Kontaktus szerepe a TÁMOP 3.1.4. intézmények

Download Report

Transcript Kontaktus szerepe a TÁMOP 3.1.4. intézmények

Gyakorlati tanácsok az intézményi
dokumentumok kiegészítéséhez,
módosításához a TÁMOP 3.1.4.
pályázati kiírás kritériumai alapján
Csizmazia Sándorné
Szakmai vezető
TÁMOP 3.2.2. Dél-dunántúli régió
Szeged, 2010.május 25..
Feladat a pályázati útmutató szerint
• C 1.1. Kötelezően megvalósítandó
tevékenységek, beszerzések:
• c) Az új módszerek intézményi alkalmazása,
elterjesztése, önálló intézményi innováció
megvalósítása
– Az intézmény pedagógiai dokumentumainak
módosítása, oly módon, hogy az a jelen pályázatban
vállalt tevékenységek sikeres megvalósítását
elősegítse és az intézmények pedagógiai
innovációjának fenntarthatóságát biztosítsa
Feladat a pályázati útmutató szerint
• C10. Fenntartási kötelezettség
• A pedagógiai program módosításának
megfelelő gyakorlat folytatása (legalább
annyi óvodai és tanulócsoportban, mint a
projektben érintett tanulócsoportok és
pedagógusok száma)
A módosításban érintett dokumentumok
1. Pedagógiai program- nevelési része,
helyi tanterve
2. MIP - ÖMIP elvárásainak
figyelembevételével
3.SZMSZ – csak kiegészítés
4. Házirend – felülvizsgálat
Pedagógiai program kötelező tartalmi
elemei Kt. 48. § /1/ bekezdés a) pont
1. Alapelvek:
•
•
•
Tevékenységközpontúság – problémaközpontúság –
felfedeztető tanítási-tanulási gyakorlat
Módszertani sokszínűség – változatos munkaformák
alkalmazása – koordináló, segítő, támogató tanári attitűd
Differenciálás – egyéni képességfejlesztés az
esélyegyenlőség érvényesítése érdekében (tehetséggondozás
- hátránykompenzálás párhuzama)
•
•
•
•
Életszerű, élet közeli ismeretek közvetítése
Fokozatosság – folyamatosság elve ( a fenntarthatóság
érdekében is)
A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának
elterjesztése- tanórán és tanórán kívül
A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás
fontosságának elismerése, támogatása
Célok
• A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az
élethosszig tartó tanulás megalapozása
érdekében
• A tanulók tanulási motivációjának kialakítása,
fenntartása
• A felelősségvállalás, felelősségérzet
megalapozása, fejlesztése
• A tanulók kreativitásának,problémamegoldó
gondolkodásának fejlesztése
• Használható, eszközszintű tudás elsajátítása
• Az egyéni képességek optimális fejlesztése
Feladat 1.
• A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba
• A tanulók aktivitását biztosító munkaformák,
tanulási szituációk alkalmazása
• A tanulói tevékenységre építő, a tapasztalati
tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása
• Fejlesztő értékelés alkalmazása
• Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása
• Sokféle óraszervezés: tanóra, projekt, erdei
iskola stb.
Feladat 2.
• A kompetencia alapú oktatás
módszertanának és eszközeinek
széleskörű alkalmazása
• Az iskola pedagógiai kultúrájának
fejlesztése
• A digitális pedagógia elterjesztése,
arányának növelése
Feladat 3.
