Transcript Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata

ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Helyszíni szemlék, hatósági ellenőrzések
lefolytatásának rendje
Kovács Balázs tű. főhadnagy
kiemelt főelőadó
BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség
Veszélyes Üzemek Főosztály
2014. január 21.
Helyszíni szemlék
Helyszíni szemlék céljai, fajtái
Hatósági helyszíni szemlék a veszélyes üzemekkel kapcsolatos
hatósági eljárások során
- Helyszíni szemle üzemazonosítás céljából (Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozás
vizsgálata céljából – Kat. 25. § (4) alapján, kérelemre a Kat. IV. fejezet alóli kisorolás
céljából):
- benyújtott üzemazonosítási adatlapok valóságtartalmának vizsgálata
- veszélyes anyagok mennyiségének, minőségének felmérése
- az üzem környezetének vizsgálata.
-Helyszíni szemle a benyújtott biztonsági dokumentáció valóság tartalmának ellenőrzése
céljából (veszélyes tevékenység engedélyezése, soros – soron kívüli felülvizsgálati
eljárások):
- biztonsági jelentés,
- biztonsági elemzés,
- súlyos káresemény elhárítási terv.
- Káreseti helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar
körülményeinek kivizsgálása céljából:
- esemény minősítését alátámasztó információk gyűjtése,
- esemény feltételezhető okainak, következményeinek rögzítése,
- baleseti helyszín, hatásterület vizsgálata.
Helyszíni szemle a biztonsági dokumentáció
valóságtartalmának vizsgálata céljából
Bevezető – I.
R. 13. § A hatóság a biztonsági jelentés
vagy a biztonsági elemzés
valóságtartalmát – a 7. mellékletben
megfogalmazott szempontrendszer
alapján – szükség szerint helyszíni
vizsgálattal ellenőrzi vagy az
üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást
kér.
R. 39. § A hatóság a súlyos káresemény elhárítási terv
valóságtartalmát szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi,
továbbá az üzemeltetőt kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására
kötelezheti.
Bevezető – II.
Minden esetben HSZ lefolytatása
szükséges a benyújtott dokumentáció,
adatszolgáltatás valóságtartalmának
ellenőrzésére.
Üzemazonosítási HSZ nem helyettesíti a
biztonsági dokumentáció
valóságtartalmának vizsgálatával
kapcsolatos HSZ-t!
Bevezető – III.
Lehetőleg a Kat. 26. § (1) vagy
40. § (3) bekezdés szerinti
hiánypótlás kiadása előtt kerüljön
sor a HSZ lefolytatására.
Cél az információgyűjtés a helyszínen. A
tervezett kikötéseinket támasszuk alá a
helyszínen tapasztalt tényekkel.
Bevezető – IV.
A HSZ kezdetekor ne mulasszuk el:
- az ügyfél jogainak és kötelességeinek
ismertetését,
- az első kapcsolatfelvétel alkalmával az
ügyfél tájékoztatását a kapcsolattartás
lehetséges formáiról, a kapcsolattartásra
szolgáló elérhetőségekről, valamint a
hatóság által nyújtott elektronikus
tájékoztatás elérhetőségéről.
(Ket. 28/A § (4) bekezdés)
A jegyzőkönyv megállapításai – I.
A HSZ jegyzőkönyvben objektív megállapítások, tények
rögzítése szükséges.
A jegyzőkönyv megállapításai – II.
A HSZ jegyzőkönyvben ne bíráljuk a SKET-et, …
azonban tegyünk megállapításokat a SKET-ből hiányzó
tartalmi elemekkel kapcsolatosan.
A jegyzőkönyv megállapításai – III.
A HSZ jegyzőkönyvben ne tegyünk kikötéseket
(kötelezést), …
azonban tegyünk megállapításokat tervezett kikötéseink
alátámasztására.
