Transcript 3. veralkotok - WordPress.com

A vér
• Feladata: - tápanyagok szállítása,
- bomlástermékek szállítása
- légzési gázok szállítása
- védekezés
- belső állandóság biztosítása (pH,
hőmérséklet, ozmotikus viszonyok)
• Szövettana: folyékony kötőszövet
teljes
vérmennyiség:
5l
A vérplazma összetétele:
• Ionok: Na+, Cl-, HCO3-, PO43+, K+, Ca2+
• Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid,
hugysavak, aminosavak, plazmafehérjék,
albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok
• A vérplazma működése
– A transzportfolyamatok lebonyolítása
– Az ozmotikus nyomás fenntartása
– Szövetnedv képzés
Emberi vér
Békavér
VVS:
- sejtmaggal rendelkezik
- nagyobb
- ovális
fehérvérsejt
vérlemezke
vörösvérsejt
A vörösvérsejtek
- fánk alak
- d = 7 μm
- 5 millió db/μl
- sejtmag nincs
- önálló mozgás nincs
- keletkezés: vöröscsontvelői
őssejtek
- érés:
- smag elvesztése
- hemoglobin bekerülése
- élettartam: 120 nap
- pusztulás: lép
- funkció: O2-szállítás
Mennyiség
Mitől növekedhet a mennyiség?
- tengerszint feletti magasság
- vérdopping (tiltott!)
- EPO (vese hormonja, a vérképző
őssejtekre hat (tiltott!)
Mitől csökkenhet a mennyiség?
vérszegénység
- vérzés
- sarlósejtes vérszegénység =
mutáció
- vashiányos vérszegénység
- vészes vérszegénység = B12
vitaminhiány
- hemolízis (pl. kígyómérgektől)
Ozomózis nyomás
• Az oldatokban az oldott anyagok homogénen töltik ki a
rendelkezésre álló teret, ha ezt nem akadályozza semmi,
akkor ez diffúzió útján valósulhat meg.
• Ha a részecskék mozgását akadályozzuk, például
féligáteresztő hártya választja el az oldatot a tiszta
oldószertől, vagy egy hígabb oldattól, akkor csak a kisebb
méretű részecskék – az oldószer molekulák – képesek a
féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű hidratált
részecskék viszont nem.
• Ennek az lesz a következménye, hogy a töményebb oldat
térfogata növekszik, a hígabb oldaté pedig csökken és a
jelenség addig tart, amíg a két oldat koncentrációja ki nem
egyenlítődik. Az ilyen koncentráció-kiegyenlítődési folyamatot
nevezzük ozmózisnak.
• Az előbbi önként végbemenő folyamat megakadályozható, ha
az oldat felől kellően nagy nyomással az oldószer
molekulákat a féligáteresztő hártyán keresztül
visszakényszerítjük a kisebb koncentrációjú oldatba.
• Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét
irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a
féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus
egyensúly.
• Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus
egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.
Gyakorlati jelentősége?
• Az állati és az emberi szövetek sejtjeiben az
ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet
igyekszik ezt állandó értéken tartani.
• Az állati sejteknek rugalmas a sejtfaluk, de ha
azokat a sejtnedvnél kisebb ozmózisnyomású
(hipotóniás=hipoozmotikus) oldatba helyezzük,
megduzzadnak, esetleg szétpattannak.
• Ha viszont a környező oldat ozmózisnyomása
nagyobb (hipertóniás=hiperozmotikus), akkor a
sejt vizet veszít és zsugorodik.
• A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert
a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy
ozmózisnyomás hatását csökkenteni.
izoozmotikus oldat
hiperozmotikus oldat
hemolízis
hipoozmotikus oldat
Élettani (fiziológiás) sóoldat
A vörösvérsejtek a
sejtplazmájukkal megegyező
ozmózisnyomású, 0,9%-os
NaCl-oldatban ugyanannyi
vizet vesznek föl, mint
amennyit leadnak.
Alakjuk szabályos.
ezért használnak ún.
fiziológiás NaCl-oldatot
injekcióhoz, infúziókhoz és a
gyógyászat más területén.
Dialízisben
Az egy folyamat, amelynek során ozmózis
révén tisztul meg egy folyadék, vagy a
salakanyagok membránon mennek át és
küszöbölődnek ki
A dialízis lényege a veseműködés
mesterséges pótlása. Az ozmózis illetve
diffúzió törvényén alapuló folyamat
segítségével kiszűrik a méreganyagot a
vérből. Alkalomszerűen kidializálható
mérgezésben, rendszeresen krónikus
uraemia esetében alkalmazzák.
Oxigénszállítás
Érdekesség (nem kell tudni nyugi!)
