Sípos Enikő, Pásztor Dorottya, Magyar Nikoletta, Nagy Kitti és Sebők Bence előadása.
Download ReportTranscript Sípos Enikő, Pásztor Dorottya, Magyar Nikoletta, Nagy Kitti és Sebők Bence előadása.
Sípos Enikő, Pásztor Dorottya, Magyar Nikoletta, Nagy Kitti és Sebők Bence előadása A vegetatív szervrendszerek egyike Biztosítja a kapcsolatot a szervezet sejtjei között Tápanyagokat, Légzési gázokat, Bomlástermékeket, Valamint egyéb anyagokat szállít. A vérkeringésből és a nyirokkeringésből áll. Egy zárt rendszer A benne áramló folyadék a vér ( folyékony sejtközötti állományú szövet) Vannak alakos és sejtközötti állományai: Alakos elemei: Vörösvérsejtek Fehérvérsejtek Vérlemezkék Sejtközötti állománya: a vérplazma. Ez adja a vér kb. 55-60%-át Szerves és szervetlen alkotók alkotják: Szerves alkotói: Fehérjék (albuminok, globulinok, fibrinogén) egyéb szerves vegyületek (glükóz,aminosavak,zsírsavak) Szervetlen részei: Víz (úgy 90%!) Ionok (kationok, anionok) Fehérvérsejtek Szempont Vörösvérsejtek Alak Fánk (középen behorpadt) Sejtmag Éretten nincs Méret 7-8 μm Mozgás Passzív Szám/mm3 4,5-5,5 millió Termelődés helye Vörös csontvelő Élettartam kb. 120 nap Feladat Légzési gázok Pusztulás Lép, máj Sérülés, fertőzés helyén, máj Véralvadás helyén, máj Betegségek Vérszegénység, hemolízis Fehérvérűség (leukémia) Véralvadási zavarok (O2, CO2) Falósejtek Nyiroksejtek Változó. Gömbölyded Szabálytalan Gömbölyded Karéjos 5-22 μm Amőboid 6-8 ezer Nincs Passzív 150-300 ezer Őssejtjeik a vörös csontvelőben Általában 1-2 hét Védekezés bekebelezéssel Szabálytalan 2-4 μm Passzív Vörös csontvelő Vérlemezkék Védekezés ellenanyag termeléssel Vörös csontvelő 8-9 nap Véralvadás Feladata: a sejtközötti folyadékok visszajuttatása a vérbe, +védekezés és szállítás Nyirokcsomók: Hajlatokban Szervek mentén Nyirokszervek: Vörös csontvelő Szív Csecsemőmirigy Vakbél A keringés szervrendszerének hálózata Tagjai: Artéria / ütőér (piros) Kapilláris / hajszálér Véna / visszér (kék) Szempont Artéria Kapilláris Véna Feladata A vér ellátás folyamatosságának biztosítása Anyagkicserélődés biztosítása A vér visszajuttatása a szívbe Véráramlás iránya A szívből a szervekbe A szervekben A szervekből a szívbe Vér Oxigén dús Is-is CO2-ben dús Szöveti felépítés Egyrétegű laphámját kötőszövet és simaizom, valamint savós hártya borítja Egyrétegű laphám, csak eredésüknél van simaizom Egyrétegű laphám, rostos kötőszövet, vékonyabb simaizom és savós hártya Érfal jellemzője Rugalmas Vékony Tágulékony Keresztmetszet Kör Kör Ovális (a vékonyabb simaizom miatt) Átmérő Kisebb Legkisebb Vérnyomás 16-4 kPa 4-2 kPa Áramlás sebessége Billentyű Pulzushullám Nagy - csökkenő Nincs Van Lassú Nincs Nincs Nagyobb 2-0 kPa (szívóhatás) Kicsi - növekvő Lehet Nincs A szervrendszer központja a szív Működése, feladata: Felépítése: Ált. egy felnőtt emberé 250-350 gramm A szívből 2 vérkör indul A kisvérkör: a jobb kamrából indul és a tüdőn át a bal pitvarban végződik A tüdőartéria,a jobb kamrából orsó alakú tágulattal, ered. Az aorta előtt, annak bal oldalán halad, majd harántul keresztezi azt, és enyhe ívben a tüdő gyökeréhez tér. A nagyvérkör: a bal kamrából indul a főverőérrel, az aortával, melyből aztán sorra ágaznak a különböző szerveket ellátó artériák A nagy