A hatósági döntést a HSZ-t követően a Ket. szabályainak
betartásával hozzuk meg.
A jegyzőkönyv megállapításai – IV.
A HSZ jegyzőkönyvben pontosan fogalmazzunk, a
jegyzőkönyv legyen alkalmas a jogszabályban
foglalt feltételrendszernek való megfelelés
vizsgálatára.
Helytelen, pontatlan megfogalmazások alapján nem
lehetséges megalapozott hatósági döntés meghozatala.
Például:
„Az üzemben kb. 30 fő dolgozik.” – a SKET készítési
kötelezettség előírásának egyik kritériuma a 30 fős
munkavállalói létszám.
„A telephely mögött közvetlenül más gazdálkodó
tevékenységet folytató üzem található.” – a SKET készítési
kötelezettség előírásának egyik kritériuma a más egyéb
üzemek távolsága, amely számszerűen nem jelenik meg.
Az alkalmazott gondolkodásmód
A HSZ keretében végezzük el az alábbi tényezők vizsgálatát:
Veszélyeztetettek köre és védettségük
Üzemi, technológiai
sajátosságok
Irányítási rendszer elemei
Védelmi rendszerek,
eszközök, berendezések
Dominóhatás
Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – I.
A biztonsági dokumentációban bemutatott veszélyeztetett
területet (nem veszélyességi övezetet) vizsgáljuk, különös
tekintettel az ott található a lakóterületre, a közösségi
létesítményekre, tömegtartózkodásra szolgáló építményekre, a
társadalmi kockázat számítása során figyelembe veendő egyéb
tényezőkre (pl. szomszédos gazdálkodó szervezetek,
közlekedési útvonalak), a természeti értékekre.
Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – II.
A HSZ tárgyát képező üzemi terület megközelítése közben
célszerű megfigyelni az alábbiakat.
Lakóterület jellege, távolsága,
lakosok számának becslése
Közösségi létesítmények,
tömegtartózkodásra szolgáló
építmények távolsága, jellege,
az ott tartózkodók számának
becslése
Szomszédos gazdálkodó szervezetek
dolgozói létszámának,
ügyfélforgalmának becslése
Veszélyeztetettek köre és védettségük vizsgálata – III.
A társadalmi kockázat számítása során figyelmen kívül hagyott
gazdálkodó szervezetekre vonatkozó oktatási terv – tananyag oktatási napló, riasztási lista meglétének ellenőrzése.
[ipari parkok esetében R. 7. melléklet 1.6.2. c), egyéb területen
R. 13. § (2) alapján kockázatcsökkentésként a hatóság által
elfogadható – szükséges a szakmai iránymutatás kérése]
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – I.
A telephely bejárását megelőzően célszerű az
üzemeltetővel közösen áttekinteni:
- a veszélyes üzem tevékenységi
körét,
- a veszélyes létesítmények számát,
jellegét,
- a telephelyen jelen lévő veszélyes
anyagok jellegét, mennyiségét.
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – II.
A telephely bejárását a veszélyes anyagok aktuális
készletnyilvántartása és helyszínrajz birtokában kezdjük
meg.
- a teljes telephely bejárását végezzük el
- a bejárás közben érdemes a vállalkozás munkavállalóinak
minél szélesebb körével beszélni (üzemvezető, technológus,
karbantartó stb.)
- a veszélyes anyagok gyártásának, feldolgozásának,
tárolásának helye egyezik-e a biztonsági
dokumentációban foglaltakkal?
- a biztonsági dokumentációban foglaltakon túl egyéb
veszélyes anyag van-e a telephelyen (pl. PB tartály
fűtéshez, gázolajtartály anyagmozgatáshoz)?
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – III.
Vizsgáljuk meg a tárolási utasítások meglétét, valamint
azok betartását.
AN2 tárolásakor
300 tonnás egységrakat
pl. 500 kg-os big-bag
zsákos kiszerelés esetén
2 emelet ~80m2
3 emelet ~60m2
50 kg-os zsákos
kiszerelés esetén
~100m2
1-1,2 tonna/raklap
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – IV.