• Az életkori sajátosságok
figyelembevételével történő
tevékenységszervezés, módszerválasztás
• A gyermeki személyiség ismeretére
alapozott egyéni fejlesztés, a képességek
egyéni kibontakoztatása
• Eredményes és hatékony tanulási
módszerek és technikák elsajátíttatása
• Az IKT technikák elsajátíttatása
Feladat – az esélyegyenlőség
szempontjából
• A rendszerben meglévő szelektív hatások
mérséklése
• Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség
szempontjainak érvényesítése
• Szegregációmentes, az együttnevelést biztosító
környezet kialakítása
• A befogadó / inkluzív pedagógiai kultúra
működésének támogatása – az ehhez
szükséges feltételek biztosítása
Feladat – szervezeti – működési
szempont
• A kompetencia alapú oktatás tárgyi és személyi
feltételeinek biztosítása – a kooperatív és
együtt-tanulást biztosító tanulási környezet
kialakítása (IKT eszközök, kooperatív tanulást
segítő osztálytermek, taneszközök ..)
• Belső képzések szervezése a kompetencia
alapú oktatást támogató módszertani tudás
átadása érdekében.
• Helyi mérési rendszer kialakítása, fejlesztése
A célok megvalósítását támogató eszközök
ESZKÖZÖK / ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tantárgytömbösítés
X
Műveltségterület tantárgyi bontás
nélküli oktatása
Három hetet meghaladó projekt
Témahét
Moduláris oktatási programok
Erdei iskola
X X
Alkalmazott módszerek, eljárások
• Kooperatív tanulásszervezés – kooperatív módszerek
alkalmazása
• Differenciált rétegmunka - egyénre szóló differenciált
képességfejlesztés heterogén csoportban
• Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai
diagnosztizálás alkalmazása
• Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés
• Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök
alkalmazása
• A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása
különösen a HH/HHH tanulók esetén
• Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli
használata
• A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató
módszerek alkalmazása
• Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas
kompetenciák fejlesztése érdekében
A nevelési területek felülvizsgálata
1. A személyiség-és közösségfejlesztéssel
kapcsolatos feladatok
•
•
•
•
•
A tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése. Az
érdeklődés, a megismerési vágy fenntartása.
Az új oktatásszervezési eljárások alkalmazásával a
személyiség komplex fejlesztése.
A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának
kialakítása, fejlesztése.
A szociális készségek fejlesztése, a tanulói
együttműködés különböző formáinak alkalmazása –
páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni
egyéni feladatok vállalása
A felelősség vállalás megalapozása
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő
programok
• Az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett
fejlesztések folytatása: területi és módszertani szempontból
(alapozó modulok)
• Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő
szakaszban
• A tapasztalati tanulás preferálása az alapozó szakaszban (3-8. évf.)
• Kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban – az
egymástól való tanulás biztosítása, elismerése a pedagógus
részéről
• A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a
tanítás folyamán
• A tanulók tevékenységére épülő, azt biztosító oktatás-és
tanulásszervezési eljárások alkalmazása
• Az önértékelés és társértékelés motivációs szerepének
hangsúlyozása, elismerése
A pedagógiai munka végrehajtásához szükséges
nevelő-oktató munkát segítő eszközök
•
•
•
•
•
Az iskola által alkalmazott tanulói és tanári eszközök
listája
Kiemelve az IKT infrastruktúra szükségletet,
fejlesztési igényt
Egyéb eszközök listája, amely a kompetencia alapú
oktatás helyi megvalósításához szükséges
A diagnosztikus és szummatív mérések
megvalósításához szükséges eszközök listája
Internet, tanári és tanulói lap-top program
A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi nevelő
együttműködési formái, a továbbfejlesztés
lehetőségei
A szülők szerepe az új oktatásszervezési
eljárások bevezetése, alkalmazása során – ha
bevonjuk őket.
Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája,
rendje, korlátai
• Arról kell dönteni, hogy a projekt, témahét,
tantárgytömbösített oktatás, moduláris
oktatás során alkalmazzuk-e az írásbeli
beszámoltatás formáját.
– Ha igen, akkor milyen formában, illetve milyen
korlátokat szabunk a beszámoltatásnak?
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli
és szóbeli feladatok elvei korlátai
Projekt, témahét, moduláris és
tantárgytömbösített oktatás miatt ki kell-e
egészíteni a pedagógiai programot?
