Transcript A-bold-pszich-mod-Szondy-Mate_kreditvadasz.hu

A boldogság pszichológiája
Szondy Máté
KJF
Pszichológia Tanszék
Témák




A boldogság a filozófiában és a pszichológiában
Hedonizmus és boldogság
A boldogság mérése
A boldogságot befolyásoló tényezők
–
–
–
–
–
–
–
–
–

evolúciós tényezők
genetikus és idegrendszeri tényezők
korai életesemények
pozitív és negatív életesemények
anyagi helyzet
kultúra
munka, szabadidő
szociális kapcsolatok
személyiség
Alkalmazott Pozitív Pszichológia
I. A boldogság a filozófiában és a
pszichológiában

A boldogság témája a filozófiában
Arisztippusz (Kr.e. 435 - 356)
– az élet célja az átélt gyönyörök (hedone)
maximalizálása
Thomas Hobbes (1588-1679)
A boldogság vágyaink sikeres
beteljesüléséből áll
Marquis De Sade (1740-1814)
Az élethozó
értelme
az érzéki
„(…) csak gyönyört
szenvedélyeitek
gyönyörök
keresése
szavára hallgassatok,
ez az
egyetlen hang,
amely elvezet a boldogsághoz.”
de Sade: Filozófia a budoárban
Arisztotelész (384-322)
A hedonikus boldogság az
embert vágyai rabszolgájává
teszi.
Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

A boldogság témája a pszichológiában
A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig
elhanyagolt terület
1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia 
Social Indicators Research mozgalom
1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

A boldogság fogalma a pszichológiában
1. A boldogság ( = szubjektív jóllét,
subjective well-being, SWB) „összetevői”
– élettel való elégedettség
– pozitív érzelem magas szintje
– negatív érzelem alacsony szintje
2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001))
• eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások
közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív
bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az
érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk
teremtve
• hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység
közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk
át, miközben szükségletkielégülés (fizikai,
intellektuális, társas) történik
Hedonizmus és boldogság
Veenhoven (2004)

Hedonikus beállítódás és
boldogság
Fordyce (1972) boldogabb hallgatók
több hedonikus témát említenek
Veenhoven (2004)

Alkohol
Ventegodt (1995) fordított U-alakú
összefüggés a boldogság és a fogyasztott
alkohol közt
Veenhoven (2004) összefüggés
nemzetközi szinten

Dohányzás
Schulz és mtsai (1985) nem találtak
összefüggést
Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem
befolyásolta a boldogságot; a korai
boldogtalanság befolyásolta a dohányzást
Veenhoven (2004) összefüggés
nemzetközi szinten

Drog
Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak
drogot, azok a legboldogabbak
Bachman és mtsai (1978): a korai
boldogtalanság bejósolja a
droghasználatot

Szex
– Veenhoven (2004) liberális szexuális
attitűd (pl. homoszexualitás iránt)
pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz
– Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak
sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan
nem aktívak

Szabadidő
– Attitűd a szabadidővel szemben
– Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek
több szabadidős tevékenységről számolnak
be
„Teljes élet” vs. „üres élet”
Peterson és mtsai (2005)

„Teljes élet”: magas érték a
Jelentésteli élet: kellemességkeresés
2, 5, 11, 12, 14, 17
jelentéskeresés,
Kellemes élet: 3, 8,mentén
13, 15, 16, 18
és elkötelezettség
Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10

„Üres élet”: alacsony érték a fenti
dimenziók mentén




a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem
házasok inkább gyönyörkeresés
mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való
elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén
(0,17), az elköteleződés (0,3) és az
értelemkeresés (0,26) erősebben
hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való
elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három
orientáció interakciója
a Teljes Élet garantálja a legmagasabb
elégedettséget
II. A boldogság mérése