A tárolási rend vizsgálatakor vegyük figyelembe:
a biztonsági adatlap vonatkozó információt,
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – V.
a gyártói előírásokat,
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VI.
a vonatkozó szabványokban foglalt előírásokat is.
Klórhordók szállítása, tárolása,
üzemeltetése – műszaki és
munkavédelmi követelmények
MSZ-10-506-1990
- Általános előírások
- Fogalom meghatározások
- Klórhordók szállítása
- Klórhordó tárolók létesítése
- Üzemeltetés
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VII.
A HSZ során minden veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményt vizsgáljunk meg, tekintsük át a technológiai
folyamatokat, különös tekintettel az alábbiakra:
- jelen lévő veszélyes anyagok
- hőmérsékleti és nyomásviszonyok
- technológiai berendezések funkciója
nyomástartó edény
technológiai tartály
- veszélyes anyag kikerülésének
lehetőségei
- veszélyes anyag kikerülésének
feltételezhető következményei
(CPR 18E)
Üzemi technológiai sajátosságok vizsgálata – VIII.
A vizsgálat során további információ forrást jelenthet:
- konzultáció az adott technológiát
ismerő üzemi szakemberekkel,
- műszaknapló áttekintése segíthet
a rendszer gyenge pontjainak
felderítésében.
Irányítási rendszer elemeinek vizsgálata – I.
Az irányítási rendszer elemeinek helyszíni vizsgálata
keretében célszerű kitérni az alábbiakra:
- normálüzemtől eltérő üzemállapotok kezeléséről
szóló munkautasítások
(pl. vészleállítás, technológia irányíthatatlanná
válásának megakadályozása)
- karbantartások rendszere (személyi és tárgyi
feltételek, gyakoriság, felelősök, dokumentálás)
- az utasítások aktuálisak-e (felülvizsgálatuk
rendszere)
- oktatások rendszere (oktatási terv, tananyag tervezet,
dokumentálási terv)
Irányítási rendszer elemeinek vizsgálata – II.
Van-e rendszer a telephelyen ideiglenesen tartózkodó személyek
(pl. ügyfelek, szállítók, karbantartók, dolgozók hozzátartozói stb.)
regisztrálására, tájékoztatására a súlyos baleset esetén
követendő magatartási formákról?
Fentiek a védelmi intézkedések eredményes végrehajtásához
elengedhetetlenek.
Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések
vizsgálata – I.
A biztonsági dokumentációban
feltüntetett
-monitoring rendszerek
(pl. tűzjelző, gázérzékelő);
-védelmi berendezések
(pl. oltóberendezés, vészszellőzés);
-riasztó, tájékoztató rendszerek
(pl. sziréna, hangosbemondó)
megtalálhatóak-e a telephelyen,
üzemképes állapotban vannak-e.
Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések
vizsgálata – II.
A biztonsági dokumentációban
feltüntetett
- egyéni védőeszközök (pl.
légzésvédelem, vegyvédelmi
ruházat);
- szaktechnikai eszközök (pl. mobil
gázérzékelők, felitató anyag –
edényzet, elsősegélynyújtó
felszerelés);
- veszélyhelyzeti kommunikációs
eszközök (pl. rádiók, belső
telefonhálózat)
mennyiségének, minőségének,
hozzáférhetőségének ellenőrzése.
Védelmi rendszerek, -eszközök, -berendezések
vizsgálata – III.
BIZTONSÁG
BIZTONSÁG LÁTSZATA
Amennyiben az előzőekben felsorolt védelmi eszközök,
berendezések a HSZ alkalmával nem állnak rendelkezésre,
vagy nincsenek működőképes állapotban, úgy az állapot
dokumentálásán túlmenően az üzemeltetőt nyilatkoztatni
célszerű. (lehetséges következmények például: kötelezés
vagy kikötéses engedély, társhatóság(ok) értesítése)
Dominóhatás vizsgálata – I.
