Transcript Rendeleti módosítások

ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
A SEVESO irányelv és kapcsolatos
hazai jogi szabályozók aktuális
változásai
Bali Péter tű. őrnagy
Pécel, 2014. január 21.
-1-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1.
2.
A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a
fő területek
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete
szakterületi módosításai
-2-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1.
2.
A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a
fő területek
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete
szakterületi módosításai
-3-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Seveso II módosítás okai
1.
A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek
osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI
PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE)
Az előző irányelv nem volt részletes a végrehajtásra vonatkozóan.
Továbbá tisztázni/javítani bizonyos részeket
2.
3.
–
–
–
–
•
A nyilvánosság tájékoztatása
Hatósági ellenőrzés
Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban
Az igazságszolgáltatáshoz való jog
DE! a Seveso II irányelv filozófiája megmaradt.
-4-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Seveso III
•
Első olvasati megállapodás 2012. március 27.
•
Elfogadva
2012. július 4.
•
•
Kihirdetve
(OJ L 197/1)
2012. július 24. )
•
Letölthető magyarul is:
•
Jogerőre emelkedett
2012. augusztus 13.
•
•
Hazai jogrendbe történő illesztés
Végrehajtás
2015. május 31.
2015. június 1-től
http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503
-5-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Néhány példa
Kivételek
– Kiegészítés a föld alatti hulladéktárolókkal;
– Kiegészítés a gáz föld alatti, nyílt tengeri helyszíneken történő
tárolásával;
– Szigorítás a kizárólag szállítással közvetlenül kapcsolatos ideiglenes
tárolás kivételben;
UGYANAKKOR beleveszi:
A szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben,
sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolást.
-6-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Meghatározások
– Az eddigiekhez képest finomítás/újítás történt a különböző
eljárási folyamatnak megfelelő üzem kifejezés
használatában (új üzem, egyéb üzem stb.)
EGYÉB
– NINCS többé lehetőség nemzeti szinten felmentés
alkalmazására. Az Európai Bizottsághoz kell benyújtani ilyen
kérelmet.
– Egyértelművé teszi, hogy a Súlyos baleset megelőzési tervét
írásban kell benyújtani a hatósághoz.
– Dominóhatásról szóló cikk bővítése, többek között a
dominóhatás további vizsgálatát lehet kérni hiánypótlás vagy
hatósági ellenőrzés során.
-7-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
• EGYÉB
– Kiemelve, hogy a biztonsági jelentés kizárólag felső küszöbértékű
veszélyes üzemektől kérhető.
– Kiterjeszti a szabályozást az alsó küszöbértékű üzemekre is.
– Egyértelművé teszi, hogy a településrendezési tervezés során
megfelelő biztonsági távolság legyen betartva.
– Nyilvánosság részvétele a döntéshozatalban, igazságszolgáltatáshoz
való jog az Aarhusi Egyezmény alapján.
– Az V. mellékletben felsorolt információk a nyilvánosság számára
állandóan elérhetőek legyenek.
– Hatósági ellenőrzés részletesebb.
-8-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Az Irányelv hatálya – az 1. számú melléklet
-9-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Nagy változás
1. Táblázat – veszélyes anyag kategóriák
„H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK
2. Táblázat – Megnevezett veszélyes anyagok
48 darab
-10-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„H” szakasz – Egészségi veszélyek
-11-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
1.
-12-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
2.
-13-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
3.
-14-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK
4.
-15-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK
„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK
-16-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Új nevesített veszélyes anyagok
14 új
-17-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Új nevesített veszélyes anyagok
-18-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Új nevesített veszélyes anyagok
Módosítás:
• 2,4 és 2,6 toluol-diizocianát
• Karcinogének kiegészítve 5% határértékkel keverékekre
• Petróleum termékek kibővítve a nehéz fűtőolajokkal és az alternatív
tüzelőanyagokkal
-19-
Bevezető – Az előadás témái
Előadás tartalma:
1.
2.
A SEVESO irányelv módosításának szükségessége, a
fő területek
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó
egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXXVIII. törvény és végrehajtási rendelete
szakterületi módosításai
-20-
Törvényi módosítások – I.
