Transcript A tréning, mint módszer

Tehetségkibontakoztatás
személyiségfejlesztő - és
csapatépítő
tréningmódszerrel
Oláh Gabriella
klinikai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus
Nyíregyháza, 2012.
Tematika:
 Bevezetés
 Elméleti háttér, indikáció
 A személyiségfejlesztés célja
 A csapatépítés célja
 A tréning, mint módszer
 A személyiségfejlesztő és önismereti tréning
gyakorlatai, játékai
 A csapatépítő tréning gyakorlatai, játékai
 Felhasznált irodalom
Bevezetés:
 A személyiségfejlesztő - és csapatépítő
tréningcsoport a tehetséges gyerekek, serdülők
sokoldalú ( pl. érzelmi kifejezőkészség, társas
készség, empátia, énkép, önismeret, vezetői
készég, jövőorientáltság, assszertivitás, stb.)
fejlesztésének a lehetőségét kínálja, a
személyiség harmonikus fejlődése, a bennük
rejlő értékek, kimagasló képességek
kibontakozásának az elősegítése és
társadalmi hasznosulása céljából.
Elméleti háttér, indikáció:
 Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet a
tehetségesek jó teljesítményének
akadályozásában. /Gefferth, 2000., id: Dr Balogh
László: A tehetségesek személyiségének és szociális
szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem)
 a gyerek önértékelésének irrealitása – vagy alulvagy túlértékeli önmagát.
 problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitása.
 akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményének
szociális éretlensége.
 az agresszivitás is okozhat problémákat a
teljesítményben.
Személyiségfejlesztés célja: „Ki
vagyok én?”
 Az önismeret és a személyiségfejlesztés
ugyanannak a dolognak a két oldala,
hiszen a személyiségfejlesztő
módszerek célja az egészséges
emberek önismeretének a fokozása,
segítése az önmegértésben (Bagdy,
Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint
célja az egyén érzelmi, és
kommunikációs készségeinek,
képességeinek fokozása (Buda, 1998)
Személyiségfejlesztés célja:
„Ki vagyok én?”
A tréning által fejleszthető
készségek:
 önismeret
 énkép
 érzelmi kifejezőkészség
 érzelmi intelligencia
 bizalom
 önbizalom
 empátia
 pályaorientáció
 kommunikációs készségek stb.
A csapatépítés célja: „mert kell
egy csapat!”
A csapatépítés célja: „mert kell
egy csapat!”
 Minél több pozitív kapcsolata van a tanulónak
diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban
fejlődik minden tekintetben.
 A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül
kapcsolatba társaival, hogy ehhez a keretet a
csoport (osztály) adja.
Az iskolai osztály főbb jellemzői
 Az iskolai osztály kívülről létrehozott formális
egység. A gyerekek nem azért kerültek egy
osztályba, mert kedvelik egymást, hanem mert
ugyanabba az iskolába jelentkeztek.
 Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem
közös erőfeszítés eredménye. Ez magában
hordozza a rivalizálás veszélyét.
 Az osztályban a nagy létszám miatt nincs meg a
folyamatos közvetlen kommunikáció
lehetősége.
Az iskolai osztály főbb
jellemzői
Sokféle lehetőség „vár” a gyerekre az osztályban a
sajátkorúakkal való kapcsolatok szerveződésére, és hogy
ezek közül melyik lesz az ő „sorsa”, az nagymértékben múlik
az ott működő tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön.
Az iskolai osztály főbb
jellemzői
 - Egy azonban biztos: nehezen képzelhető el a
tanuló harmonikus fejlődése, ha a közvetlen
környezete (mikrocsoport vagy osztály) nem jelent
számára kötődéseket.
A tréning által fejleszthető
készségek:
 együttműködési készség
 kommunikációs készségek
 önérvényesítés
(asszertivitás)
 tolerancia
 szociális készség
 közösségi érzés
 önbizalom
 érzelmi intelligencia
 konfliktuskezelési készség
A tréning által fejleszthető
készségek:
 empátia
 vezetői készség
 rugalmasság
 felelősségvállalás
 problémamegoldó készség
 stratégiai gondolkodás
 szerepvállalás stb.
A tréning, mint módszer:
 „Megtanulom,
 hogyan viselkedem,
 mások miként látnak engem,
 látom, hogy az én viselkedésem
 hogyan befolyásolja őket,
 és engem hogyan befolyásolnak
 mások.”
 Aronson (1980)
A tréning, mint módszer
jellemzői:
 Tapasztalati tanulás
 Könnyed, játékos jelleg
 Bizalmon alapuló, egymást segítő légkör
 Olyan gyakorlatok, amelyek bizonyos élethelyzeteket
szimulálnak játékos formában
 A csoport elemzi a történteket, levonja a tanulságot
 Csoportdinamikai történések zajlanak
 Az interakciók hatására megváltozik a csoport, de maga
a személy is
 Igen hatékony eljárás
(Bagdy, Telkes, 1990, Rudas, 2001)
A tréningek felépítése
 Résztvevők létszáma: kb. 15 fő
Szakaszai:
„Warming up” (bemelegítés)
 bemutatkozás,
 ismerkedés, névtanulás
 a csoportkeretek ismertetése (szünetek, titoktartás,
visszajelzés stb.)
 a csoport aktuális érzelmi állapotának, motiváltságának
feltérképezése
 elvárások és félelmek tisztázása
A tréningek felépítése
Munkafázis
 a közösen meghatározott célok megvalósítása szituációs
játékok,
 kérdőívek kitöltése,
 páros ill. nagycsoportos gyakorlatok által, ezek
megbeszélése,
 tanulságok levonása,
 visszajelzés adása és fogadása
Lezárás
 értékelés,
 visszajelzés a csoportvezetőnek, egymásnak,
 érzelmi leválás, búcsú stb.
