Transcript A biztosítási piac tapasztalatai a Felügyelet szemszögéből

A biztosítási piac tapasztalatai a
Felügyelet szemszögéből
Dr. Szász Károly
2012. november 13.
Magyar biztosítási szektor – nemzetközi
összehasonlítás
Gazdasági fejlettségnek megfelelő biztosítási penetráció (díj/GDP)
 2009: jóval az EU15 átlag alatt, CEE térségen belül átlagos, a GDP szintjével
arányos
A hazai szektort a válság a CEE térségi átlagnál jobban érintette
Penetráció (Díjbevétel/GDP)
10%
9%
8%
7%
6%
5%
2009
4%
2011
3%
2%
1%
0%
EU15 CEE7
SL
CZ
PL
HU
SK
BG
RO
Forrás: SwissRe
2
Magyar biztosítási szektor – nemzetközi
összehasonlítás
Élet ági penetráció (Díjbevétel/GDP)
Nem élet ági penetráció (Díjbevétel/GDP)
7%
6%
5%
4%
5%
4%
3%
2009
3%
2%
2011
2%
2009
2011
1%
1%
0%
0%
EU15 CEE7
SL
CZ
PL
HU
SK
BG
RO
EU15 CEE7
SL
CZ
PL
HU
SK
BG
RO
Forrás: SwissRe
Élet ági díjbevétel aránya a teljesen belül
70%
60%
50%
40%
2009
30%
2011
20%
10%
0%
EU15 CEE7 SL
CZ
PL
HU
SK
BG
RO
Élet ág:
 CEE-ben a részaránya (fejlettsége) a díjbevételből
kisebb
 Magyarországon azonban az EU15 átlag közelében, de
→ UL magasabb aránya (60%)
→ Kockázati életbiztosítások kevésbé elterjedtek –
potenciális növekedési lehetőség
Nem élet ág:
 CEE-ben relatíve nagyobb a szerepe
3
Nem élet ág költségei – nemzetközi összehasonlítás
Költséghányadok
Drága nem élet termékek

2000-től
kezdődően
a
kárkifizetés
díjbevételhez viszonyított aránya csökken,
miközben a szerzési költségek aránya növekszik

Nemzetközi összehasonlításban
→ viszonylag magas nem élet ági költséghányad
→ viszonylag alacsony nem élet kárhányad
→ okok: kevésbé tudatos fogyasztók, kevésbé éles
verseny, méretgazdaságosság

KGFB, mint benchmark
Kárhányadok
→ érezhetően erősebb verseny
→ standardizált piac
→ csökkenő kárhányad, de a nem élet ági átlagos
kárhányadnál magasabb
90%
70%
50%
30%
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Kgfb károk
Egyéb nem élet károk
4
Nem élet ág költségei
Költséghányadok
Költségcsoportok részaránya az összes költségen belül
55%
40%
35%
Jutalékköltségek
Jutalék- és egyéb
szerzési
költségek
50%
30%
Egyéb szerzési
költségek
25%
20%
Kárrendezési
költségek
15%
Igazgatási
költségek
10%
Kárrendezési és
igazgatási
költségek
45%
40%
Összes költség
5%
0%
35%
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Növekvő költséghányadok jelentős részben a jutalék- és egyéb szerzési
költségeknek köszönhetően
5
Nem élet ág és a KGFB költségeinek összehasonlítása
Költséghányadok összesen
Költségcsoportok részaránya az összes költségen belül
40.0%
35.0%
25.0%
30.0%
20.0%
25.0%
15.0%
20.0%
10.0%
15.0%
5.0%
10.0%
0.0%
5.0%
0.0%
Költségek - KGFB
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Jutalék és egyéb szerzési költségek - KGFB
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Kárrendezési és igazgatási költségek - KGFB
32.2% 29.7% 29.4% 32.0% 35.5% 34.2% 35.6%
Jutalék és egyéb szerzési költségek - nemélet
Költségek - nemélet 32.9% 32.3% 32.3% 33.8% 36.1% 36.2% 36.9%
Költségek - KGFB
Kárrendezési és igazgatási költségek - nemélet
Költségek - nemélet
Növekvő költséghányadok,
• de a KGFB költséghányad mindig alacsonyabb, mint a nem-élet ágban általában
• ennek oka elsősorban az abszolút értékben is, és az egyéb költséghez képest is
alacsonyabb jutalék és egyéb szerzési költségek
6
Ügyfélhozamok alakulása – élet ág
Bruttó hozam
Ügyféloldali hozam
Bruttó hozam
Linear (Ügyféloldali hozam)
Ügyféloldali hozam
Linear (Ügyféloldali hozam)
10%
10%
8%
8%
6%
6%
4%
4%
2%
2%
0%
0%
-2%
-2%
-4%
-4%
-6%
-6%
-8%
-8%
-10%
-10%
-12%
-12%
*Ügyféloldali hozam PSZÁF becslés
Életbiztosítások fontos szerepe a hosszú távú megtakarításokban, azonban
jelentősek az elvonások, alacsonyak az ügyféloldali hozamok
7
Életbiztosítási tartalékok befektetése – befektetési kockázat
UL
 62% befektetési jegyek
 17% állampapírok
 19% vállalati kötvények
Hagyományos élet
 több mint 90%-ban állampapírok
Befektetési
kockázatot viseli
Befektetési kockázat
megítélése
UL ágazat
a biztosított
kockázatos
Hagyományos élet ágazatok
jellemzően a
biztosító
konzervatív
a biztosító
konzervatív
Nem élet ág
Megjegyzés
kockázatos
eszközösszetétel
garantált hozam,
többlethozam
visszajuttatás
rövid távú
befektetések
Az egyszerű lakossági ügyfél nagyobb kockázatot vállal,
mint a professzionális befektetési szakemberek – a pluszhozam alapján ez nem igazán éri meg neki!