Kérdőív
Scale
Gurin Scale
Delighted – Terrible Scale
PGCMS
PGC – M
Life Satisfaction Index
LSI – Z
MUNSH
mtsai, 1985)
Index of General Affect
Mood Survey
General Well – Being Schedule
Study
Gurin és mtsai (1960)
Andrews és Withey (1976)
Lawton (1975)
Morris és Sherwood (1975)
Neugarten és mtsai (1961)
Wood és mtsi (1969)
(Diener és
Kozma és Stone (1980)
Campbell és mtsai (1976)
Underwood és Moore (1980)
Dupuy
(1978)
(Neugarten
és
Self
– Description Inventory
mtsai,1961)
Fordyce (1978)
Affect Balance Scale
Happiness Measures
Affectometer
Affect Intensity Measure
Satisfaction with Life Scale (SWLS)
Positive
and Negative
Withey,
1976) Affect Schedule
(PANAS)
Subjective Happiness Scale (SHS)
Approaches to Happiness Questionnaire
Oxford Happiness Inventory (OHI)
Oxford Happiness Questionnaire (OHQ)
Braddburn (1969)
Fordyce
(1977) 1969)
(Bradburn,
Kammann és Flett (1983)
Larsen (1983)
(Andrews
és
Diener és mtsai
(1983)
Watson és mtsai (1988)
A leggyakrabban használt kérdőívek:
• Satisfaction with Life Scale
•Life Satisfaction Index
• Affect Balance Scale
• Delighted – Terrible Scale
Lyubomirsky és Lepper (1999)
Peterson (2002)
Argyle és mtsai (1989)
Hills és Argyle (2002)

„Napló” - tanulmányok

Élményértékelő mintavételi eljárás

Családtagok, ismerősök kikérdezése

Az érzelmek kódolása az arcon

Az érzelmek agyi vizsgálata
III. A boldogságot befolyásoló
tényezők
1. Evolúciós tényezők

A boldogság evolúciós „előnyei”
Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek
nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel
kötnek házasság és tovább maradnak
házasok
Myers (1999): jobban kedveljük a
boldogabb embereket és azt gondoljuk
róluk, hogy nagy valószínűséggel a
mennyországba kerülnek
Salovey és mtsai (2000): a boldogabb
emberek egészségesebbek
Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként
mért boldogságszint jó bejóslója az
élettartamnak
Weiss és mtsai (2002)
A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz
indikátor”, mely a személy genetikai
rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a
párválasztás során a legmegfelelőbb egyént
válasszuk.

A boldogságot csökkentő evolúciós
tényezők
Grinde (2002)
Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az
Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment
of Evolutionary Adaptation, EEA) közt
Bizonyíték:
Gullone (2000)
A „biofília” jelensége.
Buss (2000)
Evolúciós tényezők, melyek
csökkenthetik a boldogságot:
• a potenciális partnerek száma
• distresszhez vezető - adaptív mechanizmusok
• a versengés elkerülhetetlen volta
2. Genetikus tényezők
Tellegen és mtsai (1988)
együtt és külön nevelt egypetéjű
(monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta,
DZ) ikrek vizsgálata
A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata
hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek
érzelmi mintázata
a pozitív érzelmek 40% - ban
a negatív érzelmek 55% - ban } genet. determináltak
Lykken és Tellegen (1996)
A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag
meghatározott.
Roysamb és mtsai (2002)
Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban)
genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét
szintje.
3. Idegrendszeri tényezők
Öningerléses vizsgálatok állatoknál:
A legjutalmazóbb agyterület a
mezolimbikus dopamin rendszer - ezen
terület elektromos ingerlése a legismertebb
megerősítő tényező (erősebb, mint az étel
vagy a szexuális partner)
A mezolimbikus
dopaminrendszer sejtjeinek
sejtteste a ventrális
tegmentalis area (VTA)ban található. A VTA
rendszer befolyásolja a
viselkedésirányításban
kiemelkedő szerepet játszó
prefrontális lebeny
működését.
A VTA területen történő
dopamin termelődés bír
megerősítő hatással.
A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger
(pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin
termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain,
amfetaminok, alkohol, nikotin).
Damasio (2001)
•„Elterjedt nézet, hogy
minden érzelemnek a
limbikus rendszer az
idegrendszeri alapja.
Számos bizonyíték igazolja
azt, hogy ez nem igaz.”
•„Az amygdala
elsődlegesen nem vonódik
be az olyan pozitív
érzelmek feldolgozásába,
mnt például a boldogság
(…)”.
Pelletier et al (2003)
fMRI vizsgálat színészeken,
akik boldog emlékek
felidézésével boldog
hangulatot idéztek elő
maguknál
Megnövkedett aktivitás
- az orbitofrontális lebenyben
- a mediális prefrontális
lebenyben
- a bal oldali ventrolaterális
prefrontális kéregben
Paradiso és mtsai (1999)
A kellemetlen ingerek
megfigyelése a szubkortikális
limbikus struktúrákban, a
kellemes ingerek a kortikális
struktúrákat aktiválnak.
A pozitív inegerek észlelésért
felelős agyi struktúrák
filogenetikusan fiatalabbak,
mint a veszélyészlelő
struktúrák.
Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás
mérése
A boldogságot meghatározó
tényezők II.
Gyerekkor, pozitív és
negatív életesemények,
anyagi helyzet