vérkör útvonala: szív bal kamra test artériák - test hajszálerei - test vénák szív jobb pitvar. A nagy vérkör artériáiban oxigéndús vér folyik. Vérzékenység (hemofília): 1. A véralvadási rendszer egyik tagja hiányzik 2. A vérlepény kialakulása lassú vagy elmarad 3. A szervezet homeosztázisa állandó veszélyben van 4. Kóros túlműködés esetén trombózis lép fel Vérszegénység (anémia): 1. A vörösvérsejtek mennyisége és az oxigénszállítás lehetősége csökken 2. Jelentős vérveszteség vagy a vörösvérsejtek pusztulása illetve képződési zavara Vashiányos vérszegénység: Akkor következik be, ha az elfogyasztott táplálék vastartalma kisebb a szükségesnél illetve nőknél menstruációs zavarok hatására Tünetei: fáradtság, étvágytalanság, fejfájás Mellőzése: állati belsőségek (máj, szív, vese stb.), tojás, spenót, burgonya vagy savanyú káposzta fogyasztásával Vészes vérszegénység: E-vitaminok hiánya okozza Sarlósejtes vérszegénység: Öröklődő betegség A hemoglobin hibás térszerkezete okozza A sarló alakú vörösvérsejtek rossz oxigénszállítása a beteg életébe kerül Fehérvérűség (leukémia): a vörös csontvelő sejtjei a szükségesnél jóval több fehérvérsejtet hoznak létre A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok esetén is jelentősen megnő a fehérvérsejtek száma, de a fehérvérűségkor akár százezer fehérvérsejt is lehet 1 mm3 vérben Gyógyítása: esetén csak sikeres csontvelő-átültetés A hormonrendszer és az idegrendszer vegetatív működési része biztosítja Az egészséges emberek vérnyomása mindig változik, kisebb-nagyobb mértékben. Magas vérnyomás alakulhat ki: Feszültség/idegesség, Izgalom, Félelem, Szervi elváltozás, Érelmeszesedés, Fokozott konyhasó bevitel hatására. Együtt járhat vesegyulladással, mellékvese és agyalapi mirigy megbetegedéssel is. Az alacsony vérnyomás tünetei: Szédülés Fejfájás Ájulás (hirtelen felálláskor vagy helyzetváltoztatás esetén) Az alacsony vérnyomást általában a keringő vér gyors csökkenése idézi elő, amikor a hajszálerek test szerte megnyílnak. Ilyenkor a szívbe kevés vér jut. Visszértágulat: amikor a vénák vékonyabb fala kevésbé képes ellenállni nagyobb terhelésnek. Legfőképpen az álló fizikai munkát végző embereknél fordul elő. A többi gyakori érbetegség az érgyulladás és az érsérülések mellett az érelmeszesedés Az érfal rugalmassága csökken / egyenetlenné válik A vérből zsírok rakódnak rá az érfalra A betegség kifejlődésének második fázisában mész rakódhat az ér laphámjára. Amennyiben a vérrög elzárja az eret, ezáltal meggátolja a mögötte lévő terület vérellátását, ami vérröghöz és később trombózishoz vezethet 1. A BAL felkar köré gumimandzsettát csavarunk. 2. A mandzsettába futó két cső egyikére nyomásmérőt kapcsolunk. 3. A másikon keresztül levegőt pumpálunk. 4. Amikor a zsákban növekvő nyomás elszorítja a felkar belső részén futó artériát, egy fonendoszkópot helyezünk az artéria fölé a könyökhajlaton. 5. Meghallgatjuk a véráramlást… 6.Eközben lassan kiengedjük a levegőt a mandzsettából. 7. A nyomást addig csökkentjük, amíg az érben jelentkező nyomás átlöki a vért az elzárt vérszakaszon. Ekkor mérhető az érben uralkodó legnagyobb nyomás. A vérnyomás értéke függ: A keringési rendszerben lévő vér mennyiségéről A szívműködés intenzitásától Az erek rugalmasságától