot
Oktatási anyagok
Bevezetés
Hatékony tréning – megfelelő eszközök és
anyagok
Hatásos anyagok – előirányzott eredmények
Vizuális segítségek:
• az előadás struktúrájának megértéséhez
• figyelem fenntartásához
A vizuális eszközök formái:
• projektor, diavetítő, PowerPoint
prezentáció, komputeres grafika, feketefehér tábla, jegyzettábla, videók, tárgyak és
kiadványok
Vizuális segédeszközök :
• csak ott használjuk, ahol szükséges (ne
sallangként!)
• mindenki számára jól látható legyen
• a lehető legegyszerűbb legyen
Szempontok a választásban:
• az oktatandó csoport nagysága
• az esemény színhelye és használható
eszközök
• az oktató képességei (pl. PowerPoint
használata)
• a résztvevők fizikuma
• látás- vagy halláskorlátozottsághoz
igazodó anyagok
Oktatási anyagok
Audió-vizuális eszközök
• Egy bizonyos téma/állítás kiemelésére.
• Segít a résztvevőknek a befogadásban – a tudás vagy
információk 75%-a a látáson keresztül érkezik és rögzül.
• Az érdeklődés fenntartására.
• A figyelem egy helyen/ponton tartására.
• Az előadás megszakítására (ajánlott minden 20
percben).
• Segít az előadás előkészítésében.
• Segít az előadás megtartásában, a közönség
koncentrálásában.
• Segít a memorizálásban összegzés nyújtásával.
• Különböző előadók különböző helyeken történő
előadásainak standardizációja.
• Változatosságot nyújt.
Oktatási anyagok: Power Point és projektor
• Legelfogadottabb, leggyakrabban használt
• Megjeleníti az előadás struktúráját és kulcspontjait.
• előkészítési fázis
o az oktató diákat használ az előadást struktúrájának felépítéséhez (címsorok és kulcs
megjegyzések)
• az előadás maga
o az előadás alapját a diák nyújtják, az adott nézet magyarázata és részletezés
Diák
• új információ nyújtására is (pl. videó-prezentáció esetén)
• a résztvevők aktív szerepét biztosítja
o a résztvevőkhöz intézett kérdések a diákon
o rövid bemutatások vagy vizuális modellek
• internet oldalak linkjeinek felvetítése
• kinyomtatva is kiadható
o segíti a résztvevőket az előadás alatt (nem szükséges a jegyzetelésre koncentrálni)
• támogatja a szóban elhangzottakat
o színek, betűtípusok, formátumok és animációk segítenek a változatosságban
o túl sok animáció zavarólag is hathat
Oktatási anyagok
Figyelj arra, hogy a diák a terem
leghátsó részéből is láthatóak
legyenek:
• minimum 24-es betűnagyság
• a szöveg sötét színű legyen
Audió-vizuális eszközök
• Az eszközök ésszerű használata - Use
these tools economically – túlzás
kerülése.
• Releváns tartalmak használata.
• A diákat a kulcs témák kiemelésére
használjuk.
• Használatukat előzetesen gyakorolni – az
audió-vizuális eszközök biztos használata
• Egyszerre ne túl sok információ: ne
terheljük túl a közönséget
• Ne legyen több 7 darab, 5 szavas sornál
egy dián
• Hagyjunk időt a közönségnek a dia
átolvasására
• Hand-outok kiosztását érdemes
mérlegelni
• Alkalmazható a szöveg fokozatos
megjelenítése
• Pointer használható a kiemelendő
részeknél
• Álljunk a projektor mellett
• Csak akkor kapcsoljuk be a projektort, ha
valóban elkezdjük használni; azonnal
kapcsoljuk ki, ha már nem használjuk
• SOHA ne fordítsunk hátat a közönségnek
beszéd közben
• Az általunk használt Power Point
kompatibilitásának ellenőrzése a
heylszínen találhatóéval
• Tudjuk, hogyan kell adatainkat
projektorra/laptopra felvinni
Oktatási anyagok
Flipchartok, papírfunkciós
A flipchartok
táblák
A gyakorlati kérdések előzetes ellenőrzése:
• Fognak a tollak?
• Elég vastagon fognak?
• Van elég papír a táblán?
• könnyen használhatóak
• Az összes résztvevő látja a táblát?
• hasznosak a csoportok beszámolóinál
• olvasható, nagybetűs írás kell hozzá
• egyidejű olvasás és beszéd nem javasolt
A betűk nagysága legyen:
•10 ember; tábla 2m távolságban: betűk 2cm nagyok és 3mm vastagságúak
•25 ember; tábla 10m távolságban : betűk 4cm nagyok and 3mm vastagságúak
•50 ember; tábla 20m távolságban : betűk 8cm nagyok and 5mm vastagságúak
•100 emberig; tábla 30m távolságban : betűk 12 cm nagyok and 1cm vastagságúak
Oktatási anyagok
Oktatási anyagok
Kiadott jegyzetek
Videók és DVD-k
• megkönnyíti az oktatott dolgát
• így biztosan világos és logikus szöveget
kapnak meg, e mentén követhetik az
előadást
• minden extra információ vagy hivatkozás
beleírható, mely az előadásba nem fért
bele
• PowerPoint – kinyomtatható
• megválasztható hány dia szerepeljen egy
lapon,
a
készített
jegyzetek
mennyiségéhez igazítva
• mindig magyarázzuk el előre, miért
alkalmazzuk az adott eszközt
• állítsuk meg a videót, ha megbeszélendő
részhez érkezünk
• elővigyázattal alkalmazzuk
•van jelen látás- vagy hallássérült?