A gyerekkori boldogtalanság nagy
valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra
predesztinál.
igaz – hamis
A tehetősebb országok lakosai boldogabbak,
mint a kevésbé tehetős országok lakosai.
igaz – hamis
A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a
boldogságszintet.
igaz – hamis
Korai életesemények
Kapcsolat a gyerekkori boldogság
(felnőttkorban megítélve) és a gyermekkori
életesemények közt.
A gyerekkori boldogságot a következő változók
csökkentették:
- érzelmi abúzus
- gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél
- szülői elhanyagolás
- gyakori anyagi problémák a családban
- fizikai abúzus
- konfliktus a szülők közt
Kapcsolat a gyerekkori
boldogság,
gyerekkori életesemények és a
felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál.
– gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság
és a specifikus gyerekkori életesemények
közt
– fontosabb gyermekkori életesemények
•szülői drog, illetve alkohol abúzus
•válás
•fizikai és szexuális abúzus
A gyermekkori boldogtalanság nem
predesztinál boldogtalan
felnőttkorra
Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat
boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon
boldog” felnőttként.
Pozitív és negatív
életesemények

Brickman és mtsai (1978)
22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és
paraplégiás) személy vizsgálata
- múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság
- hétköznapi tevékenységek örömértéke
barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás)
(pl.
– a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a
kontroll
– a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi
örömöket
– a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak
tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”);
jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték,
mint a kontroll, DE a különbség minimális
A pozitív és negatív események csak kis
mértékben befolyásolják a SWB - t
Suh és mtsai (1996)
2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények
szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.
– az életesemények csak 3 három hónapig
befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív
és a negatív érzelmek szintjét
Hedonikus adaptáció
= pozitív és negatív ingerekhez
való adaptáció
„Hedonikus taposómalom”
Anyagi helyzet





Hogyan függ össze a jövedelem és a
szubjektív jóllét egyéni szinten?
Az anyagi helyzet változása hogyan
befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét?
Hogyan függ össze a jövedelem és a
szubjektív jóllét összefüggése
nemzetközi szinten?
Egy adott nemzet gazdasági helyzetének
javulása hogyan befolyásolja a szubjektív
jóllétet?
Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy
és a szubjektív jóllét között?
A. Jövedelem és a szubjektív jóllét
összefüggése egyéni szinten

A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál
boldogabbak, de a különbség minimális.