Fogalmak pontosítása:
-Külső védelmi terv fogalma kiegészült a küszöbérték alatti üzemekre vonatkozóan
-Küszöbérték alatti üzem fogalma kiegészült az alsó küszöbérték negyedét elérő
mennyiséggel (csak a meghaladó mennyiség volt meghatározva)
-Veszélyes anyag fogalma kiegészült a „ hulladékokkal” a rendelet analógiájára
-Veszélyes tevékenység fogalom egyszerűsítése (az „ipari, biológiai
(mezőgazdasági), kémiai eljárások felhasználásával végzett tevékenység”
szövegrész helyett veszélyes anyagok jelenlétében végzett tevékenység )
Törvény IV fejezetének hatálya nem terjed ki:
a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó és küszöbérték alatti
üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására.
a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra
Hatóság megnevezése a törvény minden rendelkezésében „IPARBIZTONSÁGI
HATÓSÁG” –ra változott.
-21-
Törvényi módosítások – II.
Településrendezési tervvel kapcsolatban:
•településszerkezeti terv fogalom került alkalmazásra
•A településszerkezeti terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli.
A Kat. IV. fejezetével kapcsolatos hatósági eljárások hatálya a
településszerkezeti terv módosításának költségviselésére nem terjed ki.
Szankcionálási intézkedés pontosítása:
Ha az üzemeltető a veszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül kezdi el, akkor
az iparbiztonsági hatóság a veszélyes tevékenység folytatását a veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzemben jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének alsó
küszöbérték negyede alá csökkentésével korlátozza.
-22-
Törvényi módosítások – III.
Veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos baleset, illetve
üzemzavar bejelentési rendszer egyszerűsödött.
Üzemeltető köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve ügyeleti
szolgálata útján távbeszélőn az iparbiztonsági hatóságot haladéktalanul tájékoztatni.
(a polgármestert és a MVB elnökét a katasztrófavédelem tájékoztatja)
Biztonsági dokumentáció felülvizsgálati eljárást kell
kezdeményeznie (nem csak bejelenteni a hatóságnak) az
üzemeltetőnek a veszélyes tevékenység ismételt folytatása,
a biztonságra hátrányosan kiható jelentős változtatás,
valamint a veszélyes anyagok mennyiségének jelentős
növekedése esetén.
-23-
Törvényi módosítások – IV.
2015. június 1–i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való
átültetéséhez szükséges törvényi módosítások:
1.
Fogalom meghatározások módosítása:
•
Üzemeltető
•
Veszélyes anyag
•
Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény
•
Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem
•
Veszélyes anyagok jelenléte
2.
A törvény IV. fejezetének hatálya.
3.
Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati
kötelezettség esetei.
4.
Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés
tapasztalatai alapján is lehetséges.
5.
Hatósági ellenőrzések céljainak kibővítése a súlyos balesetek
kivizsgálásával.
-24-
Rendeleti módosítások – I.
Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem fogalmának
pontosítása: (veszélyes anyag jelen van, jelen lehet)
Hatósági felügyeleti tevékenyég kiterjesztése: belső védelmi terv és a súlyos
káresemény elhárítási terv gyakoroltatásának ellenőrzésére, vizsgálatára,
Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, az üzemeltetőt nem illeti
meg a kérelmezett jog gyakorlása!
Az üzemeltető a biztonsági dokumentációban foglaltak szerint köteles működni.
A kormányrendeletben szabályozott eljárások ügyintézési határideje első- és
másodfokon megegyeznek.
Biztonsági jelentés és biztonsági elemzés benyújtásával egyidejűleg
benyújtandó katasztrófavédelmi engedély kérelem kötelező tartalmi elemeinek
kibővítése: a BE, BJ készítő szakértő aláírásával, valamint a veszélyes ipari
védelmi ügyintéző nevével, címével, elérhetőségével és aláírásával.
-25-
Rendeleti módosítások – II.
Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje
meghaladja a 7. melléklet 1. pontjában meghatározott elfogadható szintet, akkor
a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi,
amelyek eredményeképpen a kockázat szintje a hatóság által elfogadott
mértékben csökken.
Új üzemeltetői kötelezettség:
Naprakész nyilvántartás vezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben,
vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok
mennyiségéről. A nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a
veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell
tartani.
Új hatósági ellenőrzési jogosultság:
A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi.
-26-
Rendeleti módosítások – III.
Közmeghallgatás nélkül lefolytatott eljárásokban a polgármesterhez érkezett
BE-vel és BJ-vel kapcsolatos észrevételeket a hatóság a döntésének
meghozatalakor mérlegeli.
