Transcript A boldogságtényező Készítette: Reményi Nóra és Tomojzer Dóra

A BOLDOGSÁGTÉNYEZŐ
Készítette:
Reményi Nóra és Tomojzer Dóra
TARTALOM
 Mi
a boldogság?
 A boldog élet titka
 A „hedonista mókuskerék”
 Kik lehetnek boldogok?
 Boldogít-e az intelligencia?
 Életkor és boldogság
 A házasság és a család hatása
 Következtetések
A BOLDOGSÁG
Az élet egyik célja: a boldogság keresése
 A boldogság:
• Hosszan tartó elégedettség vagy derű
• Kiugró érzelmi állapot, korlátozott ideig tartó
eufória

•
Az élettel való elégedettség és az intenzív,
kellemes, ám múlékony érzelmi állapotok
sajátos kombinációja.
A BOLDOG ÉLET TITKA
 Mit
•
•
•
•
•
gondolunk a boldog élet titkáról?
Pénz
Család
Barátok
Egészség
Érdekes, jól megfizetett munka
Ha mindez rendelkezésünkre áll, akkor
remélhetőleg boldogabbak leszünk, mint azok, akik
ezekkel nem rendelkeznek.
A BOLDOG ÉLET TITKA

•
•
•
•
•

•
•
•
A boldog élet titka a kutatások szerint:
Életkor
Életút adott szakaszában játszott szerep
Társadalmi-gazdasági hovatartozás
Foglalkozás
Családi jövedelem
Nem játszanak szerepet:
Nemi- vagy faji hovatartozás
Iskolázottság
Vallás
A HEDONISTA MÓKUSKERÉK
A „jó dolgoknak” kevesebb köze van a tartós
boldogsághoz, mint ahogy azt gondolnánk
 Több kellemes élmény – kevesebb öröm
 Az életünk minőségét javító dolgok, az élmény
intenzitása megfakul
 Boldogságunk alakulása: múltbeli eseményekhez
kötött
 Újonnan átélt eseményeket mindig múltbeli
élményeinkhez hasonlítjuk – Harry Helson
 „Adaptációs szint”

A HEDONISTA MÓKUSKERÉK
A boldogságra áhítozó ember előbb-utóbb
csapdába kerül:
 A boldogság elérésével elvárásaink szintje is
emelkedik
 Megnövekedett elvárások mellet nehezebb
boldogságot elérni
 A jelen boldogságában már megjelenik a jövő
boldogtalansága
 Pl.: évről – évre jobb anyagi körülmények között
élők, nem érzik úgy, hogy tehetősebbek lennének

A HEDONISTA MÓKUSKERÉK
Csökkentett elvárási szint mellett boldogabbak
lehetünk pl.: súlyosan testi fogyatékossá vált
emberek
 Philip Brickman:
 Adaptációs szint elméletének vizsgálata
 Nyaktól és deréktól lefelé bénult betegeken
 A súlyos korlátok ellenére, ők is legalább annyi
örömet találtak az élet egyszerű dolgaiban,
mint egészséges társaik


Richard Schulz, Susan Decker
A HEDONISTA MÓKUSKERÉK


Van-e kifelé vezető út?
Paradox módon: a jövőbeli boldogsághoz a
jelenlegi adaptációs szint csökkentése, kellemes
eseményekről való lemondás szükséges
pl.: 40 napos Nagyböjt, Ramadan
KIK LEHETNEK BOLDOGOK?


Az emberek boldogsága nagyban függ a
személyiségüktől és a külső eseményekhez való
beállítottságuktól.
A személyiség Eysenck -féle modellje:
KIK LEHETNEK BOLDOGOK?
Az extraverzió és az introverzió a pozitív
élmények átélésében mutat különbséget.
 Az extrovertált személyeknek magasabb a pozitív
élmények iránti fogékonysága, ami a társas élet
kedveléséből következik.
 Az introvertáltak érzékenyebbek, befelé fordulók.

KIK LEHETNEK BOLDOGOK?



A neurotikus egyének sokkal több negatív
élményt élnek át, mint az érzelmileg
kiegyensúlyozott emberek, viszont a pozitív
hatások terén hasonló a két csoport.
Ezekből következik, hogy a stabil-extrovertált
emberek mondhatják magukat a
legszerencsésebbnek, mivel nyitottak a pozitív
élmények iránt, és a negatívakat szinte észre
sem veszik.
A neurotikus intorvertáltak nehezen élvezik a
kellemes élményeket és könnyen a negatív
hatások alá kerülnek.
KIK LEHETNEK BOLDOGOK?



A stabil introvertáltak kerülik az érzelmi
szélsőségeket. Sem az ujjongás, sem pedig a
reménytelen keserűség nem jellemző rájuk.
A neurotikus extrovertáltak pedig állandóan
érzelmi hullámvasúton robognak a pozitív
élményekből a negatívakba.
Mindkét csoport valahol középen helyezkedik el a
boldogságszint tekintetében.
BOLDOGÍT-E AZ INTELLIGENCIA?
Intelligencia: kulcskérdés a Nyugati
társadalmakban
 Hiedelem: magasabb intelligenciájú emberek
élete boldogabban alakul
 Tapasztalat: boldogság és az intelligencia
függetlenek egymástól

Magas intelligenciájú emberek elvárásai
magasabbak a többiekénél
 Csak akkor lehetünk igazán boldogok, ha távol
tudjuk tartani magunkat a világ problémáitól

ÉLETKOR ÉS BOLDOGSÁG
Az élet élvezésének képessége függ az
életkorunktól és személyes életútunk szakaszától
 Fiatalok: nekik nem tetsző dolgokat
változtathatják
 Idősebbek: úgy érzik életük beállt egy bizonyos
kerékvágásba


Tények:
• A kor előrehaladtával az elégedettség és derű
emelkedni látszik
• A korral módosul: érzelmi változékonyság
A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD HATÁSA



A házasságnak sok hátránya van, de egyértelmű
tények bizonyítják, hogy jót tesz az embernek.
A házasságban élőknek ritkábbak a negatív
élményeik, mint az egyedülállóknak.
A férfiak valamennyivel több hasznot húznak a
házaséletből, mint a nők.
A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD HATÁSA


A gyerekek jelenléte
határozottan
kedvezőtlen hatást
gyakorol a házasfelek
boldogságára.
Növeli a házastársak
boldogsági szintjét ha a
gyerekek kirepülnek a
családi fészekből.

A gyereknevelés az élet
egyik értelme és igazi
érzelmi csúcsokat
nyújthat a szülőnek.
KÖVETKEZTETÉS
A boldogság átélt élményeinktől és a
társadalomban elfoglalt helyzetünktől függ
 Az átélt kellemes élmények csak kis mértékben
járulnak hozzá a boldogság szintjének magasan
tartásához
 A boldogság igazi titka a személyiségben rejlik
 Nem a velünk történt események fogják
meghatározni, hogy boldogok leszünk-e, hanem
az a mód, ahogy az élet eseményeit magunkba
fogadjuk

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!