Más kutatások nem talált összefüggést az
anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje
közt
Diener és mtsai (1996)
B. Az anyagi helyzet változása és a
szubjektív jóllét
Smith és Razzell (1975): angol
lottónyertesek vizsgálata
• munkahely elhagyása
• szociális környezet változása
• konfliktusok a barátokkal és
családtagokkal
a kezdeti öröm után negatív
következmények
Brickman és mtsai (1978)
 a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje
csak időlegesen javult
 a hétköznapi tevékenységek
örömértéke csökkent
Diener és mtsai (1993)
a fizetésemelés nem növeli a boldogság
szintjét
C. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét
összefüggése nemzetközi szinten
Skandináv
államok
USA
Hollandia
Magyarország
Kelet-európai államok
Az élettel való
elégedettség a
gazdagabb
országokban a
legmagasabb és a volt
szocialista
országokban a
legalacsonyabb.
Miután az ország elér egy
bizonyos fejlettségi szintet,
az összefüggés gyengül.
A fejlődő országokban
egyértelmű az
összefüggés a nemzeti
jövedelem és az élettel
való elégedettség közt.
Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai?
Az anyagi jólléttel együtt járó
tényezők:
 jobb élelmezés, tiszta víz
 magasabb fokú iskolázottság
 jobb egészségügyi ellátás
 az emberi jogok tiszteletben
tartása
 magasabb fokú egyenlőség a
nemek között
 hosszabb élettartam
Ezen tényezők
vezetnek a
magasabb
boldogságszinthez
a tehetősebb
országokban.
D. A gazdasági helyzet változása és a
szubjektív jóllét
Diener és mtsai (1998)
Diener és Oishi (2000)
A „tehetős” államok boldogságszintje állandó
a gazdasági változások ellenére.
Hellevik (2003)
1985 - 2001 közt Norvégiában a gazdasági
helyzet javulását nem kísérte a
boldogságszint növekedése
A gazdasági helyzet változása ellenére
Angliában nem változott az önmagukat
boldogtalannak, illetve boldognak valló
emberek aránya.
A SWB szintjében
mutatkozó változások
nem követik a
gazdasági változásokat.
Ezzel szemben az
élettel való elégedettség
szintjében mutatkozó
fluktuáció a gyors
társadalmi
változásokhoz
köthető.
E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív
jóllét
Milyen következményekkel jár, ha
valakinek az anyagi helyzetének
javítása a legfőbb célja?
Az anyagi javak utáni vágy
magasabb szorongás és depresszió
szinthez társul
• bizonytalan
családi háttér
• rossz anyagi
körülmények
Magasabb
szorongás
és depresszió
szint
• az intim kapcsolatok
leértékelése
• kevesebb intrinzik
motivált cselekvés
• magasabb elvárások
az anyagi jóllét
pozitív hatásaival
kapcsolatban
Bizonytalanság
Média
Anyagi jóllét
elérése, mint
elsődleges cél
(biztonságérzet)
A boldogságot befolyásoló
tényezők III.
Kulturális hatások
7. Kulturális hatások
A. Kulturális különbségek a SWB szintjében
World Value Survey II
(www.worldvaluessurvey.org)
–
–
–
–
élettel való elégedettség
pozitív érzelem
negatív érzelem
hedonikus egyensúly
(a pozitív és negatív
érzelmek különbsége)
51
országban
Élettel való
elégedettség
Bulgária
Magyarország
Svájc
Hed.
egy.
Poz.
érz.
Neg.
érz.
B. A kulturális különbségek okai
1. Anyagi helyzet és történelmi örökség
2. Individualizmus
Hofstede (1980)
Individualista kultúrák
Kollektivista kultúrák
- személyes célok
hangsúlyozása
- a csoport céljainak
hangsúlyozása
- relatíve több szabadság
- kevesebb egyéni
szabadság
- pl. USA
- pl. Japán
Diener, Diener and Diener (1995)
0.77 - es korreláció az individualizmus és a SWB
szintje közt
World Value Survey II: 0.55 - ös korreláció az
individualizmus és a SWB közt
DE
Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az
individualista kultúrákban
A személyes szabadság előnyei és
hátrányai
Kollektivista kultúrákban a
korlátozott egyéni
szabadsághoz magas fokú
társas támogatottság
társul, ami
stresszhelyzetben védő
tényezőként működik
3. Szabadságjogok
Magyarország
Politikai
szabadságjogok
és demokratikus
intézmények
Kína
4. A boldogságra vonatkozó kulturális
normák
A kulturális normák megszabják, hogy
az érzelmek milyen szintje az „ideális”