KVT életbe léptetése nem a polgármester, hanem a hatóság feladata:
A hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy üzemzavar
bekövetkezésekor szükség esetén a külső védelmi tervben foglalt
intézkedéseket azonnal foganatosítja.
Lakosság tájékoztató kiadványt a veszélyeztetett területen élő (1 %-os sérülés)
lakosságnak és a közintézményeknek kell eljuttatni.
A „mérgezőek” és „nagyon mérgezőek” veszélyességi osztályok
megnevezésének cseréje „mérgező és nagyon mérgező anyagok és
készítmények” veszélyességi osztályra.
-27-
Rendeleti módosítások – IV.
A lakosság tájékoztatásával és a KVT-vel kapcsolatos módosítások:
- A KVT hirdetményi közzétételének szabályozása: A rendelet 10. melléklet
kiegészül egy új 7. ponttal
A külső védelmi terv közzétételéről szóló hirdetmény tartalma:
a) a külső védelmi terv hol és milyen időpontokban tekinthető meg;
b) arról szóló felhívás, hogy a megadott határidőig a külső védelmi tervvel
kapcsolatosan a település jegyzőjénél írásbeli észrevételeket lehet tenni.
Településrendezési tervezéssel kapcsolatban történő pontosítások:
A biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján azok feltételek
nélküli elfogadásával egyidejűleg a katasztrófavédelmi engedélyben kerül
kijelölésre a veszélyességi övezet határai.
A rendeletben pontosításra kerültek a településszerkezeti elemek így a
veszélyességi övezetet a településszerkezeti tervben kell majd feltüntetni.
-28-
Rendeleti módosítások – V.
Küszöbérték alatti üzemekkel kapcsolatos eljárások pontosítása:
Szétválasztásra került az üzemazonosítási és a veszélyes tevékenység
engedélyezési eljárás.
SKET készítési kritériumok pontosítása: 34. § (1)
c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a
palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb,
propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a
kapcsolódó technológiai berendezéseket
d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó
technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a
12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó,
fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai
berendezéseket.
-29-
Rendeleti módosítások – VI.
SKET készítése alóli felmentés lehetőségének kiegészítése: 34. § (3)
a) emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem
határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket
nem haladja meg, és
b) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés
esetén
ba) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes
anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó
technológiai szabályzók rendelkezésre állnak,
bb) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy
más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók
rendelkezésre állnak,
bc) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele
biztosított, és
bd) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási
feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.
-30-
Rendeleti módosítások – VII.
SKET benyújtási kritériumok kiegészítése:
35. § (1) A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője – ha számára a hatóság előírja –
a biztonságos üzemeltetés bizonyítása érdekében a veszélyek azonosítására, a
feltárt veszélyek megelőzésére és elhárítására az 5. mellékletben meghatározott
tartalmi és formai követelményeknek megfelelő súlyos káresemény elhárítási
tervet készít, melynek védendő adatokat nem tartalmazó változatát is benyújtja
a veszélyes tevékenység végzéséhez, folytatásához szükséges
katasztrófavédelmi engedély iránti kérelme mellékleteként a hatóság részére.
(1a) Az üzemeltető a küszöbérték alatti üzemet a súlyos káresemény elhárítási
tervben foglaltak szerint köteles működtetni.
-31-
Rendeleti módosítások – VIII.
SKET nélküli felülvizsgálati kritériumai: A katasztrófavédelmi engedélyt
háromévenként felül kell vizsgálni, melynek érdekében a hatóság
üzemazonosítási eljárást folytat le.
SKET soros felülvizsgálatát háromévenként el kell végezni.
SKET valóságtartalmi és hatósági ellenőrzésére vonatkozó kibővítés:
A SKET valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, továbbá az üzemeltetőt
kiegészítő adatszolgáltatás benyújtására kötelezheti.
Háromévente egyszer az irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi.
Az üzemeltető a SKET gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat a
gyakorlat elvégzését követő 30 napon belül jegyzőkönyvben rögzíti, melyet a
hatóság területi szerve részére haladéktalanul tájékoztatás céljából megküld.
A hatóság háromévente legalább egy alkalommal helyszíni vizsgálattal ellenőrzi
a súlyos káresemény elhárítási terv gyakoroltatását, amelyet a gyakorlat
befejeztével értékel. Ha a gyakorlat nem elfogadható, abban az esetben a
hatóság határidő megjelölésével a gyakorlat megismétlésére kötelezi a
küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjét
-32-
Rendeleti módosítások – IX.