8
Szavatoló tőke megfelelés
A rendelkezésre álló szavatoló tőke változása
(MrdFt)
Tőkefeltöltöttség
220%
215%
210%
205%
200%
195%
190%
185%
180%
175%
170%
165%
211%
215%
2008
204%
Adózott eredmény
184%
2007
2008
2009
2010
186%
2010
2011
62,9
66,2
1,9
16,8
-58,1
-68,4
-45,9
-31,8
Tőkeemelés
5,0
7,3
20,5
14,1
Egyéb
1,6
-4,5
-11,3
-6,9
11,4
0,7
-34,8
-7,9
Osztalék
Változás összesen
2011
2009
 Csökkenő jövedelemtermelő képesség – zsugorodó piac, eredményt
csökkentő sokkok (pl. különadó)
 Élénk tőketranzakciók
 osztalék kifizetés (eredménytartalék terhére is)
 tőkeemelések
 Összességében továbbra is magas tőkemegfelelés
ugyanakkor az egyedi
tőkeproblémák szaporodnak
9
Következtetések
A bankszektorhoz hasonlóan, a magyar biztosítási piacon sincs a
növekedésnek kínálati korlátja!
→ a keresletet kell növelni!
Természetesen: objektív korlátok (fejlettség, gazdasági növekedés), de:
A szektor sokat tehet még azért, hogy vonzóbb legyen, növelje maga iránt az
ügyfelek bizalmát.
Három területet emelnénk ki:
1. A biztosítások költsége, illetve az életbiztosítások hozama (ld.
korábban!)
2. Lakossági biztosítások standardizálása
3. Közvetítők szabályozása
10
Lakossági biztosítások standardizálása
Minta: a KGFB termékek és piac!
Megvalósítás → Együttműködés a MABISZ-szal
 Könnyen érthető, összehasonlítható termékek
 Első lépés: „standard termékvázlat” lakásbiztosításokra – MABISZ
ajánlásként, felügyeleti elvárások:
→ Teljes körűség
→ Arányosság
→ Leírás
→ Transzparens elköteleződés a betartása mellett (Példa: a TKM Charta)
 További lehetőségek:
– Más termékekre kiterjeszteni!
– Minimum és standardizált termék(csomag) kialakítása a biztosítással nem
rendelkező széles lakossági rétegeknek!
11
Közvetítők szabályozása
A közvetítőkkel kapcsolatos problémák
Alapja a biztosítói piac sajátossága (pl. a bankszektorhoz képest): nem az ügyfél függ a
szolgáltatótól, hanem fordítva → „push” eladási technikák → közvetítők → önálló érdekek,
amit segítenek a díjazás anomáliái (nem megbízó általi díjazás). További problémák:
 Nagy fluktuáció + Túl nagy létszám → rövid távra terveznek, nem „ruháznak be” a
képzésükbe és a reputációjukba
 Szektorok közötti indokolatlan eltérések a szabályozásban
A Felügyeletnek van átfogó koncepciója a problémák kezelésére – ez ismert
 Egységes közvetítői törvény
 Hosszú távra elkötelezett, képzett, kisebb létszámú közvetítői gárda
 Belépési korlátok emelése (képzettség, végzettség, jártasság)
 Jutalék terítése – csepegtetése
 Megbízó általi díjazás elve
 Kevesebb közvetítő → a lakossági biztosítások standardizálása
Megvalósítás: kis lépésekben
 Egységes PSZÁF rendelet a pénzügyi közvetítők képzésére és vizsgáztatására
 A közvetítők felügyelésének átalakítása januártól
Európa is ebbe az irányba megy – IMD2 – nyilvános konzultáció alatt
12
A biztosításközvetítői és pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás jogi környezete átalakításra szorul
A Felügyelet újraszabályozási koncepciója
Kapcsolatfelvétel a Nemzetgazdasági Minisztériummal
A koncepció 2012. októbertől a szaktárcánál
Hatályos szabályozás
Hátrányai
két PM rendelet (biztosításközvetítői 2008. június, pénzügyi szolgáltatás közvetítői 2010. május) és
két Felügyelet által elkészített (legutóbb 2012.októberben aktualizált) vizsgaszabályzat.