Belső dominóhatás
A biztonsági dokumentációban vizsgálni szükséges, hogy
az „A” veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben
előforduló súlyos baleseti események milyen mértékben
módosíthatják a „B” veszélyes anyagokkal foglalkozó
létesítményben feltételezhető súlyos baleseti események
bekövetkezési gyakoriságát, következményeit.
Külső dominóhatás
A külső dominóhatás vizsgálat elvégzése indokolt
annak elemzése céljából, hogy az „A” veszélyes
üzem környezetében található egyéb veszélyes
anyagokkal foglalkozó gazdálkodó szervezetek
működése milyen mértékben módosítja az „A”
veszélyes üzem területén bekövetkező súlyos
baleseti események bekövetkezési gyakoriságát,
következményeit.
Dominóhatás vizsgálata – II.
Belső dominóhatás vizsgálatakor a HSZ során a biztonsági
dokumentációban foglaltak ellenőrzésén túl különös
figyelemmel kell lenni:
- a szellőzőrendszerek, csatornarendszerek
kapcsolataira; az ott esetlegesen jelen lévő
veszélyes anyagok reakcióira, a reakciók
következményeire.
Külső dominóhatás vizsgálatakor a HSZ során a biztonsági
dokumentációban foglaltak ellenőrzésén túl különös
figyelemmel kell lenni:
- a szomszédos vállalkozások által a
veszélyes létesítmények közelében
felhalmozott veszélyes anyagokra, az ott
működtetett veszélyes technológiákra.
Csővezetékes szállítás létesítményei
Veszélyes anyagok csővezetékes szállításának létesítményeivel
kapcsolatos HSZ-t célszerű az üzemeltető székhelyén lefolytatni
(dokumentumok megtekintése).
Amennyiben a csővezeték-hálózaton túl
jelentősebb felszíni létesítmény (pl. átadó
állomások, kompresszorállomás) is szerepel
a SKET-ben, úgy annak bejárása indokolt.
Helyszíni szemle a veszélyes anyagokkal kapcsolatos
üzemzavar vizsgálata céljából
Üzemzavar helyszíni vizsgálata – I.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarnak minősül:
a Kat. 3. § 30. pontja alapján a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés
során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt
esemény, amely azonnali beavatkozást igényel és az alábbi
következmények egyikével jár:
a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,
b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,
c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,
d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék
halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg
mennyiségben,
e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték
0,1%-át elérő mennyiségben,
f) veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítása.
Üzemzavar helyszíni vizsgálata – II.
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetnek minősül:
a Kat. 3. § 29. pontja szerint az olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával,
tűzzel vagy robbanással járó, veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar,
amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem működése
során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az üzemen belül vagy
azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az
emberi egészséget, illetve a környezetet.
Jelentésköteles súlyos baleset kritériumai – R. 11. mellékletben.
Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – III.
A szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani:
a) Fel kell venni az üzemeltetőnek és az esemény által érintett vagy veszélyeztetett
létesítmény vezetőjének nyilatkozatát az esemény bekövetkezésének okairól és
körülményeiről, melynek során az esemény értékeléséhez szükséges mértékben
ismertetni kell:
1. a balesetben érintett létesítmény, üzemi technológia, vagy berendezés
kialakítását, működését, technológiai paramétereit (hőmérséklet, nyomás, stb.)