Átmeneti rendelkezés módosítása:
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről,
valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv 30. cikkének értelmében a szabályozásba bekerülnek a nehéz
fűtőolajok „Kőolaj termékek” mint nevesített veszélyes anyagokhoz 2500/25000
tonna.
A nehéz fűtőolajok miatt e rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2014. április
30-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le, valamint az
e rendelet hatálya alá tartozó üzemeltetők 2014. április 30-ig elvégzik a
biztonsági jelentés, biztonsági elemzés vagy a súlyos káresemény elhárítási
terv 11. § és 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálatát
-33-
Rendeleti módosítások – X.
Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg
nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség
meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső
küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a
küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat
A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a
tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a
mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem
bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki
megoldással csökkentésre került.
Üzemazonosítási adatszolgáltatás B/1. adatlap 1. pontjának
kiegészítése: Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték
alatti üzem neve:
-34-
Rendeleti módosítások – XI.
A rendelet 5. mellékletében a külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatoknál: a
küszöbérték alatti üzem környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a
segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.
A rendelet 7. melléklet 5.3. pontjában meghatározott „ a küszöbérték alatti üzem
által okozott veszélyeztetés minősítésének szempontjai” kiegészült a SKET
elfogadhatósági kritériumok meghatározásával:
5.3.3. Halálos hatást jelent:
a) tűzhatás tekintetében:
aa) 8 kW/m2 értéket elérő vagy meghaladó hőfluxus,
ab) gőztűz esetében az alsó robbanási határ felét elérő, vagy
meghaladó veszélyes anyag koncentráció,
ac) 1 %-ot elérő, vagy meghaladó probit alapú elhalálozási
valószínűség;
b) mérgezési hatás tekintetében:
ba) az ERPG 3 értéket, vagy a visszafordíthatatlan
egészségkárosodásra vonatkozó nemzetközi szakirodalomban
szereplő mértéket elérő, vagy meghaladó veszélyes anyag
koncentráció,
bb) 1 %-ot elérő vagy meghaladó probit alapú elhalálozási
valószínűség;
c) túlnyomás tekintetében 10 kPa értéket elérő vagy meghaladó léglökési
hullám
-35-
Rendeleti módosítások – XII.
A rendelet 7. melléklet SKET vizsgálata és minősítése, elfogadhatóság
feltételei egy újabb ponttal egészül ki: (A BVT gyakorlatnál már ismert
szempontok alapján)
5.5.5. A súlyos káresemény elhárítási terv gyakorlat elfogadhatónak
tekinthető, amennyiben a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a
gyakorlat során a súlyos káresemény elhárítási tervben meghatározott
súlyos baleseti eseménysorok legalább egyikét a tervben
meghatározottak szerint gyakoroltatja az arra kioktatottakkal és a
gyakorlat során a gyakorlatban részt vevők a tervben meghatározottak
szerint cselekednek, továbbá nem tapasztalható semmilyen körülmény,
ami egy feltételezett baleset során annak kimenetelét negatív irányba
terelhetné.
Rendelet 7. mellékletében a veszélyes ipari védelmi ügyintéző
feladatainak kiegészítése:
Részt vesz a hatósági ellenőrzéseken és a helyszíni szemléken
-36-
Rendeleti módosítások – XIII.
Rendelet 7. melléklet 6.1 pont b) alpontja megváltoztatása: a veszélyes
anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés, és a
lehetséges súlyos baleset következményeinek értékeléséhez az
általánosan elismert nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és a hatóság
által elfogadott szoftvert alkalmazni
A rendelet 8. mellékletben meghatározott BVT tartalmi és formai
követelményei kiegészültek a SKET tartalmi követelményeinél (5.
melléklet) leírtak analógiájára.
Rendelet 12. melléklet A veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar
bejelentésének kötelező tartalmi elemeinek pontosítása:
Üzem státusza (küszöbérték alatti üzem, alsó küszöbértékű veszélyes
anyagokkal foglalkozó üzem, felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal
foglalkozó üzem,
Eseményben részt vevő veszélyes anyag(ok) megnevezése,
tulajdonsága (R-mondatok, halmazállapota) és mennyisége.
-37-
ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
-38-