Transcript A veszélyes anyagok előállításával, tárolásával és feldolgozásával

Létfontosságú rendszerelemek
szabályozásával összefüggő aktuális
kérdések a vegyiparban
dr. Nagy Ádám
főosztályvezető
Ipari és Építésgazdasági Főosztály
A tervezett szabályozás iránya
A szabályozás célja, a veszélyes anyagok előállításával,
tárolásával és feldolgozásával foglalkozó létfontosságú
rendszerek és létesítmények (kritikus infrastruktúrák):
 azonosításával,
 kijelölésével és
 védelmével
összefüggő Kormányrendelet megalkotása.
Célja:
Az ipar (ezen belül a vegyipar) ágazathoz tartozó létfontosságú
rendszerelemek lehető legnagyobb biztonsággal történő
működtetése, ezáltal az ország lakossága ellátásának és a
mindennapi élet zavartalan fenntarthatóságának biztosítása.
2
Jogszabályi háttér
 A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról,
kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (Lrtv.).
 Az Lrtv. végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet
(Általános Vhr.).
Az Lrtv. által a NGM hatáskörébe utalt feladat az ipar ágazattal
kapcsolatos végrehajtási rendelet (Ipari Korm. rendelet)
megalkotása a következő 4 alágazatban:
 veszélyes anyagok előállítása, tárolása és feldolgozása
(kidolgozó: BM OKF, érdekelt észrevételező: MAVESZ),
 veszélyes hulladékok kezelése és tárolása (kidolgozó: FM),
 hadiipari termelés (kidolgozó: NGM, HM, MKEH),
 oltóanyag- és gyógyszergyártás (kidolgozó: EMMI).
3
Ipari Korm. rendelet tartalma
Alágazatonként kell meghatározni:
 a kijelölő hatóságot, a javaslattevő hatóságot, és a helyszíni
ellenőrzést lefolytató szervet,
 az azonosítási-, kijelölési eljárás és a hatósági ellenőrzés szabályait,
továbbá a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásban részt vevő
hatóságok közötti együttműködés szabályait,
 külön-külön az európai- és a nemzeti létfontosságú rendszerelemek
azonosításához szükséges alágazati kritériumokat,
 a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárásrendet,
 a biztonsági összekötő személy alap-képesítési követelményeit,
 az üzemeltetői biztonsági terv tartalmi és formai követelményeit.
4
Kötelezettségek,
egyfajta „kényszerpálya”
Lrtv. :
 Jelöli ki az érintett alágazatokat (pl.: vegyipar),
 Írja elő, ha egy cég kijelölésre kerül, akkor biztonsági
összekötő személyt kell foglalkoztatnia.
Általános Vhr. meghatározza, hogy:
 a biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától kötelező az
NKE iparbiztonsági szakán szerzett felsőfokú végzettséggel
rendelkeznie, vagy
 a BM OKF szakemberét kell alkalmaznia,
 A vegyipar esetében a nyilvántartó hatóság és az ellenőrzést
koordináló szerv a BM OKF.
5
MAVESZ kezdeményezés
A MAVESZ álláspontja szerint:
 felesleges adminisztratív és anyagi teher kerül a vállalkozásokhoz,
 a SEVESO hatálya alá tartozó üzemeket ki kellene venni az Lrtv.
hatály alól,
 a biztonsági összekötő foglalkoztatása a létfontosságú
rendszerelemmé kijelölt kkv-k számára ~100.000 Ft/hó
többletköltséget jelent.
Az Lrtv. és a Vhr. nem ad lehetőséget a fenti kérés teljesítésére,
ugyanakkor főosztályunk a jogalkotáskor-előkészítésekor figyelemmel
volt a kkv-k adminisztrációs terheinek csökkentését előirányzó
kormányzati szándékra is.
6
Normaszöveg tartalma 1.
 Az előbbiekben ismertetett keretszabályzók módosítására az
Ipari Korm. rendelet nem terjedhet ki.
 A keretszabályozás célja, hogy a kijelölt rendszerelemek védelme
a BM OKF ellenőrzésével valósulhasson meg.