•csúszást fog okozni: nem lesz vontatott?
Visszajelzés és értékelés
Bevezető
• A kurzus hatékonyságának
megállapítására
• Jövőbeli oktatási elvárások
azonosítására
Minden résztvevőt bevonni:
• Oktató
• Oktatott
• Intézet
Miért jó a visszajelzés?
Az oktató számára:
• Az elvárt eredmények teljesültek-e
• Az oktatottaknak milyen jövőbeli elvárásai
lehetnek
• Mit gondoltak a résztvevők a teljes és a
csoportos szekciók teljesítményeiről
Az oktatottak számára:
• Elérték-e az elvárt eredményeket
• A hiányt hogyan lehetne pótolni
• A megfelelő eredmények megléte szükséges
a munka kielégítőnek minősített
elvégzettségéhez
Visszajelzés és értékelés
Tanulási ciklus
Leltározás:
Mit tudok?
(személyes)
Tervezés:
Hogyan folytathatom a tanulást?
(fejlődési)
Visszajelzés és értékelés:
Mennyit és milyen
mélységben értettem meg?
(viszonylagos)
Reflekció:
Mit kellene még tudnom?
(környezettől függő)
Visszajelzés és értékelés: Visszacsatolás az oktató felé
Az oktató egy igen fontos feladata
Tudás: mennyit értettek meg a résztvevők és mennyire tudják a
tudásukat alkalmazni
Készség: a tréning teljesítményére vonatkozó visszacsatolás
• Az oktatott először saját teljesítményét értékeli
• A feedback specifikus legyen, ne általános
• Vonatkozzon a valós teljesítményre, ne függjön a oktatott
személyiségétől
• A visszacsatolás mennyisége kezelhető legyen – maximum 3
vagy 4 pontos értékelés
• Egyensúly legyen a pozitív észrevétel és a konstruktív kritika
között
• A visszacsatolás folyamatos legyen
Az oktató nyújtotta észrevételek:
• A szerepjáték végén
• A plenáris szekcióban a közönség interakciójának részeként
• Ahol csak lehetséges, a feedback vonatkozzon egy specifikus
eredményre
Visszajelzés és értékelés
Giving feedback to trainers and training institutes
Az oktatottakkal közöljük, miért van szükség a
visszacsatolásara:
• a jövőbeli tréningek minőségének javítására
• anonim módon történjen
• a kurzus végén hagyjunk rá elegendő időt
• a használható válaszok érdekében tegyünk fel
célzott kérdéseket
• a kérdések vonatkozzanak mind az oktatók
teljesítményére, mind a tréning relevanciájára
vagy sikerére
Visszajelzés és értékelés
Jövőbeli igények azonosítása
1. Azonosítsuk, milyen mértékben teljesültek a
jelen elvárt tanulási eredmények
2. Keressünk ötleteket és javaslatokat a későbbi
tanfolyamokra nézve
• Fontos üzenet: a tréning a specifikus
közönségre szabott legyen!
Formái: kurzus értékelő lapok, kurzus végi
konklúziók, kiscsoportos megbeszélések, vagy
éppen szünetek alatti informális beszélgetések
• Mi volt jó (és miért)
• Milyen javításokat lehet eszközölni (és
hogyan)
Visszajelzés és értékelés
A tréningen tanultak továbbadása
•
•
•
•
Oktatási anyagok összegyűjtése és elérhetővé tétele
a tréninget követően
Résztvevők toborzása, akik továbbadják kollégáiknak
az anyagot
Az oktatók/szakemberek hanganyagai (videói) és
azok weboldalra történő feltétele
Forrásközpont létrehozása, melybe a részvevők
anyagokat tehetnek, melyeket a későbbi tréningek
felhasználhatnak.
Források
• Knowles, Malcolm S. (1980) The Modern Practice of Adult Education; From
Andragogy to Pedagogy. Englewood Cliffs, NJ: Cambridge Adult Education
Merriam, Sharan B. and Rosemary S. Caffarella. (1999) Learning in Adulthood: A
Comprehensive Guide. San Francisco: Jossey Bass.
• Coetzee, M. (2002) Short course in Skills Development Facilitation. Pretoria:
University of South Africa.
• Gough, Jacqui (1996), developing learning materials, Institute of Personnel and
Development
• Sloman, Martyn (1994) A Handbook for Training Strategy - England: Grower
publishing Limited
• Tiberius, R.G. (1990) Small Group Teaching: A Trouble‐Shooting Guide, Toronto,
OISE Press and the Ontario Institute for Studies in Education.
• Gibbs, Graham (1992), Teaching More Students: Discussion with More
Students, Oxford Brookes University, Oxford Centre for Staff.