Helyi tanterv
• Az iskola helyi tanterve meghatározza.
– Az iskola magasabb évfolyamára lépés
feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az
ismeretek számonkérésének követelményeit
és formáit
• Feladat: annak vizsgálata, hogy a
kompetencia alapú oktatás követelményei,
az új oktatásszervezési eljárások
alkalmazása mennyiben befolyásolják az
iskola helyi tantervében rögzítetteket.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulói
segédletek kiválasztásának elvei
Az intézmény P.p-je tartalmazza ezeket az elveket.
Probléma:
1. A programcsomaghoz illeszkedő tankönyvek
drágák.
2. Az ún. kompetencia fejlesztő tankönyvek pedig
nem illeszkednek több szempontból sem a
programcsomagokhoz.
- Nem ugyanazok a fejlesztési célok
- Más a tananyag
- Más a követelményrendszer
A taneszközök kiválasztás elvei
• Megfeleljen a kompetenciafejlesztés
kritériumainak – NFU közlemény
• Problémaközpontúság, a tanulói
felfedezést biztosító feladatok
• Differenciált fejlesztést biztosít
• Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés
• Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel
Helyi tanterv
A tanulók értékelése:
– Szöveges értékelés?
- Önértékelés, csoportértékelés – mikor?,
milyen formában?
- A tanulók értékelése: moduláris oktatás,
témahét, projekt, műveltségterület tantárgyi
bontás nélküli oktatása esetén
Helyi tanterv – óraterv
•
Az iskola helyi tanterve meghatározza:
Tagozat/
5. tanított
évfolyam
–
Az iskola egyes évfolyamain
tantárgyakat, órakeretet
óraszám
heti
Nem
szakrendszerű
éves
2,75
1,5
157
3
2,5
1,5
148
Nemzetiségi
német
3
1,5
Angolinformatika
2,5
Emelt szintű
testnevelés
Emelt szintű
ének-zene
Sportiskola
7. évfolyam
8. évfolyam
heti
Szakór
a
Általános
6. évfolyam
Szakóra
Nem
szakrendsze
rű
éves
heti
éves
heti
éves
1,5
166,5
4
148
4
148
3
1,5
166,5
4
148
4
148
166,
5
3
1,5
166,5
4
148
4
148
1,5
148
3
1,5
166,5
4
148
4
148
2,5
1,5
148
3
1,5
166,5
4
148
4
148
2,5
1,5
148
2,5
1,5
148
3
111
3
111
A helyi tantervben kell szabályozni
Az összes alkalmazott programcsomag
helyi tantárgyi rendszerbe való illesztése
Programcsomag
Tantárgy
Szövegértés-szövegalkotás „A”
Szövegértés-szövegalkotás „B”
Magyar nyelv és irodalom
Történelem, természetismeret
Matematika-logika „A”
Matematika-logika „B”
Matematika
Történelem, magyar nyelv és
irodalom
Életpályaépítés
Földrajz, technika, stb
A helyi tantervben kell szabályozni
• Az új oktatásszervezési módok / tantárgyak
– Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása –
tantárgy neve, évfolyam
– A tantárgy-tömbösítésben érintett tantárgyak- esetleg
a tantárgy új neve, évfolyam
– Moduláris tantárgy neve, tartalma, évfolyam
– Nem tanórai keretben megszervezett kötelező
tananyagátadás formái.
• Erdei iskola – érintett tantárgy/tantárgyak / évfolyam
• Projekt – érintett tantárgy /tantárgyak ( ha tudjuk, de nem
fontos előre szabályozni)
• Témahét
A helyi tantervben kell szabályozni
• A kompetencia alapú oktatás
fenntarthatóságának elvei:
• Felmenő rendszer?
• Ugyanaz az évfolyam minden évben,
• Új belépő évfolyamok?
• Új belépő kompetencia területek?
A fenti döntések után 5 éves intervallumban az
alkalmazás leírása kötelező!