 Meg kell felelni a jogszabályi kötelezettségnek, azonban a kkv-k
érdekeit is maximálisan képviselni szükséges.
 A normaszöveg-tervezet úgy került összeállításra, hogy a
vegyiparban tevékenykedő és egyben a SEVESO irányelv hatálya
alá tartozó gazdálkodó szervezet létfontosságú rendszerelemmé
történő kijelölése esetén – figyelemmel az Lrtv. 6. § (4)
bekezdésében foglalt felhatalmazásra –, a gazdálkodó
szervezetnek nem kell üzemeltetői biztonsági tervet készítenie,
hanem a már meglévő biztonsági dokumentációkat küldi meg
nyilvántartásba vétel céljából a kijelölő hatóság és a nyilvántartó
hatóság részére (a Vhr. alapján mindkettő a BM OKF).
7
Normaszöveg tartalma 2.
A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM):
Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a
gazdálkodó szervezet:
 amelynél az alkalmazott technológia meghibásodásakor
bekövetkező termékhiány folytán a lakosság ellátása 72 órán
túlmenően sem biztosítható, vagy
 amely termelőképességének részleges, vagy teljes kiesése
esetén egy, vagy több ágazat kijelölt létfontosságú
rendszerelemének működése nem biztosított, vagy
 amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos baleset hatásai által érintett személyek
száma több, mint 1.000 fő (a szomszédos üzemek dolgozóival
együtt), vagy
8
Normaszöveg tartalma 3.
A kijelölést meghatározó alágazati kritériumok (kidolgozó: BM):
Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a
gazdálkodó szervezet:
 amelynek tárgyévet megelőző év nettó árbevétele meghaladja
a 250 milliárd forintot.
Európai létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a
gazdálkodó szervezet:
 amelynek telephelyén bekövetkező veszélyes anyagokkal
kapcsolatos, súlyos baleset – államhatáron túli – hatása két
állam területén is károsító hatással jár, vagy
 ahol a veszélyes anyagok által felhasznált technológia
meghibásodásakor bekövetkező termék kiesés folytán további
két állam ellátása 72 órán túlmenően sem biztosított.
9
Normaszöveg tartalma 4.
Biztonsági összekötő személy alap-követelményei:
Biztonsági összekötő személynek nevezhető ki, aki veszélyes ipari
védelmi ügyintézői végzettséggel és az alábbi képesítési
követelmények egyikével rendelkezik:
 vegyészmérnök,
 gépészmérnök,
 folyamatmérnök,
 környezetmérnök.
Ismételten megemlítendő, hogy az – az Általános Vhr. alapján – a
biztonsági összekötő személynek 2018 júliusától rendelkeznie
kell iparbiztonsági felsőfokú végzettséggel (NKE).
10
Normaszöveg tartalma 5.
eljáró hatóságok
Egy rendszerelem (cég) akkor kerül kijelölésre, ha legalább:
 1 ágazati- (nemzeti, vagy európai) és
 1 horizontális kritériumnak (Általános Vhr. részletezi)
megfelel.
Eljáró hatóságok:
Kijelölő hatóságként jár el:
 első fokon az üzemeltető telephelye szerinti illetékes hivatásos
katasztrófavédelmi szerv területi szerve,
 másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi
szerve.
11
Normaszöveg tartalma 6.
eljáró hatóságok
Javaslattevő hatóságként jár el:
 első fokon a telephely szerinti illetékes megyei és fővárosi
kormányhivatalok mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága,
 másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal.
12
Összefoglalva
Az NGM kötelezettsége kettős:
 az Ipari Korm. Rendelet megalkotása és
 a szakipari kkv-k képviselete.
Az Ipari Korm. rendelet-tervezete a törvény adta keretek között
igyekszik figyelembe venni a vegyipar sajátosságait, különös
tekintettel a már bevezetett és alkalmazott SEVESO irányelvből
fakadó kötelezettséget.
Az azonosított rendszerelemek központi felügyelete és védelme
közpolitikai érdek!
13
A gyakorlaton a nemzetgazdaságra háruló
feladatok végrehajtási rendje
Köszönöm a figyelmet!
14