Transcript Pénzügyi- és költségvetési igazgatás

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Választható vizsgatárgy
PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI
IGAZGATÁS
A diasort hatályosította: Prof. Dr. Lentner Csaba
2014. Augusztus 15.
A konzultáció tematikája
1. A magyar pénzügyi és költségvetési politika
fejlődési útja napjainkig
2. Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata
3. A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és
tőkepiac
4. Költségvetési
és
pénzügyi
rendszerünk
nemzetközi kapcsolódásai, és új, unortodox
dimenziói
1. Fejezet
A magyar pénzügyi és
költségvetési politika
fejlődési útja napjainkig
Az 1. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket:
 a pénzügyi kultúránk kialakulásáról,
 a pénz gazdaságszervező szerepéről,
 a pénzügyi és költségvetési igazgatás
rendeltetéséről
 A pénzügyi kormányzás regnáló, magyar
modelljéről
A modern pénzgazdálkodás
történelmi előzményei, a pénz funkciói
Árupénz
Arany +
pénzhelyettesítők
Modern pénz =
hitelpénz
Pénzfunkciók:
 értékmérés,
 forgalmi eszköz,
 fizetési eszköz,
 felhalmozási (megtakarítási, kincsképző)
eszköz
Pénzügyi kultúránk eredete
 Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs
törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két
világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat
 A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra
változásának folyamata, átalakulása
 A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a
rendszerváltozás folyamatában
 Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós
összefüggései
A pénzügyi és költségvetési
igazgatás fogalma
Fogalma: államháztartási mechanizmusok, továbbá a
kereskedelmi bankok, vállalkozások szabályozását és
ellenőrzését az Országgyűlés, a kormány és a
jegybanki hatóság részéről. A pénzügyi igazgatás
kihat az államháztartás forrásfeltöltésére, továbbá a
vállalkozások, bankok, háztartások működésére.
Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban
a fiskális politika, monetáris politika) céljai
megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban
meghatározott eszközrendszer működtetése.
Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek
2. Fejezet
Az állampénzügyek
intézményei és gyakorlata
A 2. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket
 az államháztartás rendszeréről,
 a központi költségvetésről szóló törvény
előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról,
 a gazdasági stabilitás és a költségvetési
fenntarthatóság követelményeiről,
 a nemzeti vagyon kezeléséről
 a költségvetési és pénzügyi folyamatok
ellenőrzéséről
Az államháztartás fogalma
és rendszere
Közpénzügyi politika (átfogóbb kategória)
Államháztartás (technikai képződmény)
Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot
ellátó és finanszírozó gazdálkodásának
rendszereAz államháztartás törvényben meghatározott
alapegységei az államháztartás alrendszerei.
AZ
AzÁLLAMHÁZTARTÁS
államháztartás
RENDSZERE
rendszere
A költségvetés fogalma,
költségvetési alapelvek
Az államháztartás alrendszereinek
költségvetése
 jogszabályban meghatározott,
 olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti
rend), amely
 a költségvetési évre vonatkozóan
 a közfeladatok ellátásához szükséges
teljesítendő bevételeket és a teljesíthető
kiadásokat
 előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.
A költségvetés fogalma,
költségvetési alapelvek
Átfogóbb költségvetési alapelvek:





egységesség,
teljesség,
valódiság,
rendszeresség,
részletesség.
A központi költségvetés bevételei
Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük
szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):
Jövedelmet terhelő adók (legnagyobb tételei a személyi
jövedelemadó és a társasági adó)
Forgalmat terhelő (közvetett) adók (pl. áfa, jövedéki adó)
Közbevételek
Közhatalmi
bevételek
Adók és
adójellegű
bevételek
Folyó
bevételek
Társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások
Vámok
Vagyoni típusú adók
Egyes illetékfajták
Bírságok és pótlékok
Magánjogi
bevételek
Nem
adójellegű
bevételek
Díjbevételek (pl. igazgatási szolgáltatási díj, eljárási
illeték, stb.)