A légzés ütemét és mélységét a szervezet pontosan szabályozza, hogy a vér oxigénszintjét a kellõ
szinten tartsa, és folyamatosan eltávolítsa a szén-dioxidot. A nyaki verõér és az agy jelfogói
érzékelik a vér oxigén- és szén-dioxid- szintjét. A vér oxigénszintjének csökkenése (a hipoxia) vagy
magas szén-dioxid-szintje (a hiperkapnia) serkenti a légzést. A szén-dioxid-szint csökkenése (a
hipokapnia) ellenben lassítja azt. Nagy magasságban a hipoxiát nem annyira a fokozott
munkavégzés, mint inkább a levegõ oxigéntartalmának csökkenése okozza, így a vérkeringésben
nem dúsul fel a széndioxid. Ha az ember légzése élénkül, a vér szén-dioxid-szintje a normális alá
csökken. A szén-dioxid egy része magától is lebomlik, emiatt hipokapnia lép fel. Az agy receptorai
ezt úgy értelmezik, hogy lassítani kell a légcserét. A légzés serkentésére és visszafogására ható
ingerek konfliktusba kerülnek egymással Ennek látványos következménye a hegymászók alvási
légzéskihagyása, amely az akklimatizáció idején igen gyakori. Alvás közben az oxigénhiány arra
ösztönzi a szervezetet, hogy fokozza a légzés ütemét és mélységét. A légzés élénkülésével
egyidejûleg csökken a vér szén-dioxid-szintje (hipokapnia lép fel), s a légzés akár tíz másodpercre
is leáll. Emiatt a vér oxigénszintje hirtelen leesik, a szén-dioxid-szint pedig emelkedik, újra
serkentve a légzést. Az alvó hegymászó újra és újra átesik a légzésfokozási-légzéskimaradási
cikluson, s nagyon kellemetlen lehet minduntalan arra ébredni, hogy álmában fojtogatják. Az ébren
fekvõk pedig attól reszketnek, hogy társuk mikor hagyja abba a légzést - talán örökre! Az agy széndioxid-szintre érzékeny jelfogói készen állnak arra, hogy elviseljék a hipokapniát és a fokozott
légzést. Változások mennek végbe a testfolyadékok sav-bázis egyensúlyában is, amelyek képessé
teszik a szervezetet a tartós oxigénhiány elviselésére. Ha a hegymászó túl gyorsan halad fölfelé,
ezek a változások elmaradnak, és kialakulhat a heveny hegyibetegség.
A Mount Everesten a szervezet csak ötödannyi oxigénhez jut, mint a tengerszinten. Ez legfeljebb
a lassú sétára elegendõ. Ez magyarázza, miért tartott Messneréknek az utolsó néhány száz méter
megtétele több mint egy óráig. Nem elhanyagolható az a terhelés sem, amellyel a test
hõmérsékletének állandó 36-38 Celsius-fokon tartása jár. Ha a test hõmérséklete 35 Cfok alá
süllyed, a testi és szellemi teljesítõképesség összeomlik, az ember kómába kerül, és meghal.
Fehérvérsejtek
neutrofil granulocita
baktériumot kajál
- amőboid alak
- d = 5-20 μm
- 5-8 ezer db/μl
- sejtmag van
- önálló mozgás van (amőboid)
- keletkezés: vöröscsontvelői
őssejtek
- érés:
- speciális funkció elnyerése
- élettartam: akár 10 év
- pusztulás: fertőzések helyén,
nyirokszervekben
- funkció: belső védekezés,
immunitás
Fehérvérsejtek típusai és százalékos arányuk
limfociták
(nyiroksejtek)
monociták
(nagy
falósejtek)
TBlimfocita limfocita
20-40 %
granulociták
(kis falósejtek)
bazofil
2-8 %
0,5-1 %
eozinofil neutrofil
1-4 %
B-limfocita
baktériumokkal
40-60 %
Fehérvérsejtek csoportosítása
Granulociták (kis falósejtek)
-Neutrofill
-Eozinofill
-Bazofill
Monociták (nagy falósejtek)
A legnagyobb fehérvérsejtek bab
alakú maggal
T- limfociták
- Idegen anyagok bekebelezése és
lebontása
- Az érrendszerből kilépve
mikrofágokká alakul
-Idegen anyagok, elpusztult saját és
nem saját sejtek bekebelezése és
lebontása
-Az erekből kilépve makrofággá
alakul
-A sejtes immunitásért felelősek
A csontvelőben keletkeznek, a
csecsemőmirigyben (Thymus) érnek
B-limfociták
A csontvelőben keletkeznek és a
nyirokmirigyekben érnek
-Az antitestes immunitásért felelősek
A sejtes elemek összefoglaló táblázat
tulajdonság
vörösvérsejtek
fehérvérsejtek
vérlemezkék
Alak
Benyomott korong/fánk Gömb, vagy
változó
Számuk
-5 millió/μl
-6-8 ezer/ μl
-150-300 ezer/μl
méretük
7-8 mikrométer
5-22 mikrométer
2-4 mikrométer
Keletkezési
helyük
vöröscsontvelő
vöröscsontvelő
vöröscsontvelő
Szerkezetük
Sejtmagjuk nincs, vasat Van sejtmag
és hemoglobint
Élettartamuk
Kb. 120 nap
1-2 nap – évek
1-2 hét
Szerepük
Légzési gázok
szállítása, vércsoportok
Kórokozók elleni
védekezés
véralvadás
Kerek, vagy
csillag
sejttörmelékek
Mitől csökkenhet a mennyiség?