és karbantartottságát;
2. az esemény feltételezett kiindulási helyzetét és az esemény kialakulásának
folyamatát, az esemény kezelése során tett üzemeltetői intézkedéseket;
3. az eseményt feltételezhetően előidéző okokat, az esemény kialakulását
befolyásoló tényezőket, az eseményben érintett veszélyes anyagok fizikai és
kémiai jellemzőit;
4. az esemény következményeinek és hatásainak (személyi sérülés/halál, anyagi
kár, környezetszennyezés, belső dominó hatás, stb.) részletes leírását;
5. a normál üzemtől való eltérés, illetve esetlegesen az arra való visszaállás tényét,
befolyásoló körülményeit;
6. a beavatkozó állomány/létesítményi tűzoltóság káresemény elhárításával
kapcsolatosan végzett tevékenységét és annak tapasztalatait;
Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – IV.
7. az üzem belső védelmi tervében/súlyos káresemény-elhárítási tervében leírtak
összevetését az esemény kezelésével kapcsolatosan végrehajtott védekezési
tevékenységekkel (erők, eszközök rendelkezésre állása; az érintett személyek, a
beavatkozó állomány felkészültsége; az egyes védekezési
mozzanatok
időszükségletei; az érintett település külső védelmi vagy veszély- elhárítási
tervével való kapcsolat), melyek alapján a belső védelmi terv/súlyos
káresemény-elhárítási terv felülvizsgálata/módosítása indokolttá válhat;
8. az esemény üzemeltetői kivizsgálásának tervezett/becsült
befejezését/lezárását;
9. a biztonsági jelentés vagy elemzés esetleges üzemeltetői felülvizsgálatának
szükségességét;
10. az üzemeltető további intézkedéseinek leírását az érintett berendezés(ek),
létesítmény(ek) vonatkozásában, illetve az érintett veszélyes anyag(ok)
kezelésével kapcsolatosan.
b) A baleset helyszínét, a baleseti hatásokkal érintett hatásterületét minden esetben
meg kell tekinteni, ahol a baleset körülményeinek felderítésében segítséget nyújtó
fényképeket kell készíteni.
Szükség esetén meg kell hallgatni és a baleset okaival és következményeivel kapcsolatban
nyilatkoztatni a káresemény során a helyszínen tartózkodó személyeket.
Üzemzavarok, súlyos balesetek vizsgálata – V.
Katasztrófavédelmi bírság kiszabása csak azt követően történjen, hogy az
üzemzavar tényállását teljeskörűen megvizsgáltuk, és a döntés
alátámasztásához a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak.
„Tűz a veszélyes létesítmény területén.” – önmagában nem minősül
üzemzavarnak, a Kat. 3. § 30. pontja szerinti feltételek valamelyikének
teljesülnie kell, például:
ha a tűz az R. szerinti veszélyes anyaggal kapcsolatos,
vagy az esemény (tűz és az azt követő tűzoltói beavatkozás) miatt le kellett
állítani egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményt az üzem
területén.
Hatósági ellenőrzések
Időszakos hatósági ellenőrzések – I.
A katasztrófavédelmi igazgatóságok a veszélyes üzemekkel kapcsolatos
időszakos hatósági ellenőrzési tevékenységet az alábbiakban meghatározott
esetekben és időszakonként végzik:
- felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek – évente,
- alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek – kétévente,
- küszöbérték alatti üzemek – háromévente.
Az alkalmazott gondolkodásmód – UGYANAZ!
A HSZ keretében végezzük el az alábbi tényezők vizsgálatát:
Veszélyeztetettek köre és védettségük
Üzemi, technológiai
sajátosságok
Irányítási rendszer elemei
Védelmi rendszerek,
eszközök, berendezések
Dominóhatás
Időszakos hatósági ellenőrzések – II.
Főbb szempontok az időszakos hatósági ellenőrzések
során
A katasztrófavédelmi igazgatóság az adott évre elfogadott ellenőrzési
ütemterv alapján kiértesíti a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
üzemeltetőjét a tervezett ellenőrzés időpontjáról.