nem korszerű – indokolatlan szektorális különbségeket teremt – jogalkalmazási nehézségeket okoz – teret ad az
esetleges visszaélésekre – hiányos hatósági ellenőrzési eszköztár.
Felügyelet törekvése
a képzés és vizsgáztatás követelményeinek egységesítése és színvonalának emelése;
a kialakult helyes gyakorlat folyamatosan épüljön be a szabályozásba;
a technikai háttér (számítógépes vizsgáztató rendszer) és jogi szabályozás együttes modernizációja.
Felügyelet cselekvése
tájékoztató anyagok, vizsgaszabályzatok, vizsgakérdésbank kidolgozása, publikálása, karbantartása;
párbeszéd a képzésben és vizsgáztatásban részt vevő intézményekkel, az érdekképviseleti szervekkel;
technikai fejlesztések a hatékony hatósági feladatellátás érdekében (HKKV/BKKV nyilvántartási rendszer);
jogszabály-módosítási kezdeményezések és koncepciók (2011., 2012.).
Felügyelet célkitűzése
a szabályozás teljes körű átalakítása, melynek szükségességét már 2011-ben megfogalmazta. Előfeltétele volt
a Bit. és a Hpt. felhatalmazás módosulása (2012. január 1.), mely új PSZÁF elnöki rendeletalkotási jogkört
teremtett, míg egyes tárgykörök szabályozása maradt NGM hatáskörben.
Felügyelet koncepciója
(2012. szeptember) egységesíteni és korszerűsíteni a képzés és vizsgáztatás követelményrendszerét,
folyamatának szabályozását, az abban részt vevő intézményekre és személyekre vonatkozó feltételeket.
Cél
a képzés és vizsgáztatás átláthatóbbá tétele – a prudens működés és a hatósági vizsga tisztaságának
biztosítása – szigorúbb követelményrendszer előírása – a közvetítők felkészültségi szintjének növelése.
Elemei
(1) NGM rendelet
(2) PSZÁF elnöki rendelet
13
(2 melléklete) egységes vizsgaszabályzat.
KGFB liberalizálás - Gfbt. módosítás
 Évközi díjhirdetés – 60 nap:
→
→
→
→
(+) Prudenciális: félreárazás és annak kedvezőtlen hatásai lecsökkennek
(-) Fogyasztói: figyelem csökken, a tudatosság más eszközökkel növelhető?
(+) Operatív: egyenletesebb terhelés
(?) Verseny: eredő hatása még bizonytalan
 Közzététel a biztosító, a MABISZ és a Felügyelet honlapján
Hivatalos
→Elektronikusan hitelesített közzététel
→Független, könnyen ellenőrizhető forrás
 A jövőre nézve az univerzális KGFB díjhirdető felület kialakítása?
14
KGFB liberalizálás
 PSZÁF rendelet
 ERA rendszeren keresztül – PDF állományokban
→ Formakényszer nélkül
→ MABISZ-szal egyeztetve
TÁJÉKOZTATÓ 2012. decemberben + tesztelési lehetőség
ÉLES ÜZEM 2013. január 1-től
→
→
→
→
→
→
→
→
→
Előzetes regisztráció alapján
PDF feltöltése, hatályba lépés dátumának megadása (≥ 60 nap)
Azonos hatályba lépési időpontra csak egy hirdetményt lehet feltölteni
Egy nap több eltérő hatályba lépési kezdettel rendelkező hirdetmény is feltölthető
Publikáció minden nap éjfélkor
Szűrés intézményre és időpontra - NEM DÍJKALKULÁTOR
Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy módosítás szükséges – HATÁROZAT
Intézmény tiltása funkció
2013. január 1-ig közzétett, aktuális díjtáblázatok egyszeri „ősfeltöltése” – külön kezelve
15
Köszönöm a figyelmet!
16