Transcript Szívműködés élettana

Szívműködés élettana
SZÍVCIKLUS
Kettős diasztolé szakasza

repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb
0,4ms-ig ellazult állapotban található

nagyvénák nyomása (p)>pitvari p> kamrai p
nyitva tartja a vitorlás billentyűket  vér
akadálytalanul jut a kamrákba.

A nagyerekben vezető félhold alakú billentyűk
zártak

Kamrák térfogata nő, kamra p kismértékben
emelkedik

Vér kamrákba áramlása kezdetben gyors, majd
lassul

P-i nyomás kb 1 Hgmm-el haladja meg a K-it
Pitvari szisztolé

szinuszcsomó ingerülete ráterjed a P-i
izomzatra  összehúzódnak (EKG: phullám)

kamrák még diasztoléban vannak  vér
akadálytalanul jut a P-ból a K-ba

a pitvari p kb. 5 Hgmm-el, a kamrai 4
Hgmm-el emelkedik

Pitvarok térfogata csökken, kamráké nő

Normálisan: kamrai telődés 20%-ért
felelős a pitvari szisztolé
Kamrák szisztoléja

Pitvari szisztolét követi a kamrák összehúzódása (QRSkomplex)

kezdetén a K-ban emelkedő nyomás azonnal teljesen
zárja a pitvar-kamrai billentyűket  1. szívhang

Nagyerekben uralkodó diasztolés p még zárva tartja a
semilunaris billentyűket

Szisztole első szakaszában a K-n belüli p meredeken
emelkedik, K-k térfogata nem változik 
izovolumetriás szakasz, kb:50ms

Izovol. kontr. kezdetén az anulus fibrosus (szív
kötőszövete) síkja a szívcsúcs felé húzódik  P-ok
térfogata megnő, bennük a p csökken,  szívó hatást
fejtenek ki a vénákra (Szívó-nyomó pumpa)

Izovolumetriás kontrakció addig tart, amíg a K-ban levő
p el nem érte a nagyerek diasztolés nyomását







JK:9 Hgmm, BK 80Hgmm
 nyílnak a semilunaris billentyűk

kamrák ürülése kezdetben gyors, majd lassul
1-1 emberi kamra nyugalomban 1 szisztolé alatt 70-80ml
vért lök ki pulzustérfogat (verőtérfogat)
teljes kamraszisztolé : 270ms
pulzustérfogat több mint 80%-a az első 90 ms alatt hagyja
el a kamrát.
Szisztolé végén sem ürülnek ki teljesen, 40-80 ml vér
marad a kamrákban: végszisztolés térfogat



BK ellazultágulnyomás gyorsabban
csökken, mint az aortában aorta nyomása
>kamranyomásnál félhold billentyűk
zárnak
BK-i nyomás egyenletesen csökken
Semilunaris billentyűk záródása  2.
szívhang
Kamradiasztolé








félhold billentyűk záródnak  mindkét K önálló zárt üreg (kb.
80ms)
térfogatuk nem változik, izovolumetriás diasztolé
K-i nyomás az egyre növekvő P-i nyomásnál kisebb lesz  AV bill-k
lassan nyílnak
Anulus fibrosus visszatér a bázis irányába nyomást gyakorol a
pitvarra  elősegíti a vér áramlását a PK-ba kettős diasztole
Bár a JK és a BK által kilökött vér hosszabb időszakra (1 perc) nézve
egyenlő, ez nem igaz minden egyes szívciklusra
JP-ban belégzés alatt valamivel több vér áramlik be, mint kilégzés
alatt  belégzéskor nagyobb a pulzustérfogat
BP telődés belégzés alatt kisebb, mint kilégzés alatt  BK
pulzustérfogata is
 egy légzési ciklus alatt kiegyenlítődnek
EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a
szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik.
Műszeresen vizsgálható  elektrokardiogramm
Három elvezetést vizsgálnak:





bal kar és jobb kar között,
bal láb és jobb kar között,
bal láb és bal kar között.
A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos
vonal, ehhez képest negatív és pozitív hullámokat
különböztetünk meg.
Részei a következők:







P- hullám
P-Q távolság
QRS- komplexus
ST- szakasz
T- hullám.
EKG (elektrokardiografia)



A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm.
A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének (a
pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg.
A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún.
átvezetési idő: 0,12-0,20 s.
A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas
pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama:
0,08 s, ez idő alatt megy végbe a kamra teljes
depolarizációja.




Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). Rhullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos
amplitúdója: 10 mm.
ST- szakasz izoelektromos, a kamrai depolarizáció plató
szakasza
T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét
jelenti.
A Q- T távolság a kamraizomzat de- és repolarizációjának
együttes időtartama: 0,35 s
Szívműködés
szabályozása
Perctérfogat szabályozása
PV= frekvencia x pulzustérfogat
Frekvencia- vegetatív idegrendszer
Pulzustérfogat – szívizom teljesítményétől
függ
Pulzustérfogat szabályozása

Belső tényezők


Starling-féle szívtörvény 1914, a szív feszülésének
növekedésével nő a kontrakció ereje, egy bizonyos határig
(szív mérete nyugalomban akkor optimális ha megfeszül)
Térfogati terhelés – vénás beáramlás növelése


Nyomási terhelés – periferikus ellenállás növelése


Nagyobb lesz a diasztolés térfogat, de először nem tudja kipumpálni
a megnőtt térfogatot →szisztolé végén több marad vissza → új
egyensúlyi állapot alakul ki → diasztoléban nagyobb a feszülés →
erőteljesebb összehúzódás → nagyobb pulzustérfogat
Azonos vénás beáramlás mellett nem tudja kipumpálni a korábbi
pulzustérfogatot
Külső tényezők

szimpatikus hatás fokozza a kontrakciók erejét
Frekvencia

Paraszimpatikus hatás


Szimpatikus hatás


Nyugalomban – vagus hatás
Szívgyorsító
Egyéb hatások


Baroreceptorok
Légzési szabályozás
Belégzéskor nő
 Kilégzéskor csökken (vagus hatás fokozódik)