Tőke utáni jövedelmek (pl. kamatbevételek, állami
vagyon utáni osztalék)
Egyéb folyó bevételek
Tőkebevételek Vagyontárgyak és föld eladásából származó bevételek
Sajátos jellegük miatt érdemes külön kiemelni az állami tulajdonú vállalkozások értékesítéséből származó
privatizációs bevételeket.
A központi költségvetés bevételei
Jövedelmet terhelő adók (legnagyobb tételei a személyi
jövedelemadó és a társasági adó)
Forgalmat terhelő (közvetett) adók (pl. áfa, jövedéki adó)
Közbevételek
Közhatalmi
bevételek
Adók és
adójellegű
bevételek
Folyó
bevételek
Társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások
Vámok
Vagyoni típusú adók
Egyes illetékfajták
Bírságok és pótlékok
Magánjogi
bevételek
Nem
adójellegű
bevételek
Díjbevételek (pl. igazgatási szolgáltatási díj, eljárási
illeték, stb.)
Tőke utáni jövedelmek (pl. kamatbevételek, állami
vagyon utáni osztalék)
Egyéb folyó bevételek
Tőkebevételek
Vagyontárgyak és föld eladásából származó bevételek
Sajátos jellegük miatt érdemes külön kiemelni az állami tulajdonú vállalkozások értékesítéséből származó
privatizációs bevételeket.
Garanciális szabályok:
- megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján
önkormányzati rendeletben lehet
- kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el kell telnie
A központi költségvetés
kiadásai
Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint)
Fejezet
Cím
Alcím
Jogcímcsoport
Jogcím
Előirányzat-csoport
Kiemelt előirányzat
A központi költségvetés
kiadásai
Funkcionális osztályozás (COFOG)




állami működési funkciók,
jóléti funkciók,
gazdasági funkciók,
államadósság-kezelés
A központi költségvetés
kiadásai
Közgazdasági osztályozás:
 folyó kiadások és támogatások,
 tőkejellegű kiadások és támogatások,
 kölcsönök
A költségvetési tervezés
Prognózis
 az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a
Kormány elé
 a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait
tartalmazza
 központi költségvetés bevételei, kiadásai és
egyenlege
 a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó
makrogazdasági prognózis
 fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg
A költségvetési tervezés
Tervezési körirat
 az államháztartásért felelős miniszter
adja ki
 fő makrogazdasági paramétereket
tartalmazza
 intézményekben tervezhető létszám, és
béralakulás, dologi költségek alakulása
A költségvetési tervezés
Tervezési módszerek
 Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul
a finanszírozás): intézmény-finanszírozás,
feladatfinanszírozás, költség-finanszírozás
 A tervezés technikája szerint: bázisalapú
tervezés, nullabázisú tervezés,
programtervezés, normatív tervezés
A központi költségvetésről szóló törvény
végrehajtása
Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és
költségvetési igazgatási szerveket aszerint
csoportosítjuk, hogy azok
- az államháztartási-költségvetési rendszer
működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító
szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.),
- a közbevételek igazgatásával (pl. NAV),
- a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV
Zrt.), vagy
- az államháztartási-költségvetési gazdálkodás
ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI)
összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.
Az államháztartási-költségvetési rendszer
működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 1.
A Kormány
 számára az Országgyűlés a
központi költségvetésről szóló
törvénnyel jelöli ki a
költségvetési gazdálkodás
határait,
 rendelkezik a rendkívül
kormányzati intézkedésekre
szolgáló tartalékkal,
 előirányzatokat zárolhat,
csökkenthet, törölhet,
 fejezetek között előirányzatok
átcsoportosíthat,
 elemi csapás esetén az Áht.-tól
eltérhet.