Az időszakos hatósági ellenőrzések célja egyrészt a jogszabályi
követelményeknek megfelelő üzemeltetés ellenőrzése,
másrészt a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
üzemeltetőinek ellenőrzése az alábbiak szerint:
- meghozták-e a súlyos balesetek megelőzéséhez
szükséges óvintézkedéseket,
- megfelelő intézkedéseket tettek-e a súlyos balesetek
következményeinek korlátozására a veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem területén belül és kívül,
- a biztonsági dokumentációban szolgáltatott információk
valósághűen tükrözik-e a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemet és veszélyeztető hatásait,
- a változások esetén felülvizsgálták-e, illetve átdolgozták-e
a biztonsági dokumentációt, a védelmi terveket, illetve
megfelelően működtetik-e a BIR-t.
Időszakos hatósági ellenőrzések – III.
Biztonsági Irányítási Rendszer vizsgálatának szempontjai
A súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó irányelvek és az irányelvek
végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszer vizsgálata az
időszakos hatósági ellenőrzések keretében a következő szempontok
figyelembe vételével történik:
- szervezet és személyzet;
- a súlyos balesetek meghatározása és értékelése;
- üzemvezetés;
- a változtatások kezelése;
- védelmi tervezés;
- monitoring rendszerek;
- audit, belső ellenőrzések.
Belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzése
Belső védelmi terv gyakorlatok ellenőrzésének szempontjai
A gyakorlat elfogadhatónak minősíthető, amennyiben:
-a gyakorlat résztvevői előzetes oktatásban részesültek,
-az üzemeltető a belső védelmi tervben szereplő súlyos baleseti
eseménysorok egyikét gyakoroltatja,
-a résztvevők a tervben meghatározott cselekvési sortól nem térnek el,
- nem tapasztalható semmilyen körülmény, ami egy feltételezett baleset
során annak kimenetelét negatív irányba terelhetné (pl.: védőfelszerelés
nem megfelelő használata).
Részleges belső védelmi terv gyakorlat megtartása
évente, teljeskörű gyakoroltatás háromévente
esedékes.
Supervisori ellenőrzések
Supervisori ellenőrzések jellemzői:
-
-
-
értesítés nélküli ellenőrzések
kiterjednek az alsó, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemek és a küszöbérték alatti üzemek, kiemelten kezelendő létesítmények
körére,
a területi szerv koordinálja a társhatóságok hatósági ellenőrzéseit,
nem szükséges minden illetékes (csak az érintett terület vizsgálatához,
ellenőrzéséhez szükséges) társhatóság részvétele,
lefolytatására a társhatóságok is tehetnek javaslatot.
A területi szerv a végrehajtott iparbiztonsági komplex ellenőrzésről
30 napon belül összefoglaló jelentést készít és felterjeszti az
Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség részére.
Iparbiztonsági Főfelügyelőség
Veszélyes üzemek szakterülettel együttműködő társhatóságok, szervezetek
-
Alkotmányvédelmi Hivatal
-
Nemzeti Védelmi Szolgálat
-
Nemzeti Biztonsági Felügyelet
-
Országos Rendőr-főkapitányság
-
Budapesti Rendőr-főkapitányság
-
Terrorelhárítási Központ
-
Országos Munkabiztonsági és
Munkaügyi Főfelügyelőség
-
Nemzeti Adó és Vámhivatal
Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal Mérésügyi
és Műszaki Biztonsági Hatósága
Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálat
Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
Nemzeti Közlekedési Hatóság
Közlekedésbiztonsági Szervezet
Fővárosi és Megyei
Kormányhivatalok Közlekedési
Felügyelőségei
-
-
-
Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi Főfelügyelőség
Magyar Energia Hivatal
Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatal
Országos Atomenergia Hivatal
Országos Mentőszolgálat
Honvédelmi Minisztérium
Veszélyes Katonai Objektum
Felügyeleti Hatóság
Települési önkormányzat
polgármesteri hivatal
Kérdések
" Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a
holnapban. A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a
kérdezést. "
/ Albert Einstein /
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!