Csapatépítő tréninggyakorlatok
„4 áll”
 Mindenki üljön körbe. Magyarázzuk el a játékszabályt,
bármely pillanatban 4 személy állhat, és egy ember
egyfolytában legfeljebb 10 másodpercig maradhat állva. Az
emberek
nem
kommunikálhatnak
egymással,
de
mindenkinek figyelni kell, és mindenki felelős azért, hogy
egyszerre 4 ember áll, se több, se kevesebb. Tippek az
irányító számára: Pár percbe telik, amíg a csoport rájön a
játék lényegére, utána jó ritmusban fognak felállni, leülni,
és együtt dolgozni. Nagyon izgalmas, és jó közérzetet
biztosít a csoportban. Megkérdezhetjük a játékosokat, hogy
honnan tudták, mikor kell felállni.
Csapatépítő tréninggyakorlatok
 Hídépítés
Két csapattal játszatjuk. Mindkettő azonos alapanyagokat
kap (karton, rajzlap, ragasztó, vonalzó, olló, gémkapocs,
ceruza, tűzőgép). Az a feladatuk, hogy építsék fel a híd
egyik felét. A csapatoknak van egy- egy építésvezetője és
egy-egy egyeztető embere. Mindkét csapatnak két
alkalommal van joga egyeztetést kérni. Ekkor az
egyeztetők elvonulnak és a vezető által mért pontosan 3
percen keresztül módjuk van az egyeztetésre. Az a cél,
hogy a két hídfő szállítható legyen és a hídtestek
összeérjenek.
Személyiségfejlesztő
tréninggyakorlatok
 Varázsbolt
Elmondjuk, hogy egy kijelölt helyen megnyílt a varázsbolt,
ahol minden tulajdonság, képesség kapható, de
természetesen nem ingyen. Valamit be kell adni érte,
valamiről le kell mondani a vágyott fogalom
megszerzéséért (pl. szeretnék vásárolni egy kis türelmet,
és beadok érte valamennyit az önzésemből, vagy az
időmből).
Személyiségfejlesztő
tréninggyakorlatok
 „Ez lennék, ha…”
 szín, állat, zene, növény, bútor, szám, foglalkozás,
földrajzi képződmény, művészeti stílus, ország,
közlekedési eszköz, évszak, tánc, játék, stb. lennék? A
játékvezető a játékosok életkorának megfelelően
választhat a fenti lehetőségekből. Egyszerre csak egy
témáról beszélünk. Ha már mindenki sorra került, akkor
váltunk témát.
Személyiségfejlesztő
tréninggyakorlatok
 Személyészlelési lista
 Ez egy A4-es lap, két sorban felsorolt tulajdonságokkal. A
tulajdonságok mellé jeleket kell tenni annak megfelelően,
hogy a kitöltő szerint az rá nagyon jellemző (++), jellemző
(+), kevésbé jellemző (-), egyáltalán nem jellemző (--). A
következő instrukciókat adhatjuk: jelöld be, hogy
milyennek tartod magad (énkép), egy másik színnel,
hogy milyen szeretnél lenni (énideál), és egy harmadik
színnel, hogy milyennek látnak a többiek (szociális én).
Esetleg a párok egymásról is kitölthetik. Elsősorban a nagy
– két értéket meghaladó – különbségek számával kell
foglalkozni, elemezni (az énkép távolsága az énideáltól ill. a
szociális éntől).
Felhasznált irodalom:
 Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és
szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem)
 Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990)
Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában.
Tankönyvkiadó, Budapest.
 Benedek, László (1992)
Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest.
 Bús, Imre (szerk.) (2003)
Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés
szolgálatában. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar,
Szekszárd.
Felhasznált irodalom:
 Hantos Ágnes: Játéktár. Hantos, Á., Jármi, É. (2007) Társas
készségek csoportos fejlesztésének lehetőségei gyermek- és
lakásotthonokban élő gyermekeknél/fiataloknál című
tanulmány segédanyaga
 Hatvani, Andrea, E. Varga, Magdolna, Taskó, Tünde (2001)
Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek. EKF, Eger.
 Nevelést hangsúlyozó, közösségteremtő,
személyiségfejlesztő játékok gyűjteménye, (összeállította a
nyíregyházi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Tantestülete), Örökségünk Kiadó Bt. 2010
 Rudas, János (2001)
Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer,
gyakorlatok. Új mandátum, Budapest
 Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás:
www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.hu
Köszönöm a figyelmet!