A fejezetet irányító szerv vezetője
 megállapítja a kincstári
költségvetés és az elemi
költségvetést,
 rendeletben szabályozza a
fejezeti kezelésű előirányzatok
felhasználását,
 jogosult előirányzatokat
átcsoportosítani,
 a gazdálkodásról éves
beszámolót, az előirányzatmaraványról elszámolást
készít.
Az államháztartási-költségvetési rendszer
működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 2.
A kincstári rend
A kincstár
Az államháztartásért felelős
miniszter irányítása alatt álló
központi hivatal.
Területi alapon szerveződik.
Az államháztartásért felelős
miniszter által kinevezett elnök
vezeti.
Fő feladata
Az ÁKK Zrt.
Egyszemélyes, az állam
tulajdonában álló
részvénytársaság, amelynek
részvényei névre szólóak és
forgalomképtelenek.
Az alapítói és tulajdonosi jogokat
az állam nevében az
államháztartásért felelős miniszter
gyakorolja.
Az államháztartás központi
alrendszere finanszírozási
igényének teljesítése és
meghatározott adósságot
keletkeztető ügylet kezelése
Az államháztartási-költségvetési rendszer
működtetésével foglalkozó igazgatási szervek 3.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei
A társadalombiztosítás a társadalom közös
kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere,
amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik.
Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett
járulékok és hozzájárulások.
Két ága:
 Egészségbiztosítási alap
 Országos Egészségbiztosítási Pénztár
 kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások
 Nyugdíjbiztosítási alap
 Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
 kiadások: nyugdíjak döntő többsége
A közbevételek igazgatásával
foglalkozó igazgatási szerv 1.
Adóhatóság
 a NAV adóztatási szerve, mint állami
adóhatóság,
 a NAV vámszerve, mint vámhatóság és
 a települési önkormányzat jegyzője,
mint önkormányzati adóhatóság.
A közbevételek igazgatásával
foglalkozó igazgatási szerv 2.
A NAV
 általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság,
 a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete
alatt álló, államigazgatási és fegyveres
rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,
 élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által
határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,
 jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben,
bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat
végez,
 hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi
területén köteles eljárni.
Az államháztartási-költségvetési
gazdálkodás ellenőrzésével foglalkozó
igazgatási szervek
Állami Számvevőszék
rendeltetése
jogállása
az Országgyűlés legfőbb pénzügyi
és gazdasági ellenőrző szerve,
amely független a Kormánytól
a függetlenség biztosítékai a
jogállás, a költségvetési
gazdálkodás és a vezető
tekintetében állnak fenn
vezetője
az Országgyűlés által 12 évre
választott elnök, aki
újraválasztható és akit mentelmi
jog illet meg, személyére szigorú
összeférhetetlenségi szabály
vonatkozik
vizsgálati
jogkör
az államháztartás egészét jogosult
vizsgálni, ellenőrzéseit
törvényességi, célszerűségi és
eredményességi szempontok
szerint végzi
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
a Kormány költségvetési ellenőrzési
szerve
a Miniszterelnökségen működő jogi
ügyekért felelős államtitkár
irányítása alatt működő központi
hivatal
az államtitkár javaslatára a
miniszterelnök által kinevezett elnök
ellenőrzési hatásköre nem terjed ki
a központi költségvetésről szóló
törvény alkotmányos fejezeteibe
sorolt költségvetési szervek és a
Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére
Az államháztartás egyenlege
Elsődleges egyenleg
(nem tartalmaz sem privatizációs bevételt,
sem kamat-egyenleget), illetve teljes egyenleg
Nemzetközi számviteli standardok:
 GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még
tartalmazza a privatizációs bevételeket)
 GFS-egyenleg privatizációs bevételek
nélkül
Az államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege
Az államháztartási hiány
finanszírozása
 Korábban, illetve újfent ajánlott:
kedvezményes jegybanki hitelekkel
(deficitfinanszírozás – lejáró államadósság
tételek)
 piaci módon a belföldi pénzpiacokról:
államkötvények, kincstárjegyek
kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról
 MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az
1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt.