Konfúciánus kultúrák (pl.
Kína)
- negatív érzelmek
elfogadottabbak
- a pozitív érzelmek kevésbé
fontosak
Latin kultúrák:
- a kellemes érzések
kívánatosak
- a kellemetlen érzések
nem kívánatosak
8. Munka, szabadidő
A. Munka
Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai
• alacsonyabb pozitív érzelem
• alacsonyabb élettel való elégedettség
• alacsonyabb önértékelés
• rossz egészségi állapot
• unalom
• depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus
magas szintje
•önértékelés
•idő strukturálás
•szociális élet
Munka
•anyagi biztonság
•jobb
egészségmagatartás
•jobb egészség
Boldogság
B. Szabadidő
Veenhoven és mtsai (1994)
a boldogság és a szabadidővel való elégedettség
közti korreláció 0.4
Glancy és mtsai (1986)
1521 középiskolás 24 éves követése
a serdülőkori szabadidős tevékenységek
jelenléte jól bejósolta a felnőttkori boldogságot
1. Sport
Thayer (1989)
10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések
szintjét
Biddle and Mutrie (1991)
Aerobik 8 - 10 héten keresztül (hetente 2-4 alkalommal)
megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a
depressziót
 endorfin termelés
 szociális interakció
 sikerélmény, énhatékonyság
2. Társas aktivitások
Argyle (1999)
A boldogság erős korrelációt mutat a barátok
számával és a velük való találkozás
gyakoriságával.
szociális támogatás
intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése
3. Flow tevékenységek
A flow - tevékenységek jellemzői:
• tökéletes koncentráció
•
•
•
•
•
egyértelmű célok
visszajelzés a teljesítményről
kontroll - érzés
negatív érzések csökkennek
időérzékelés megváltozik
4. TV nézés
A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint
az átlag populáció (Argyle, 1999)
5. Nyaralás
Általában megnöveli a bologságszintet
(Argyle, 1999).
6. Önkéntes munka
A boldogság magas szintjét eredményezi
9. Szociális kapcsolatok
Zoon politikon
(társas lény)
vagyunk
Evolúciós belénk kódolt az igény a társas
kapcsolatok keresésére
…gyerekként
Kötődés
-az anya jelenlétében
felfedezi az idegen
környezet
- idegen
környezetben
idegesen az anyára
csimpaszkodik
- ha az anya kimegy,
nyugtalanok lesznek
- ha az anya kimegy
sír, nyugtalan
- ha visszatér,
megnyugszanak
- ha visszajön,
nehezen nyugszik
meg
…felnőttként
Biztonságos
kötődés
Bizonytalan
kötődés
-könnyen
közel kerül
másokhoz
- alacsony
bizalom
- kielégítő
kapcsolatok és
szexuális élet
- birtokló és
féltékeny
- szeparáció alatt
alacsony distressz
- a viszontlátáskor
alacsony
érdeklődés
Elkerülő
kötődés
- félelem az érzelmi
közelségtől
- alacsony szintű
bevonódás
- egy-éjszakás kalandok
Közeli kapcsolatok és
egészségi állapot
Myers (1999)
Összehasonlítva az alacsony fokú szociális
támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt
szociális hálózattal rendelkező személyek tovább
élnek.
1.234 szívrohamon átesett személy: 6 hónap alatt a
megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan
élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban
élőknél (Case és mtsai, 1992)
Leukámiás páciensek: csontvelő transzplantáció után 2
évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező
személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális
támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt
(Colon és mtsai, 1991).
1.528 gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek,
akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel tovább éltek, mint
azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).
Szociális kapcsolatok és SWB
I. Barátság, szerelem
Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik
elégedettek a párkapcsolatukkal (Emmons és mtsai., 1983)
A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek
hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal
(betegség, munkanélküliség, gyász, stb. ) (Myers, 1999)
II. Házasság
Myers (2000)
A házasságban
élők
boldogabbak,
mint azok, akik
nem élnek
házasságban
Ingelhart (1990)
A házasok
kicsit
boldogabbak,
mint az együtt
élő párok.
A házasság hatásának moderáló faktorai