- vírusfertőzés (pl. HIV)
- autoimmun betegség
- sugárkezelés
Mitől nőhet a mennyiség?
leukémiás vér
- baktériumos fertőzés
- gyulladások
- leukémia
(fehérvérsejtszám:
> 100 000 db/μl)
Vérlemezkék
- lemez alak
- d = 1-3 μm
- 150-300 ezer db/μl
- sejtmag nincs
- önálló mozgás nincs
- keletkezés: vöröscsontvelői
őssejtek
- érés:
- sejthártyával borított
plazmatöredékek
- élettartam:
- pusztulás: vérrögképződéskor
- funkció: véralvadás
2 szakaszra osztható!
Az elsődleges sejtes
szakaszban a sérült
érszakasz falának sejtjei és
a vérlemezkék, illetve a
véredényen kívüli szövetek
vesznek részt.
A másodlagos,
plazmatikus szakasz a laza
sejtes lezárást fibrinszálakkal
erősíti meg.
Ezt tizenhárom faktor
együttműködése hozza létre.
A hosszú, pókhálószerű
fibrin szálak rátapadnak az
érfalra „beszövik” a sérülést.
A vérlemezkék, és a
vörösvértestek fennakadnak
rajta, eltömve a lyukat.
A vérlemezkék szerepe
a véralvadásban
1.
2.
reflexes
érösszehúzódás
vérlemezkék
dugót
képeznek
3.
véralvadás
reflexes
érösszehúzódás
(aktív)
vérlemezkék +
sérült sejtek
F XIII.
F XIII.
(inaktív)
(aktív)
F III.
protrombin
trombin
(inaktív)
(aktív)
K
vitamin
F XII.
F XII.
(inaktív)
(aktív)
F XI.
F XI.
(inaktív)
(aktív)
Ca+
fibrinogén
fibrin
(inaktív)
(aktív)
vízben oldhatatlan,
fibrilláris fehérje
hálót képez
összesen XIII faktor
Fibrinháló
Fibrinháló + fennakadt sejtes
elemek = vérlepény
Kiszűrődik: vérsavó
Vérsavó = fibrinmentes
vérplazma
vérzékenység (hemofília)
- mutáció: X kromoszóma
- bármely faktor hiánya
- Mo: kb. 3000 beteg
trombózis
- erek elzárása
- tüdő-, agyembólia(stroke)
Vércsoportok
A Nemzetközi Vértranszfúziós
Társaság (ISBT) az eddig
megismert antigéneket
29 vércsoport rendszerbe
sorolta.
Pl: MNS, P, LW, RG stb.
A két legrégebben ismert,
egyben legjelentősebb
vércsoportrendszer az ABO és
az Rh.
Karl Landsteiner
(1868-1943) a
laboratóriumában
Az AB0 vércsoportrendszer
A
B
AB
0
VVS-en: A
antigén
VVS-en: B
antigén
VVS-en: A és B
antigén
VVS-en: NINCS
antigén
Vérplazmában:
anti-B
antitest
Vérplazmában:
anti-A
antitest
Vérplazmában:
NINCS antitest
Vérplazmában:
anti-A és
anti-B
antitest
Donor
Recipiens
Az Rh vércsoportrendszer
Rh+
Rh-
VVS-en: Rh antigén
VVS-en: NINCS antigén
Vérplazmában: NINCS antitest, csak ha Rh+ VVS-ek
kerülnek Rh- egyénbe >> bizonyos mennyiség fölött
kicsapás
Vércsoportok magyarországi eloszlása
Rh+: 85%
Rh-: 15%
A B vércsoport
%-os eloszlása
A 0 vércsoport
%-os eloszlása
Véradás
Adj vért és ments meg 3 életet!
http://www.veradas.hu/