létrehozása
A takarékos állami gazdálkodás eszközei
Az államadósság-csökkentését szolgáló
eszközök
A költségvetési gazdálkodással
összefüggő eszközök
Egyéb eszközök
A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A
KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG
GARANCIÁI
Az államadósság-csökkentését szolgáló követelmények
 az államadósság tervezett mértékét a központi
költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy,
hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen
 ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe
kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani
kell
 kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése
A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A
KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG
GARANCIÁI
A költségvetési gazdálkodással összefüggő garanciák
az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési
szervek kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható
költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni,
a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a
helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat
adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz a
kormány (kormányhivatal) engedélye szükséges
A GAZDASÁGI STABILITÁS ÉS A
KÖLTSÉGVETÉSI FENNTARTHATÓSÁG
GARANCIÁI
Egyéb eszközök
Költségvetési Tanács
költségvetési felügyelő, költségvetési
főfelügyelő
önkormányzati biztos
A Költségvetési Tanács
 Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi
költségvetésről szóló törvény megalapozottságának
vizsgálatával támogató szerv.
 Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény
előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó
előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.
 A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat
zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési
Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről
szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.
 Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági
elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.
A költségvetési felügyelő
költségvetési felügyelő
feladatai
kirendelés
feltételei
önkormányzati biztos
a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési
gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a pazarló, megalapozatlan,
fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása
•a Kormány irányítása alá tartozó
fejezetnek a fejezetet irányító
szervéhez és a fejezethez tartozó
költségvetési szervekhez rendelhető ki
•nincs tartalmi feltétel
•Az államháztartásért felelős miniszter
rendeli ki
•az államháztartás helyi alrendszerébe
tartozó költségvetési szervhez rendelhető ki
•két konjunktív tartalmi feltétel
(meghatározott időn túli és mértékű
tartozásállomány)
•Az irányító szerv rendeli ki
Tevékenységének jellege
reparatív jellegű
a már bekövetkezett fizetésképtelenség
következményeinek enyhítésére vonatkozó
és további mélyülését megakadályozó
feladatot lát el
jogosítványai
javaslattételi, véleményezési
erős jogosítványok a költségvetési szerv
gazdálkodása tekintetében
A nemzeti vagyon fogalma
Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti
vagyon.
Állami vagyon
• az állami tulajdonban lévő dolog (természeti
erőforrás,
mindazon
vagyon,
amely
vonatkozásában törvény az állam kizárólagos
tulajdonjogát nevesíti),
• az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt
megtestesítő értékpapír és az államot megillető
egyéb társasági részesedés,
• az államot megillető olyan immateriális, vagyoni
értékkel
rendelkező
jogosultság,
amelyet
jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
• az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.
A nemzeti vagyon elidegenítése
Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől
függően közvetlenül vagy közvetetten lehet.
Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben
meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa
megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet
javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség.
Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.
A vagyongazdálkodás szabályai 1.
 A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a
tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,
 a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli
vagy másnak használatra átengedi,
 meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon
egyéb módon történő hasznosítása vagy
tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés
útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot
tevő természetes személy vagy átlátható szervezet
részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás
értékarányosságával kerülhet sor,
A vagyongazdálkodás szabályai 1.
 a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes
átruházására csak törvényben
meghatározott esetben és módon van
lehetőség,
Az állam elsősorban a nemzeti vagyont
gyarapítja, nem pedig eladja,
Az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,
az államháztartási vagyonnal való
gazdálkodást az Országgyűlés az Állami
Számvevőszék útján ellenőrzi.