a férfiak többet profitálnak a házasság
boldogságnövelő hatásából
 a házasság hatásosabban növeli a boldogságot,
ha a házaspár szerelmes és fiatal
 a család „Életciklusa”
Életközelség
Mézeshetek
„Üres fészek”
5 évesnél
fiatalabb
gyerek
Serdülőkorú
gyerek
- hatékonyabb egészségviselkedés
- erősebb immunrendszer
- magasabb önértékelés
- szociális támasz
- lehetőség az önfeltárásra
Házasság
Boldogság
A boldogabb emberek hamarabb és
nagyobb valószínűséggel kötnek
házasságot (Mastekaasa, 1993)
Összegezve:
a szociális kapcsolatok hatásai
Érzelmi támogatás
Companionship
Érzelmi támogatás
„Materiális”
segítség
Companioship
Társas
támogatás
r = 0.5
SWB
A szociális kapcsolatok változása
– a házasság ideje kitolódott (férfiaknál:26,7 év,
nőknél 24,5 év)
– válások gyakorisága megnőtt
(az 1960 - as gyakorisághoz képest megduplázodott)
– kisebb a házasodási kedv
– nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő
A szingli felnőttek
egyre nagyobb aránya
„Szingli kultúra”
10. Személyiség
Mely személyiségvonások a legfontosabbak?
1. Eysenck személyiségmodellje
2. Big Five modellek
Extraverzió
= szociabilitás,
önérvényesítés
Neuroticizmus
= érzelmi labilitás
Erős pozitív kapcsolat a SWB el
Erős negatív kapcsolat a SWB el
Barátságosság
= kedvesség, nagylelkűség
Lelkiismeretesség
Gyenge pozitív kapcsolat a
SWB - el
= megbízhatóság,
kitartás
Nyitottság
= kíváncsiság, nyitottság
Gyenge pozitív kapcsolat a
pozitív és a negatív érzelmek
szintjével
• szociális igények
kielégülése
• az extravertált
személyek több
pozitív életeseményt
élnek át
?
Extraverzió
• nyugati
társadalmakban az
extravertált
viselkedés kívánatos
SWB
3. Egyéb fontos vonások
• önbizalom
• optimizmus
• belső
kontrollhely
A SWB
magas
szintje
Összegzés
DeNeve and Cooper (1998)
149 tanulmány metaanalízise
A legfontosabb vonások:
- represszió (elnyomás) (r = -
Nem a negatív érzelmek,
hanem ezek elnyomása
vezet boldogtalansághoz!
0.40)
- interperszonális bizalom (r =
0.37)
- érzelmi stabilitás (r = 0.36)
- külső kontrollhit (r = - 0.34)
Nem csak a kapcsolatok
száma, hanem ezek minősége
fontos!
IV. Hogyan növelhető a
boldogság?
Lyubomirsky (2002)
A SWB - et befolyásoló tényezők
Life
circumstances
10%
Genetic "set
point"
50%
Deliberately
controlled
factors
40%
Kasser (2002)
• kapcsolataink újragondolása
• az aktivitások, tevékenységek megváltozatása
Peterson et al (2005)
„Teljes élet”
• gyönyör keresése
• az élet jelentésének megtalálása
• elköteleződés, beolvadás a
tevékenységekbe
Seligman (2005)
Happiness Building Exercises
(www.reflectivehappiness.com)
•
•
•
•
„Három áldás”
„Hála látogatás”
„Erősségeink”
„Akítv és konstruktív barátságok és
párkapcsolat”
• „Jelentés és pozitív szolgálat”
Malin (2003)
1. Újraértékelés
Negatív események pozitív fényben való értékelése,
„minden rosszban van valami jó”
2. Hála
Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak,
boldogabbak.
3. Kedvesség
A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001)
4. Tartalmas szociális kapcsolatok
Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság”
5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre
Pl. zene
6. Mozgás
Ld. „Szabadidő és boldogság”
7. Flow - tevékenységek
Ld. „Szabadidő és boldogság”
8. Az életfeladat megtalálása
Célok
V. Néhány szó a boldogtalanságról
Hogy lehet a boldogtalanság,
depresszió adaptív?
1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis)
(Price és mtsai., 1994)
A depresszió egy szociális versengés
vesztese esetében hasznos, mert
• segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség
tényét
• önalávetést jelez és így leállítja a győztes
agresszív viselkedését
2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis)
(Watson, 2002)
A depresszió szociális - kognitív funkciói:
– a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális
problémák elemzésére és megoldására fókuszálja
– ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és
segítséget nyújtsanak
3. A pozitív pszichológia álláspontja
A stresszel, nehézségekkel való
megküzdés fejleszti a személyiségünket