Helyi tanterv: A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága
Tevékenységek
Komp.terület/
tantárgy
Teljes tanórai lefedettséget
biztosító programcsomag
Szövegértésszövegalkotás
matematika
Választott komp. terület
Tantárgytömbösített
oktatás
( bevont
tantárgy)
Műveltségterület tantárgyi
bontás nélküli oktatása
( bevont
tantárgy)
Moduláris oktatás
Jó gyakorlat átvételének
alkalmazása
2011
2012
2013
2014
2015
A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága
intézményünkben az alábbi módon valósul meg 1.
1.Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása
( tantárgytömbösítés, moduláris oktatás, projekt,
témahét, integrált tantárgy)
2. Új tanulásszervezési formák alkalmazása
( differenciált rétegmunka, kooperatív
tanulásszervezés, kooperatív módszerek)
3. A kompetencia alapú kerettanterv alkalmazása/
adaptációja
4. Az adott programcsomag feladattípusainak
alkalmazása
Helyi tanterv – A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága
intézményünkben az alábbi módon valósul meg 2.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Kooperatív tanulásszervezés- koop.módszerek, egyéni –páros csoportmunka szervezése
Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés
heterogén csoportban
Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás
alkalmazása
Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés
Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök
alkalmazása
A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása
különösen a HH/HHH tanulók esetén
Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata
A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek
alkalmazása
Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas
kompetenciák fejlesztése érdekében
A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása
Helyi tanterv – a tantárgyi tanterv felülvizsgálata,
kiegészítése
Mit jelent a tantárgyi tantervek
felülvizsgálata?
- Témakörök, tanulói tevékenységek
– Az iskola által használt kerettantervi célok
kiegészítése az adott programcsomag /
kompetencia fejlesztési céljaival
– A követelmények vizsgálata pl. nyelvtani
ismeretek
– A tananyag összehangolása –
kerettanterv+programtanterv-modulok
Hogyan?
Az átdolgozás függ az alábbi intézményi
döntésektől:
1. Melyik kerettantervet használja az iskola
helyi tantervként?
1. Educatió?
2. Nemzeti ?, Apáczai? – kompetencia alapú tankönyvek
3. Egyéb?
1. Szövegértés-szövegalkotás programcsomag:
Integrált tantárgy, vagy nyelvtan és irodalom
Az adaptáció lehetőségei
• A kompetencia alapú kerettanterv
alkalmazása
• A kompetencia alapú kerettantervhez más
kerettantervi tartalmak illesztése
• Az intézmény által választott
kerettantervhez a megfelelő modulok
illesztése
A helyi tanterv módosítása - Javasolt
lépések
1. A tananyag vizsgálata – az iskola által
alkalmazott kerettanterv és a komp. alapú
kerettanterv tartalmi összehasonlítása
2. A megegyező tartalmakhoz tartozó
modulok hozzárendelése
3.A célok felülvizsgálata- kiegészítés
és/vagy kihúzás
4. A továbbhaladás feltételeinek vizsgálata
ÖMIP-IMIP
ÖMIP elvárásai lehetnek:
– A kompetencia alapú oktatás elterjesztése a a
fenntartó közoktatási intézményeiben
– Szegregációmentes intézményi környezet kialakítása
– A digitális írástudás elterjesztése
– A pedagógusok módszertani kultúrájának
korszerűsítése
– A tanulók tanulási eredményességének növelése
– Intézményszintű / település-szintű mérési rendszer
működtetése
IMIP
Felülvizsgálat:
• Vezetők, alkalmazottak
teljesítményértékelésének szempontjai
– Szakmai felkészültség
– Képzés, önképzés
– Részvétel az intézményi innovációban
• Vezetői:tervezési,ellenőrzési,mérés,értékel
ési feladatok végrehajtása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Csizmazia Sándorné
szakmai vezető
www.kontaktus.eu