3. Fejezet
A pénzügyi intézményrendszer
és a pénz- és tőkepiac
A 3. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket
 a pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről
és típusairól,
 a magyar pénzügyi piac intézményeiről,
 a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét
ellátó szervezetről és az ügyfélvédelmet
szolgáló pénzalapokról
 a monetáris politikáról és annak eszközeiről
A pénzügyi intézményrendszer
alapfogalmai
Alapfogalmak:
 pénzügyi rendszer
 pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac,
értékpapírpiac)
 közvetlen és közvetett (monetáris és nem
monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás
 univerzális és szakosított hitelintézet
 tőzsde
Új intézmények: a nem pénzügyi intézmények
pénzügyi piaci aktivitása
A közvetlen tőkeáramlás
Megtakarítások
végső
felhasználói
Pénz
Elsődleges
papír
Értékpapírpiac
Tőzsde
Pénz
Megtakarítók
Elsődleges
papír
A közvetett tőkeáramlás
Pénz
Elsődleges
papír
Kereskedelmi
bankok
Befektetési bankok
Lízingtársaságok
Befektetési alapok
Biztosítótársaságok
Nyugdíjalapok
Pénz
Közvetett
papír
A pénzügyi piac intézményei
A pénzügyi intézmények
A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a
pénzügyi vállalkozás.
hitelintézet
• betétet gyűjt vagy
más visszafizetendő
pénzeszközt fogad
el a nyilvánosságtól
• hitelt és
pénzkölcsönt nyújt
pénzügyi vállalkozás
• egy vagy több pénzügyi
szolgáltatást nyújt, illetve fizetési
rendszer működtetését végzi a
következők kivételével:
 betét vagy más
visszafizetendő pénzeszköz
nyilvánosságtól történő
elfogadása
 pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtása
 Elektronikus pénz
kibocsátása
 pénzváltás
• hitelt és pénzkölcsönt nyújt
A tőzsde
A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a
tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru
szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen
bonyolítja le.
A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye
szükséges.
A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt.
és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.
A pénzügyi piacok
felügyelete
Információs
aszimmetria
közvetett
(megelőző
jellegű)
védelem:
jogi szabályozás
+ Felügyelet
közvetlen
(reparatív
jellegű)
védelem
kártérítést teljesítő
pénzalapok
Az ügyfélvédelmet szolgáló
pénzalapok
OBA
jogállása: jogi személy
kötelező csatlakozás
bevételei, gazdálkodása
feladatai: legfontosabb a betétek befagyását
követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás
 kártalanítás szabályai:
 befagyott betét tőke- és kamatösszege
 személyenként és hitelintézetenként
összevontan
 legfeljebb százezer euró összeghatárig
 kizáró okok
 jogi szabályozás: Hpt.




Az ügyfélvédelmet szolgáló
pénzalapok
BEVA
jogállása: jogi személy
kötelező tagság
bevételei, gazdálkodása
feladatai: legfontosabb a befektetőkkel szembeni
kártalanítás
 kártalanítás szabályai:
 személyenként és BEVA-tagonként összevontan
 legfeljebb húszezer euró összeghatárig
 akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a
felszámolását rendelte el
 kizáró okok
 jogi szabályozás: Tpt.




Az MNB jogállása és feladatai
 Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy
 Magyarország központi bankja
 Szervei:
 Monetáris Tanács,
 Pénzügyi Stabilitási Tanács
 igazgatóság,
 felügyelő bizottság
 Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása,
makrogazdasági politika támogatása, a pénzpiacok makro- és
mikroprudenciális felügyelete, pénzügyi fogyasztóvédelem biztosítása
 További feladatai:
 törvényes fizetőeszköz kibocsátása
 deviza-és aranytartalékok kezelése
 pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása
 fizetési és elszámolási rendszer kialakítása
A monetáris politika fogalma
és eszközei
 Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az
árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a
tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának
megteremtését.
 A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan
alakítja ki és valósítja meg.
 A monetáris politika eszközei:





jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat) meghatározása
kötelező jegybanki tartalék
árfolyam-politika,
Gazdasági növekedést segítő programok
további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci swap-ok,
értékpapír-kibocsátás,
4. Fejezet
Költségvetési és pénzügyi
rendszerünk nemzetközi
kapcsolódásai, új dimenziói
A 4. fejezet célkitűzései
A hallgató szerezzen ismereteket:
 a nemzetközi pénz- és tőkepiacok
magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról
 a pénzügyi és költségvetési
igazgatáshoz kapcsolódó legfontosabb
nemzetközi szervezetekről,
 a pénzügyi és költségvetési igazgatás
európai uniós összefüggéseiről
A nemzetközi pénz- és tőkepiacok fejlődési
folyamatai és a magyar gazdaság
Rendszerválás előtt:
• a pénz szerepe passzív, részleges reformok szilárd
törvényi alap nélkül
Rendszerváltás után:
• a tőkemozgások korlátainak felszámolása (kardinális
törvények megalkotása)
• „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen
befektetés és portfólió befektetés beáramlása),
• a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók és
felvásárlások, romló pénzügyi stabilitás
A pénzügyi globalizációs jelenségei:
• a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS, IMF)
Nemzetközi pénzügyi
szervezetek
 a legfontosabb multilaterális pénzügyi
szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a
Világbank-csoport (WB)
 nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai
Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai
Beruházási Bank (EIB)
 a nemzetközi pénzügyi szervezetek jelentősége:
hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági
konzultáció, szakmai kapcsolat
 Magyarország
2010-től
újraértékeli
a
kapcsolatrendszerét
(IMF
hitel
nélküli
gazdálkodás, közteherviselés)
A pénzügyi és költségvetési igazgatás
európai uniós összefüggései 1.
 Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU
tagsághoz
 A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a
tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba
 A számszerű kritériumok:
 mérsékelt infláció és kamatszint
 maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a)
 maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a)
 két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás
 a GMU tagság a monetáris önállóság
megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)
A pénzügyi és költségvetési igazgatás
európai uniós összefüggései 2.
 1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok
 előzmények: PHARE (Lengyelország,
Magyarország): diszkriminatív mennyiségi
korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi
segély
 1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok
(ISPA, PHARE, SAPARD)
 2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok
Magyarország európai uniós
befizetései és támogatásai
A tagállami és a közös költségvetés
Európai Unió
Tagállam
Forma:
• az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló
költségvetési keret, amelyről az Európai
Tanács dönt
• a hétéves adatok alapján éves
költségvetés készül, amelyről a Bizottság, a
Tanács és a Parlament évente dönt
Bevételek:
• közös bevételekre épül,
• az Európai Unió GDP-jének alig több, mint
1 %-át osztja újra.
Kiadások:
• funkcionális kiadásokat finanszíroz
(elenyésző mértékben finanszíroz
közjavakat és közszolgáltatásokat)
Az Európai Unió a következő funkciókat
gyakorolhatja:
• tényleges szabályozó és újraelosztó
tevékenység
Forma:
• az Európai Unió tagállamai naptári évre
készítenek költségvetést de országonként
eltérő, hogy hány évre készülnek
számítások
Bevételek:
• jellemzően adóbevételekre épül,
• a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett
rendelkezik
Kiadások:
• közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a
társadalom számára.
Az állam a következő funkciókat
gyakorolhatja:
• gazdaságirányítási és szabályozási
funkció
• gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító
célok
Az unortodox pénzügyi kormányzás
főbb jellemzői Magyarországon
* Közteherviselés intézmények bevezetése
* Hazai vállalkozások és háztartások jövedelmének és
fizetőképes keresletének növelése
* Hatósági árszabályozás bevezetése, rezsicsökkentés
* Nemzeti vagyon gyarapítása, stratégiai ágazatok
nemzeti ellenőrzés alá vonása
* Keleti piacok újraépítése, EU kötelezettségeinek
megtartása mellett
* Pénzügyi stabilitás, mérséklődő államadósság,
alacsony infláció
* Unortodox monetáris politika, alacsony jegybanki
alapkamat pálya, növekedési hitelprogram
* Modellkövető országból modellalkotó országgá vált
Magyarország
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!